A keresztény jellem tökéletesítése útján az igazság cselekvésében a legfontosabb a kitartás. Szeretném a fiatalok lelkére kötni a kitartás fontosságát a jellemképzés munkájában. A legifjabb kortól kezdve szövődjenek bele a jellembe a szilárd, tiszta elvek, hogy az ifjúság az igazi férfiasság és nőiesség legmagasabb szintjét érhesse el. Tartsák mindig szemük előtt azt a tény, hogy áron vétettek meg, s dicsőítsék Istent testükben és lelkükben, amelyek Istenéi.
Az ifjúság feladata, hogy napról napra előbbre jusson. Péter apostol így szól: „A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, a tűrés mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hiábavalókká a mi Urunk megismerésére nézve.”
Amikor elindulsz, nem fordíthatod figyelmedet az egymást követő összes lépcsőfokra, de ha Jézusra tekintesz, s csakis Isten dicsősége fontos számodra, akkor haladásod biztos. Nem juthatsz el egyetlen nap alatt az érett férfikor mértékére, s kétségbeesnél, ha előre látnád az összes előtted tornyosuló nehézséget. Sátánnal kell küzdened, aki minden fondorlatát felhasználja arra, hogy elvonjon Krisztustól.
A maga idejében meg kell küzdenünk az utunkba kerülő minden akadállyal. Ha leküzdjük az első akadályt, megerősödünk a második számára. Jézusra tekintve győzhetünk. Ha szemeinket a nehézségekre irányítjuk, s visszariadunk az igazságért megvívandó komoly csatáktól, gyengévé és hitetlenné válunk.
Ha azonban fokról fokra haladunk, elérhetjük a legmagasabb csúcsot, a hegytetőt is. Ne ijedj meg attól a sok munkától, amelyet életed folyamán el kell végezned, hiszen nem kell mindent egyszerre intézned. Minden erőddel végezd a mai napra eső munkát, használj ki minden kínálkozó alkalmat, értékeld Isten segítségét, s haladj fölfelé a létrán, fokról fokra. Gondolj arra, hogy Isten a mai napot neked adta, s a mennyei feljegyzések fogják megmutatni, hogyan értékelted kiváltságaidat és alkalmaidat. Bárcsak minden napot úgy használnál fel, hogy végül hallhatnád a Mester szavát: „Jól van, jó és hű szolgám!”