Kedves fiatal barátaim, a ti kiváltságotok, hogy itt, a Földön dicsőíthetitek Istent. Ha ezt meg akarjátok tenni, akkor irányítsátok gondolataitokat a könnyelmű és lényegtelen dolgokról az örökérvényűek felé.
Olyan korban élünk, amikor mindenkinek követnie kell a Megváltó parancsát: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!” A benneteket fenyegető egyik erős kísértés az, amely tiszteletlenségre csábít. Isten magasságos és szentséges, a hívő léleknek Isten háza a menny kapuja, mert az a hely, ahol az Ő népe összegyűlik, hogy Őt imádja. A dicsőítő énekek és Krisztus szolgáinak igét hirdető szavai Isten által rendelt eszközök, melyek egy népet készítenek elő a mennyei közösség számára, arra a magasztos istentiszteletre, amelyen csak az vehet részt, aki tiszta és megszentelt.
Nyugtalanít, ha a vallásos szülők gyermekeit látom, amint nem törődnek az Isten házához méltó tisztelettel, illemmel és renddel. Sokan olvasnak, mások sugdolóznak és nevetgélnek, mialatt Isten szolgái az igét hirdetik.
A fiatalok sohase legyenek büszkék arra, hogy hanyagul és közömbösen viselkednek az imádság helyén. Isten ismer minden tisztátalan gondolatot és nyilvántartja a mennyei könyvekben. Így szól az Úr: „Tudom a te dolgaidat.” Semmi nincs elrejtve mindent látó tekintete elől. Ha bármilyen mértékben megszoktad volna a figyelmetlenséget és a közömbösséget Isten házában, akkor feszítsd meg erőidet és vesd el ezt a szokást. Addig gyakorold az áhítatos tiszteletadást, amíg sajátoddá válik.
Legyen benned annyi tisztelet Isten háza iránt, hogy ne beszélgess senkivel a prédikáció alatt. Akik ebben vétkesek, szégyellnék magukat és megrettennének, ha látnák Isten angyalait, amint rájuk tekintenek és feljegyzik tetteiket. Isten figyelmes hallgatókat kíván. Mialatt az emberek aludtak, az ellenség konkolyt vetett.
Nem szabad hanyagsággal és közömbösséggel kezelnünk semmit, ami szent, ami Isten tiszteletéhez tartozik. Gondold meg, hogy amikor az ige hirdettetik, szolgája által Isten szavát hallgatod. Ne veszítsd el e szavakat figyelmetlenség miatt, mert ha megfogadod őket, visszatarthatnak attól, hogy olyan útra tévedj, amely a pusztulásba vezet.
Szomorúan kell látnom, hogy hitvalló fiatalok mit sem tudnak arról, hogy a szívnek is meg kell változnia. Jellemük nem alakult át alapvetően. Nincsenek tudatában annak, milyen ünnepélyes dolog kereszténynek vallani magukat. Életmódjuk nem egyeztethető össze a vallásos lelkülettel. Ha valóban Isten fiai, leányai közé tartoznának, nem töltenék be életüket a dőreségek, szórakozások, viccelődés és tréfálkozás, sem mások élcelődő megjegyzései nem váltanák ezt ki bennük. Az a fiatal, aki elszántan küzd a pályadíjért és biztosítani akarja magának a mennyet, határozott szándékkal utasít el minden kísérletet a vallással kapcsolatos tréfálkozásra, gúnyolódásra.
Nagy veszély rejlik az ilyen kérdésekkel szemben tanúsított közömbösségben. Egyetlen bűn sem olyan nagy horderejű, mint a könnyelműség és a meggondolatlanság. Mindenütt léha, hiú fiatalokat látunk. Az ilyeneket kerüljétek el, mert veszélyesek, s még jobban kell félnünk tőlük, ha kereszténynek vallják magukat. Benső lényük alacsonyrendű, értéktelen, és sokkal könnyebb nekik az ő szintjükre lerántani titeket, mint nektek fölemelni őket a nemes gondolkodás- és életmódra. Csak azokkal barátkozzatok, akik tisztességesen viselkednek és beszélnek.
Hogy a tőletek telhető legjobbat tehessétek Isten dicsőségének hirdetésében, olyan barátaitok legyenek, akik szívetekben ébren tartják a szent és közönséges dolgok megkülönböztetését. Ha széles látókört, nemes gondolatokat és törekvést akartok, válasszatok olyan barátokat, akik megerősítik bennetek a helyes elveket. Minden gondolat és tett célja az örök élet és az örök boldogság megszerzése legyen.