Jellemedből hiányzik az állhatatosság és önmegtagadás – ez gátolja a legkomolyabban a vallásos élettapasztalat megszerzését, amelyet nem hord el a szél, mint a homokot. Ápolnod kell az állhatatosságot, céljaid legyenek tiszták, egyenesek! Ezek a jellemvonások valóban szükségesek az eredményes keresztényi élethez. A lelki épség, jellemtisztaság megtart a helyes úton. Semmiféle indok sem vehet rá, hogy elhagyd a kötelességteljesítés egyenes útját, hűséges maradhatsz Istenhez. A vonzalom és a szerelem iránti vágy, a baráti sóvárgás nem fog elvonni az igazság útjáról, kötelességeidet nem áldozhatod fel vonzalmadért.

Hibát követsz el, fiatal barátom, ha életed útját olyan fiatal, tapasztalatlan lánnyal kapcsolod össze, akit nem neveltek az élet mindennapi, gyakorlati kötelességeinek teljesítésére. De ez a fogyatékossága még csekélység ahhoz képest, hogy nem ismeri Istennel szembeni kötelességét. Bár nem nélkülözte a világosságot, részesült vallási kiváltságokban, de nem érzi nyomorúságos voltát, a Krisztus nélküli élet hiábavalóságát.

Ha szerelmi bódulatodban gyakrabban távol maradsz az imaóráktól – amelyeken Isten találkozik népével –, csak azért, hogy annak társaságát élvezd, aki nem szereti Istent és akit nem vonz a vallásos élet, hogyan várhatod el Istentől, hogy megáldja ezt a frigyet?

Ne hirtelenkedj! A korai házasságkötések nem helyesek. Ha akár a nő, akár a férfi nem viseltetnek tisztelettel Isten követelményei iránt, ha nem veszik figyelembe hitbeli kötelességeiket, akkor nem fogják tekintetbe venni a férj vagy a feleség igényeit sem. Veszélyes az a szokás, hogy gyakran vagytok együtt, különösen, ha ezt a vallási kiváltságok vagy az imaórák rovására teszitek. Így olyan veszteséget szenvedtek, amelyet nem engedhettek meg magatoknak.

Általánosan elterjedt szokás, hogy a fiatalok késő éjjel is együtt vannak, ez nem tetszik Istennek még akkor sem, ha mindketten keresztények. Az ilyen helytelenül felhasznált órák veszélyeztetik az egészséget, alkalmatlanná teszik az elmét a másnapi kötelességek teljesítésére, és rossz látszatot keltenek. Testvérem, remélem, hogy becsülöd önmagadat annyira, hogy lemondj az udvarlás ilyen formájáról. Ha szemed kizárólag Isten dicsőségére tekint, meggondolt óvatossággal fogsz eljárni. Nem tűröd, hogy a szerelmes érzelgősség annyira elvakítsa látásodat, hogy elfelejtsd mindazt, amit Isten tőled mint kereszténytől elvár.

A korai házasságkötések nem engedhetők meg. Ezt az életreszólóan fontos, következményeiben messze kiható viszonyt nem szabad sebbel-lobbal, elégséges előkészítés nélkül megkötni. Semmi esetre se kössenek házasságot a fiatalok, mielőtt a lelki, értelmi és testi erők nem alakultak, fejlődtek ki megfelelően.