Az egész menny várta a győzelemnek azt a pillanatát, midőn Jézus felszáll az Atyjához. Angyalok jöttek, hogy a dicsőség Királyát örömujjongás közepette kísérjék az Atyához. Jézus, miután megáldotta tanítványait, elviteték tőlük felfelé. Midőn a menny felé szállott, követte őt a foglyoknak serege, akik feltámadásakor támadtak fel. A mennyei angyalok megszámlálhatatlan serege követte őt és viszont még többen voltak azok, akik a mennyben várták érkezését. Mikor a mennyei város kapujához közeledtek, az Urat kísérő angyalok hangos ujjongással így kiáltottak: „Ti kapuk, emeljétek fel fejeteket és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók, hogy bevonulhasson a dicsőség királya.” A kapuknál várakozó angyalok lelkesen kérdezték: „Vajon kicsoda a dicsőség ama királya?” A mennyei Felséget kísérő angyalok diadalénekkel felelték: „Az erős és hatalmas Úr! Az erős és hadakozó Úr! Ti kapuk, emeljétek fel fejeteket, emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, had menjen be a dicsőség Királya.” Újból kérdezik a várakozó angyalok: „Kicsoda a dicsőség Királya?” A kísérő angyalok énekelve feletek: „A seregek Ura, ő a dicsőség Királya!” A mennyei diadalmenet bevonult Isten városába. A mennyei seregek körülvették fenséges Parancsnokukat, mély imádattal hajoltak meg előtte s villogó koronáikat lábai elé rakták. Majd hárfáikat pengették, s a gyönyörű zene hangjai betöltötték az egész mennyet. Az angyali karok diadalénekeket zengtek a Bárány tiszteletére, aki megöletett, de ismét él fenségben és dicsőségben.

Mialatt a tanítványok szomorúan néztek a menny felé, mindaddig, amíg a tőlük távozó Uruknak utolsó árnyéka is eltűnt szemeik elöl, két fehér ruhába öltözött angyal állott meg mellettük, kik így szóltak hozzájuk: „Galileai férfiak, mit álltok a menny felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt a mennybe szállani.” A tanítványok és Jézus anyja, akik szemtanúi voltak Isten Fia mennybemenetelének, a rákövetkező éjszakán Jézus csodálatos cselekedeteiről s azon rendkívüli és dicső eseményekről beszélgettek, amelyek oly rövid időn belül mentek végbe.

Sátán újra tanácsot ült angyalaival s az Isten uralma elleni keserű gyűlölettől vezéreltetve kijelentette, hogy noha továbbra is megtartotta a föld feletti uralmat, de Krisztus követői ellen tízszer olyan hevesen kell majd támadniuk. Krisztusnál nem érhettek el semmit, de le kell győzniük követőit – ha lehetséges. Minden egyes nemzedékben arra kell törekedniük, hogy Jézus követőit csapdájukba csalják. Sátán azt is elbeszélte angyalainak, hogy Jézus hatalmat adott tanítványainak, hogy őket megfeddjék, kiűzzék és meggyógyítsák azokat, akiket meggyötörtek. Sátán angyalai azután ordító oroszlánokhoz hasonlóan mentek széjjel, hogy Jézus követőit kiirtsák.