Megmutatta nekem az Úr, hogy a hamis pásztorok ittasak voltak, de nem bortól; hogy tántorogtak, de nem szeszesitaltól. Istennek igazsága lepecsételt könyv számukra; nem tudják olvasni. Ha megkérdik őket, hogy a hetedik nap a Biblia igaz szombatja e, akkor mesékkel térnek ki a válasz elől. Láttam, hogy az ilyen próféták a puszták rókáihoz hasonlítanak. Nem álltak a résekhez s nem álltak a nyáj mellé, hogy Isten népe megállhasson az Úr nagy napjának viadalában. Ha az emberek elméje nyugtalan és a hamis prófétáktól kérdezősködnek az igazság felől, ők mindig a legkönnyebb és legjobb utat választják, hogy a kérdezők lelkiismeretét megnyugtassák, még ha emiatt saját álláspontjukat többször kell is változtatniuk. Ezek a pásztorok már többször megismerhették volna a világosságot; de a világosságot nem akarták elismerni. Inkább többször megváltoztatták eddigi nézeteiket, hogy kitérjenek az igazság elől és a végső következtetéseket – melyekre el kellene jutniuk – elkerülhessék, ha előbbi nézeteik mellett továbbra is kitartanak. Az igazság ereje alapjaikban ingatta meg őket, azonban ahelyett, hogy engedtek volna annak, inkább újabb alapot vetettek, míg önmaguknak is ellentmondtak.

Láttam, hogy ezek a pásztorok Isten régebbi tanításait megtagadták; megtagadták és elvetették azokat a dicső igazságokat, melyeket buzgón hirdettek, s mindenféle tévelygések vették őket körül. A tévedésektől egészen megrészegedtek, úgy, hogy nyájukat a halálba vezették. Isten igazságának ellenségei még éjjel ágyukban is azon törik fejüket, hogyan találhatnának ki valami újat, valami érdekeset az igazság ellen, ami a népet érdekelné, s ami alkalmas lenne arra, hogy visszatartsa és eltávolítsa őket a legfontosabb igazságtól. S amit éjjel kigondolnak, azt nappal nagy garral hirdetik.

Láttam, hogy a papok, akik halálba vezetik nyájukat, szörnyű pályafutásukat csakhamar befejezik. Isten csapásai nemsokára kiöntetnek. Ámde nem elég, hogy a hamis pásztorokat csak egy-két csapás sújtsa. Isten felgerjedt haragjában kinyújtja majd igazságos kezét, és nem vonja mindaddig vissza, amíg tervét végre nem hajtotta. Ezeknek a béreseknek le kell borulniuk a szentek lábaihoz, és el kell ismerniük, hogy Isten szerette őket, mert hűségesen kitartottak igazsága mellett és megtartották parancsolatait, míg minden istentelen kiírtatik a földről.

A magukat adventi hívőknek nevező különféle pártállású adventistáknak mindegyiknek van valami kis igazsága, Isten azonban a teljes igazságot gyermekeire bízta, akik az Ő nagy napjára készülődnek. Isten olyan igazságokat bízott rájuk, melyeket ezek a pártok egyike sem ismer, sem meg nem ért. Isten azok előtt nyitotta ki az elpecsételt dolgokat, akik azokat látni és megérteni akarják. Ha Isten új világosságot akar közölni, úgy önmaga nyitja meg kiválasztottai és szerettei értelmét, anélkül, hogy ezek rászorulnának arra, hogy olyanoktól nyerjenek világosságot, kik sötétségben és tévelygésben élnek.

Megmutatta nekem az Úr annak szükséges voltát, hogy azok, akik hiszik, hogy az utolsó kegyelmi üzenet korában élnek, elkülönüljenek azoktól, akik naponta újabb és újabb tévedéseket készek elfogadni. Láttam, hogy sem öregek, sem ifjak ne legyenek gyülekezéseiken; mert helytelen dolog azokat bátorítani, akik tévedéseket hirdetnek s megmérgezik az emberek lelkét; tanításaik pedig embereknek parancsolatai. Az ilyen gyülekezetek hatása nem jó. Ha Isten már megszabadított minket ily tévelygésektől és sötétségtől, akkor ragaszkodjunk szabadságunkhoz, melyre Isten hívott és örvendezzünk az igazságnak. Istennek nem tetsző, ha odamegyünk, hogy tévedéseket hallgassunk, anélkül, hogy kötelesek volnánk, kivéve, ha Isten küld minket ilyen összejövetelekre, ahol erőszakosan akarják a népet megtéveszteni. Isten angyalai nem őrködnek többé felettünk s mi védtelenül ki vagyunk szolgáltatva az ellenség támadásainak, aki rossz angyalai segítségével elménket elsötétíti, és lelki erőnket meggyengíti. A minket övező világosságot fertőzi a sötétség.

Láttam, hogy nincs időnk mesék hallgatására. Elménket ne engedjük elterelni, hanem a korszerű igazság foglalkoztasson. Bölcsességre törekedjünk, hogy mind jobban megértsük álláspontunkat, hogy a Szentírás alapján adhassunk számot a bennünk élő reménységről, szelídséggel és félelemmel. Mialatt hamis tanokat és tévedéseket vésünk elménkbe, azalatt nem foglalkozhatunk azokkal az igazságokkal, amelyek Izrael házát alkalmassá teszik és előkészítik arra a nagy napra, melyen meg kell állnunk az Úr előtt.