Hála elősegíti az egészséget. Semmi sem segíti elő annyira a test és a lélek egészségét, mint a hálaadás és dicséret szelleme. Kimondott kötelességünk ellenállni a búsulásnak, elégedetlen gondolatoknak és érzéseknek – annyira kötelességünk, mint az ima. (Nagy orvos 251)

Szellemi és testi adottságok tulajdonosai. Milyen magától értetődő, hogy magunk teljes tulajdonosának tartsuk magunkat. Az ihletett ige viszont azt mondja: „Nem vagytok magatokéi...áron vétettetek meg...” /1Korintus 6:1920/. Embertársainkkal való kapcsolatunknál ránk bízott szellemi és testi képességeink tulajdonosai vagyunk. Isten esetében viszont kölcsönzők, kegyelmének letéteményesei, intézői vagyunk. (Magasztos hivatásunk 40)

Törekedjetek egységre. Isten akarata, hogy népe körében egység és testvéri szeretet uralkodjék. Krisztus közvetlenül keresztre feszítése előtt esedezett, hogy tanítványai egyek legyenek, amint ő is egy az Atyával, hogy a világ elhiggye, hogy Isten küldte őt. Ez a megható és csodálatos könyörgés végig hangzik a századokon mind a mai napig. Hiszen ezt olvassuk: „Nem csak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavukra hinni fognak bennem.”

Noha az igazság egyetlen elvét sem szabad föláldoznunk, ez az egység legyen állandó törekvésünk. Ez tanítványságunk bizonyítéka. Jézus mondta: ”Erről tudják meg az emberek, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretni fogjátok.” Péter apostol int: „Legyenek egyetértők, rokonérzelműek, atyafi szeretők, irgalmasak, kegyesek.” /1Péter 3:8/ (Ősatyák és látnokok 520)

Vedd át a jót környezetedből. Mindnyájan láttatok a tó keblén gyönyörű fehér liliomot. Mennyire megkívántuk, mennyire igyekeztünk megszerezni e virágot. Nem számít mennyi szenny, iszap és sár van körülötte; ez nem csökkenti sóvárgásunkat a virág után. Csodálkozunk, miként lehet olyan szép és oly fehér, ahol annyi a szenny.

Nos. Törzse leér az alatta levő aranyló homokba, s csakis a legtisztább anyagot gyűjti össze táplálékul, míg csak a legtisztább és legmakulátlanabb virággá nem fejlődik, amint látjuk. Ez tanítást rejt magában számunkra. Mutatja, hogy noha gonoszsággal vagyunk körülvéve, nem kell érintenünk azt. Ne azt emlegessük, hogy sok a bűn s gonoszság a világon, hanem emeljük föl gondolatainkat, szóljunk megváltónkról. Mikor gonoszságot látunk körülöttünk, csak még inkább örvendezzünk, hogy van Megváltónk, s mi gyermekei vagyunk.

Ne nézzük hát a körülöttünk levő gonoszságot, ne időzzünk a sötét oldalon. Ezekről nem tehetünk, nem változtathatunk rajtuk. Beszéljünk hát valami magasztosabbról, jobbról, nemesebbről. Azokról szóljunk, amik jó benyomást tesznek az értelemre, s ez föl fogja emelni a lelket a gonoszságból az ott túl levő világosságra. (1888, 7. kézirat)

Áldásainkat számolva. Ha az összes rosszul irányított erőkifejtést egyetlen nagyszerű célra szentelnénk – Isten kegyelmének gazdag gon doskodására – mily szép tanúbizonyságokat függesztenénk emlékezetünk csarnokába, fölidézve Isten könyörületeit és kedvezéseit. Akkor ezt a szokást magunkkal hordoznánk állandó elvként, oly szorgalmasan és kitartóan gyűjtve a lelki kincseket, mint a földi nagyra törő fáradozik a földi, ideiglenes dolgokért.

Méltán elégedetlen lehetsz a jelen mennyiséggel, mikor az Úrnak egész menny áldása és kincsesháza van a jó és kegyes dolgokból, hogy ellátása a lélek szükségleteit. Ma több kegyelmet szeretnénk; szeretnénk, ha Isten szeretetének és jóságának jelei megújulnának. S az Úr nem fogja visszatartani ezeket az áldásos, mennyei kincseket az igaz keresőtől. (Magasztos hivatásunk 188)

A szellemi és testi képességek helyes fölhasználása. Használjuk időnket okosan, buzgón, és a Szentlélek megszentelése alatt. Értsük meg, mit helyes és mit helytelen tennünk anyagi javainkkal, valamint szellemi és testi adottságainkkal. Isten valóságosan tulajdonosa minden emberi eszközre bízott képességnek. Bölcsességével előírja, miként használja föl az ember az Úr ajándékait. Meg fogja áldani a képességek, nevének dicsőségét szolgáló, helyes fölhasználását.

A beszéd, emlékezet, anyagiak talentuma – mindez Isten dicsőségére s országa fejlesztésére kamatozzon. Isten, a távollétében, javait ránk bízta. Az intézőknek megvan a maguk föladata Isten országa fejlesztésénél. Senki sincs fölmentve. (Magasztos hivatásunk 40)

Isten tehetségeket ad, az ember műveli az értelmet. Istentől nyert képességeinket nekünk kell művelnünk. Ezek az ő ajándékai, s helyesen kell használnunk egymással való kapcsolatunknál, hogy tökéletes egészet alkossanak. Isten adja a képességet, az értelem erőit, az ember építi a jellemet. Az értelem Isten kertje, s az embernek lelkiismeretesen kell azt ápolni, hogy az isteni hasonlatosságra alakítson jellemet. (Magasztos hivatásunk 106)

Alkalmatlanság tétlenségből. Sokan kimentik magukat a keresztény erőfeszítés alól, alkalmatlanságra hivatkozva. De vajon Isten tettee őket alkalmatlanná? Nem, soha! Alkalmatlanságuk tétlenségük gyümölcse, s tudatos választásukkal állandósítják. Jellemükben máris megvalósítják az ítéletet: Vegyétek el tőle a talentumot.

A talentumok folytonos helytelen használata hatékonyan kioltja számukra a Szentlelket, pedig ő az egyetlen fény. Az ítélet:„Vessétek a haszontalan szolgát a külső sötétségre,” a menny pecsétjét helyezi a választásra, melyek maguk tettek az örökkévalóságról. (Krisztus példázatai 365)

Legyen a különböző elemek elegye. Egység a sokféleségben – ez Isten terve. Krisztus követői közt különböző elemek elegyének kell lennie, egyik a másikhoz alkalmazkodva, s mindnek külön munkát kell végeznie Istenért. Minden egyénnek megvan a helye betöltésre a nagyszerű tervben, Krisztus képmását viselve... Az egyik alkalmas bizonyos munkára, a másik másra alkalmas, a harmadik megint másra, de mindnek ki kell egészíteni a többit....Isten Lelke munkálkodva a különféle elemekben és rajtuk keresztül, összehangolt cselekvést eredményez. Csak egy mesterlelkület lehetséges, annak Lelke, aki végtelenül bölcs, s akiben az összes isteni vonások szépséges, páratlan egységgé egyesülnek. (Magasztos hivatásunk 119)

A szív a jellemben nyilatkozik meg. Bármik vagyunk szívünkben, meg fog nyilatkozni jellemünkben, s egész környezetünkre kihat. Szavaink, tetteink életre éltető illat, vagy halált jelentő halotti szag. S az ítéletben szemtőlszembe kerülünk azokkal, akiknek megválasztott szavakkal, tanáccsal segíthettünk volna a helyes, biztos ösvényen, ha naponta kapcsolatban álltunk volna Istennel, s ha élőn, kitartón szívünkön viseltük volna lelkük megmentését. (Magasztos 241)

Villamos erő más értelmeken. (tanács levert férfinek) Műveld a jellem erősségét, mert az erőteljes ember példája messzemenő s követésre késztető. Kevés a buzgó ember. Isten minden munkásával akadályok és korlátok állnak szemben. De az embernek erős igyekezettel kell rendelkeznie. Az erőteljes, buzgó munkás nem engedi, hogy útja eltorlaszolt legyen. Eltávolítja az akadályokat.

Egyenletes, állandó, hajthatatlan erőre van szükséged. Teljes változást kell elérned. Tégy határozott erőfeszítéseket, s győzz le minden gyerekes érzést. Fegyelmezd magadat, ne hagyd semmiségekkel elmúlni életedet. Tökéld el, hogy valamit megteszel, és tedd meg. Szándékaid jók. Mindig tervezel valamit, de nem fogsz hozzá, nem végzed el. Legtöbb, amit teszel, beszéd csupán, mintsem cselekedet. Sokkal jobb lenne az egészséged, ha több buzgó erőkifejtést végeznél, s az akadályok ellenére is, de elvégeznél valamit. (1886, 33. levél)

Isten szeretete meghaladja a szókincset. Krisztus szeretete arany lánc, mely Jézusban hívő véges emberi lényeket a végtelen Istenhez köt. Az Úr gyermekei iránti szeretete minden értelmet fölülmúl. A tudomány nem tudja meghatározni, sem megmagyarázni. Emberi bölcsesség nem képes lemérni. Minél jobban érezzük e szeretet hatását,annál szelídebbek alázatosabbak leszünk. (5Írásmagyarázat 1141)

A vallás alakítja az egész lényt. Az igazi vallás székhelye a szív, s benne élő elv ez, mely kifelé munkálkodik, alakítva az egész viselkedést, míg csak az egész lény Krisztus képmásához nem igazodik. Ha a bennlakó elv nincs a szívben, az értelem a Sátán áltató értelme szerint alakul, az ő akaratát teljesítve, hogy tönkretegye a lelket. Az ilyen lelket körülvevő légkör romboló mindenki számára a környezetükben, ha hívők, ha hitetlenek. (1891, 8. levél)

A természet ismerete egészség testnek, értelemnek, léleknek. A természet dolgai Isten áldásai, melyről gondoskodott, hogy egészségben részesítse a testet, értelmet és lelket. Az egészségeseknek adatott, hogy egészségesek legyenek, s a betegeknek, hogy meggyógyuljanak. Vízgyógymód kezeléssel együtt eredményesebbek az egészség helyreállításához, mint az összes erős gyógyszer. (7Bizonyság 76)

Az engedelmesség megnyugtat. Béke, állandó béke árad a lélekbe, mert békességet találunk a Krisztus iránti tökéletes engedelmességben. Az Isten akarata iránti engedelmesség megtalálja a békét. A szelíd és alázatos Üdvözítő lépéseit követő tanítvány, nyugalmat talál, melyet a világ nem adhat, sem el nem vehet. „Kinek szíve reád támasz kodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel te benned bízik.” /Ézsaiás 26:3/ (Magasztos hivatásunk 89)

A bűnbocsánat békét jelent a léleknek. Mi ez a megígért megnyugvás? Annak tudata, hogy Isten igaz, hogy sohasem okoz csalódást a hozzá fordulónak. Bocsánata teljes és ingyenes, s az ő elfogadása nyugalmat jelent a léleknek, megnyugvást szeretetében. (Magasztos hivatásunk 97)

A megnyugvás az önátadás gyümölcse. Megnyugvást találunk, mikor félreteszünk minden önigazolást, minden önző szempontból érvelést. Az Úr szeretetében való megnyugvásnak teljes átadás s Isten útjainak elfogadása a titka...Tedd meg pontosan, amit mondott, s bizonyos lehetsz, hogy Isten mindent megtesz, amit mondott...Hozzá jöttéle, elhagyva minden silány cselekvést, minden hitetlenséget, minden önhittséget? Jöjj, amint vagy, gyöngén, tehetetlenül s halálra készen. (Magasztos hivatásunk 97)

Létfontosság a kezedben. Ne feledd, hogy a kísértés még nem bűn. Hogy bármilyen próbára tevők a körülmények, melyekbe az ember állítva lehet, semmi sem gyöngítheti addig a lelkét, míg nem enged a kísértésnek, hanem fönntartja becsületét. A számodra legfontosabb dolgoknak te vagy az őre. Az összes sátáni seregek sem tudnak ártani, hacsak ki nem tárod lelkedet Sátán mesterkedéseinek és nyilainak. Romlásod soha be nem köszönhet, amíg akaratod bele nem egyezik. Ha nincs benned romlott értelem, az összes környező szenny sem tud bemocskolni. (Magasztos hivatásunk 94)

Uralkodj az érzelmeken. Reménységben örvendezünk, nem érzelmekben. Isten dicsőségének reménységében tudjuk, hogy a megpróbáltatás türelmet szül, és a tapasztalat reményt. Mit jelent ez? Ha nem érezzük pontosan azt, amit szeretnénk, türelmetlenné váljunk? Oly szavakat szóljunk, melyek azt bizonyítják, hogy Sátán tulajdonságaival rendelkezünk? Nem engedhetünk meg magunknak metsző, rideg, éles szavakat, mert a mennyei értelmes lények szeme előtt élünk,s az egész mennyei mindenség szeme láttára vívjuk a harcot. Mert mennyire megszomorítjuk Isten szívét, mikor bármivel megtagadjuk őt! Krisztus kezén a megfeszítés jelei bizonyítják, hogy tenyerébe met szett bennünket. (1894, 16. kézirat)

Bátorítás fölfrissíti a lelket. Szólj a szenvedőknek az irgalmas üdvözítőről...Az Úr szánakozva tekint mindenkire, aki reménytelennek véli életét. Még a lélek félelemmel s rémülettel telt, az értelem nem láthatja a Krisztus gyöngéd szánakozását. Kórházaink legyenek eszközök, melyek békét, nyugalmat hoznak nyugtalan értelmeknek.

Ha csüggedőt reményteljes, megmentő hittel tudsz ihletni, megelégedés, vidámság veszi át a csüggedés és nyugtalanság helyét. Csodálatos javulás érhető el akkor a testi állapotában. Krisztus meggyógyítja mind a testet, mind a lelket. S megtapasztalva szánakozását és szeretetét, meg fognak nyugodni benne. Ő a ragyogó hajnalcsillag, aki tündöklik e bűnös, romlott világ erkölcsi sötétsége fölött. Ő a világ világossága, s aki neki adja át szívét, békét, megnyugvást és örömöt talál. (Orvosszolgálat. 190110)

Tevékeny, nem tétlen. Az egészséges, növekvő keresztény nem lesz tétlen elfogadó, fogyasztó hittestvérei között. Adnunk is kell, nemcsak elfogadnunk. Kegyességeink gyakorlás által növekednek. Ke resztény társak ellátnak bennünket tiszta levegővel, ezt belélegezve, tevékenynek kell lennünk. A végzett keresztény munka, a megértés, együttérzés, bátorítások és tanítások, melyeket nyújtunk az ezekre szo rulóknak, az önfegyelem, szeretet, türelem és hosszútűrés, melyre szükség van, s gyakorolunk a keresztény munkában, hitet, engedelmességet, reményt és Isten szeretetét termi meg bennünk...

Elengedhetetlen a lelki izmok és erő számára, hogy a lélek gyakorlatot végezzen. Munkálkodnia kell – lelki tevékenységet folytatni – kihasználva az alkalmakat a jó cselekedetekre....Minél hűségesebb valaki a keresztény kötelességek végzésében, ő is annál erősebb, egészségesebb lesz lelkiekben. (Magasztos hivatásunk 260)

Jó hatás környezetünkre. A keresztény társas érintkezéssel lép kapcsolatra a világgal. Aki isteni megvilágosodásban részesült, vessen fényt azok ösvényére, akik nem ismerik a jobb utat. A barátkozás kész ségét, Krisztus Lelkétől megszentelten, használjuk föl, hogy lelkeket vezessünk Jézushoz. Ne rejtsük Krisztust szívünkbe féltett kincsként, mely szent és édes, amelynek csak birtokosa örvendhet. Legyen Krisz tus bennünk örök életre buzgó vízforrás, fölüdítve mindenkit, aki érint kezik velünk. (Nagy orvos 496)

A kereszténység serkentő volta. Az élet megszokott útjain sokan türelmesen újra és újra elvégzik napi munkájukat, s nem is tudják, hogy olyan képesség birtokában vannak, mely, ha fölhasználnák, egy szintre emelné őket a világ legmegbecsültebb embereivel. Az ilyen alvó tehetségek fölébresztéséhez szakértő kéz érintése szükséges. Ilyeneket hívott el Jézus munkatársaiul, akiknek abban az előjogban volt részük, hogy együtt lehettek vele. A világ nagyjainak sohasem volt ilyen tanítójuk. Mikor a tanítványok elvégezték a Megváltó iskoláját, nem voltak többé tudatlanok és műveletlenek. Gondolkodásban és jellemben hozzá hasonlóvá váltak, s az emberek észrevették, hogy Jézussal voltak. (Jézus élete 250)

Szükség van célokra. Legyen célod az életben, amíg élsz. Felhők helyett gyűjts napsugarat magad körül. Törekedj üde, szép virág lenni Isten kertjében, kellemes illatot terjesztve magad körül. Tedd ezt, s perccel sem halsz meg időnap előtt. Másrészt bizonyosan megrövidíted napjaidat boldogtalan panaszkodással, fájdalmaidat és betegségedet téve beszédtárgyul. (Egészségmegújulás 1871, június)

A célért élés valóban boldogít. Akik céllal élnek, iparkodva embertársaik javára és áldására lenni, megtiszteltetést szerezni az Üdvözítőnek és őt dicsőíteni, ezek az igazán boldogok a földön. Másrészt a nyugtalan, az elégedetlen, aki ezt keres, és amazt próbálgat, remélve, hogy boldogságra talál, mindig csalódásról panaszkodik. Mindig szük séget lát, sosem elégedett, mert csak magának él. Legyen célotok jót tenni, hűen eleget tenni az élet rátok eső részének. (Magasztos 242)

Megfeszítve minden ideget. Feszítsetek meg minden ideget és izmot. Isten nem akarja, hogy újoncok maradjatok. Hanem, hogy elérjétek a létra legfölső fokát, s onnan belépjetek urunk és üdvözítő Jézus Krisztusunk országába. (Magasztos hivatásunk 217)