Képességek együttes tevékenysége. A test és az értelem összes képessége összecsendülő tevékenységének eredménye a boldogság; minel emelkedettebbek és kifinomultabbak a képességek, annál tisztább, annál zavartalanabb a boldogság. (Egészség tanácsok 51)

A boldogság összefüggése az egészséggel. Olyan szoros a kapcsolat az egészség és boldogság között, hogy nem örvendezhetünk az utóbbinak az előző nélkül. Az emberi élet tudományának ismerete szükséges, hogy magasztaljuk Istent a testünkben. Ezért a legfőbb fon tosságú, hogy a gyermekkorra választott tanulmányok között a egészségtan legyen az első helyen. Mily kevesen ismerik testük fölépítését és működését, s a természet törvényeit. Sokan ismeret nélkül sodródnak, mint az iránytű és horgony nélküli hajó a tengeren. Sőt, nem is akarják megtanulni, miként tartsák testüket egészségesen, és előzzék meg a betegséget. (Egészségtanácsok 38)

A hatás és ellenhatás törvénye. Boldogságunk arányban lesz az is teni szeretet által serkentett önzetlen tetteinkkel, hisz a megváltás tervében Isten megalkotta a hatás és ellenhatás törvényét (Jólét szolgálat 302)

A jó cselekedet serkenti az idegeket. Minden másokra árasztott fénysugár a magunk szívére is visszatükröződik. A szomorkodókhoz szólt minden nyájas, együtt érző szó, az elnyomottak enyhítésére irányuló minden tett, minden olyan ajándék, mely embertársaink szükségletét látja el, ha Isten dicsőségére tesszük, akkor az adományozónak is áldásokat eredményez. Akik ezt teszik, a menny törvényének engedelmeskednek és Isten tetszése a jutalmuk. Az az öröm, hogy jót teszünk másokkal, meleg érzéseket támaszt bennünk, ami átáramlik idegeinken, gyorsítja a vérkeringést, szellemi és testi egészséget támaszt. (4Bizonyságtétel 56)

Mindenki a boldogságának forrása. A krisztusi élet a békesség élete. A nyugtalanság, az elégedetlenség, az izgágaság az Üdvözítő távollétét árulják el. Ha Jézust hoztátok életetekbe, akkor az megtelik a Mesterért végzett jó és nemes munkával. Nem jut majd eszetekbe magatoknak szolgálni, hanem közelebb, egyre közelebb húzódtok drága Megváltónkhoz. Jellemetek Krisztushoz hasonul. Mindenki tudni fogja, hogy Jézussal voltatok és tőle tanultatok.

Mindenki a maga boldogságának vagy szerencsétlenségének kovácsa. Aki akar, fölébe emelkedhet az alsórendű, érzelgős érzelmeknek, mely sokak lelki életét képezi. De míg valaki fölfuvalkodott, az Úr nem tehet érte semmit. A Sátán nagyralátó tervekkel kábítja érzékeinket, mi viszont mindig tartsuk szem előtt „a hívás jutalmát, melyre Isten fölülről hívott meg Krisztus által.” Zsúfoljátok az életbe mind azt a jó munkát, amit csak tudtok. „Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége, és akik sokakat az igazságra vezetnek, miként a csillagok, örökkönörökké.”(5Bizonyságtétel 4878)

Az ember legerősebb ösztönzése. A Biblia elénk tárja a menny kikutathatatlan gazdagságát és romolhatatlan kincseit. Az ember legerősebb ösztöne a boldogság keresése, s a Biblia elismeri ezt a vágyat és megmutatja, hogy az egész menny egyesül vele igyekezetében, hogy igazán boldog legyen. Kinyilatkoztatja a föltételt, mellyel Krisztus békéjét elnyerheti. Leírja az örök boldogság hosszát és verőfényét, ahol sosem fognak ismerni könnyeket vagy ínséget. (Életem ma 160)

A keresztények igazi boldogságnak örvendeznek. Ha van, akinek folyton hálásnak kell lennie, az a Krisztus követője. Ha van, aki még ebben az életben is igaz boldogságnak örvendezik, az a hűséges keresztény. (Magasztos hivatásunk 201)

Nekünk kellene a legboldogabb népnek lenni, nem pedig bocsánatot kérni a világtól, amiért keresztények vagyunk. (1893, 17. kézirat)

Mindenkor hű barátunk. Ez Jézus, minden kegyesség, minden kegyelem élete, minden ígéret, minden vallásos előírás, minden áldás élete. Jézus magának az életnek a lényege, dicsősége és illata. „Aki engem követ, nem jár a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.” Tehát a királyi ösvény, melyet a megváltottaknak készítte tett, hogy azon járjanak, nincs csüggesztő homályban. Zarándokutunk valóban magános és fájdalmas lenne, ha Jézus nem lenne. „Nem hagy lak titeket vigasztaló nélkül” – mondja. Gyűjtsük hát össze összes írott ígéreteit. Ismételjük el azokat nappal, elmélkedjünk róluk éjjel, és legyünk boldogok. (2Válogatott üzenetek 244)

A boldogság nem önfejű. Jézus akarja, hogy boldog légy. Mégsem lehetsz boldog, ha a magad útját, szíved ösztönzéseit követed.... Elgondolásaink, furcsaságaink teljesen emberiek, és nem szabad hallgatnunk rájuk, sem megengednünk magunknak. Énünket föltétlenül meg kell feszítenünk, nem olykorolykor, hanem naponta. Testünket, szellemünket, lelkünket alá kell vetnünk Isten akaratának. Isten dicsősége, a keresztény jellem tökéletessége legyen életünk célja, iránya. Krisztus követőinek Krisztus lelkületét kell árasztani... Mint Krisztus legyen a jelszó. Nem, apánkhoz vagy anyánkhoz, hanem Jézus Krisztushoz hasonlóvá válni – Krisztusban elrejtve, Krisztus igazságosságába, szent jellemébe öltözve lenni, Krisztus szellemétől átitatva élni, ez legyen célunk. (Magasztos hivatásunk 29)

Önző boldogság féloldalas. A kötelesség ösvényétől távol, önző okokból keresett boldogság ingatag, mulandó, nem lehet számítani rá, tovaillan. S a lélek ott marad magánosságba borulva, szomorúsággal telten. Isten szolgálatában viszont öröm és megelégedés rejlik. A keresztény nincs magára utalva, hogy bizonytalan ösvényeken botorkáljon; nincs hiábavaló sajnálkozásokra, sem csalódásokra hagyatva. Ha nem élünk az evilági élet élvezeteivel, az eljövendő életnek elébetekintve is örömteliek lehetünk. (Jézushoz vezető út 1245)

A szív békében Istennek él. Sok család romlásának forrása a fitogtatás mértéktelen szeretete. Férfiak és nő terveznek és szövögetnek, hogy javakat szerezzenek, hogy gazdagabbnak lássanak, mint szomszédjaik. Holott, még ha elkeseredett igyekezetük eredményes is, akkor sem igazán boldogok. Az igazi boldogság az Istennel megbékélt szívből fakad. (7Bibliaszótár 9412)

Aranyszabály boldogságot teremt. „Amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek velük.” Az Úr azért hirdette ezt az elvet, hogy boldoggá, nem pedig boldogtalanná tegye az embert. Hisz a boldogság nem érhető el más úton. Isten azt kívánja, hogy magasztosabb életet éljenek. Az élet ajándékában részesíti őket, nem pusztán, gazdagságra szert tenni, hanem hogy képességeiket a rájuk bízott föladat végzésére használják – embertársaik szük ségleteinek fölkutatására és enyhítésére. Az ember ne a maga önző érdekeiért fáradozzék, hanem a körülötte élők javára. Áldásos légkörével és szívélyes tetteivel legyen mások áldására. Istennek ez a szándéka Krisztus életében nyilatkozott meg.  (Életem ma 165)

Boldogság a cselekvésben. Nem számít, mi a tisztségünk, vagy mily korlátoltak képességeink, munkát kell végeznünk a Mesterért. Kegyességeink gyakorlással fejlődnek, érlelődnek. Nem lehetünk tétlenek Isten igazságával lelkünkben. A jótettekben tapasztalt boldogság már ebben az életben kárpótol az erőfeszítésért. Csak akik megtapasztalták az Úr szolgálatában a lemondó erőfeszítésből fakadó boldogságot, azok szólhatnak erről értelmesen. Ez valóban oly tiszta, oly mély öröm, hogy nyelv le nem írhatja. (Magasztos hitvallásunk 186)

Boldogságunk a más boldogsága. Krisztus Isten gyönyörű templomává teszi gyülekezetét. „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” – jelenti ki. Gyülekezete a szent élet udvara, tele különböző ajándékokkal, Szentlélekkel megajándékozva. A menny föladatot jelöl ki a gyülekezet minden tagjának, s azok boldogságában kell meglelni boldogságukat, akiket segítenek; s akik áldására élnek. (Magasztos hivatásunk 164)

Az egész szervezet javára válik. Ha az értelem fölszabadult és boldog a helyes cselekvés tudatától s a másoknak szerzett boldogság elégedettségétől, az olyan derűt teremt, mely kihat az egész szervezetre, jobb vérkeringést okozva, s az egész testet fölfrissítve. Isten áldása gyógyító erő. Akik bőségesen mások javára élnek, mind szívükben, mind életükben megérzik a csodálatos áldást. (Életem ma 150)

A bölcsesség és szentség ösvényének követőit nem nyugtalanítja az elpazarolt órák fölötti bánkódás. Az értelem sötétsége és rémülete sem nyugtalanítja, mint egyeseket, ha csak ők is hiábavalóságra, üres szórakozásokra nem pazarolják idejüket. (Életem ma 150)

A boldogság elérhető. A világ tele van elégedetlenkedő emberrel,akik nem veszik észre a közvetlenül ösvényükön virító boldogságot és áldásokat, hanem olyan boldogság és kielégülés után epekednek, melyet nem tudnak elérni. Untalanul valami vágyva vágyott távoli örömforrás után nyúlnának, nagyobb után, mint amilyen van, ezért mindig csalódás állapotában leledznek. Kövérre hizlalják magukban a kételkedést és hálátlanságot, mert semmibe veszik az útjukon heverő áldásokat. Az élet közönséges, köznapi áldásai nincsenek ínyükre, amint Izráel gyermekeinek sem ízlett a manna. (2Bizonyságtétel 640)

A szórakozás fölajzz, de levertség követi. A szórakozás fölizgatja az értelmet, de biztosan levertség követi. Hasznos munka s testmozgás sokkal áldásosabban hat az értelemre, erősíti az izmokat, a vérkeringést, s erős eszköz az egészség visszaszerzésére. (Életem ma 150)

Boldogságkeresés helytelen módon. (tanács egy ifjúnak) Az elmúlt évben érted is fáradoztunk. Az Úr már előbb tudtomra adta a téged fenyegető veszélyeket, s mi szerettünk volna megmenteni téged. Most mégis azt látjuk, hogy nem volt elég erőd megvalósítani az akkor fogadott elhatározásaidat. Nyugtalanít az ügyed...Júniusban, míg Battle Creeken tartózkodtam, újra közölték velem, hogy nem fejlődsz a lelkiekben, mert nem hagytál tiszta nyomokat magad után. Természettől fogva nem kedveled a vallásos dolgokat. Eltávolodtál Istentől s az igaz élettől. Rossz helyen, tiltott gyönyörökben keresed a boldogságot, és nincs meg benned az erkölcsi bátorság, hogy bevalld és elhagyd bűneidet, hogy kegyelmet találj. (2Bizonyságtétel 291)

Isten jóváhagyása és tiszta lelkiismeret, a bűnös szenvedéllyel és érzéki szívvel szemben. Mi az a jó, amitől az Úr megfosztana? Attól az előjogtól, hogy átadjuk magunkat érzéki szívünk bűnös szenvedélyeinek, indulatainak? Nem táplálhatunk haragot szívünkben, mikor kedvünk kerekedik, mert akkor nem bírjuk megtartani tiszta lelkiismeretünket és Isten helyeslését. Én nem szívesen mondanék le erről. A romlott szenvedélyek kielégítése talán boldoggá tenne minket? Az Úr azért tett elénk korlátokat, mert a bűn nem tenne boldogabbá.

Nem járul boldogságunkhoz, ha bűnös kívánságainkat követjük. S jobbak leszünke, ha ezekbe merülünk? Már hogyan lennénk! Ezek árnyékot vetnek családunkra, s halotti leplet boldogságunkra. Ha bűnös vágyaknak adunk útat, rombolja szervezetünket, pusztítja egészségünket. Ezért szabjunk határt étvágyunknak, uralkodjunk szenvedélyeinken, indulatainkon, szorítsuk egész lényünket engedelmességre.Segítséget is ígért, ha erre törekszünk. (2Bizonyságtétel 5901)

Egészség és hosszú élet. Bátorság, bizakodás, reménység, hit, megértés, szeretet elősegíti az egészséget s a hosszú életet. Az elégedett értelem s derűs lélek egészség a testnek és erő a léleknek. „A vidám szív gyógyít, mint az orvosság.” /Példa 17:22/ (Nagy orvos 241)

Akinek az értelme nyugodt és Istenben elégedett, az az egészséghöz vezető ösvényen jár. (Életem ma 150)

Természet törvényei gyümölcse. Az egészség, élet és boldogság a testünket igazgató természeti törvények iránti engedelmesség eredménye. Ha utunk és akaratunk egyezik Isten akaratával és útjával, ha teremtőnk kedvére cselekszünk, akkor jó állapotban fogja tartani a szervezetet s visszaállítja az erkölcsi, szellemi és testi erőket, hogy általunk munkálkodhassék dicsőségére. Helyreállító tevékenysége folyamatosan megnyilvánul testükben. Ha együttműködünk vele ebben, béke és hasznosság a biztos eredmény. (1Bibliaszótár 1118)

Gyógyulás a gyöngélkedőnek. A lábadozók dolgozzanak értelmesen, az együgyű játékok helyett, melyek csökkentik önbecslésüket, s haszontalanná teszik életüket. Tartsák az akarat erejét ébren, mert az erős akarat, helyesen irányítva, hatásos idegcsillapító. A betegek sokkal boldogabbak elfoglaltan, s gyógyulásuk is könnyebb lesz.

Ha vidéken laknátok, nagyon javukra válna gyermekeidnek. A tevé keny, szabad levegőn töltött élet egészséges gondolkodást és szeretetet fejlesztene ki bennük. Kertjük lenne, amit megművelhetnek, ahol egyben kellemes időtöltést és hasznos foglalkozást találnának. A növények és virágok gondozása, fejleszti az ízlést és az egészséges gondolkodást, míg Isten szépséges és hasznos teremtményeinek megismerése finomítón és nemesen hat a gondolkodásra; mindenek alkotójára és Mesterére tereli a figyelmet. (1Bizonyságtétel 557)

Vidéken élés és boldogság. (Tanács anyának) Igaz, hogy vidéken sem lennél teljesen mentes a kellemetlenségektől s az aggasztó gondoktól, mégis sok rosszat elkerülnél, s egyúttal bezárnád az ajtót a kísértések egész árja előtt, amelyek legyőzéssel fenyegetik gyermekeid gondolkodását. Elfoglaltságra s változásra lenne szükségük. Otthonuk egyhangúsága nyugtalanná teszi őket. Abba a szokásba estek, hogy a város vásott utcagyerekeivel vegyülnek össze, így utcai nevelésben részesülnek. (4Bizonyságtétel 136)

„Jogainkat” keresve. Szeretteink megfontolatlanul szólhatnak, amimélyen megbánthat bennünket. Nem szándékosan tették; de Sátán nagyra növeli szavaikat és tetteiket értelmünk előtt, ezzel nyilat lő íjáról, hogy megsebezzen minket. Mi megmerevedünk, hogy ellenálljunk annak, aki képzeletünk szerint megbántott, s ezzel meghívjuk a Sátán kísértéseit.

Ahelyett, hogy erőért esedeznénk ellenállni Sátánnak, megtűrjük, hogy boldogságunk megromoljon, kiállunk úgynevezett jogainkért. Ezzel kettős előnyhöz juttatjuk Sátánt, hogy megbántsuk és megszomorítsuk azokat, akik nem szándékoztak bántani minket.

A férj kívánalmai olykor ésszerűtlennek tűnhetnek a feleség előtt. Holott ha higgadtan és tárgyilagosan még egyszer szemügyre venné a kérdést, a lehető legkedvezőbb megvilágításban férje számára, belátná, hogy ha engedelmeskedik férjének s aláveti magát férje belátásának, mégha ütközik is érzéseivel, mindkettőjüknek boldogtalanságot takarítana meg, s komoly győzelmet jelentene a Sátán kísértései fölött. (1Bizonyságtétel 3089)

Isten eltávolítja a boldogság akadályait. Isten boldogságunkat akarja. Ha bármi ennek útjában áll, látja, hogy először azt kell eltávolítani. Meghiúsítja szándékainkat, csalódást okoz várakozásainknak, csalódásokon és próbákon át tényleges állapotunkra mutat. Összes bajunknak a bűn az oka. Ha valódi békét és boldogságot szeretnénk, el kell távolítanunk a bűnt. (Magasztos hivatásunk 81)

Némelyek nem lennének boldogok a mennyben. Akik Isten ellen lázadva töltötték életüket, azokat lehetetlen lenne beengedni a mennybe az ott uralkodó tökéletesen magasztos és szent állapotok közé. Hol mindenkit szeretet tölt be, ahol minden arc ragyog az örömtől, ahol elragadtatott zene dallamai szállnak föl Isten és a Bárány tiszteletére, ahol a világosság szüntelen folyamai áradnak a trónon ülő arcáról. Akiknek szíve tele van Isten, az igazság és szentség gyűlöletével, el tudnánake elegyedni a mennyei sokaságokba, s együtt zengeni velük a dicsénekeket? El tudnáke viselni Isten és a Bárány dicsőségét? Már hogyan tudnák! A próbaidő hosszú évei álltak rendelkezésükre, hogy a mennynek megfelelő jellemet alakítsanak. Ők azonban sosem szoktatták rá gondolkodásukat az ártatlanság szeretetére, sosem sajátították el a menny nyelvét. Most pedig már késő.

Isten elleni lázadásban eltöltött életük alkalmatlanná tette őket a mennyre. A menny ártatlansága, szentsége és békéje csak kínszenvedés lenne számukra, Isten dicsősége pedig megemésztő tűz. Egyetlen gondolat tüzelné őket: Menekülni erről a szent helyről. Inkább meghalnának, csak el tudjanak rejtőzni annak tekintete elől, aki meghalt, hogy megváltsa őket. Amit választottak, az dönti el a gonoszok sorsát. Önként zárták ki magukat a mennyből – Isten pedig igazságosan és könyörületből. (Nagy küzdelem 5423)

Örömteli lehet az életed. Legyen Istenbe vetett bizalmunk. Nyomuljunk át az árnyakon, melyeket Sátán vet keresztbe ösvényünkön, s ragadjuk meg Krisztus hatalmas karját. Bízd kezére ügyedet. Ez legyen imád: Uram, eléd tárom kérésemet. Beléd vetem bizalmamat s kérem áldásodat, mely, te látod, szolgálni fogja jelen és jövő hasznosságomat és örök javamat. S mikor fölállsz térdedről, higgy! Mikor azellenség sötétséggel közelít meg, énekelj hitről, beszélj a hitről, s meglátod, hogy világosságra énekelted és beszélted magadat.

„Örvendezzetek az Úrban mindenkor, ismét mondom, örvendezzetek.” Aki ezt teszi, örömteli lesz az élete. Nem hallatszik kellemetlenség ajkukról, nem árad a lelküket körülvevő légkörből, mert nem tartják magukat különbnek másoknál. Rejtőzzetek el Krisztusban, akkor Isten igazsága folyvást képesíteni fog, alkalmassá tesz a jövő, halhatatlan életre. Mikor bízol a Mindenhatóban, tapasztalatod nem kölcsönvett, hanem a tied. (1901, 91. kézirat)

Növekvő boldogság az örökkévalóságon át. Mivel Jézussal elnyerjük a nyugalmat, a menny már itt elkezdődik. Hallgassunk hívásának – ’jöjjetek, tanuljatok tőlem’. Menjünk hozzá, s ezzel elkezdődik számunkra az örök élet. A menny szüntelen közeledést jelent Istenhez Krisztus által. Minél többet időzünk a menny fényében, annál nagyobb dicsőség tárul föl előttünk. S minél többet tudunk Istenről, annál boldogabbak leszünk. Mivel már ebben az életben Jézussal járunk, eltölthet szeretete, boldogíthat jelenléte.

Amit az emberi természet befogadhat, azt itt elnyerhetjük. De mi ez ahhoz képest, ami ezután következik? „Ezek vannak az Isten királyi széke előtt; és szolgálnak néki éjjel és nappal az ő templomában; és a királyi székben ülő kiterjeszti sátorát fölöttük. Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak; sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség. Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemükről minden könnyet.” (Világ reménye 3312)16. rész