Titkok, melyeknek nem tudunk mélyére hatolni. Isten szavában – akár mindenható szerzőjének jellemében – titkokat találunk, melyeket véges lények soha tökéletesen meg nem értenek. A bűn világra jötte, Krisztus testté válása, az újjászületés, a föltámadás és sok más, bibliai tárgykör túl mély titok az ember értelme számára, hogy megmagyarázza, vagy akár teljesen is megértse. Még sincs okunk kételkedni Isten szavában, csak, mert nem tudjuk megérteni gondviselésének titkait.

A természet világában állandóan olyan titkokkal vagyunk körülvéve, melyeknek nem tudunk mélyére hatolni. A legegyszerűbb életforma is olyan kérdéseket vet föl, melyet a legnagyobb lángész se tud megmagyarázni. Mindenfelé ismereteinket meghaladó csodákat látunk. Csodálkozhatunke hát, hogy a lelki világban is olyan titkokkal találjuk szemben magunkat, melyeket nem tudunk megérteni? A nehézség kizárólag az emberi értelem gyöngeségében és szűk voltában rejlik. Isten elegendő bizonyítékot nyújtott a Szentírásban az ige isteni eredetéről, s nekünk nem szabad kételkednünk igéjében, csak, mert nem tudjuk megérteni gondviselésének mindmegannyi titkát. (Jézushoz vezető út 1057)

A kételkedés lehetősége nincs eltávolítva. Isten, bár elég bizonyítékot nyújt, hogy hinni tudjunk, mégsem távolítja el a kételkedés öszszes lehetőségét. Aki csak horgokat keres, hogy rájuk akassza kételyeit, az találni is fog. S akik nem hajlandók elfogadni Isten szavát és engedelmeskedni annak, míg csak minden kifogást el nem távolítottak, s nincs többé lehetőségük a kételkedésre, azok sohasem jutnak el a világosságra.

A meg nem újult szív szembeszegül Istennel – természetes kinövése az Istenben való kételkedés. A hitet viszont a Szentlélek ihleti és csak annyiban virágzik, amennyiben ápolják. Senkinek sem lehet erős hite anélkül, hogy határozottan ne törekedne rá. A hitetlenség annyira erősödik, amennyire bátorítják. S ha az emberek, ahelyett, hogy Isten hitük megalapozásához nyújtott bizonyítékain gondolkodnának, megengedik maguknak, hogy kérdésessé tegyenek, gáncsoskodjanak, akkor arra ébrednek, hogy kételyeik találnak egyre több bizonyítékra. (Nagy küzdelem 527)

A bizonyítékok súlya. Sátánnak megvan a képessége, hogy kétségeket sugalljon, kifogásokat szerkesszen az Isten küldte éles bizonyságtétel ellen. Sokan erénynek, az okosság jelének tartják, ha hitetlenkednek, kételkednek, s kiforgatják a szavak értelmét. Aki kételkedni akar, bőven talál rá alkalmat. Istennek nem szándéka a kétely utolsó árnyékát is eltávolítani. Bizonyítékot ad, s ezeket körültekintőn, alázatos és tanítható szívvel kell megvizsgálnunk. Mindenki döntsön a bizonyíték súlya szerint. Az őszinte gondolkodású embernek Isten elég bizonyítékot nyújt, de aki elfordul a bizonyítékok súlyától, mert véges értelme nem ért meg néhány dolgot, az a hitetlenség, a kérdéseken kérődző kételyek hideg, fázós légkörében marad, hite pedig hajótörést szenved. (5Bizonyságtétel 6756)

Ne bízzál érzetekben. (Tanács kételkedőnek) Az idő kezdete óta lefektetett csodálatos megváltástervnek késztetni kell minden lesújtott lelket, hogy megbízzon Isten szeretetében. Biztonságod most, mikor kétségek gyötörnek, ha nem érzésekben bízol, hanem az élő Istenben. Az Úr annyit kér csupán, hogy vessed belé bizalmadat, elismerve őt hű megváltónak, aki szeret téged és megbocsátotta minden hibádat és tévedésedet. (1904, 299. levél)

Kételkedő gondolat ne törjön fölszínre. Őrködjél olyan hűségesen, mint Ábrahám, nehogy a hollók vagy más ragadozó madár szálljon Istennek hozott áldozatodra. Úgy őrizzetek minden kételkedő gondolatot, hogy kimondással meg ne lássák a napvilágot. A világosság mindig menekül a sötétség hatalmasságainak tiszteletére elhangzott szavaktól. Föltámadott Üdvözítőnk élete nyilvánuljon meg bennünk naponta. (Válogatott üzenetek 243)

Megrögzött kételkedő magára figyel. Súlyos balszerencse megrögzött kételkedőnek lenni, az énen tartani a szemet és gondolatot. Míg énedet szemléled, míg az gondolataid és beszélgetésed tárgya, nem várhatod el, hogy Krisztus képmására alakuljál. Éned nem a meg váltód. Magadban nincs üdvözítő képességed. Az én nagyon lukas csónak hitednek, hogy hajóra szállj. Amint erre bízod magadat, máris elsüllyedsz.

A mentőcsónakba! A mentőcsónakhoz! Ez biztonságod. Jézus a mentőcsónak parancsnoka, s ő sosem veszített még utast.

Csüggedő kételkedők, hogyan várhatjátok el, hogy Krisztus öröme lakozzék bennetek, s örömötök teljes legyen, míg a magatok tökéletlen jellemén időztök, azzal táplálkoztok? (1897, 11. levél)

Hit és hitetlenség. Meg sem értjük, mennyit veszítünk hitetlenségünkkel. Hit nélkül vesztett csatát vívunk. Megváltónk van, aki megérti életünk minden szakaszát. Ismeri csüggedésünket, pontosan tudja, milyen segítségre van szükségünk. Belé vetett hitet szeretnénk, mely szeretetből fakad és megtisztítja a lelket. (1908, 4. kézirat)

A hit a kételkedéssel való harcokban növekedik; az erény a kísértésnek való ellenállásból gyűjt erőt. (Ifjúsági tanító 1873, április)

Ápoljuk a hitet. Nem bátorít a kételkedésre. Az Úr újra meg újra kinyilvánítja hatalmát és kegyelmét, amiből meg kell tanulnunk, hogy minden körülmények közt jobb a hitet ápolni, hitnek adnunk hangot, hit által cselekednünk. Ne engedjük meggyöngíteni szívünket és kezünket gyanakvó gondolatokra való hallgatással, hogy a kétség és bizalmatlanság magját hintsék el szívünkben. (A te igéd 216)

A kételkedés idegbajt okoz. Isten jóváhagyásának bizonyossága elősegíti a jó egészséget. Megerősíti a lelket a kétség, a bizonytalanság és túlzott bánat ellen, mely oly gyakran fölemészti az életerőt, a leggyöngítőbb és leg kétségbe ejtőbb idegbajokat támasztva. Biztos igéjében az Úr megígérte, hogy a szeme az igazakon nyugszik, füle könyörgéseiken. A gonoszságot művelők ellen viszont síkra száll. Igen megnehezítjük a munkát, mikor olyan utat választunk, mely miatt az Úr ellenünk lesz. (A te igéd 68)

Ne engedj gyanakvásnak Gyanakvás vagy bizalmatlanság ne vegye birtokba értelmünket. Isten nagyságától való rettegés ne zavarja meg hitünket. Segítsen Isten szelíden és alázatos szívvel megaláznunk magunkat. Krisztus levetette királyi palástját és koronáját, hogy érintkezhessék az emberiséggel, s bebizonyítsa, megmutassa, hogy az ember tökéletes lehet. Az irgalmasság öltözékébe öltözve tökéletes életet élt világunkban, hogy bebizonyítsa szeretetét. Azt tette, ami lehetetlenné teszi a benne való kételkedést. Lehajolt mennyben viselt magas parancsnoki tisztjéről, hogy emberi természetet vegyen magára. Élete példa rá, hogy a mi életünk is milyen lehet. S hogy Isten nagyságától való rettegés ne homályosítsa el Isten szeretetébe vetett hitünket, Krisztus a fájdalmak férfiává lett, aki tudta, mi a szenvedés. Az ember szíve, neki átadva, szent zenét zengő szent hárfa lesz. (2Válogatott üzenetek 254)

Nincs mentség a hitetlenségre. „Az atya megszabadított minket a sötétség hatalmából.” Ha ez igaz, milyen mentségünk lehet hogy hitetlenségről, csüggedésről, kételkedésről szóljunk, sötétséget vonva magunk köré, mint köpönyeget? Gördítsük vissza a kételkedés sötét árnyait, félretéve azt, hogy minden kétség és csüggedés atyja: Sátán viselje. Az ördög törekedik pokoli árnyékát vetni ösvényünkre. Hitünk hatoljon át a kétség és hitetlenség sötét fellegén, megragadva túlnan a Krisztus karját. (1901, 102. kézirat)

Ellen White elűzi a kétséget. Mikor Sátán keresztül veti pokoli árnyékát ösvényemen, nem nézek rá, nem beszélek róla, nem magasztalom az ördögöt a róla és hatalmáról való beszéddel, s hogy milyen kemény időket élek. Nem! Átvágok egyenesen az árnyon, s hit által megragadom Krisztust. Szemlélet által dicsőségrőldicsőségre ugyanarra a képmásra változunk el. Szóljatok hitet. Minden kimondott kételkedés elhintett mag, mely gyökeret ereszt valaki szívében. Egyetlen szónyi kételkedést sem akarunk szólni, ezzel magasztalni az ördögöt csodálatos hatalmáért, hogy szolgálatában tartson bennünket. Nem és nem! Krisztus megváltott és megmentett. Sátánnak nincs hatalma rajtam. (1894, 16. kézirat)

Istenről alkotott hamis eszmék. Az ősellenfél diadalt ül, ha Isten gyermekeit hitetlenségbe és csüggedésbe tudja vinni, vezetni. Boldog, ha látja, hogy bizalmatlanok vagyunk Isten iránt, kételkedünk készségében és hatalmában, hogy megmentsen minket.

Sátán szereti, ha úgy vélekedünk, hogy Isten gondviselése ártalmunkra lesz. Úgy tűnteti föl előttünk őt, mint akiből hiányzik az irgalmasság és szánakozás. Az Istenre vonatkozó igazságot hazugsággá fordítja. Istenről alkotott hamis elgondolásokkal tölti meg a képzeletet. Ezért a mennyei Atyánkról szóló igazságokkal foglalkozás helyett, igen gyakran az ördög hazugságaira rögzítjük értelmünket. Ezzel szégyent hozunk Istenre, mert bizalmatlanok vagyunk iránta, mert panaszra nyílik ellene ajkunk.

Az ördög azon erőlködik, hogy sötét homállyá silányítsa lelki életünket. Szeretné, ha fárasztónak, nehéznek tűnne az előttünk; s mikor a keresz tény ilyennek mutatja vallását, hitetlenségével a Sátán hazug rágalmazását támogatja, támasztja alá. (Jézushoz vezető út 116)

Zárd be az ajtót a kétségek előtt. Mikor az ördög eljön kétségeivel s hitetlenségeivel, zárd be szíved ajtaját. Hunyd be szemedet, hogy ne időzzön pokoli árnyékán. Emeld föl tekintetedet, ahol az örökkévaló dolgokat szemlélheted; akkor lesz erőd minden órán. Hited próbája értékesebb számodra, mint az arany....Bátorrá, hőssé tesz harcolni az Úr harcát, mert nem test és vér ellen van tusakodásunk, hanem fejedelemségek, hatalmasságok, e sötét világ kormányzói és az égi magasságok gonosz szellemei ellen. /Efézus 6:12/

Sátán igényt tart, jogot formál a földre. Állítja, hogy az övé. Tegyünk eleget követelésének? Már hogyan tennénk! Más valakié vagyok. Áron vétettem meg; föladatom testemben, lelkemben Istent dicsőíteni meg. Nincs időm hitetlenségről szólni. Hitről kell beszélnem. Gyakorlással kell erősítenem hitemet. Akkor hitem növekszik, amint Isten ígéreteire kimerészkedem, s többet és többet megragadhatok.

Áldott, áldott Jézus. Szeretem őt, mert megnyugvás, reménység, lehetőség és erőforrás számomra és számodra. Azt akarom, hogy az ő tulajdonának tekintsétek magatokat. Tegyétek magatokat olyanná, mint a kova, a Sion hegye felé. Tökéljétek el, hogy kincs van ott, melyet megszerezhettek. (1894, 17. levél)

A kétség szava. Egyetlen kételkedő szó, egyetlen gonoszt gondoló, beszélő szó további hasonlónak készít helyet. Maghintés ez, melynek aratását kevesen szeretnék begyűjteni. (1896, 117. levél)

A kételkedés magjai eltemetve fekszenek. Akiket kétségek nyugtalanítanak és nehézségeik vannak, melyeket nem tudnak megoldani, ne taszítsanak hasonló, gyönge értelmeket ugyanabba a bizonytalanságba. Némelyek célozgattak vagy beszélgettek hitetlenségükről, s tovább mentek, alig álmodva az illetőre tett benyomásról. Olykor a hitetlenség magja azonnal kikelt, más esetekben eltemetve szunnyadt hosszabb ideig, míg csak az egyén helytelen útra nem tévedt, helyet nem adott az ellenségnek; míg Isten világossága vissza nem lett vonva tőle s el nem esett Sátán erős kísértéseitől. Akkor a hitetlenség régóta szunnyadó magja kikelt. Sátán ápolja ezeket, s gyümölcsöt hoznak.

Bármi jön az igehirdetőktől, akiknek a világosságban kellene állniuk, erős benyomást tesz. S mikor nem állnak Isten tiszta világosságában, Sátán eszközeiül használja őket, s általuk lövi tüzes nyilait az értelmekbe, akik nem állnak készen ellenállni annak, ami a lelkészeiktől jött. (1Bizonyságtétel 378)

Kötelességünk hinni. Hidd, hogy Isten szava nem mond csődöt, hogy hűséges, aki megígérte. Olyan kötelesség hinnünk, hogy Isten betölti szavát és megbocsát, amint bevallani bűneinket. Gyakoroljad Istenbe vetett hitedet, mert ő pontosan megteszi, amit mondott – megbocsátja minden gonoszságunkat.

Miként tudhatjuk, hogy az Úr valóban bűnbocsátó Üdvözítőnk s bizonyítjuk a benne levő a mély áldottságot, a nagy kegyelmet és szere tetet, melyről biztosított minket, hogy táplál megtört szív iránt, hacsak fönn tartás nélkül nem hiszünk igéjében? Jaj, hányan élnek gyászolva, bűnöket elkövetve, majd bűnbánatot tartva, de mindig a kárhoztatás fellege alatt. Nem hisznek az Úr igéjének. Nem hiszik, hogy pontosan megteszi, amit megígért. (1893, 10. levél)

A kételkedés oka a bűn szeretete. Álcázzák, rejtegessék, ahogy tudják, a kételkedés tényleges oka legtöbb esetben a bűn szeretete. A kevélység és bűn szerelmese szív nem látja szívesen Isten szavának tanításait s korlátozásait, s azok, akik nem akarnak engedelmeskedni a Szentírás követelményeinek, készek kétségbe vonni a szent írások kötelező voltát. Ahhoz, hogy el tudjunk érkezni az igazsághoz, őszintén vágynunk is kell rá, hogy megismerjük az igazságot. Szívünk is legyen készséges az engedelmességre. Aki ilyen lelkülettel kezd a Biblia kutatásába, az bőséges bizonyítékot talál rá, hogy ez az Isten szava, és hogy igenis meg lehet érteni azokat az igazságokat, amelyek bölcscsé tesznek minket az üdvösségre. (Jézushoz vezető út 111)

A meggondolatlan melengeti. A megfontolatlanul járók kétséget és hitetlenséget melengetnek. Fájdalmas tudatuk van, hogy életük nem viseli el Isten Lelke vizsgáját, akár igéjén vagy Lelke bizonyságtételén át szól, mely az igéhöz vezetné őket. Ahelyett, hogy az örömüzenet tiszta elveivel összhangra jövéssel a szívükön kezdenék, hibát találnak az eszközben és elítélhetik, holott Isten választotta, hogy népet készítsen föl helytállni Isten napján. (1Válogatott üzenetek 45)

A melengetett kétségeket biztos tények tartják. A fiatalok bevett tanítás módja nem üti meg az igaz nevelés mértékét. Hitetlen, pogány gondolatokat szőnek a tananyagba, s Isten két kinyilatkoztatását kérdéses, sőt minősíthetetlen megvilágításba helyezik. Így az ifjak közelről megismerik a Sátán sugallatait, s kételyeket szívnak magukba, mert befogadóik biztos tényeknek tekintik ezeket. S a tudományos kutatást félrevezetővé teszik a módszerrel, mellyel a fölfedezéseket értelmezik és félremagyarázzák. (Orvosszolgálat 90)

Mit tegyünk a kételyekkel? Megsebzed Krisztus szívét a kételkedéssel, holott oly sok bizonyítékot nyújtott szeretetére, életét adva megváltásunkért, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen. Pontosan megmondta, hogy mit tegyünk. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.” /Máté 11:28/ (1893, 10. levél)

A kétségek eltűnnek a mások áldására törekvésünktől. Sokan panaszkodnak kételyeikre. Siránkoznak, hogy nincs bizonyítékuk az Istennel való közösségre. Ez gyakran annak tudható be, hogy semmit sem tesznek Isten művében. Törekedjenek komolyan mások segítségére és áldására lenni, akkor kétségeik és aggodalmaik eltűnnek. (5Bizonyságtétel 395)

Akik folyton kétségeikről beszélnek, s további bizonyítékot követelnek, hogy elűzzék hitetlenségfellegüket, nem Isten szavára építenek. Hitük körülmények függvénye, érzéseken alapul. Holott az érzés, legyen mégoly kellemes is, nem hit. Isten szava az alap, melyre a menny iránt reménységünket építenünk kell. (1897, 11. levél)

A kétség, szellőztetve, sötétebbé válik. (tanács kételkedő lelkésznek) Láttam, hogy Isten angyalai sajnálkozva tekintenek feléd. Elhagyták oldaladat, s szomorúan elfordultak, míg Sátán és angyalai ujjongva nevettek rajtad. Ha magad küzdöttél volna kételyeiddel, s nem bátorítottad volna az ördögöt, hogy kísértsen azzal, hogy kételyeidről beszéltél, és időzni szerettél rajtuk, nem vonzottad volna a bukott angyalokat oly nagy számban magadhoz. De te a sötétségedről szólást, az ezen időzést választottad, s minél többet szólsz erről és időzöl rajta, sötétebbé és sötétebbé növekedsz.

Kirekesztetted magadat a mennyei fény összes sugarából. Széles öböl kerekedik közéd és azok közé, akik segíteni tudnának neked. Ha folytatod, amint elkezdted, nyomorúság és bánat áll előtted. Isten keze nemszereted módon fog megállítani. Haragja nem fog örökké szuny nyadni. De most még hív! Most, most szólít, hogy késedelem nélkül térj vissza hozzá, s kegyesen megbocsát és meggyógyítja álnokságaidat. Isten különleges népet vezet ki. Meg fogja tisztítani és mosni őket, s alkalmassá tenni az elváltozásra. Minden földies dolog el lesz különítve Isten külön kincsétől, mígcsak olyanok nem lesznek, mint a hétszer meg tisztított arany. (1Bizonyságtétel 4301)

Fénysugarak oszlassák el a kétség fellegét. Meg kell telnünk Isten teljességének mértékével, s akkor lesz életünk, erőnk, kegyelmünk és üdvösségünk.

Miként nyerhetjük el ezeket az áldásokat? Krisztus meghalt, hogy hit által elnyerhessük áldásait. Ingyen ajánl föl nekünk fényt és életet. Akkor miért ragaszkodnánk a szögekhez, melyekre kételyeinket akgathatjuk? Miért töltjük meg az értelem csarnokát borús jelenetekkel kételyeinkről? Engedjük be inkább az igazságosság napjának tündöklő sugarait szívünk, agyunk kamráiba, elűzve a hitetlenség árnyait. Forduljunk a fény felé, Jézushoz, drága üdvözítőhöz.

Mások hibáinak és gyöngeségeinek szemlélése helyett, forduljunk annak jelleme szemléléséhez, akiben nincs tökéletlenség. Jézus tízezer közül is kitetszik, s mindenestől kívánatos. Ne tegyünk embert példaképünkké. Isten tökéletes példaképet adott; egyszülött Fiát. Őt szemlél ve az ő képmására változzunk el. Tekintsünk Krisztusra, kinek királyi széke magas és fölemelt, s dicsőségének uszálya betölti a templomot. (23. keltezetlen kézirat)