Az értelmi hatás helyes használata. A betegápolásnál ne feledkezzünk meg a szellemi hatásról. Helyesen használva, ez az egyik leghatékonyabb eszköz a betegség legyőzésére. (Nagy orvos 241) Tanács orvosnak. A szegény, lesújtott lelkeknek, akikkel érintkezésbe kerülsz, több figyelemre van szükségük, mint eddig szenteltél nekik. Bátorítani tudnád őket, hogy Jézusra tekintsenek, s szemlélet által, az ő képmására változzanak el. (Orvosszolgálat 112)
Gonosz képzeletek elleni tusa. Aki az isteni természet részese akar lenni, vegye tudomásul, hogy el kell menekülnie a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik a világon. A léleknek állandóan, komolyan küzdeni kell az agy gonosz gondolatai, képzelgései ellen. Állhatatosan ellene kell állnunk az akár gondolatban, akár cselekedetekben jövő bűnre csábításnak. A lelket minden szennytől mentesen kell megőriznünk a Jézusba vetett hit által, aki egyedül tud megtartani minket az eleséstől.
Az írásokról kell elmélkednünk; józanon és mélyen gondolkodnunk az örök üdvösségünkre vonatkozókról. Jézus végtelen világossága, szeretete, értünk hozott áldozata a legkomolyabb és legmélyebb elmélyedésre szólít bennünket. Időzzünk drága üdvözítőnk s közbenjárónk jellemén. Törekedjünk megérteni a megváltás tervének eseményeit. Annak küldetéséről elmélkedjünk, aki azért jött, hogy megmentse népét bűneitől.
Ha állandóan mennyei légkörbe mélyedünk, hitünk is, szeretetünk is erősebbé növekedik. Imáink egyre Istennek tetszőbbek lesznek, mert egyre több lesz bennük a hit és szeretet. Akkor majd értelmesebben és buzgóbban fogunk könyörögni. Egyre szilárdabb lesz Jézusba vetett bizalmunk, s naponta élő tapasztalatunk lesz Krisztus készségéről és hatalmáról, hogy mindenképpen üdvözítse azokat, akik ő általa járulnak Istenhez. (A te igéd igazság, 678)
A végtelennel érintkezés élteti a lelket. Szemléljük Istent a természetben – tanulmányozzuk jellemét keze műveiben. Az értelem erő södik Isten megismerésével, mikor kiolvassuk tulajdonságait alkotott műveiből. Amint szemléljék a természet csodás voltát és alkotásait, szeretetünk kinyúl Isten után. Noha lelkünk ámulattal telik meg s szellemünk lecsillapul, lelkünk fölpezsdül a végtelennel való érintkezéstől, csodálatos alkotásain át. Az Istennel alázatos ima általi közösség fejleszti, erősíti szellemi és erkölcsi képességeinket, s a lelkiekről el mélkedéstől növekedik a lelki erőnk. (Ifjúsági nevelő 1893, július 13)
Őrizzük a lélek útjait. Isten küldöttje tanítani igyekezett a hívőkethogy milyen fontos féken tartani gondolataikat, nehogy tiltott területekre kalandozzanak, és képességeik hiábavalóságokra forgácsolódjanak szét. Aki nem akar áldozatul esni Sátán támadásainak, ébren őrizze a lelkéhez vezető utakat. Ne olvasson, ne lásson, ne halljon meg olyat, ami tisztátalan gondolatokat kelt. Gondolataink ne időzzenek az ősellenség sugallta mindenféle tárgynál.
Ha nem őrizzük híven szívünket, akkor a világ gonoszsága fölébresztheti bensőnkben a rosszat, lelkünk pedig sötétségbe zuhan. (Apostolok története 518)
A személyes légkör. Az embereket láthatatlan légkörként veszik körül gondolataik s tetteik. Ebben fürdik meg öntudatlanul is, aki érint kezik velük. E légkörben sokszor méreg rejlik, s ha valaki belélegzi, erkölcsi züllés az elkerülhetetlen következménye. (5Bizonyság 111)
Világosság és béke légkörével körülvéve. Krisztus mindenről gondoskodott, hogy gyülekezete átalakult testület legyen, a világ világosságától megvilágítva, Immánuel dicsőségének birtokában. Az Úr célja, hogy minden keresztényt a világosság és béke légköre övezzen. Azt kívánja, hogy az ő örömét láttassuk meg életünkben.
A keresztényben élő lelkület, meg fog mutatkozni a mennyei szeretet áradása által. Az isteni teljesség fog átáramlani az emberi eszközön át, hogy továbbadja másoknak. (Krisztus példázatai 419)
Szüntelen támaszkodj Istenre. Sokan képtelenek határozott terveket szőni a jövőre. Életük nyugtalan. Nem látják az ügyek kimenetelét, ami gyakran aggodalommal és nyugtalansággal tölti meg őket. Ne feledjük, hogy Isten gyermekeinek élete a zarándok élet a földön. Nincs bölcsességünk megtervezni jövőnket. „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölendő volt, és kiméne, nem tudván, hová megy.” (Zsidók 11:8)
Maga Krisztus sem készített terveket magának. Elfogadta Isten rávonatkozó tervét, s az Atya naprólnapra kitárta előtte terveit. Nekünk is így kell Istenre hagyatkoznunk, hogy életünk Isten tervének egyszerű megvalósulása legyen. Amint őrá bízzuk útjainkat, irányítani fogja lépteinket. (Nagy orvos 4789)
A könnyű munka gyógymódjának értéke. Az Úr megmutatta, hogy a legtöbb betegnek jobban javára válna, ha könnyű munkát végeznének, mint tétlenségre és a semmittevésre unszolni őket. Ha az akarat erejét tevékenyen tartjuk, hogy fölrázza az alvó képességeket, ez lesz a legnagyobb segítség az egészség visszaszerzéséhez. Ha elvesszük az összes munkát azoktól, akik egész életükben túl sokat dolgoztak, tíz közül kilenc esetben a változás ártani fog nekik.
Ez férjem esetében is igaznak bizonyult. Az Úr megmondta, hogy a szabad levegőn végzett mozgás sokkal előnyösebb, mint a benti. De ha kint nem lehetséges, a könnyű benti foglalkozás is leköti és eltereli a gondolatokat, akadályozza, hogy tüneteiken és kis gyöngeségeiken időzzenek, s megszünteti a honvágyat is. (1Bizonyságtétel 567-8)
Jól vezetett testgyakorlás. Mikor egyéneknek nincs mivel elfoglalni idejüket és figyelmüket, gondolataikat magukra összpontosítják, borongók és ingerlékenyek lesznek. Gyakran rossz érzéseiken rágódnak, míg csak sokkal betegebbnek nem képzelik magukat, mint amilyenek valójában – bármire képtelennek.
Ilyenkor a jól irányított testmozgás hatékony gyógyszernek bizonyulna. Olykor elengedhetetlen ez a gyógyuláshoz. Az akarat a kéz munkájával jár. A betegnek akarata fölfölrázására van szüksége. Mikor az akarat szunnyad, a képzelet kizökken a rendes működésből, s lehetetlen szembeszállni a betegséggel. (Nagy orvos 239)
Mások megnyugtatása megnyugtatja a megnyugtatót. Gyakran imát kérnek a beteg, a bánatos, a csüggedő javára. Esedezzünk, hogy Isten fényt vessen az elsötétült értelmekbe, megnyugvást a bánatos szívbe. Isten azok imáira felel, akik áldásai sugarába helyezkednek, Amint másoknak igyekeznek segíteni, szétoszlatja szívükből a sö tétséget. Amint megnyugtatni igyekszünk a minket megnyugtató nyugalommal, az áldás visszaszáll ránk. (Nagy orvos 4789)
Pihenés és fölépülés. (fiának) Szavam van hozzád. Írj alá ígéretet, hogy többé nem gyöngíted és rongálod az Úr templomát – nem dolgozol, mikor pihenned kellene. A helyes gondolatokhoz pihentetni kell az agyat. Nem szakítasz elég időt a pihenésre. A kimerült agy és fáradt idegek fölfrissülnének, ha változtatnál a helyzeten e téren...
Fegyelmezzük magunkat gondosan, ne legyünk hajlandók olyat tenni, ami gyöngíti a testi, szellemi és erkölcsi erőt. Világos, türelmes értelemre van szükség, mely elviseli, bármi történjék is. Fölülről jövő, éleslátásra van szükséged. Gyakorolj hitet, s bízd az eredményt az Úrra. Mikor a tőled telhető legjobbat tetted, légy bátor. Higgy, higgy és ragaszkodj a hithez. Az ellenség vereséget jelentő lépésre próbál késztetni, de ezt nem engedheted meg. Egyes lépéseket nem engedhetsz meg magadnak. Tekintélyre van szükséged, melyet azzal vívsz ki, hogy bölcsen és körültekintőn viselkedsz. (1904, 121. levél)
Fontos a nyugalom és pihenés. Az Úr megmutatta, hogy szombattartó népünk túl keményen dolgozik anélkül, hogy megengednék maguknak a változatosságot, vagy megengednék a pihenő időszakot. A pihenés szükséges a testi munkásoknak, s még elengedhetetlenebb a szellemi munkát űzőknek. Nem elengedhetetlen Isten dicsőségéhez vagy üdvösségetekhöz, hogy az értelmet szüntelenül és túlságosan foglalkoztassuk, akár vallásos dolgokkal.
Vannak szórakozások, mint a kártyázás, tánc, sakkozás, dámajáték, stb, melyet nem helyeselhetünk, mert a menny elítéli őket. Ezek a szórakozások súlyos rossz előtt tárják ki az ajtót. Nem válnak javunkra, hanem fölzaklatnak, olyan szenvedélyt keltve némelyekben, mely hazárdjátékokhoz és zűlléshöz vezetnek. A keresztények helytelenítsenek minden ilyen játékot, valami tökéletesen ártalmatlant állítva helyébe. (1Bizonyságtétel 514)
Istenre támaszkodva, nem vagyunk hajlandók csüggedni. (Tanács agyondolgozott vezetőnek) Az Úr kegyelmesen megóvta életedet, hogy művében dolgozz. Nem akarja, hogy magadban fáradozzál, függetlenül az egyedüli hatalomtól, mely eredményesen tud működni tervének megvalósításán. Ne nyugtalankodj tehát, hanem bízzál, Jézusra, hited kezdőjére, szerzőjére és befejezőjére tekintve. Ne siess annyira. Tedd meg, amit túlzott testi és szellemi megerőltetés nélkül megtehetsz, de ne engedd, hogy annyi gondot és terhet magadra végy, hogy nem tudod megtartani lelkedet Isten szeretetében.
A szőlő az Úré, minden részén övé a munka is, s ő azt akarja, hogy úgy fáradozzál, hogy megóvjad testi, szellemi és erkölcsi erőidet. Ne feledd, hogy mennyei eszközzel működsz közre. Ne engedd, hogy az ellenség a legkevésbé is társ legyen a vállalkozásban. Fogadd parancsaidat Istentől, és semmiképpen se csüggedj, mert csak halandó eszköz munkáját tudod végezni. A véghetetlen Isten munkálkodni fog hatalmával, hogy hatékonyságot kölcsönözzön neked.
Ne véld, hogy lehetetlen dolgokat kell elvégezned. Másoktól se várj el lehetetlent. Pál ültethet, Apollós öntözhet, de Isten adja a növekedést. „Ezt mondám: Én Istenem! Ne vígy el engem az én napjaimnak felén; a te esztendeid nemzedékek nemzedékéig tartanak. Régente alapoztad meg a földet, s az egek is a te kezed munkája.” „Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha, megavulnak. Palástként összehajtod azokat, és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és esztendeid el nem fogynak.” /Zsoltár 102:2526; Zsidók 1:1112/ (1893 86/a levél)
Egyéni erőfeszítésre van szükség. A gonosz szokás áldozatait föl kell rázzuk annak szükségére, hogy maguk is erőfeszítést tegyenek. Mások a legkomolyabb erőfeszítést tehetik értük, hogy fölemeljék őket, Isten kegyelme föl lehet ajánlva nekik, Krisztus kérlelheti őket, az angyalok szolgálhatnak; de minden hiábavaló, ha maguk föl nem kelnek megvívni csatáikat.
A kísértés rémítő erejét, a kívánság követelését érezve, mely kielégítésre vezet, sokan kétségbeesve kiáltják: Nem bírok ellenállni. Mondd meg neki, hogy bír, s ellene kell állnia. Ismételten legyőzheti őt a kívánás, mégsem elkerülhetetlen, hogy mindig ez legyen. Gyönge az erkölcsi ereje, a bűn életének szokásai uralkodnak rajta. Ígéretei és elhatározása, mint megannyi homokból font kötél. A megszegett ígéretek s áthágott fogadalmak, gyöngítik őszinteségébe vetett hitét. Úgy érzi, e miatt Isten nem fogadhatja el őt, nem munkálkodhat erőfeszítéseivel. Mégsem kell kétségbe esnie. (Nagy orvos 1745)
Fontos a célkitűzés. Bármely vonalon várt siker megköveteli a határozott célkitűzést. Aki igazi sikert akar elérni az életben, folyvást tartsa szem előtt az igyekezetére méltó célt. Tűzz ilyen célt a mai fiatalok elé. (Nevelés 262)
Az értelem legmagasabb műveltsége. Isten ismeretét igéjéből nyerjük. Az igaz istenfélelem gyakorlati ismerete, a mindennapos oda szentelődésben s Isten iránti szolgálatban biztosítja az értelem, a lélek és test legmagasabb művelését. S az összes képességek Istennek szentelése elejét veszi az önmagasztalásnak. Az isteni hatalom adományozása tiszteli meg őszinte törekvésünket a bölcsességért, hogy legmagasabb képességeinket lelkiismeretesen Isten tisztelésére és embertársaink áldására használjuk. (1896, 16. kézirat)
A jó eredmény elősegíti az egészséget. Bátorság, remény, hit, együttérzés és szeretet elősegíti az egészséget és meghosszabbítja az életet. Az elégedett értelem, a derűs, vidám szellem, egészség a testnek és erő a léleknek. „A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek megszárasztja a csontokat.” /Példa 17:22/ (Nagy orvos 241)