Szentírásban. A lélektan elvei a Szentírásban találhatók. Az ember nem ismeri a maga értékét. Megtéretlen, romlott jelleme szerint viselkedik, mert nem Jézusra, hite szerzőjére s bevégzőjére tekint. Aki Jézushoz jön, hisz benne és őt teszi példaképévé, az megérti e szavak jelentőségét: Hatalmat adott nekik, hogy Isten fiaivá legyenek.

De mikor Jézus lábánál foglal helyet, képesítve lesz ott látni tükröződni gonosz, bűnös életében a szörnyű romlás mélységét, melyre a megtéretlen szív süllyedhet. Megpillanthatja a bűn nélküli Krisztus jel lemét – a tökéletességet, melyet a bűnbánó, megtérő bűnösnek fölajánl. A megváltó jellemének ragyogó öltözékébe öltözve, Krisztussal ül mennyei helyeken. (1902, 121. kézirat)

Isten ismeri az értelem működését. Az Úr, az Isten pontos és csal hatatlan a megítélésben. Ismeri az értelem működését, az általa alkotott ember elveit, s hogy pontosan miként hatnak rájuk az elébük jövődolgok, s miként viselkednek minden kísértésben, mely megpróbálhatja őket, s minden körülmény közt, melybe helyezve vannak.

„Az Úrnak szeme előtt vannak mindenki útai, és minden ösvényeit ő rendeli.” „Minden helyeken rajt áll az Úrnak szeme, nézvén a jókat és gonoszokat.” „Mert ő ellát a föld határaira, lát mindent az ég alatt.” „Te azért, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj nékitökéletes szívvel és jó kedvvel; mert az Úr minden szívbe belát és minden emberi gondolatot jól ért. Hogyha őt keresénded, megtalálod; ha ellenben őt elhagyándod, ő is elhagy téged mindörökké.” /Példa 5:21;15:3; Jób 28:24; 1Krónika 28:9/ Az Úr tudja, milyen gondolatok ötlenek eszünkbe. „Nincsen olyan teremtmény, amely nyilvánvaló ne volna előtte. Sőt mindenek meztelenek s leplezetlenek annak szeme előtt, akiről mi beszélünk.” /Zsidók 4:13/ (1895, 18. levél)

Isten ismeri az értelem titokzatos működését. Gondoljuk meg, mint tekinti Isten a teremtményeit. Ő formálta az ember értelmét. Egyetlen nemes gondolatunk sincs, mely ne tőle származna. Ismeri agyunk összes titokzatos működését, hiszen ő alkotta. Isten látja, hogy a bűn elaljasította, lezüllesztette az embert, mégis szánakozva tekint rá, mert tudja, hogy az ördög tartja őt hatalmában. (Te igéd 191)

A vallás békét és boldogságot hoz. Azt a benyomást teszik emberekre, hogy a vallás árt az egészségnek. Ez tévedés, és nem szabad elfogadnunk. A tiszta vallás békét, boldogságot és megelégedést hoz. Az istenfélelem, áldásos, előnyös, mind erre, mind az elkövetkezendő életre. (1873, 1/b. levél)

Jézus lábánál ülés az értelmünkre támaszkodással szemben. Krisztusnak jelen kell lennie minden gondolatunkban, kapcsolatunkban, szeretetünkben. Mikor az emberi értelemre való támaszkodás vagy a világi mértékekhöz alkalmazkodás helyett Jézus lábánál ülünk,szomjún beszívva szavait, tőle tanulunk. Mikor megkérdezzük: „Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem”, bűnös önbizalmunkat, függetlenségünket, önfejűségünket kicseréli gyermeki, engedelmes, tanítható lelkületre. Mikor a helyes kapcsolatban állunk Istennel, elismerjük Krisztus felsőbbségét, hogy irányítson bennünket, s igényt tartson föltétlen engedelmességünkre. (Magasztos hivatásunk 99)

Igaz istenfélelem az értelem bölcselete. Az Úr nem adott további világosságot, hogy igéje helyét elfoglalja. Ez a világosság zavart értelmeket hivatott Isten igéjéhez hozni, melyet, ha bevesznek és megemésztenek, olyan, mint a lélek éltető vére.

Míg a lélektant tanultátok, ha szorgalmasan kutattátok volna az igaz istenfélelem tudományát, lelki életetek nagyon más lenne. Miért fordultok el Libánon tiszta patakjától a síkság zavaros vizeihez – az emberi kitalálások ámító vallásához? A szívnek csak az Isten szavában föllelhető erőre van szüksége. Ez az erő az élet kenyere, melyből, ha az ember eszik, örökké fog élni. A mennyből alászállt kenyeret nem csak időnként, s nem csak kóstolni kell, hanem táplálkozzunk is az igékkel, mely lélek és élet a befogadójának. Az igazság személyes megértése, Krisztus szavainak szorgalmas magunkévá tétele átalakítjaa jellemet. (1901, 139. levél)

A Szentlélek megtölti a megtisztított értelmet. Töltsük meg értel münket szüntelenül Krisztussal, és üresítsük azt meg az önzéstől és bűntől...Amint megüresítjük a hiúságtól és hiábavalóságoktól, az üres helyet az tölti be, akit Isten kíván adni neked – a Szentlélek. Akkor szí ved jó kincséből jó dolgokat, a gondolatok ékköveti hozod elő. Másokmegértik szavaidat...Gondolatod és szereteted Krisztuson fog időzni, s másokra fogod tükrözni, ami az igazság napjától rád tündökölt. (Magasztos hivatásunk 115)

Az elvek minden körülményekre. Az Úr az ő igéjén át szól. Az áldott lapok tele vannak tanítással és élettel, az igazsággal összhangban. Szavai a viselkedés tökéletes mértéke. Tanításokat nyújt, elveket fektet le, melyek az élet minden körülményeire szólnak, mégha néhány sajátos esetet nem is említenek. Semmi sincs kijelenetlenül, mely elengedhetetlen a hit tökéletes rendszeréhöz s a gyakorlat helyes irányához. Minden kötelességet, melyet Isten elvár tőlünk, ki is jelentett, s ha bárki elmulasztja az örök életet, az azért lesz, mert magában bízott, tele volt önhittséggel, nem támaszkodott kizárólag Krisztus vérére üdvösségéért. Senki se téved le az igaz ösvényről, aki becsületesen a Bibliát teszi meg vezetőjének, tanácsadójának. (1891, 34. levél)

Az igazság tevékeny. Az igazság tevékeny, munkálkodó elv. Alakítja a szívet és életet, úgy hogy folyamatos a fölfelé haladás...A kapaszkodás minden lépésénél új lendületet nyerünk. Az erkölcsi beállítottság egyre inkább hasonlítani fog Krisztus életére és jellemére. A fejlődő keresztény minden értelmet meghaladó képességgel és szeretettel rendelkezik, mert az isteni bepillantás Krisztus jellemébe mélyen megragadja szeretetüket. A létra tetején tündöklő Isten dicsőségét csak a haladó kapaszkodó tudja értékelni, akit Krisztus kinyilatkoztatása egyre följebb vonz, nemesebb célokra. Az értelem és test összes képességét csatasorba kell állítani. (Magasztos hivatásunk 68)

Helyes hozzáállás. A menny számon tartja azt, aki a béke és szeretet légkörét hordozza magával. Az ilyen jutalomban fog részesülni. Meg fog állni Isten nagy napján. (Magasztos hivatásunk 234)

A tanácsadás és tanítás ne zárja ki a személyes kapcsolatot Istennel. Bár föltétlenül szükség van a nevelésre, a gyakorlatra és a tapasztaltak tanácsára, tanítsuk meg a munkásokat, hogy ne hagyatkozzanak ember véleményére. Mint Isten szabad eszközei, tőle kérjenek bölcsességet. Mikor a tanuló teljesen más gondolkodására támaszko dik, s megtorpan más terveinek elfogadásánál, akkor csak annak az embernek szemén át lát, hiszen csak a másik visszhangja. Isten felelős lényként bánik az emberrel. Lelke által a gondolatokon át hat rá, ha az ember lehetőséget ad neki erre és fölismeri az Isten kezét. Isten célja, hogy mindenki használja az eszét s lelkiismeretét. Nem akarja, hogy egyik a másik árnyéka legyen, s csak a másik nézeteit visszhan gozza. (5Bizonyságtétel 7245)

Isten szentesíti az értelem legmagasabb műveltségét. Az értelem legmagasabb műveltsége, ha Isten szeretete és félelme szenteli meg, a legmagasabb jóváhagyásban részesül. A Krisztus választotta egyszerű emberek három évig a menny fönségese finomító hatásának voltak kitéve. Krisztus volt a legnagyobb tanító, akit valaha is látott a világ. (Keresztény nevelés alapjai 478)

Az értelem a jó és rossz cselekvés forrása. Az Úr készítette ezt az élő lakhelyet az értelemnek. Csodálatos alkotás ez, templom, melyet az Úr maga rendezett be a Szentlélek lakóhelyéül. Az értelem ellenőrzi az egész embert. Minden tettünk, jó, vagy rossz, az értelemből fakad. Az értelem imádja Istent, s lép szövetségre mennyei lények kel. Mégis sokan úgy élik le életüket, hogy nem tudják, hogy...kincseket tartalmaz. (Keresztény nevelés alapjai 426)

Menny irányította, vagy romlott. A megnemesített, megtisztított, menny irányította szellemi képesség az egyetemes erő Isten országafölépítésére. A megromlott szellemi képesség pontosan az ellenkező hatást éri el. Ez a ránk bízott, buzgó, jótettek által megsokszorozódó emberi képesség megrontása. Az ilyen félrevezet és pusztít.

Isten elég képességgel áldott meg, hogy az embert alkalmassá és bölccsé tegye előrevinni, s erőteljesen s kegyesen képviselni az Úr csodás munkáit mindenkinek, aki szereti őt és engedelmeskedik parancsolatainak. Azt akarja, hogy az emberek engedelmeskedjenek parancsainak, mert ez egészségüket és életüket szolgálja.

A ránk bízott képességek szent felelősséget jelentenek. Senki se irigyelje mástól a képességeket; hacsak – buzgó imával a fölülről jövő bölcsességért, mert az biztosítja Istentől nyert képességei helyes fölhasználását – úgy nem dönt, hogy Istent dicsőíti meg és tiszteli a rábízott tehetséggel. Csodálatos elfogadni és birtokolni az Istentől jövő szent fényt, s továbbadni a sötétben levőknek. Mert ha ez önzetlenül és szívesen átadott – hogy segítség és áldás legyen, s megmentsen veszendő lelkeket – akkor a hű munkás számára mennyei kincseket szerez. E kincsek milliomosnál többé teszi őt a mennyben; Isten örökösévé, Jézus Krisztus örököstársává, a dicsőség túláradó örök mértékében. (1900, 63. kézirat)

Az ember nemes célra teremtetett. A gondolkodás igazi emelkedettsége, nem pedig a felsőbbrendűség megjátszása teszi a férfit. A szellemi képességek helyes művelése teszi azzá az embert, ami. Ezeket a nemesítő képességeket azért kapjuk, hogy segítsenek jellemet alakítani a jövő, halhatatlan életre. Isten szentebb, magasztosabb örömökre teremtette az embert, mint amilyet a világ tud nyújtani. Magasztos és nemes célokkal alkotta őt, olyanokkal, amilyenek lekötik az angyalok figyelmét. (4Bizonyságtétel 438)

Gondolkodás irányát változtatni kell. Sokak gondolkodása annyira alacsony szintre száll le, hogy Isten nem tud fáradozni értük, velük. Az ilyeneknek meg kell változtatniuk a gondolkodás menetét, föl kell rázniuk az erkölcsi érzékenységet, hogy rádöbbenjenek, hogy Isten igényeket támaszt velük szemben. Az igaz vallás összege és lényege, hogy fönntartsuk Istennel való kapcsolatunkat s ezt szavainkkal, ruházkodásunkkal és viselkedésünkkel is mindenkor elismerjük. Alázat vegye át a büszkeség helyét, józanság a komolytalanságét, oda adás a vallástalanság és hanyag közöny helyét. (4Bizonyságtétel 582)

Az értelem okot szolgáltat a szolgálatra. Láttam, hogy a múlt nyáron az volt az uralkodó lelkület, hogy a lehető legtöbbet ragadjunk meg e világból. Isten parancsolatait nem tartották meg. Értelmünkkel szolgáljuk Isten törvényét, sokak értelme azonban a világot szolgálta. S míg a világ ügyei és a maguk szolgálata teljesen lekötötték értelmüket, nem tudták Isten törvényét szolgálni. (1Bizonyságtétel 150)

Istennek tetsző szolgálat. Sokan úgy érzik, hogy jellemhibáik lehetetlenné teszik elérniük a Krisztus által fölállított mértéket. De az ilyeneknek csupán annyit kell tenni, hogy minden lépésnél alázzák ma gukat Isten hatalmas keze alá. Krisztus nem elvégzett munkája szerint becsüli az embert, hanem a munkavégzés lelkülete szerint.

Mikor embereket lát terheket emelni, értelmük alázatával hordozni próbálva azt, nem magukban bízva, de őrá támaszkodva, akkor munkájukhoz adja tökéletességét s hatékonyságát, s az Atya elfogadja azt. Szeretett Fiában elfogad bennünket. Az Úrnak, a mi igazságosságunk nak tökéletessége s teljessége befedi a bűnös gyarlóságait. Akik őszinte akarattal, megtört szívvel, alázatosan törekednek követelményei szerint élni, azokra az Atya gyöngéd szánakozással tekint. Az ilyeneket engedelmes gyermekeinek tartja s Krisztus igazságosságát, életszentségét tudja be nekik. (1889, 4. levél)

Krisztus ismerete értelem serkentő. Krisztus az élet kútforrása. Sokaknak az Úr világosabb ismeretére van szüksége. Türelmes, nyájas, mégis komoly tanításra van szükségük, hogy miként lehet egész lényük kitárva a menny gyógyító eszközei előtt. Mikor Isten szeretetének verőfénye világítja be a lélek elsötétült kamráit, megszűnik a nyugtalan levertség és unalom, s elégedett öröm kölcsönöz életerőt az értelemnek, egészséget és erőt a testnek. (Nagy orvos 247)

Krisztussal nincs csőd. A töredelmes lélek védelme a Szentlélek mindenható ereje. Krisztus nem engedi az ellenség hatalmába kerülni a bűnbánattal és hittel hozzá folyamodókat. A Megváltó megkísértett, kipróbált gyermekei mellett áll. Vele nincs kudarc, veszteség, lehetetlenség vagy vereség – mindent megcselekedhetünk őáltala, aki minket megerősít.  (Jézus élete 490)