Eszközök, melyek fogságba ejtik az értelmet. Mindenféle az özönvízelőttiekhez hasonló romlottságok fognak betörni, hogy foglyul ejtsék az értelmeket. A természet istenítése, az emberi akarat határtalan szabadsága, az istentelenek tanácsa – ezeket használja Sátán eszközeiül, céljai elérésére. Tervei végrehajtásához föl fogja használni az értelmek értelem fölötti hatalmát. A legsiralmasabb gondolat, hogy félrevezető hatása alatt az embereknek meg lesz az istenfélelem látszata, de nem lesz kapcsolatuk Istennel. Mint Ádám és Éva, akik ettek a jó és gonosz tudásának fájáról, sokan már most a tévedés ámító mor zsáin táplálkoznak. (8Bizonyságtétel 2934)

Veszélyes tudomány. Világosan szóltam a veszedelmes tudományról, mely azt mondja, hogy az egyik személy a másik ellenőrzése alá engedi értelmét. Ez az ördög tudománya. (1901, 1301/2. levél)

Az értelmi befolyás a betegség kezelésénél. Ne feledkezzünk meg betegápolásnál a szellemi ráhatásról. Helyesen használva ez azegyik legerősebb eszköz a betegséggel szemben.

Másrészt van olyan gyógyítás, mely a gonosznak egyik leghatásosabb eszköze. Ezen az úgynevezett tudományon át az értelmet erősebb értelem hatása alá vetik, így a gyöngébb fél egyénisége beleolvad az erősebb egyéniségébe. Az egyik ember a másik akaratát cselekszi. Azt állítják, hogy ezzel valakinek a gondolatai megváltoztathatják a hangja színezetét, hogy egészséghozó hullámokat adhassanak át, így a betegek ellenállhatnak és legyőzhetik a betegséget.

Ilyen gyógymódokat olvastak egyesek, akik nem voltak tudatában e módszer valódi természetének és irányának, s akik hitték, hogy ez a betegek javára válik. Holott ez az úgynevezett tudomány hamis elveken nyugszik; idegen a Krisztus természetének és szellemének. Nem vezet ahhoz, aki az élet és üdvösség. Aki magához vonzza az értelmeket, elválasztja őket erejük igazi forrásától, Krisztustól.

Nem Isten szándéka, hogy az ember másnak engedje át értelmét s akaratát, hogy más ellenőrizze, tétlen eszközzé válva a másik kezében. Senki se süllyessze egyéniségét más egyéniségébe. Senki se tekintsen emberre gyógyulása forrásaként. Függjön Istentől. Tőle nyert férfiúsága méltóságában egyedül Isten irányítsa, sosem ember.

Isten közvetlen kapcsolatba kívánja hozni magával az embert. Az Úr minden ilyen kapcsolatában elismeri a személyes felelősség elvét. Törekszik bátorítani a személyes függőség érzetét, s a személyes irányítás szükségességét hangsúlyozni. Az istenivel való kapcsolatra igyekszik hozni az embert, hogy így az isteni képmásra alakulhasson. Sátán ennek meghiúsítására tör. Bátorítja az ember embertől függését. Mikor értelmek elfordulnak Istentől, a kísértő a maga uralma alá tudja hajtani őket; ellenőrizni tudja az embert. (Nagy orvos 2413)

Pillanatnyi enyhülés, de az értelem örök sérülése. Senkinek sem szabad birtokba venni más ember értelmét, vélve, hogy ezzel nagy sok jót tesz az illetőnek. Az elmegyógymód a legnagyobb ámítás, melyet valaki a másikon elkövethet. Ideiglenes enyhülést észlelhetnek, de mikor egyszer más ellenőrizte valaki értelmét, az sosem lesz többé oly erős vagy megbízható. Olyan gyönge lehet, mint a Krisztus ruhaszegélyét megérintő asszony, de ha igénybe veszik az Istenadta lehetőséget, hogy hittel hozzá forduljon, az Úr olyan gyorsan felel, mint a hit ama érintésének.

Nem Isten terve, hogy bárki a másik ember ellenőrzése alá vesse az értelmét. A föltámadott Krisztus, aki az Atya trónján, az Atya jobbján ül, ő a mindenható gyógyító. Várjatok el több gyógyító erőt. A bűnös egyedül ő általa járulhat Isten elé, amint van. Sosem jöhetnek más ember értelmén át. Az embernek sohasem szabad a mennyei eszközök és a szenvedő közé ékelnie magát. (Orvos szolgálat 1156)

Ne emberire, istenire tekints. Jobbal foglalkozhatunk, mint ember ember általi ellenőrzésével. Az orvos tanítsa az embereket, hogy az emberitől az istenire tekintsenek. Ahelyett, hogy emberekre támaszkodásra tanítana a betegeket lelkük s testük gyógyulása végett, irányítsa őket ahhoz, aki mindenképpen meg tudja menteni a hozzá fordulókat. Aki az ember értelmét teremtette, tudja, mire van szüksége az értelemnek. Egyedül Isten tud gyógyítani. Akinek beteg az értelme és teste, tekintsen Jézusra, mint gyógyítójára. „Mivel én élek – mondja – ti is élni fogtok.”

Ezt az életet kell a betegek elé tárni, megmondva nekik, hogyha hisznek Krisztusban, mint gyógyítóban, ha együttműködnek vele, engedelmeskedve az egészség törvényeinek s az Úrnak félelmével törekednek tökéletes szentségre, akkor életében fogja részesíteni őket. Mikor így mutatjuk be nekik Krisztust, értékes hatalmat, értékes erőt adunk tovább, hiszen fölülről jön. Ez a test és lélek gyógyításának tudománya. (Nagy orvos 2434)

Erő és állhatatosság – alávetett értelemmel szemben. Az értelmes éveket elért ember nevelésének különböznie kell az állatok betanításától. Az állatot csak mestere iránti engedelmességre tanítják. Mert az állatnak a mester az értelme, belátása és akarata. Olykor ezt a módszert alkalmazzák a gyermekeknél, s ez alig teszi őket többé a gép nél. Értelem, akarat, lelkiismeret a másik ellenőrzése alatt áll.

Nem Isten szándéka, hogy bárki értelmén így uralkodjanak. Akik gyöngítik vagy pusztítják az egyéniséget, olyan felelősséget vállalnak, melynek csak rossz következménye lehet. Még a tekintély alatt vannak a gyermekek jól kiképzett katonáknak látszhatnak, de mikor az ellenőrzés megszűnik, jellemük erő és állhatatosság nélkülinek bizonyul. Mivel sohasem tanulták meg kormányozni magukat, nem ismernek el más fékentartást, mint a szülőkét vagy tanítóét. Ha ez megszűnt, nem tudnak mit kezdeni szabadságukkal. Gyakran bűnös kielégülésekbe merülnek, s ez romlásuknak bizonyul. (Nevelés 288)

Lelkiismeret s egyéniség legyen szabad. Lelkiismereti kérdésekben a lelket nem szabad akadályozni. Senkinek sem szabad irányítani a másik gondolkodását, megítélni őt vagy megszabni kötelességét. Isten mindenkinek gondolkodási szabadságot ad, hogy követhesse meggyőződését. „Mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek.” /Ró ma 14:12/ Senkinek sincs joga máséba olvasztani egyéniségét. Minden elvi kérdésben, „kiki a maga értelme felől legyen meggyőződve.” /Róma 14:5/ Krisztus országában nincs elnyomás, nem kényszerítenek semmilyen viselkedésre. A mennyei angyalok nem uralkodnivagy hódolatot követelni jönnek a földre, hanem a kegyelem követeiként, hogy együttműködjenek az emberekkel fölemelésükben. (Világ reménye 5501)

Az emberi értelmet nem szabad megbéklyózni, igába hajtani és emberi kéznek irányítani. (1895, 43. kézirat)

Gyakoroljuk az egyéniséget. Isten megengedi mindenkinek, hogy gyakorolja egyéniségét. Egy értelem se olvadjon be a másikba...Senki példáját se kövessük – mégha emberi belátásunk szerint csaknem tökéletes jelleműek is. Ez azt jelentené, hogy tökéletlen, esendő emberbe vetjük bizalmunkat, aki semmi tökéletességet sem tud átadni a másiknak. (Magasztos hivatásunk 108)

Egység elsüllyesztett azonosság nélkül. Forrjunk most egységbe, s az igaz egészségügyi lélekmentéssel egyengessük az utat eljövendő Urunk előtt. Mégse feledjük, hogy a keresztény egység nem jelenti egyik személy azonosságának a másikba olvasztását. Sem hogy az egyik elgondolása vezesse és ellenőrizze a másikat. Isten senkinek sem adott olyan hatalmat, melyet néhányan szavukkal és viselkedésükkel maguknak próbálnak követelni. Isten elvárja, hogy mindenki legyen szabad, és az ige irányítását kövesse. (8Bizonyságtétel 212)

Isten iránti hűség az emberekkel szövetkezéssel szemben. Isten hez tartozunk, testestőllelkestől, szellemestől. Értelmed Istené, és tehetségeid is övé. Senkinek sincs joga a másik értelmét ellenőrizni, és más helyett dönteni, előírva mi a másik kötelessége. Vannak jogok, melyhez minden Isten munkájában levőt megillet. Senkinek sincs több joga elvenni e jogokat tőlünk, mint magát az életünket elvenni. Isten szabadságot adott a gondolkodásra. Előjogunk követni kötelességünkről alkotott fölfogásunkat. Emberek vagyunk csupán, s egyiknek sincs fönnhatósága a másik lelkiismerete fölött...Mindenikünknek egyénisége s azonossága van, melyet nem ruházhatunk át másra. Egyé nenként Isten keze munkája vagyunk, (1895, 92. levél)

A lelkészek irányítsák a tagokat Istenhez. Egyedül Isten irányítsa az ember lelkiismeretét. Hirdetni kell az igazságot, bárhol nyílik alkalom rá. Isten szavát fejtegetni kell azok előtt, akik nem ismerik az igazságot. Ez a lelkészek föladata. Ne neveljenek rá, hogy rájuk tekint senek, s a mások lelkiismeretének irányítását se keressék. „Ha valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik neki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide, s tova hány. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; a kétszínű, a minden útjában álhatatlan ember.” /Jakab 1:58/ (1907, 26. levél)

Emberekre támaszkodás. Ahelyett, hogy Jézusra tekintenénk, haj lamosak vagyunk emberektől várni megértést és fölemelést,. Isten az irgalmasságában s hűségében gyakran megengedi, hogy akikben bízunk, elbukjanak, hogy megtanuljuk az emberben bízás, az emberre támaszkodás hiábavalóságát. Bízzunk teljesen, alázatosan, önzetlenül Istenben. (Nagy orvos 486)

Sátán ellenőrzi az ellenőrző értelmét. Az elmegyógyítás tudományának javaslása olyan ajtó megnyitása, melyen Sátán belép, és birtokba veszi az értelmet és szívet. A más ellenőrzése alá adott értelmet, s az ellenőrző értelmét is Sátán ellenőrzi. Adja Isten, hogy megértsük a Krisztusra, megváltónkra, üdvözítőnkre építés tudományát. (Magasztos hivatásunk 109)

Csak ha engedjük nyúlhat Sátán az értelemhöz. A számodra legfontosabb dolgokkal te rendelkezel. Senki sem árthat nekik hozzájárulásod nélkül. Az összes sátáni seregek sem árthatnak neked, csak ha megnyitod lelkedet Sátán mesterkedései és nyilai előtt. Romlásod soha be nem köszönthet, míg akaratoddal bele nem egyezel. Ha nincs szenny értelmedben, az összes körülötted levő szenny sem ejthet foltot, szennyezhet be téged. (Magasztos hivatásunk 94)

Sátán nem érintheti a szellemi képességet, ha csak mi át nem engedjük neki. (1893, 17. kézirat)

Nem a Jézus hite. A mennyei eredetű igazság elfogadása Krisztus alattvalójává tesz. Akkor a lélek egészsége, mely a tiszta elvek elfogadásából és követéséből fakad, megnyilvánul a szavakban és az igazságosság tetteiben. Ez nem az a hit, mely hisz a gondolkodás ellenőrzésében, míg csak egyik személy a másik akaratát nem cselekszi. Az ilyen tudományban bízó tagokat erőseknek nevezhetik a hitben, de ez nem a Jézus Krisztus hite. Az ő hitük a Sátán tetteiben van, aki óriási tévedéseket tár eléjük, és sokakat elhitet csodáival, melyeket egyre inkább űzni fog. Az egészséges gyülekezet egészséges tagokból áll, olyan férfiakból és nőkből, akiknek az igaz istenfélelemben személyes tapasztalatuk van. (1901, 130. levél)