A harag megnyitja a szívet Sátánnak. Sátánnak tárja ki szívét, aki azt képzeli, hogy minden képzelt sértés miatt haragra gerjedhet, neheztelhet. Ha összhangban akarunk állni a mennyel, űzzük ki lelkünkből a keserű ellenségeskedést. (Világ reménye 310)

A bűn szolgái. Annak szolgái vagytok, akinek engedelmeskedtek. Ha megengedjük magunknak a haragot, testi vágyakat, irigykedést, gyűlöletet, önzést vagy bármi más bűnt, akkor a bűn szolgái leszünk. Senki sem szolgálhat két úrnak. Ha a bűnt szolgáljuk, nem szolgálhatjuk Krisztust. A keresztény tapasztalni fogja a bűn ösztönzéseit, mert a test a lélek ellen rugódozik. A lélek viszont a test ellen küzd, állandó harcot vív ellene. Itt van szükségünk Krisztus segítségére. Az ember gyöngesége egyesül Krisztus erejével, s a hit fölkiált: „Hála az Istennek, aki a diadalmat adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.” /1 Korintus 15:57/ (Advent szemle és szombat hírnök 1881, május)

Érzékeny erkölcsből született harag. Igaz, van olyan méltatlankodás, mely Krisztus követőinek esetében is jogos. Ha azt látják, hogy nem tisztelik Istent, megvetik szolgálatát, ha látják, hogy az ártatlant elnyomják, jogos fölháborodás kavarja föl lelküket. Az ilyen érzékenyerkölcsiség szülte harag nem bűn. (Világ reménye 310)

Mózes haragja. A kőtáblák összetörése azt jelképezte, hogy Izráelmegszegte az Istennel nemrég kötött szövetséget. Méltányos fölháborodás ez a bűn ellen, mely Isten iránti buzgóságból fakad, nem, mint az önimádatból, vagy a megsebzett nagyravágyásból fakadó harag, melyre a szöveg hivatkozik. „Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek." Mózes haragja ilyen volt. (Bizonyságtétel lelkészeknek 101)

Krisztus szent haragja. Krisztus fölháborodása a képmutatás és súlyos bűnök ellen irányult, melyekkel az emberek lelküket pusztítják, megcsalnak másokat, tiszteletlenek Isten iránt. A papok és vezetők megtévesztő, lépre csaló okoskodásában meglátta a sátáni eszközök működését. Élesen megfeddte a bűnt, de egyetlen szót sem ejtett ki visszavágásból. Szent harag töltötte el a sötétség fejedelmével szemben, mégsem volt ingerült. Így az Istennel összhangban élő keresztény, aki a szeretet és irgalmasság áldott tulajdonságainak birtokosa, jogos fölháborodást érez a bűnnel szemben. Mégsem viszi rá az indulatosság, hogy gyalázza az őt gyalázókat. Ha olyanokkal találkozik, akiket az alulról származó hatalom késztet a hazugság támogatására, Krisztusban megőrzi higgadtságát és önuralmát. (Világ reménye, Jézus élete 619, 620)

Némelyek ápolják a haragot. Sokan a dolgok sötét oldalát szemlélik, fölnagyítják képzelt sérelmeiket, melengetik haragjukat, bosszúálló, gyűlölködő érzéssel vannak tele, mikor semmi okuk rá... Álljatok ellene a gonosz érzületeknek, akkor majd komoly változást észleltek emberi kapcsolataitokban. (Ifjúsági nevelő 1886, november 10)

A türelmetlenség átkos aratást hoz. Milyen ártalom is a türelmetlen szavak! Mert az egyik ember ingerült beszéde a másikat hasonlóra készteti. Aztán jönnek a visszavágások, az önigazolás, s így lehet súlyos kínzó igát gyártani nyakatokra. Mert a keserű szavak ártalmas aratással térnek vissza lelketekhöz. (Adventista otthon 439)

A kemény szavak a szívet ütik meg, fölrázva a lélek legrosszabb indulatait, s a parancsolatok megszegésére kísértik a férfiakat és nőket. (Adventista otthon 439)

Családtagok közt szokás óvatlan, meggondolatlan szavakat szólni; s a gyötrés szokása, a nyers szavak szólása, ha megengedjük magunknak, durvábbá válik, így sok kifogásolható szó hangzik el, melyek a Sátán, s nem Isten rendje szerintiek... Az indulatosság perzselő szavai sose hangozzanak el, mert Isten és a szent angyalok előtt a káromkodás egyik vállfaja ez. (Ifjúsági nevelő 1894 szeptember 20)

Ne haragosan. Isten gyöngéden szereti a gyerekeket. Azt akarja, hogy naponta győzelmeket arassanak. Segítsünk hát győzővé válniuk.Ne bántsák meg őket épp családjuk tagjai. Ne tégy, ne szólj haragra gerjesztőt kicsinyeidnek. De ha rosszat tesznek, hűen meg kell fegyelmezni és inteni őket, de sohase haragosan. (1908, 47. kézirat)

A szülő szabadjára engedi indulatait gyereke előtt, majd csodálkozik, hogy nehéz engedelmességre késztetni őket. Pedig mit várhat így el? A gyerekek gyorsan követik a szülőt, s azt teszik, amire a szülő, haragos kifakadásaival, tanította őket...

Talán vesszővel kell megbüntetned gyermekedet. Ez néha szükséges. De soha, soha se fenyítsd őket haragosan. Egyet próbálva orvosolni, ezzel két rosszat teremtünk bennünk. Halaszd el a fenyítést, míg beszéltél Istennel és magaddal. Tedd föl a kérdést: Alárendeleme magam Isten akaratának? Ott álloke, ahol ellenőrizni tud engem? Kérd Isten bocsánatát, hogy átadtad gyermekednek nehéz természetedet. Kérj bölcsességet úgy bánni konok gyermekeddel, hogy közelebb vond őt hozzád és mennyei Atyjához. (Advent szemle 1902, július 8)

Indulatok veszélyesek. A kirobbanó indulatoknak való útengedés veszélyezteti az életet. Sokan halnak meg düh és indulatkitörésektől. Sokan dührohamokra szoktatják magukat. Megakadályozhatják ezt, ha akarják, de akaraterőt követel változtatni a helytelen úton. Legyen ez az iskolai képzés része, mert Isten tulajdonai vagyunk. A test szent templomát tisztának és szennyezetlennek kell megtartani, hogy Isten Szentlelke lakozhassék benne. (Magasztos hivatásunk 265)

A heves kitörés gyümölcse. Egyesek önuralom nélkül nőttek föl. Nem fékezték meg indulatukat vagy nyelvüket. Ezek közül némelyekKrisztus követőinek vallják magukat, holott nem azok. Jézus nem mutatott ilyen példát. Ésszerűtlenek és nehezen rábeszélhetők vagy meggyőzhetők. Nem épeszűek; időrőlidőre a Sátán teljesen eluralkodik rajtuk. A dühkitörés minden alkalma gyöngíti az idegrendszert, az erkölcsi erőket, s nehezíti a következő ingerlésnél a harag féken tartását. (Ifjúsági nevelő 1886, november 10)

Megrészegednek a haragtól. A vádló mennyire ujjong, mikor lehetővé teszik neki, hogy a harag fehér izzására hevítse a lelket. Az ilyen egy pillantásba, taglejtésbe, hangszínbe már beleköthet, és Sátán a nyilaként használhatja, hogy megsebezze, s megmérgezze a szívet, mely kész befogadni azt. (Idők jelei 1888, szeptember 21)

Mikor valaki helyet ad haragos lelkületének, olyan ittas, mint aki beborozott. (1893, 6. kézirat)

Krisztus gyilkosságnak tekinti a haragot....Az indulatos szavak halált jelentő halotti szagok. Aki kiejti, nem működik együtt Istennel, hogy megmentse embertársát. A mennyben a gonosz szidalmazást a közönséges káromkodással egy helyre sorolják. Míg gyűlöletet táplálunk lelkünkben, morzsányi Isten szeretete sincs bennünk. (Magasztos hivatásunk 325)

A zsémbes ember ritkán elégedett. Senki se tudja annyira csökkenteni jó hatásunkat, ahogyan mi magunk csökkentjük, ha eltűrjük féktelen dühkitöréseinket. A veszekedős természetű nem ismer igaz boldogságot, és ritkán elégedett. Mindig jobb helyzetbe remél kerülni, vagy meg szeretné változtatni környezetét, hogy békessége és nyugalma legyen. Élete mintha súlyos keresztekkel és próbákkal lenne tele, holott ha uralkodna rossz természetén, ha zablát tenne nyelvére, sok kellemetlenséget elkerülhetne. „A szelíd felelet” az, ami „csillapítja a haragot.” A bosszúállás sohasem hódított meg ellenséget. A jól féken tartott vérmérséklet mindenkire jó benyomást tesz, de „mint a lerombolt város, amelynek nincs fala, olyan a férfi, önuralom nélkül.” (4Bizonyságtétel 3678)

Könnyebb fesztelennek lenni a sokaság előtt. Rosszabb, sokkal rosszabb népes csoport előtt engedni szabad folyást érzelmeinknek, vádolni embereket, mint egyénenként azokhoz fordulni, akik talán helytelenül tettek valamit; és személyesen róni meg őket. Nagy csoport előtt elmondott efféle éles, lehengerlő, megszóló beszéd sokkal súlyosabban esik latba Isten előtt, mint a négyszemközt tett feddés, mivel sokan vannak jelen, így a bírálat sokkal szélesebbkörű. Mindig könnyebb sok ember előtt elmondani gondolatainkat, mint közvetlenül a tévelygőhöz fordulni, és szemtőlszembe, nyíltan, őszintén rámutatni helytelen eljárásukra.

De olyan erős indulattal jönni Isten házába, mely a bűnösökkel együtt az ártatlant is szenvedni kényszeríti – ez olyan viselkedés, melyet Isten helytelenít, és amely inkább árt, mint használ. Sokszor elő fordult, hogy a gyülekezet előtt mondanak el gáncsoskodó és leszóló beszédeket. Ezek nem táplálják a testvéri szeretet szellemét. Nem teszi őket hajlamossá a lelki gondolkodásra, nem vezeti őket megszentelődésre, sem a mennybe. Ellenkezőleg. A keserűség gyökere fogan meg szívükben. Olykor szükség van ugyan a nagyon határozott beszédre, amely megtöri az embert, hogy fölrázzuk, megriasszuk és meg győzzük őket. De ha a beszéd nem viseli kifejezetten magán Isten Lelkének kényszerítő hatalmát, sokkal többet árt, mint amennyi jót el tud végezni. (3Bizonyságtétel 5078)

A harag trónfosztottá teszi az értelmet. Remélem, gondosan megfontolod a történteket, s elgondolkozol első kísértéseden, hogy eltávolodjál az iskola szabályaitól. Vedd szigorúan szemügyre az iskolát igazgató szabályok mineműségét. A szabályok egyáltalán nem voltak szigorúak. Te mégis haragot tápláltál; az ésszerűség egyidőre trón fosztott volt, a szív a féktelen szenvedélyek zsákmánya lett. Mielőtt lehiggadtál volna, olyan lépést tettél, melyet néhány órával azelőtt súlyos kísértés nyomása alatt sem tettél volna meg. A hirtelen indulat legyőzte az ésszerűséget, s nem jutott eszedbe, hogy ártasz magadnak,s Isten intézményének is. Bármilyen körülmények között egyedüli biztonságunk, ha Jézusnak, a megváltónak erejével urai vagyunk magunk nak. (4 Bizonyságtétel 431)

A bosszúállás csak rosszat szül. Sokkal jobb lenne hamis vádat elszenvedni, mint magunkra hárítani az ellenségeinken való bosszúállás kínszenvedését. A gyűlölet és bosszúállás szelleme Sátántól ered, s csakis gonoszt hozhat melengetőinek. Az alázatosszívűség, mely a Krisztusban lakozás gyümölcse, ez az áldás igazi titka. „Mert kedveli az Úr az ő népét, a szelídeket szabadulással dicsőíti meg.” /Zsoltár 149:4/ (Gondolatok a hegyibeszédről 17)

Ha bosszús vagy, ne szólj. Aki könnyen haragra gerjed, ne legyen hajlandó visszavágni, mikor bosszantó szavakat szólnak hozzá. Keresse az Urat imában, kérje, hogy mutassa meg neki, miként fáradozhat a bűnös, veszendő lelkekért. Aki ezzel köti le magát, azt annyira átitatja Isten Lelke, hogy modora, hangja, egész élete Krisztus kinyilatkoztatása lesz. Próbáljátok meg testvérek, próbáljátok meg. Feszítsd keresztre énedet, ne testvéreidet törekedj keresztre feszíteni. Ha valaki utánam akar jönni, mondja Krisztus, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és úgy kövessen engem. (1905, 11. levél)

A haragra ne válaszoljunk. Csodálatos hatalom van a hallgatásban. Mikor türelmetlen szavakat szólnak hozzád, ne vágj vissza. A haragos embernek adott válasz rendszerint ostorként hat, nagyobb harag ra gerjesztve őt. De a hallgatással fogadott harag gyorsan lecsillapul. A keresztény fékezze meg nyelvét, szilárdan elhatározva, hogy nem szól türelmetlen szavakat. A megfékezett nyelv győzelmes a türelem minden próbáján, melyen át kell esnie. (Üzenet az ifjúságnak 1356)

Ápoljátok a békülékeny szellemet. Műveljétek magatokban a szeretetteljes, békülékeny szellemet. Ne engedjetek betörni szívetekbe bosszúálló gondolatot. Csak rövid ideig élünk a földön, fáradozzunkhát az ideiglenesért s az örökkévalóságért. Iparkodjatok biztosítani elhivatástokat és kiválasztásotokat. Győződjetek meg róla, hogy tévhiten alapule, ha jogot formáltok a Krisztus országára. Ha beírták neveteket a Bárány életkönyvébe, akkor minden rendben lesz veletek. Legyetek készek és készségesek bevallani és elhagyni hibáitokat, hogy hibáitok és bűneitek előttetek menjenek az ítéletre, hogy eltöröljék azokat. (5Bizonyságtétel 331)

A féktelen indulatok legyőzhetők. Krisztus tanításai, befogadva az életbe – ha mégoly alacsonyan is áll most Isten erkölcsi mértékén – emelkedetté teszik az embert. A bűnös jellemvonásaik ellen küzdők nem nyerhetik el a koronát, ha nem szabályszerűen küzdenek. Viszont akiket gyakran imádkozva találunk, fölülről származó bölcsességet keresve, azok beolvadnak az isteni jellembe. A nyers, faragatlan modort, féktelen indulatosságot Isten törvénye iránti engedelmességre késztetik. (1908, 316. levél)

Állj ellen a haragnak. Csak egyetlen orvossága van erre – kifejezett önuralom minden körülmények között. A kedvező helyzet, ahol nem bosszantják énünket, beválhat egy ideig. De Sátán tudja, hol találja meg e szegény lelkeket, s ismételten megtámadja gyönge pontjaikat. Míg annyit törődnek énjükkel, egyfolytában nyugtalanítja őket... Mégis van remény számukra. Hozzuk ezt a viharos, összecsapásokkal és aggodalmakkal teli életet Krisztussal kapcsolatba. Akkor énünk nem fog toporzékolni az elsőbbségért... Alázkodjanak meg, őszintén bevallva: Helytelenül tettem. Bocsáss meg. Mert Isten azt mondta, hogy ne hagyjuk lemenni a napot haragunkra. Ez az egyedüli biztonságos ösvény a győzelemhez....Sokan melengetik dühüket, s tele vannak bosszúálló, gyűlölködő gondolatokkal...Te azonban szegülj szembe a gonosz érzelmekkel, akkor komoly változást észlelsz embertársaiddal való kapcsolatodban. (Isten fiai és lányai142)