Sok betegség a kedélybetegség következménye. Az elégedett értelem, a vidám lelkület egészség a testnek és erő a léleknek. Semmi se olyan burjánzó betegség ok, mint a kedélybetegség, levertség, szomorúság. (1Bizonyságtétel 702)

Sok betegség a nyomott hangulat következménye. (Nagy orv. 241)

Levertség eltávolítása sietteti a gyógyulást. Mivel Isten szeretete oly nagy és bizonyos, a beteget bátorítsuk, hogy bízzék benne, és legyen derűs. A magukról aggódás gyöngeség és betegség okozója. Ha fölülkerekednek levertségükön, jobb kilátásuk lesz a gyógyulásra, mert „az Úr szeme a benne bízókon.” /Zsolt 33:18/ (Nagy orvos 229)

Levertség a merev méltóságosság következménye. Némelyek ragaszkodnak a hideg, hűvös tartózkodáshoz, merev tekintélyeskedéshöz, pedig ez a lelkület elriasztja ismerőseiket. Ez a szellem ragályos; olyan légkört teremt, amely leperzseli a jó nekilendüléseket, a jó elhatározásokat; megtorpantja az emberi szánakozás, baráti érzés és szeretet természetes, magától fakadó hullámait; az ilyen légkörben az emberek kényszeredettekké válnak, baráti és bőkezű vonásaik pedig elsenyvednek a gyakorlás hiánya miatt.

Nem csupán a lelki egészség sínyli meg, hanem a testi egészség is megszenvedi ezt a természetellenes elnyomást. Az ilyen barátságtalan légkör sivársága és hidegsége az arcukon is tükröződik. A jótékony és szeretetteljes emberek arca ragyog az igazi jóság sugaraitól, de akik nem kedvelik a szeretetteljes gondolatokat és önzetlen indítékokat, azok arckifejezésükön viselik a szívükben melengetett érzéseket. (4Bizonyságtétel 64)

Levertség rossz szellőztetéstől. Ezek a zárt, szellőzetlen, levegőtlen szobákban tartózkodás következményei: A szervezet gyönge és beteges lesz, a vérkeringés lanyha, a vér gyöngén áramlik át a szervezeten, mert nem tisztította és tette éltetővé az ég tiszta, élénkítő levegője. Az értelem levert és borongós lesz, míg az egész szervezet bágyadt, hajlamos a lázakra és más heveny betegségekre. (1Bizonyságtétel 702, 703)

Levertség és borongás levegőhiány miatt. A tüdőnek biztosítsuk a lehető legnagyobb szabad helyet. Teljesítőképessége a szabadon mozgással fejlődik ki; ha szűk a helye, ha összeszorítják, akkor kisebb lesz. Sok rossz származik a görnyedt testtartástól, mely elterjedt a főleg az ülő foglalkozásúaknál. Ilyen testtartással lehetetlen mélyen lélegezni. A sekélyes lélegzés hamar szokássá válik, s a tüdő elveszti táguló képességét... Így elégtelen a levegőellátás. A vér renyhén áramlik. Ez nem csak a tüdőnek, a gyomornak, májnak és agynak is árt. A mérgek, a salakanyagok, amiket a kilélegzéssel ki kellene vetni, bent maradnak, és avér szennyezetté válik. Ez nem csak a tüdőnek árt, hanem kihat a gyomorra, májra és az agyra. A bőr sápadt lesz, az emésztés késik, a szív összeszorul, az agy ködös, a gondolkodás zavaros. A hangulat levert lesz, az egész szervezet lelassul, renyhe, és bármikor hajlamos a betegségre. (Nagy orvos 2723)

A jó légzés idegcsillapító. Jó vérhöz jól kell lélegeznünk. A teljes, mély légzés, mely megtölti levegővel a tüdőt, tisztítja a vért. Élénk színt ad annak, és a test minden részébe szétküldi az életadó áramlatot. A mély lélegzés csillapítja az idegeket, növeli az étvágyat, s javít az emésztésen. Egészséges, üdítő alvást hoz. (Nagy orvos 272)

Vízkór és szívbetegség kedveszegetté teszi a szerzőt. A betegség súlyosan nehezedett rám. Éveken át vízkórság és szívbaj bántott, mely hajlamos volt levertté tenni lelkemet, elpusztítani hitemet és bizalmamat. (1Bizonyságtétel 184)

Levertség a kölcsönvett erő után. A családban elkezdett mértéktelenség miatt az emésztő szervek először elgyöngültek, és rövidesen közönséges étel nem elégíti ki az étvágyat. Egészségtelen állapotok jönnek létre, s az étvágy serkentőbb ételeket követel. A tea és kávé máris hat. A két méreg hatására az idegrendszer fölajzott, némely esetben a szellemi képesség egyidőre serkentett, a képzelet élénkebb. Mivel a két serkentőnek ilyen kellemes a hatása, sokan úgy vélik, hogy tényleg szükséges nekik. De mindig beköszönt a visszahatás.

Az idegrendszer erőt vett kölcsön a jövő forrásaiból jelenlegi használatra, s ezt az ideiglenes élénkülést hasonló fokú ernyedtség követi. A tea és kávétól nyert enyhülés hirtelen volta bizonyítja, hogy ami erőnek tűnt, csupán ideiglenes izgalom volt, ezért ártalmas a szervezetnek. (Gyermekvezetés 403)

Házastársi ridegség kedélybetegséget okoz. Mikor feleségül vetted nejedet, szeretted őt. Rém érzékeny volt. Mégis a te figyelmességed, s az ő részéről lelkierő és határozottság egészségesebbé tehette volna. De szigorú ridegséged olyanná tett téged, mint egy jéghegy, megfagyasztva a szeretet és gyöngédség folyóját. Bírálgatásaid és gáncsoskodásod olyan volt, mint pusztító jégeső a gyönge növénynek. Lehűtötte, s csaknem elpusztította a növény életét. A világ szeretete kieszi belőled jó jellemvonásaidat.

Feleséged más beállítottságú és nagylelkűbb. De mikor akár kis dolgokban is, nagylelkű hajlamát gyakorolta, érzelmed kihűlt iránta, s helytelenítetted, amit tett. Belesüllyedsz a szűkkeblű és fukar lelkületbe. Érezteted feleségeddel, hogy teher számodra; hogy nincs joga a te költségedre gyakorolni bőkezűségét. Mindez annyira csüggesztő számára, hogy reménytelennek és tehetetlennek érzi magát, s nincs ereje ellenállni, hanem meghajol a vihar előtt. Idegfájdalom a betegsége. Ha családi élete kellemes lenne, feleséged elég egészséges lenne. De házaséletetek folyamán az ördög a vendég a családotoknál, s ujjong nyomorúságotokon. (1Bizonyságtétel 696)

Levertség túlzott nemi élettől. Nagyon sok család boldogtalan, mert a férj – az apa – eltűri magának, hogy állatiasság kerekedjék fölül természete szellemi s erkölcsi oldalán. A következmény pedig abágyadt lankadtság s levertség. Mégis ritkán fedezik föl az okát, vagyis, hogy a maguk hibájából történik. Ünnepélyes kötelezettség fűz bennünket Istenhöz, hogy tisztán tartsuk meg lelkünket, testünket pedig egészségesen, hogy az emberiség áldására élhessünk, s tökéletesen szolgáljuk Istent.

Az apostol írja a figyelmeztetésnek e szavait: „Ne uralkodjék a bűn halandó testetekben, hogy engedjetek neki a kívánságaiban.” Majd tovább sürget: „Mindaz pedig aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatürtőztető.” A magukat kereszténynek nevezőket inti, „hogy szánjátok oda testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul.” Ezt írja: ”Megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak hirdetem az igét, magam méltatlanná ne váljak.” (2Bizonyságtétel 381)

Időleges levertség követheti a sikert. A visszahatást, mely gyakran követi a nagy hitet és ragyogó eredményeket, Illés is nagyon érezte. Attól félt, hogy a Kármelen megindult lelki ébredés nem lesz tartós, és erőt vett rajta a csüggedés. Előbb a Pisga csúcsáig emelkedett. Most pedig lent volt a völgyben. Amíg a Mindenható hatása alatt állt, kiállta a hit legkeményebb próbáját. Most viszont, mikor elcsüggedt, elengedte Isten kezét. Jézabel fenyegetése csöngött fülében, s a gonosz asszony ármánykodásán át Sátán látszott diadalmaskodni. Illés végtelen magaslatra emelkedett, és a visszahatás rettenetes volt. (Királyok és próféták 1612)

A kedélybeteg értelem irányítása. Az anya sokat tehetne és tegyen is, hogy ha levert, uralkodjék idegein és értelmén. Mégha beteg is, megteheti, ha ráneveli magát. Nyájas és derűs lehet, s több zajt el tudna viselni, mint amennyit valamikor lehetőnek tartott. Ne éreztesse gyermekeivel gyöngélkedését, ne felhőzze be fiatal, érzékeny értelmüket beteg kedélyével, azt éreztetve velük, hogy a házuk sírbolt, s anyjuk szobája a legvigasztalanabb hely a világon. Az értelem és az idegek megerősödnek az akaraterő használatával. Az akaraterő sok esetben erős idegcsillapítónak bizonyul. (1Bizonyságtétel 385)

Két szélsőséges viselkedés. Akik nem gondolják, hogy vallásos kötelesség fegyelmezni az értelmet, hogy derűs tárgyakon időzzék, azokat rendszerint két szélsőség valamelyikében találjuk. Örömittasok az izgalmas szórakozások körforgásától, semmitmondó beszélgetésekbe merülnek, nevetgélnek és tréfálkoznak, vagy pedig levertek, súlyos próbáik s belső küzdelmeik vannak, amilyeneket, szerintük, kevesen éltek vagy értenek meg. Vallhatják ugyan a kereszténységet, de csak magukat ámítják. (Idők jelei 2689)

A nyomtatott oldal vidító vagy csüggesztő hatalma. Férjem fáradhatatlanul munkálkodott, hogy a könyvkiadást jelen virágzó állapotába segítse. Láttam, hogy testvérei jobban szeretik és jobban mellette állnak, mint gondolja. Mohón lapozzák a folyóiratot, hogy találnake benne valamit az ő tollából. Ha vidám hangon ír, ha bátorítón szól, megkönnyebbül a szívük, némelyek sírnak is az örömtől. De ha szomorúságot és bánatot fejez ki, fivérei és nővérei arca elkomorodik, s az írás hangneme tükröződik rajtuk. (3Bizonyságtétel 967)

A csüggedt ember magának is teher. (tanács egy egyetemistának) Az Úr ecsetelte előttem, hogy az orvosi lélekmentést tanulóknak első föladata megérteni magukat, hogy figyelembe vegyék a költséget; az építés kezdetével megbizonyosodni, be tudjáke fejezni az épületet. Ne hozzunk szégyent Istenre, ne merítsünk ki tanulással senkit, mert a leromlott, elcsüggedt ember magának is teher.

Azt gondolni, hogy bármelyik munkában, melyet tervez, Isten támogatja őt, miközben tanulást halmoz magára, és egészségét veszélyeztető dolgoknak teszi ki magát, s megszegi a természet törvényeit, ellenkezik az Istentől nyert világossággal. A természettel nem lehet visszaélni. Nem bocsátja meg az ártalmakat, melyeket elkövetnek a csodálatos, finom gépezet ellen. (Orvosszolgálat 79)

Reménytelenség rejlik a színlelt bátorság alatt. Valamely hibáért gyakran megrótt gyermek sajátosságának tekinti hibáját, mely ellen hiába küzd. Így alkotnak csüggedést és reménytelenséget, melyet gyakran hencegés vagy színlelt közöny takargat. (Nevelés 291)

A győzelem erőfeszítésbe kerül. Boldog család lehettek, ha végzitek, amit Isten rátok bízott, s kötelességként rátok is parancsolt. Viszont nem végzi el értetek, amit nektek adott, hogy megtegyétek. C. testvér megérdemli a szánalmat. Annyi ideje boldogtalannak érzi magát, hogy az élet teherré vált számára. Holott ez nem szükségszerű. Képzelete beteg, s annyi ideje függeszti szemét a sötét képre, hogy ha ellenzés, vagy csalódás éri, azt képzeli, hogy minden romlásba megy, hogy ínséget fog látni, hogy minden ellene van, hogy neki a legnehezebb az élete; így nyomorulttá teszi magát. Minél többet gondolkodik így, annál boldogtalanabbá teszi a maga és környezete életét.

Nincs oka így érezni; ez mind a Sátán ügyeskedése. Ne tűrje, hogy az ellenség így uralkodjék gondolatain. Forduljon háttal a sötét, gyászos képnek, a szerető üdvözítőhöz, a menny dicsőségéhez, a gazdag örökséghöz, mely elkészíttetett az alázatosoknak és engedelmeseknek, akiknek hálás a szíve, és mindenkor hisznek Isten ígéreteiben. Ez erőfeszítésbe, küzdelembe fog kerülni; mégis meg kell tennie. Jelenlegi és örök boldogságod függ attól, hogy vidám dolgokra rögzítsd gondolataidat, hátat fordítva a sötét képeknek, melyek képzeltek, Isten jótéteményeire ügyelve, melyeket ösvényedre hint, s ezeken túl, a láthatatlanra és örökkévalóra. (1Bizonyságtétel 7034)

A rossz előérzet gyümölcsei. Most boldogtalan az életed; tele van rossz előérzetekkel. Gyászos képek tűnnek eléd; sötét hitetlenség vett körül. A hitetlenség oldalának adva hangot, sötétebbé és sötétebbé lett lelked. Kéjelegsz a kellemetlen dolgokon. Ha mások reményteljesen próbálnak szólni, összetörsz bennük minden reménykedő érzést, csak még zordabban és szigorúbban szólva. Próbáid és csüggedésed örökkön feleséged előtt tartják a szívfájdító képet, hogy ő csak teher számodra a betegsége miatt. Ha szereted a sötétet és csüggedést, ha arról beszélsz, azt tartod magad előtt, s ha fölzaklatod lelkedet azzal, hogy magad elé idézel mindent, amit tudsz, hogy zúgolódj családod ellen, s Isten ellen, olyanná teszed lelkedet, mint a tűz égette mező, fölperzselve minden növényt, szárazon, feketén, kiégve hagyva azt. (1Bizonyságtétel 699)

Érzelemhullámzás legyőzése. Kiegyensúlyozatlan, borongós, nyo mott kedélyű családból jössz, kikre erősen hat a környezet, könnyen befolyásolható. Ha derűs, boldog, hálás életszemléletre nem jutsz, Sátán végül tetszésére fog fogságba hurcolni. Segítség és erő lehetsz a gyülekezetben, ahol élsz, ha engedelmeskedsz az Úr utasításának, s nem érzések szerint lépsz, hanem elvek ellenőriznek. Sose engedj ki helytelenítést a szádon, mert olyan ez környezetednek, mint pusztító jégeső. Hadd hulljanak derűs, boldog, nyájas szavak az ajkadról. (1Bizonyságtétel 704)

Nem kell a levertség szolgáinak lennünk. Ne feledd, hogy életedben a vallás ne legyen pusztán egy a sok befolyás közül. Ez legyen minden más befolyás fölött a döntő. Légy szigorúan mértékletes. Állj ellen minden kísértésnek. Ne tégy engedményeket a ravasz ellenségnek. Ne hallgass férfiak és nők szájába adott javaslataira. Ki kell vívnod a győzelmet. El kell jutnod a jellem nemességére; de nem juthatsz el, míg a balsikertől levert és csüggedt vagy. Tépd szét a bilincset, mellyel a Sátán megkötözött. Nem elkerülhetetlen, hogy rabszolgája légy. Ti a barátaim vagytok, mondja Krisztus, ha bármit megtesztek, amit parancsolok nektek. (Orvosszolgálat 43)

Kedélybeteg igehirdetőnek javasolt gyógyulás. Dolgozz nyugodtabban, tarts pihenés időszakokat. Ezzel megőrzöd testi és szellemi élénkségedet, s tevékenységed jóval eredményesebb lesz. F. testvér, ideges természetű vagy, sokszor lépsz ösztönszerűen. Időnként érzed a szabadság szükséges voltát, s úgy véled, hogy mivel mások sötétségben vannak, vagy tévednek, vagy valami más a baj, magad sem tudod, mi, nekirugaszkodsz valaminek, vagy nógatsz valakit, ami gyakran súlyos kárt okoz. Ha lecsillapítanád magadat, mikor ily nyugtalan vagy, ha pihennél és higgadtan várnál Istenre, ha tudakozódnál, vajon a hiba nem benned vane, elkerülnéd megsebezni lelkedet, és sebet ejteni Isten ügyén. (1Bizonyságtétel 622)

Kellemetlenségen időzés. Mikor gonoszságot látsz magad körül, csak még jobban örvendezhetsz, hogy van Megváltód, s mi gyermekei vagyunk. Ne tekintsünk hát a körülöttünk levő gonoszságra, és ne időzzünk a sötét oldalon. Nem javíthatsz rajta, beszélj hát másról, ami magasztosabb, jobb, nemesebb...

Bemehetünk a pincébe, s ott maradhatunk, benézhetünk a sötét sa rokba, és sötétségről beszélhetünk. Ezen időzhetünk. De vajon világosabb lesze ettől? Dehogy lesz! Mit tegyél? Jöjj ki, jöjj ki a sötétből a fölső terembe, ahol Isten arcának fénye ragyog.

Tudod, hogy testünk a fölszívott táplálékból áll. Így van ez értelmünkkel is. Ha kellemetlen dolgokon akarunk rágódni, semmi reménységünk sem lesz. Mi azonban az ég vidító jeleneteiben akarunk gyönyörködni. Isten küldötte, Pál, mondja: „Mert pillanatnyi, könnyű szenvedésünk igenigen nagy örök dicsőséget szerez nékünk.” /2Korintus 4: 17/ (1888, 7. kézirat)

Krisztus együtt érez. (bátorítás kedélybeteg kereszténynek) Kedves idős testvérnőm! Fáj a szívem érted, hogy beteg vagy, szenvedsz. Ragaszkodj Krisztushoz, akit szeretsz, és sok éve szolgálsz. Ő életét adta a világért, s szeret minden benne bízót. Együtt érez a kedélybetegségben szenvedőkkel. A gyötrelem szerettei által elviselt minden fájó nyilallását érzi. Csak nyugodj meg karjában és tudd, hogy ő a megváltód, legjobb barátod, ő sosem hagy el, és cserben sem hagy. Ő volt támaszod sok éve, és lelked most is reménységben nyugodhat.

Elő fogsz jönni a többi hűségessel, akik hittek benne, magasztalni őt a diadal harsogásával. Csak annyit vár el tőled, hogy nyugodj meg szeretetében. Ne aggodalmaskodjál. Jézus szeret téged, s most, hogy gyönge vagy és szenvedsz, karjában tart, mint szerető apa tartja kicsiny gyermekét. Bízzál benne, akinek hittél, hisz egész életedben szeretett és gondoskodott rólad. Csak nyugodj meg a neked adott ígéretekben. (1904, 299. levél)

Ne engedj a levertségnek! Éjjel veled beszélgettem. Ezt mondtam neked: Nagyon örülök, hogy ilyen jó helyen vagy, s közel lehetsza kórházhoz. Ne adj utat a levertségnek, hanem fogadd szívedbe a Lélek csillapító légkörét, hogy nyugalomban, békében részesítsen.

Nővérem, ha drága győzelmeket akarsz kivívni, fordulj az igazság napjából áradó fénynek. Szólj reménységről, hitről. Isten iránti háláról. Légy vidám, reményteljes Krisztusban. Tanuld meg magasztalni az Urat. Ez csodás gyógyír testnek, léleknek. (Egy nap Istennel 305)

A levertség légköre. Ha az igehirdetők, akiken át Isten munkálkodik, borzolt idegekkel, növekvő lehangoltsággal jönnek az értekezletre, akkor olyan légkör lesz körülöttük, mint a sűrű felhőben, elfödve a tiszta eget. Ápolnunk kell a hitet. Ezt szólja ajkunk: Lelkem magasztalja az Urat, és örvendek Istenben, szabadítómban.

Nekünk a Megváltó jelenlétének érzetét kell megláttatnunk, szilárd bizodalmat, hogy Jézus áll a kormánynál, és biztonságban bevezeti a nemes hajót a kikötőbe. Tudnunk kell, hogy lehetetlen megmentenünk magunkat, vagy bárki mást. Nem tudjuk üdvösségben részesíteni a veszendőket. Jézus az üdvözítő. Mi csupán eszközei vagyunk, s minden percben Istentől függünk. Nekünk az ő hatalmát kell magasztalni választott népe és a világ előtt a nagyszerű megváltásért, melyet elfedező áldozata által ránk ruházott. (1892, 19/e levél)

Nem leszek lehangolt. Néha nagyon nem tudom, mit tegyek, még sem vagyok hajlandó levertnek lenni. Eltökéltem, hogy behozom életembe mindazt a fénysugarat, amit csak tudok. (1903, 127. levél)

Sok minden elszomorítja szívemet, mégis törekszem nem csüggesz tőn szólni, mert valaki, aki hallja szómat, szomorú lehet, és mit sem szabad tennem szomorúságának növelésére. (1903, 208. levél)

Hit által nyúlj át a sötéten. Ha a sötét fellegeket nézném – a bajokat és gondokat, melyek munkámban érnek – semmi másra sem lenne időm. De tudom, hogy a fellegeken túl fény és dicsőség tündöklik. Időnként anyagi gondokon kell átlábolnom. Azért még nem aggódom a pénz miatt. Isten gondját viseli ügyének. Megteszek minden tőlem telhetőt, s ha Isten látja, hogy legjobb számomra, ha van pénzem, elküldi hozzám. (1901, 102. kézirat)

A hit szükséges. Mikor három éve a paradicsomvölgyi kórházat látogattam, csaknem minden reggel ötkor szóltam a munkásokhoz, később pedig a betegekhez. Volt valaki a betegek közt, aki mindig levertnek látszott. Hallottam, hogy hisz a Biblia elméleti tanításaiban, de nincs elég hite, hogy magának igényelje Isten ígéreteit.

Reggelrőlreggelre szóltam a betegekhöz a hitről; sürgettem őket, hogy higgyenek Isten szavában. Ez a férfi mégis képtelen volt bevallani, hogy nincs hite. Négyszemközt beszéltem vele. Minden lehető módon eléje tártam az igazságot, majd megkérdeztem: hiszie, hogy Krisztus az ő személyes megváltója és segítene neki. Üdvözítőnk így szólt a megfáradtnak, megterheltnek: Vegyétek magatokra az én igámat. Ne hordjatok magatokalkotta igát. Vegyétek magatokra az én igámat és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatosszívű vagyok, és nyugalmat találtok lelketeknek.

Végül eljött az idő, hogy távoznom kellett. Így szóltam hozzá: Barátom, elmondhatode, hogy megtanultál bízni az Üdvözítőben, aki annyit fáradozott, hogy minden lélek helyzetének megfeleljen? Elmondhatode, mielőtt elmegyek, hogy van hited Istenben?

Fölnézett és így szólt. Igen, hiszek. Van hitem.

Hála az Úrnak, feleltem. Úgy éreztem, hogy noha mások is voltak jelen és hallgatták beszédemet, bő jutalmat nyertem az ő esetével minden igyekezetemért. (1908, 41. kézirat)

Sátán kezére játszva. Ne menj másokhoz próbáiddal és kísértéseiddel. Egyedül Isten segíthet neked. Ha eleget teszel az ígéretek föltételének, az ígéretek beteljesednek rajtad. Ha amikor próba s kísértés támad meg, gondolataid Istenen időznek, akkor elragadtatásból nem zuhansz a csüggedés völgyébe. Nem fogsz kétségről és borúról szólni másoknak. Nem mondod: Nem tudom, mi van ezekkel, nyugtalanít valami, nem vagyok biztos benne, hogy nálunk az igazság. Nem fogod ezt művelni, mert lelkednek biztos és állandó horgonya lesz.

Mikor csüggedést és homályt szólunk, a Sátán pokoli örömmel hallgatja, mert örül neki, hogy ebbe a fogságba vetett. Nem tudja olvasni gondolatainkat, de látja tetteinket, hallja szavainkat, s az emberiség ismeretéből úgy tudja alakítani kísértéseinket, hogy kihasználja jellemünk gyönge pontjait. S mily gyakran beeresztjük őt annak titkába, hogy miként győzhet le bennünket! Jaj, bárcsak uralkodnánk szavainkon és tetteinken! Erősek lennénk, ha szavaink olyan szintűek lennének, hogy ne kelljen szégyenkezni, ne kelljen szembenézni a följegyzésekkel az ítélet napján. Mennyire másnak látszanak majd akkor, mint mikor kiejtettük. (Szemle 1913, február 27)

Jézus megérti a kétségbeesést. Krisztus halálgyötrelme közepette megremegett benne a hit és a remény, mert Isten visszavonta tőle a bizonyosságot – mely mindig elkísérte a szeretett Fiát – hogy jóváhagyja és elfogadja őt. A világ megváltója ekkor azokra a bizonyítékokra támaszkodott, melyek előzőleg erősítették; hogy Atyja elfogadta munkásságát és örömét lelte pályafutásában. Halálkínjában, amikor kilehelte drága életét, csakis a hit segítségével bizakodott abban, akinek mindig boldogan engedelmeskedett. A reménység ragyogó sugarai nem vigasztalják se jobbról, se balról. Mindent elnyelt a nyomasztó sötétség. Az ijesztő homályban, melyet a szánakozó természet is megérzett, a megváltó fenékig üríti a titokzatos poharat. Megfosztva a diadal tündöklő reményétől s a bizonyosságtól, mely majd az övé lesz, hangos szóval kiáltja: „Atyám, a te kezedbe teszem le lelkemet.” Ismeri Atyja jellemét, igaz voltát, könyörületét, megingathatatlan szeretetét, ezért ráhagyatkozva, kezére adja magát. A döbbent szemlélők a természet vonaglása közben hallják a Kálvária emberének utolsó szavait. (2Bizonyságtétel 2101)

Isten nem változott meg. Ne vessük meg a bizonyosság érzetét; magasztaljuk érte Istent. Ha levert is vagy, ne képzeld, hogy Isten megváltozott. Magasztald őt éppen annyit, mert igéjében kell föltétlenül bíznod, nem érzéseidben. Hisz megígérted, hogy hitben fogsz járni, nem érzéseid játékszereként. Hiszen az érzések a körülményekkel változnak. (Magasztos hivatásunk 124)

Ne szóljunk kétségekről. A keresztény jellem tökélyét Krisztus érdemei és igaz cselekedetei által érjük el, melyeket hit által nekünk tud be. Az apostol tárja elénk minden napunk, minden óránk föladatát: „Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére, Jézusra.” Míg ezt teszszük, addig értelmünk egyre világosabb lesz, hitünk erősödik, remény ségünk bizonyossá válik. Annyira leköt majd Krisztus tisztaságának, szépségének s áldozatának látványa, – melyet azért hozott, hogy megbékítsen minket Istennel – hogy nem lesz kedvünk kétségeinkről és kedvszegéseinkről beszélgetni. (5Bizonyságtétel 744)

A keresztény és a levertség. Az igaz keresztény semmit se enged lelke és Isten közé. Isten parancsolatai gyakorolnak döntő hatást érzelmei és cselekedetei fölött. Ha mindenki Isten országát és az ő igazságosságát keresné, mindig készen állva Krisztus tetteit cselekedni, a mennybe vezető ösvény mennyivel könnyebbé válna. Isten áldása áradna a lélekbe, s az Úr magasztalása lenne ajkadon szüntelenül. Akkor elvből szolgálnád Istent. Érzéseid nem lesznek mindig örömteliek, időnként fellegek árnyékolják lelki életed látóhatárát. De a keresztény reménység nem nyugszik az érzés homokos alapján. Akik elvből cselekszenek, látni fogják Isten dicsőségét az árnyékon túl, és ígéretei biztos beszédében nyugosznak. Nem leszek elriasztva Isten tiszteletétől, bármily sötétnek is látszik az út. A bajok és próbák csak alkalmat adnak nekik, hogy bebizonyítsák hitük és szeretetük őszinteségét.

Mikor levertség telepszik a lélekre, ez még nem bizonyítja, hogy Isten megváltozott. Ő tegnap és ma és örökre ugyanaz. Akkor vagy bizonyos Isten kedvezésében, mikor érzed az igazságosság napjának sugarait. De mikor felhők suhannak lelked fölé, akkor sem szabad elhanyagoltnak érezned magad. Hited hatoljon át a homályon. Szemed legyen nyílt, akkor egész tested tele lesz fénnyel. Tartsd magad előtt Krisztus kegyelmének gazdagságát. Gyűjtsd kincsként a szeretete által nyújtott leckéket. Legyen a hited, mint Jóbé, aki kijelentette: Ha megöl is bízom benne. Ragadd meg mennyei Atyád ígéreteit, s emlékezz előző bánásmódjára irántad és szolgái iránt; mert az Istent szeretőknek minden javára válik. (Szemle 1888, január 24)