A gondolat befedi a tettet. A gyűlölet és bosszúállás Sátántól ered. Ez vitte őt Isten fiának megölésére. Aki rosszindulatot és ridegséget táplál, azt a lelkületet melengeti, melynek halál a gyümölcse. A bosszúálló gondolatban benne rejlik a gonosz cselekedet, mint a növényben a mag. „Aki gyűlöli az ő atyafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami megmaradhatna őbenne.” (Gondolatok a hegyibeszédről 56)
A gyűlölet szelleme elaljasít. Megmutatták nekem Sátánt egykori állapotában, mint boldog, magas tisztséget viselő angyalt. Majd mai állapotában láttam. Még most is fejedelmi a termete; még mindig nemes az arcvonása, hiszen angyal, noha bukott. Viszont arca tele van aggodalommal, gonddal, boldogtalansággal, rosszindulattal, gyűlölettel, gonoszsággal, ámítással és minden sötétséggel. Láttam, hogy annyi ideje gonoszságra adta magát, hogy jó vonásait lealjasította, másfelől gonosz tulajdonságai kiteljesedtek. (Tapasztalatok 152)
Harc a gyűlölet és szeretet közt. A Sátán Krisztus elleni ellenségeskedése követőivel szemben tombolja ki magát. A történelemben nyomon követhetjük az Isten törvényeinek elvei iránti gyűlöletet, az ámításnak azt a módszerét, mellyel tévtanokat tüntetnek föl igazságként, emberi törvényekkel helyettesítve Isten törvényét, s az embereket a Teremtő imádása helyett inkább teremtmény imádására vezetik. Sátán mindenkor hamisan színben iparkodott föltűntetni Isten jellemét, hogy az embereknek hamis fogalma legyen az alkotóról; hogy szeretet helyett félelemmel és gyűlölettel tekintsék az Urat. Törekedett félreállítani Isten törvényét, arra a gondolatra vezetve az embereket, hogy a törvény követelményei nem vonatkoznak rájuk; s kíméletlenül üldözte az állításaival szembe szegülni merészelőket. Ezt végig kísérhetjük az ősatyák, látnokok, apostolok, vértanúk és hitújítók történelmén. (Nagy küzdelem 12, 13. oldal, vagyis a Bevezetésben)
A törvényszegés Sátánhoz hangol. Miután az ember megszegte Isten törvényét, gonosz lett a természete, s egyetértett, nem pedig ellenkezett a Sátánnal. (Nagy küzdelem 505)
A gyűlölet létezni fog, míg bűn létezik. Amíg bűn és bűnösök létezni fognak, addig gyűlölet lángja veszi körül az igazság tiszta elveit, addig szidalmazás és üldözés lesz az igazság pártfogóinak sorsa. Krisztus követői és Sátán szolgái számára lehetetlen egyetértésben élni. (Nagy küzdelem 507)
A feddés gyűlöletet kelt. A mennyben lázadásra késztető lelkület, ma is lázadásra serkent a földön....A bűn megrovása ma is gyűlöletet és ellenszegülést vált ki. Ha valaki eléjük tárja Isten figyelmeztető üze netét, a Sátán arra készteti őket, hogy kifogásokkal éljenek, s mások jóváhagyását keressék bűnös eljárásukra. Hibáik orvoslása helyett, föl háborodást szítanak a megrovó ellen, mintha ő lenne a bajok egyedüli okozója. Az igaz Ábel idejétől mind a mai napig ez a lelkület ágaskodik azok ellen, akik meg merik inteni a bűnt. (Nagy küzdelem 500)
Irigység gyűlöletet szül. Annak ellenére, hogy Saul mindig alkalmat keresett Dávid megölésére, mégis félt tőle, mert világosan kitűnt, hogy az Isten vele van. Feddhetetlen magaviselete csak növelte a király haragját; mert látta, hogy Dávid puszta jelenléte is vádolja őt. Magában mérlegelte, összehasonlítgatta kettőjük jellemét, ám a mérleg még szerinte is Dávid javára dőlt el. S így lassan teljesen úrrá lett rajta a féltékenykedés, mely nyomorulttá tette életét, Dávidét pedig állandóan veszélyeztette.
Ugyanaz az ellenséges érzület hatalmasodott el rajta, mely Kain szívét öccse ellen ingerelte, mert Ábel cselekedetei igazak voltak, ezért Isten őt szeretetével tüntette ki, míg Kain cselekedetei gonoszok voltak, és elzárták Isten áldásaitól. A féltékenység a fölfuvalkodottság gyermeke. Ahol melengetik, csakhamar gyűlöletté torzul, majd bosszút szomjazva mások életére tör. Sátán a maga lelkét mutatta ki, mikor Sault annak megölésére bőszítette, aki sosem volt ártalmára. (Ősatyák és látnokok 651)
Bűnös érzület. Isten törvénye fölfigyel az irigységre, féltékenységre, rosszindulatra, bosszúra, gonosz kívánságra és nagyravágyásra, mely átömlik a lelken, de az alkalom, nem pedig az akarat hiánya miatt nem talál tettekben kifejezésre. Az Úr, mikor minden cselekedetet megítél, számításba veszi a bűnös érzelmeket. „Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az.” (Válogatott üzenetek 217)
Gyilkosság a szívben kezdődik. Jézus sorra veszi a parancsolato kat, és megmagyarázza követelményeik mélységét, szélességét. Egyet len pontocska elmozdítása helyett, rámutatott, hogy a törvény elvei mennyire mélyenszántók, s hogy a zsidók végzetes hibát követtek el engedelmességük külső fitogtatásával. Kijelenti, hogy a gonosz gondolat vagy csábító tekintet már Isten törvényének áthágása. Ha valaki a legcsekélyebb gonoszságban is részt vesz, megszegi a törvényt, meg rontja annak erkölcsi jellegét. A gyilkosság először a gondolatban születik meg. Aki gyűlöletnek ad helyet, az a gyilkos útjára teszi lábát, s áldozatai utálatosak Isten szemében. (Világ reménye 310)
A hatodik parancs megszegése. Ez a parancsolat vonatkozik az élet megrövidítésére irányuló, gonosz cselekedetre. A gyűlölet és bosszú szellemének szítása, vagy valamely, másokra ártalmas indulat bűnös kielégítése, sőt ártalom kívánása, (mert „aki gyűlöli az ő atyjafiát, gyilkos az,”) kisebb vagy nagyobb mértékben a hatodik parancs megszegése. (Ősatyák és látnokok 308)
Sátán késztet gyűlöletre. Mikor Sátánnak hagyjuk alakítani, akkor a maga céljaira fordítja akaratunkat. Hitetlen elméleteket sugall, s Isten igéje elleni harcra lázítja a szívet. Szívós igyekezettel az embereket Isten elleni ellenségeskedésre, gyűlöletre és szembeszegülésre bujtogatja, fölsorakoztatva őket a menny intézményei, követelményei, s a Szentlélek munkálkodása ellen. Zászlaja alá sorakoztatja az összes gonosz ügynökségeket, s harcmezőre vezeti őket, hogy gonosszal küzdjön a jó ellen. (Üzenet az ifjúságnak 136)
A világ gyűlölte Krisztust, mert másmilyen volt. Krisztus és a korabeliek jelleme közti különbség mindenfelé nyilvánvaló volt, s a különbség miatt a világ gyűlölte őt. Gyűlölte jóságáért és szigorú becsületességéért. Krisztus kijelentette, hogy az olyan jellemvonásokkal élők, mint az övé, szintén gyűlöltek lesznek. A véghöz közeledve, a Krisztus követői elleni gyűlölködés egyre inkább megmutatkozik.
Krisztus emberi létet öltött, elviselte a világ gyűlöletét, hogy megmutassa az embereknek, hogy ők is bűn nélkül élhetnének; hogy szavaik, tetteik és szellemük Istennek szentelt lehet. Mikor ez az erő meg látszik életünkben, tökéletes keresztények leszünk. Mikor a menny fénye megnyugszik rajtunk, akkor Krisztust fogjuk képviselni. Az életében megnyilvánult igazságosság, isteni jellem különböztette meg őt a világtól, az váltotta ki gyűlöletüket. (1909, 97. kézirat)
A gyűlölet bosszúvágyból fakad. Sátán belekötött Isten Fiának minden kijelentésébe. Embereket használt eszközül, hogy szenvedéssel, bánattal zsúfolja tele az Üdvözítő életét. Az álokoskodás és hazugság, mellyel meg próbálta kötni Jézus tevékenységét, az engedetlenség gyerekein át rááramló gyűlölet, kegyetlen vádjaik az ellen, akinek az élete s példája jóságos volt, mélyen gyökerező bosszúvágyból fakadt. A féltékenység és rosszindulat, a gyűlölet és bosszú elfojtott tüzei a Kálvárián lobbantak lángra Isten Fia ellen, miközben a menny néma döbbenettel nézte a jelenetet. (Nagy küzdelem 501)
Szülők iránti gyűlölet. (fiatal nőkhöz írt szavak) Különösen az a kötelesség vár rád, hogy alázatosan bevalld a szüleid iránti tiszteletlen viselkedésedet. Semmi okod erre a természetellenes magaviseletre. Kifejezetten ördögi lelkület ez, s azért merültél bele, mert anyád nem helyeselte viselkedésedet. Érzéseid nemcsak határozott hidegséget, kifejezett tiszteletlenséget fejeznek ki, hanem gyűlöletet, rosszindulatot és féltékenységet. S mindez tetteidben nyilvánul meg, szenvedést és nélkülözést okozva nekik. Nem akarod boldoggá tenni életüket, de még kényelmesebbé sem. Változékonyak az érzéseid. Olykor meglágyul a szíved, majd teljesen bezárul, amikor hibát fedezel föl szüleidben, s az angyalok nem tudják bevésni szívedbe a szeretetet.
Ilyenkor gonosz ördög uralkodik rajtad, gyűlöletes vagy, és gyűlölködő. Isten fölfigyelt szüleid elleni tiszteletlen szavaidra, pedig rádparancsolt, hogy tiszteld őket. S ha nem látod be, hogy ez milyen súlyos bűn, és nem bánod meg, amit tettél, lelkivilágod egyre sötétebb lesz, míg csak az Úr gonosz utadra nem hagy. (2Bizonyság 8823)
Sátán örül, ha ellenőrizni tudja a gyermekek gondolatvilágát. Milyen szomorú istenfélő szülők gyermekeit féktelennek és engedetlennek, hálátlannak és önfejűnek látni, tele elszántsággal, hogy a maguk feje után menjenek, nem törődve, hogy mennyire bántó és szomorító ez szüleiknek. Sátán örvendezik a gyerekek szíve fölötti uralkodásnak, s ha engedik, a maga gyűlöletes szellemével ihleti őket. (Üzenet az ifjúságnak 333)
A gyűlölet szelleme visszahat. Senki sem gyűlölheti testvérét, de ellenségét sem, anélkül, hogy ítélet alá ne helyezné magát. (Ifjúsági tanító 1898 január 13)
A bosszú nem hoz kielégülést. Ne feledd, hogy a bosszúálló beszéd sohasem érezteti az emberrel, hogy győzelmet aratott. Szóljon Krisztus általunk. Ne veszítsétek el az áldást, mely a gonoszat nem gondolásból fakad. (7Bizonyságtétel 243)
Homályosítja a fölfogást. Büszkeség, önszeretet, önzés, gyűlölet, irigység és féltékenység elhomályosították a fölfogóképességet. Az igazság, mely üdvösségre oktatna titeket, elvesztette vonzerejét, és nem kormányozza gondolataitokat. (2 Bizonyságtétel 606)
A szeretet olaja lemossa a keserűséget. Ne hagyd, hogy a neheztelés rosszindulattá érlelődjék. Ne engedd, hogy a seb elfertőzzön, s mérgezett szavakban törjön ki, melyek megmérgezik azok értelmét, akik hallanak az ügyről. Ne engedd, hogy továbbra is keserű gondolatok töltsenek el téged, meg őt is. Menj el testvéredhez, s beszélj vele alázatosan és őszintén...
Az egész menny szívén viseli a megbántott és a tévelygő közti párbeszédet... A szeretet olaja föloldja, elmulasztja a vétkek okozta fájdalmat... Isten Lelke szívet a szívhez köt, s a mennyben örömének zendül a létrejött egység fölött. (7Bizonyságtétel 261)
A gyűlöletet szeretettel viszonzó szív. Nem földi rang, születés, nemzetiség vagy vallásos előjog bizonyítja, hogy Isten családjának tagjai vagyunk, hanem az egész emberiséget magában foglaló szeretet. Még a bűnösök is, akik nem zárkóznak el teljesen Isten Lelke elől, fogékonyak a szeretetre. Bár gyűlölségre gyűlölködéssel felelhetnek, a szeretetet szeretettel viszonozzák. Egyedül Isten Lelke viszonozza szeretettel a gyűlöletet. Viseltessünk szeretettel a hálátlanok iránt, tegyünk jót azokkal, akiktől semmi viszonzást sem várunk. Ez a menynyei uralkodó pecsétje. A Magasságos gyermekei ezzel a biztos jellel igazolják küldetésüket. (Gondolatok a hegyibeszédről 76)