[Lásd: 3. fejezet - A pszichológia veszélyei]

Isten munkája és a tudomány. Az emberi tudás, mind az anyagi, mind a lelki dolgokban, töredékes és tökéletlen. Sokan képtelenek összeegyeztetni tudományos nézeteiket a Szentírás kijelentéseivel. A tudomány tényeiként fogadnak el elméleteket és okoskodásokat, s azt gondolják, hogy az áltudomány világa mellett kell szemügyre vennünk Isten szavát. /1Timótheus 6:20/ A teremtő és a teremtő alkotásai túlszárnyalják szellemi képességüket, s mivel a természet törvényeiből képtelenek megmagyarázni, ezért megbízhatatlannak kiáltják ki a Bibliát. Akik kételkednek az Ó és Újszövetség följegyzéseinek megbízhatóságában, azok gyakran megteszik a következő lépést is: kételkedni kezdenek Isten létezésében, s a természetnek tulajdonítják a végtelen hatalmat. Miután elvágták horgonyuk kötelét, a hitetlenség szikláin hánykolódnak. (Nagy küzdelem 552)

Világi tudománynál többre van szükség. Forduljunk Isten szavához vezetésért. Kutassuk az így szól az Úr után. Elég volt az emberi módszerekből. A csak világi tudományon nevelt értelem nem fogja föl Isten dolgait. Másrészt ugyanaz az értelem megtérve, megszentelődve,isteni erőt lát az igében. Csak a Szentlélek megszentelése által megtisztított értelem és szív érti meg a mennyei dolgokat.  (Örömhírhirdetők 310)

Sátán fölhasználja a lélektant. Az Úr megmutatta, hogy minden oldalról védelmezve kell lennünk a Sátán célzásaitól, csapdáitól, mesterkedéseitől, és kitartóan ellenállnunk. Az ördög a világosság angyalává változtatja magát, ezreket ámít el, s vezet fogságba. Roppant előnyt szerez az értelem tudományával. Itt kígyómódra, észrevétlenül besurran, hogy megrontsa Isten munkáját. Emberi ügyeskedésnek és hatalomnak tünteti föl Krisztus tetteit és csodáit.

Ha nyíltan támadná meg a kereszténységet, ez a keresztényt kétségbeesetten és gyötrődve az Üdvözítője lábához űzné, s az erős és hatalmas szabadító Jézusunk menekülésre késztetné a tolakodó ellenséget. Ezért a világosság angyalává változtatja magát s mesterkedik az értelmen, hogy elcsalogassa az egyedüli biztos és helyes ösvényről. A koponyatan, a lélektan és delejezés tudománya eszközök, melyeken át közvetlen nemzedékünkhöz jön, s azzal a hatalommal mesterkedik, mely jellemezni fogja a próbaidő lezárta előtti erőfeszítéseit. (1 Bizonyságtétel 290)

Jól ismeri az értelem tulajdonságait. Sátán évezredek óta kísérletezik az emberi értelem tulajdonságaival, s jól megismerte azt. Finom, szövevényes munkával a mai, utolsó napokban, az ember értelmét a magáéval kapcsolja össze, átitatja azt gondolataival, s olyan csalfán, hogy irányításának elfogadói nem tudják, hogy Sátán vezeti őket tetszése szerint. A csaló úgy megzavarja az embereket, hogy csakis az ő hangját hallják. (Orvosszolgálat 111)

Új elméleteket indítványoz. Az igazság világossága, melynek Isten terve szerint most kell eljutni az emberekhöz, nem az, amit a világ tanult emberei igyekeznek terjeszteni, mivel ők gyakran téves következtetéseket vonnak le kutatásaikból. Azon kívül, miközben számos író könyveit kutatják, olyan elméletekért kezdenek lelkesedni, melyek sátáni eredetűek. Sátán a világosság angyalának ruhájába öltözik, s úgy mutat be érdekesnek látszó, tudományos titkokkal teli tárgyköröket. Ezek kutatása közben, hibás következtetések elfogadására vezeti őket, s arra, hogy csatlakozzanak a csábító lelkekhez az igazságtól elvezető új elméletek javaslásában. (9Bizonyságtétel 678)

Ami ellentmond Isten szavának, az találgatás. Aki ismeri Istent és igéjét, annak megállapodott a hite a Szentírás isteni voltáról. Nem a tudományos elképzelések fényénél vizsgálja a Bibliát, hanem az emberi elgondolásokat vizsgálja ezzel a tévedni képtelen mértékkel. Tudja, hogy Isten igéje igaz, s az igazság sohasem mondhat ellene magának. Ami az úgynevezett tudományban ellentmond az isteni kijelentés igazságának, az emberi találgatás csupán. (8Bizonyságtétel 325)

Az igazság hamisítása. Csak két fél van. Sátán a görbe, ámító hatalmával mesterkedik, s erős áltatásokkal megfog mindenkit, aki nem lakozik az igazságban, akik elfordították fülüket az igazságtól és mesékhez fordultak. Sátán maga nem lakozik az igazságban. Ő a gonoszság titka. Tetszetős mellébeszéléseivel lélekpusztító tévtanainak az igazság látszatát adja. Ebben rejlik ámító hatalma.

Mivel az igazság hamisítványai, a spiritizmus, Isten magunk feje szerinti, élmények, benyomások általi ismerete (teozófia), és hasonló tévtanok oly erősen hatnak az értelemre. Ebben rejlik ügyeskedésének a sikere. Az embermegmentőjének, az emberiség jótevőjének adja ki magát, így könynyebben pusztulásba csalja áldozatait. (Bizonyság lelkészeknek 365)

Sátán bűvhatalma. Napjainkban a spiritiszta médiumok, látók és jósok a régmúlt idők varázslóinak hasonmásai. Az egykor Endorban és Efézusban hallatszott titokzatos hangok, ma is csábítják az embereket hazudozó szavaikkal. Ha föllebbenthetnénk a fátylat, látnánk, hogy a gonosz angyalok miként használják föl minden tudományukat ámításra és pusztításra. Bárhol érvényesül az embereket Istenről elfeledkezésre késztető befolyás, ott Sátán elbűvölő ereje ügyködik. Ha az emberek engednek e hatásnak, még mielőtt ennek tudatára ébrednének, értelmük zavart lesz, lelkük szennyeződik. Ezért Isten gyermekei ma is szívleljék meg az apostol efézusiakhoz intézett intését: „Ne legyen közösségetek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat.” (Apostolok története 197)

Sátán területére merészkedve. Maradjunk szorosan Isten igéje mellett. Szükségünk van figyelmeztetéseire és bátorítására, fenyegetéseire és ígéreteire; arra a tökéletes példára, mely egyedül Megváltónk életében és jellemében nyilvánult meg. A kötelesség útján Isten angyalai védelmezik népét. Másrészt nincs biztosítékuk e védelemről azoknak, akik készakarva Sátán területére merészkednek.

A főcsaló ügynöke bármit megígér és megtesz, hogy elérje célját. Nem számít, hogy szellemidézőnek, villanyorvosnak, vagy delejes gyógyítónak nevezie magát. Megtévesztő színleléssel megnyeri a gyanútlanok bizalmát. Úgy tesz, mintha ismerné a hozzá fordulók életét, megértené nehézségeiket és bajaikat.

A világosság angyalának adja ki magát, de szívében verem sötétsége honol. Mély érdeklődést színlel a tanácsért hozzáforduló nők iránt. Azt mondja nekik, hogy minden bajuk gyökere boldogtalan házasságban rejlik. Ez nagyon is igaz lehet, de az efféle tanács mit sem javít a helyzeten. Azt mondja nekik, hogy szeretetre és megértő szívre van szükségük. Mély érdeklődést tetet jólétük iránt, amivel elbájolja gyanútlan áldozatait, megbűvöli őket, akár a kígyó a reszkető madarat. Így rövidesen teljesen hatalmában kerülnek; és bűn, gyalázat, romlás az ijesztő következmény. (5Bizonyságtétel 198)

Az értelem lappangó erői. A spiritizmus majd minden formájának hirdetői azt állítják, hogy gyógyítani tudnak. Ezt a hatalmat villamosságnak, delejességnek, illetve titkos tudásnak vagy az emberi lélekben szunnyadó erőknek tulajdonítják. E keresztény korban is sokan eljárnak a kuruzslókhoz, ahelyett, hogy az élő Isten hatalmában, a jól minősített orvosok szaktudásában bíznának.

A gyermeke betegágyánál virrasztó anya így kiált: Képtelen vagyok többre! Ne lenne orvos, aki meg tudja gyógyítani gyermekemet? Beszélnek neki valamilyen látóról vagy delejes erővel rendelkező csodálatos gyógyításról, és drága gyermekét annak gondjaira bízza. Valójában a Sátán kezébe helyezi, mintha az ördög az ő javát akarná. Sok esetben a gyermek életét később sátáni erő irányítja, amelyet szinte lehetetlen megtörni. (Királyok és próféták 133)

Sátán villanyárama Sátán eszközei állítják, hogy meggyógyítják a betegséget. Villamosságnak, mágnesességnek, delejességnek tulajdonítják gyógyító erejüket, mikor valójában nem mások, mint a Sátán villanyának vezető közegei. Ezzel az eszközzel bűvöli meg az emberek testét és lelkét. (Evangélium szolgálat 609)

Isten akaratát követve – élettel és nyereséggel szemben. Aki átadja magát a Sátán bűbájának, nagy haszon elnyerésével dicsekedhet,de ez még nem bizonyítja, hogy tettük bölcs, vagy biztonságos volt! Mit ér vele, ha meghosszabbítja életét? Mit ér az ideiglenes nyereség? Kifizetődike végül, ha semmibe vesszük Isten akaratát? A látszólagos nyereségek idővel jóvátehetetlen kárnak bizonyulnak. Egy olyan korlátot sem léphetünk át büntetlenül, melyet Isten népének védelmé re állított, hogy megóvja népét Sátán hatalmától. (5Bizonyság 199)

A kíváncsiság tovább csalogat. Az örömüzenet hirdetésével párhuzamosan olyan elemek munkálkodnak, melyek hazug lelkek közvetítő közegei, médiumai. Sokan puszta kíváncsiságból kóstolnak bele ebbe, de amint bebizonyosodik, hogy emberi erő fölötti dolgokról van szó, egyre inkább elcsábulnak, míg a magukénál erősebb akarat befolyása alá nem kerülnek. Rejtélyes hatalmából később már nem tudnak menekülni. (Világ reménye, Jézus élete 258)

Tudomány és kinyilatkoztatás. A tudományos kutatás sokak számára átokká vált. Isten megengedte, hogy az elvont és természettudomány fölfedezéseivel, a világosság özöne áradjon a földre, de mikor kétségbevonhatatlanul nagy tudású emberek csupán emberi szemszögből érvelnek e tárgyakról, egészen bizonyosan tévedni fognak. Ha nem Isten szava irányítja, a legnagyobb gondolkodó is belezavarodik a kísérletekbe, hogy megvizsgálja a tudomány és a kijelentés kapcsolatát. (Nagy küzdelem 522)

Krisztus megnyitotta volna a tudomány ajtaját. Lelkész mondta egyszer, hogy nem tudja elképzelni, hogy Krisztus ne tudott volna a tudományról. Mit képzelhetett ez a lelkész? Tudomány! Krisztus ajtót ajtó után nyithatott volna a tudományra. Fölfedhetett volna az ember előtt tudománykincseket, melyeken a mai napig lakmározhattak volna. De tudván, hogy ezt a tudást szentségtelen használatra sajátították volna ki, nem nyitotta meg az ajtót. (Orvosi szolgálat 116).

A sötét órák jönnek nevelésként. Az éji vihar iskola volt a tanítványoknak. Nevelésben részesültek a nagy munkára, melyet majd végezniük kell. A próba sötét órái beköszöntenek mindenkihöz, mint a nevelés része a magasabb föladatra, odaadóbb, odaszentelt igyekezetre. A vihar nem hajótörésért lett a tanítványokra küldve, hogy szenvedjenek, hanem hogy egyénileg próbán és vizsgán essenek át...

Nevelésünk rövidesen véget ér. Nincs időnk elveszteni, hogy a kétség és bizonytalanság fellegeiben járjunk...Közel állhatunk Jézushoz. Senki se húzódjon vissza egyetlen kemény leckétől, vagy veszítsen el fegyelmezésből fakadó áldást. (Magasztos hivatásunk 56)