A tanácsadók szükségessége. Vezetőket, bölcs és méltányos, jól kiegyensúlyozott embereket kívánunk, bölcs tanácsadókat, akiknek bepillantásuk van az emberi természetbe, akik tudják, mint irányítsanak és tanácsoljanak Isten félelmében. (2Válogatott üzenetek 362)

Megértéssel, szeretettel hallgató fül. Pásztorokra van szükség, akik a főpásztor irányítása alatt keresni fogják az elveszettet és eltévelyedettet. Ez a testi kényelem föláldozását, kényelmetlenség elszenvedését jelenti. Gyöngéd gondoskodást a tévelygő iránt, isteni szánakozást és béketűrést. Fület jelent, mely megértőn hallgatja a helytelenségek, züllöttség, kétségbeesés és nyomorúság ecsetelését. (Örömhírhirdetők 184)

A lelkész tanácsadó. Az orvos a beteg betegségeivel foglalkozik, a lelkipásztor a bűntől beteg léleknek szolgál. S munkája annyival fontosabb az orvosénál, amennyivel az örök élet is értékesebb az ideiglenes létnél. A lelkipásztor végtelenül sokféle emberrel találkozik, s kötelessége megismerkedni a családtagokkal, akik hallják tanácsait,hogy eldönthesse, milyen eszközökkel hathat rájuk a jó irányban.  (Örömhírhirdetők 388)

Fogadjátok őket, ahol vannak. Ott kell fogadni az embereket, ahol vannak, bármi tisztségben, bármi állapotban, és segíteni őket min den módon – ez az örömüzenet szolgálata. Előfordulhat, hogy a lelkésznek be kell menni a beteg otthonába és így szólni. „Szívesen segítek. A tőlem telhető legjobbat teszem. Nem vagyok orvos, lelkész vagyok, s szeretek szolgálni a betegnek és lesújtottnak.” A testi betegek csaknem mindig lelki betegek is, s amikor a lélek beteg, a test is beteggé lesz. (Orvosszolgálat 328)

Bajokat várva. Az Úr munkásainak Jézus lágyító szeretetére van szükségük szívükben. Éljenek emberként az emberek között. Jó rendszerrel, módszeresen járjanak házrólházra, magával hordva a menynyei szeretet illatának füstölőjét. Érezzék át mások szomorúságát, nehézségeit, bajait. Vegyenek részt gazdagok és szegények, magas és alacsonyrendűek örömeiben és gondjaiban. (Örömhírhirdetés 3489)

Tanácsra szükség van. A tapasztalatlant, mikor próba alatt áll, és kísértés ostromolja, bölcs tanáccsal kell vezetni. Tanítsuk őket, hogy a lelkiekben az eredmények állhatatos, jól irányított igyekezetbe kerülnek. Gyakran ismételjük el az újonnan megtérteknek: „Ha valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül ad; és megadatik neki.” /Jakab 1:5/ Ezeket a szavakat adományozójuk, Krisztus szellemében kell elmondani, mert értékesebbek, mint az arany, ezüst és drágakövek.

Tanítsuk a fiatal tanítványokat, hogy tegyék kezüket Krisztus kezébe, s mondják: „Vezess, irányíts engem!” Mély megnyugvást, reményt s áldást nyer az ínséges, eltévedt lélek, ha alázatosan Istent keresi. Az előföltétel, hogy jöjjenek hittel, semmit sem kételkedvén, irányítást kérve a tanácstalanság napjára. Ez az ígéret szól minden őszinte keresőnek. „Kegyelmes feleletben részesülsz.” „Aki kér, kap.”

Gyakran ismételjük el az utasítást, hogy Isten szava, sosem mond csődöt. Jobb az Istenben bízni, mint fejedelmekben. Tanítsunk meg minden lelket, hogy hozza kéréseit imában a kegyelem királyi székéhez. Erő és kegyelem érkezik biztosan a kérelmezőhöz, mert az Úr megígérte. Mégis sokan erő híján élnek, mert nem hiszik, hogy Isten megteszi, amit mond. (1894, 19. kézirat)

Isten szabályokat adott. Az apa a család törvényadója. S mint Ábrahám, hasson oda, hogy Isten törvénye uralkodjék házában. Isten mondta Ábrahámról: ’Tudom, hogy megparancsolja a gyermekeinek és háza népének ő utána.’ Ne forduljon elő bűnös hanyagság a gonosz ság megfékezésénél. Ne legyen gyönge, balga, elnéző kedvencrendszer. Kötelességről alkotott meggyőződésünket ne adjuk föl a hibás szeretetnek. Ábrahám nem csupán helyesen oktatott, hanem érvényt szerzett a helyes és igazságos törvények.

Isten vezetésül adott szabályokat. A gyerekeket nem szabad eltévelyedni hagynunk az Isten szava által kijelöl biztos ösvényről a veszélybe vezető útra, mely minden oldalról fenyeget. Nyájasan, de szilárdan, kitartó, imádkozó erőfeszítéssel fékezzük meg helytelen kívánságaikat és hajlamaikat. (Nagy orvos 3091)

Hallgassatok a tapasztaltak tanácsára. (Szavak kétségbeesett apának) A múltban kormány nélkül sodródtál a világon, de az örök igazság horgonynak fog bizonyulni számodra. Őrizd meg hitedet. Ne lépj ösztönzésből, ne fogadj el homályos elméleteket. Krisztusba vetett tapasztalat, hit, és Isten törvényének való alávetettség, igenigen fontos számodra. Légy kész a tapasztaltak tanácsára hallgatni.Ne halogasd a győzelem föladatát. Légy igaz magadhoz, gyermekeidhöz, Istenhöz. Lesújtott fiadnak gyöngéd bánásmódra van szüksége. Mint apa, ne feledd, hogy a legélesebb fájdalmat érző idegek, örvendezni is tudnak. Az Úr a szenvedőkkel azonosítja magát. (4Bizonyságtétel 368)

Tanács megmenthetne a rossz házasságtól. Mikor, túl késő, rádöbbennek, hogy hibát követtek el, s veszélybe döntötték földi boldogágukat és lelkük üdvösségét. Nem ismerik el, hogy bárki bármit tudna az ügyről, magukat kivéve, holott, ha tanácsot kértek volna, évek aggodalmát és szomorúságát megtakaríthatták volna. De a tanács mit sem ér azoknál, akik eltökélték, hogy a maguk feje után mennek. A szenvedély minden korláton átviszi az ilyeneket, melyet az ésszerűség és belátás eléjük állít. (Üzenet az ifjúságnak 459)

A tanácsadók minősítései. Nagyon fontos, hogy akit a betegek és kisegítők lelki ápolására választanak, jó belátású, az elvtől el nem tántorodó férfi legyen, akinek kifogástalan az erkölcsi tekintélye, s aki tudja, hogyan bánjon az emberekkel. Legyen bölcs és művelt, szeretetével, valamint szellemi téren is. Lehet, hogy eleinte nem mindenben teljesen hatékony, de komoly gondolkodással és képességeinek gyakorlásával minősítse magát e fontos munkára. A legnagyobb bölcsességre és gyöngédségre van szükség, hogy ilyen helyzetben jól szolgáljon, mégis legyen tántoríthatatlanul becsületes, hiszen szembe kell szállnia az előítélet, a vakbuzgóság, de a tévedés minden elképzelhető formájával is. (4Bizonyságtétel 5467)

Tanácsadás magán ügyekben csapda lehet. (tanács lelkésznek) Az éjjel elém tárták esetedet, s én úgy beszéltem veled, mint anya a fiával. Ezt mondtam: „Testvér, ne érezd kötelességednek, hogy ifjú hölgyekkel beszélgess magánügyekről, mégha feleséged is jelen van. Bátorítod ezzel azt az eszmét, hogy helyénvaló megbeszélni a lelkészszel a családi titkokat és nehézségeket, holott ezeket Isten elé kell hozni, aki megérti a szívet, aki sohasem követ el hibát, s igazságosan ítél. Ne légy hajlandó meghallgatni magánügyeket akár családokról, akár egyénekről. Ha személyeket bátorítotok, hogy bajaikkal emberekhez forduljanak, azt gondolják, hogy helyénvaló fönntartani ezt a gyakorlatot. Holott ez csapdává válik, nemcsak az érintett személyre, hanem arra is, akinek kiteregetik a magánügyeket. (1889, 7. levél)

A lelkész nőknek adható tanácsainak korlátjai. A nők vonzódnak hozzád, s készek füledbe tölteni magán gondjaikat és családi csalódásaikat. Ne kölcsönözd ilyenekre füledet, hanem mondd meg nekik, hogy te is csak tévedő halandó vagy; hogy Isten a segítőjük. Jézus ismeri minden szív titkát, ő tudja megáldani és megvigasztalni őket. Mondd meg nekik, hogy te rosszul ítélheted meg a dolgokat, s a gonosz bátorítására lehetsz vezetve, ahelyett, hogy megdorgálnád azt. Irányítsd őket Isten Bárányához, aki elveszi a világ bűnét. Ha magadra öltöd a fegyverzetet, bár nehéz is néha, azokért végezz személyes munkát, ahol szükséges, akik bezárják az ajtót a menny világossága előtt, önzésük, irigységük, másé kívánása miatt, lehet, hogy nem szerzel annyi barátot, de megmented lelkedet. (1888, 48. levél)

Elismételt figyelmeztetések. Ne engedd, hogy nők vonzódjanak hozzád. Állj egyenes lélekkel, s mondd meg nekik, hogy nem vagy a gyóntatójuk. Ember vagy csupán, csak emberi szempontból ítélhetsz, ezért rosszul ítélhetnél, rossz tanácsot adhatnál. (1900, 59. kézirat)

Testvérem, nem látok benne semmi világosságot, hogy fiatal nőkkel egyedül találkozzál. Legyenek tapasztalt nők, akik helyes viselkedésre és befolyásra taníthatják s nevelhetik a fiatal nőket. Ne közöljék magántörténetüket élő emberrel. Ez nem Isten rendje, s te se bátoríts effélére. (1889, 9. levél)

Az eredményes tanácsadás tényezői. Amikor az életbe válság köszönt be, s inteni, figyelmeztetni akartok, szavatok csak akkor lehet jó hatású, ha jó példával jártok elől és megfelelő a lelkületetek. Nektek kell jónak lennetek, mielőtt jót tudnátok tenni. Addig nem tudtok áldásos hatást gyakorolni másokra, míg tulajdon szíveteket meg nem aláztátok, meg nem finomítottátok, s Krisztus kegyelme által gyöngéddé nem tettétek. Amikor ez a változás végbemegy bennetek, akkor már olyan természetes lesz, hogy mások áldására legyetek, mint a csipkebokornak az illatos virág vagy a szőlőnek a gyümölcstermés. (Gondolatok 1278)

A tanítás és tapasztalat készítette el Mózest a szánakozó tanács adásra. Halandó ember hallani sem akart volna ilyen hosszú, fáradságos nevelésről, mert csupán időveszteségnek tartotta volna. De Isten messzebb lát! Negyvenévi alázatos pásztorkodásra hívta el Mózest, akit népe vezetőjévé választott. A másokról gondoskodás szokása, a rábízott nyáj gyöngéd, szerény gondozása által akarta megtanítani, hogy egykor szelíd, türelmes és könyörületes pásztora legyen Isten népének. E tapasztalatokat nem nyújthatta, s nem pótolhatta emberi fölkészültség, vagy műveltség. (Ősatyák és látnokok 248)

Ki alkalmatlan? (tanács lelkésznek) Olyan jellemvonásaid vannak, melyek alkalmatlanná tesznek, hogy bölcsen foglalkozz értelmek kel. Nem munkálkodsz oly módon, mely a legjobb eredményekhez vezet. (1904, 205. levél)

Emberekkel bánni az egyik legszebb munka, melybe ember valaha is fogott. Nem mindenki alkalmas arra, hogy intse a tévelygőt. Nem mindenki bölcs ahhoz, hogy igazságos legyen, s egyúttal szeresse a könyörületet. Némelyek nem látják be annak szükségességét, hogy szeretettel és gyöngéd szánakozással elegyítsék a megalkuvás nélküli intést. Némelyek szükségtelenül szigorúak, fölöslegesnek tartják Isten küldöttjének tanácsát: „Könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket, másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből.” (3Bizonyságtétel 269, 270)

Az emberi értelem nem mindenható. Ha világos képzetünk van Istenről és arról, hogy milyennek szeretne látni bennünket, akkor szerény véleménnyel leszünk magunkról. Aki helyesen kutatja a szent igét, ráébred majd, hogy az ember esze nem mindenható; hogy olyan segítség nélkül, melyet csak Isten tud nyújtani, az ember ereje és bölcsessége gyöngeség és tudatlanság csupán. (5Bizonyságtétel 24)

Krisztus kegyességeit tanúsítva. Isten azt szeretné, hogy mindenki tekintsen kevesebbet a végesre, s támaszkodjék kevésbé emberekre. Olyan tanácsadóink vannak, akik nem rendelkeznek Krisztus kegyelmének ismeretével s nem értik az igazságot, amint az Jézusban van.

Akik együttműködnek Istennel, szerény véleményük van magukról. Nem kérkedők, nem önhittek, nem beképzeltek, és nem nagyra tartók. Ellenkezőleg, hosszútűrők, szeretetteljesek, tele vannak irgalmassággal és jó gyümölccsel. Krisztus igazságossága jár előttük és Isten dicsősége a hátvédjük. (Bizonyságtételek lelkészeknek 2156)

Kérdések tanácsadóknak. Mikor testvéreink elé igyekszünk tárni az egészségügyi megújulást, s annak fontosságát, hogy akár eszünk, akár iszunk, vagy bármi mást teszünk, tegyük Isten dicsőségére, sokan ezt válaszolják rá viselkedésükkel: „Senkinek semmi köze, ha ezzel vagy amazzal táplálkozunk. Mi viseljük a következményt.”

Kedves barátaim, ebben alaposan tévedtek. Nemcsak magatok szenvedtek helytelen utatok miatt. A társadalom, amelyben élünk, nagymértékben ők kénytelenek viselni helytelen tettünk következményeit, csakúgy, mint mi magunk. Ha a mértéktelen evésivás miatt szenvedtek, mi, a körülöttetek élők vagy ismerőseitek, szintén megérezzük betegségeiteket. Mi is megszenvedjük helytelen utatokat.

Ha rossz táplálkozásotok aláássa testi és szellemi erőiteket, ha a környezetetekben élünk, vagy érintkezünk veletek, mi is megérezzük, ránk is kihat ez. Ha a jó kedély helyett rosszkedv telepedik rátok, úgy mások lelkiállapotára is árnyékot vettek. Ha mi vagyunk szomorúak, ha nekünk nyomott a hangulatunk, ha minket ért baj, ti pedig jó egészségben vagytok, akkor tisztán tudtok gondolkodni, hogy megmutassátok nekünk a kiutat; vigasztaló szót szólhattok hozzánk. De ha helytelen életmódotok következtében annyira eltompul az agyatok, hogy nem tudtok nekünk jó tanáccsal szolgálni, ugye, minket is kár érne? Ugye, ránk is súlyosan kihatna az állapototok?

Lehet, hogy megbízunk véleményünkben, mégis kikérjük mások tanácsát, mert a „sok tanácsadó sikerre viszi az ügyet.” Szeretnénk, ha viselkedésünk következetesnek tűnne azok szemében, akiket szeretünk, azért tanácsot kérünk tőlük, s azt szeretnénk, ha mi is világos fejjel tudnánk nekik tanácsot adni. De mit ér nekünk a tanácsotok, ha végsőkig leterhelitek agyatok idegerőit. Ha a fogyasztott, meg nem felelő ételek vagy épp a túl sok egészséges étel emésztése élét veszi gondolkodástoknak? Mit is kezdhetnénk az ilyenek tanácsával. Hisz csak a megemészthetetlen étel tömegén át néznek! Mint látjátok, ránk is kihat az életmódotok. Lehetetlen úgy haladnotok a rossz irányban,hogy másoknak is kárt ne okozzatok. (2Bizonyság 3567)

Óvatos megközelítést. Akik hanyagul és nyers modorral közelítik meg az embereket, akkor ugyanolyan rossz modorról, az emberekkel való bánásmód és rátermettség ugyanolyan hiányáról tanúskodnának, ha a lelkész pályára lépnének. (5Bizonyságtétel 399)

Miként közöljünk határozott dolgokat. Az Úr képesített, hogy nagyon világos dolgokat mondjak azoknak, akik eltévelyedtek. Nem mertem mást tenni, mint megmondani nekik az igazat, mert én kaptam meg a nekik szóló üzenetet. (1903, 271. levél)

Krisztus módszerét! Tanulj meg úgy foglalkozni értelmekkel, mint Krisztus foglalkozott. Olykor éles dolgokat kell közölni, de, mielőtt elmondanád a világos igazságot, bizonyosodj meg, hogy Isten Szentlelke lakozik szívedben. Hadd vágjon akkor a mondanivalód. Ne te végezd a vágást. (2Válogatott üzenet 371)

A betegeknek szeretetre van szükségük. A megértő szeretet és tanács gyakran többet használ a betegnek, mint a hideg közönnyel nyújtott leghozzáértőbb kezelés. Mikor az orvos hanyag, hűvös modorral jön a betegágyhoz, és közönyösen néz betegére, ha szóval vagy tettel azt a benyomást kelti, hogy a betegnek nincs szüksége figyelemre, s magára hagyja őt gondolataival, az többet árt, mint használ. A közönye által támasztott kétség és csüggedés, gyakran ellensúlyozza a kezelés vagy gyógyszer jó hatását. (Nagy orvos 244)

Nem szemre hányni, hanem szívélyes segítséget ajánlani. Ha látsz valakit, akinek a magaviselete Istentől elkülönültséget mutat, ne kárhoztasd őt. Nem a te dolgod ítélkezni, hanem jöjj közel hozzá; segíts neki. Az elveszett juh példázatát ki kellene írni minden házra jeligeként. Az isteni pásztor elhagyta a kilencvenkilencet, s kiment a pusztába, hogy megkeresse az elveszetteket.

Sűrű bozótok, süppedős mocsár, veszedelmes szakadékok s sziklák közt, a pásztor tudja, hogyha juha ilyen helyre került, baráti kézre van szüksége, hogy kiemelje őt. Mikor megtalálja az elveszettet, nem árasztja el szemrehányásokkal. Csupán örvendezik, hogy élve találta. Mikor messziről hallja bégetését, szembeszáll minden és bármi nehézséggel, hogy megmenthesse az elveszettet. Erős, de gyöngéd kézzel széthúzza az ágasbogast vagy kiemeli a posványból. Gyöngéden vállára emeli, s viszi vissza a nyájhoz. A tiszta, bűntelen Üdvözítő hordozza a bűnöst, a tisztátalant. (1895, 17. kézirat )

Bölcs tanácsadás. Jó a bölcsen nyújtott együttérzés, de értelmesen kell kimutatni, azzal a tudattal, hogy az illető méltó a szánakozásra. Mit mondjunk a tanácsadásról és elfogadásáról? „Ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd. Hogy ne gyalázzon téged, aki hallja; és a gyalázatod el ne távozzék. Mint az arany alma ezüst tányéron, olyan a helyén mondott ige! Mint az aranyfüggő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.” /Példa 25: 912)

Mikor együtt tanácskozhatunk, hogy segítsük egymást a menny felé, mikor a beszélgetés az isteni és a mennyei dolgokról folyik, akkor van értelme a beszélgetésnek. De mikor magunkról és földi, lényegtelen dolgokról szólunk, akkor hallgatni arany. Az engedelmes fül alázattal, töredelemmel és tanítható lelkülettel elfogadja az intést. Csakis akkor tölti be beszélgetésünk azt, amit Isten el akar érni, csakis akkor lesz áldásos. Mikor az isteni utasítás mindkét felének eleget tettünk, a bölcs dorgáló megteszi kötelességét, s az engedelmes fül céllal hallgatja, és javára válik. (Isten fiai és lányai 116)

Légy higgadt, nyájas, bármi történjék. Mindig előfordulnak olyan dolgok, melyek fölkavarják, zavarják a betegeket, és próbára teszik az orvosok és ápolók türelmét. Legyenek fölkészülve erre, és ne idegeskedjenek, ne veszítsék el hidegvérüket, bármi történjék is....Sose felejtsék, hogy beteges gondolkodású férfiakkal és nőkkel bánnak, akik gyakran torz megvilágításban látják a dolgokat, s mégis azt képzelik, hogy tökéletesen értenek mindent. (3Bizonyságtétel 182)

Ne várj el túl sokat. Krisztus szolgái ne várjanak el túl sokat a tévedés sötétjében botorkálóktól...Legyenek türelmesek és bölcsek, mikor az emberekkel bánnak, nem feledve, hogy milyen sokoldalúak a körülmények, amelyek ennyire különböző vonásokat alakítottak ki az egyénekben. (4Bizonyságtétel 262)

A béke légköre. A legelső, legfontosabb lépés, testvéreim, hogy a magatok szívébe szerezzétek meg az Isten áldását. Majd hozzátok az áldást családotokba. Tegyétek félre a gáncsoskodó lelkületet. Győzzétek le követelőző viselkedéseteket. Hadd uralkodjék vidám, nyájas lelkület. Családotok légkörét magatokkal viszitek a kiadóba, s akkor mennyei béke vesz körül benneteket. Ahol Jézus szeretete uralkodik, ott szánakozó gyöngédség és figyelmesség terem mások iránt. A legértékesebb tevékenység, melyet testvéreink végezhetnek, ha Jézus jellemét ápolják magukban. (5Bizonyságtétel 5589)

Vezess az élő víz forrásához. Aki e világ kútjánál próbálja csillapítani szomját, csak azért iszik, hogy újból megszomjazzék. Az emberek mindenütt kielégítetlenek. Vágyakoznak valamire, ami kielégíti a lelki szükségletet. Egyetlen valaki képes erre. A világ szükséglete, a nemzetek reménysége Krisztus. Az isteni kegyelem, melyet egyedül ő képes nyújtani, olyan, mint az élő víz. Megtisztít, fölfrissít; fölüdíti a lelket. (Világ reménye 187)

A világi szempont megértése. Fölvilágosult belátásunk kényszerít elismerni, hogy a mennyei dolgok fölsőbbrendűbbek a földieknél. Az ember romlott szíve mégis jobban kedveli a földi dolgokat. A földnagy embereinek véleményét, az úgynevezett tudomány elméleteit ösz szeelegyítik a Szentírással. (Szemle 1891, november 24)

A nagy tanácsadó. Jöjjetek Istenhez bajaitokkal. Ne forduljatok egymáshoz próbáitokkal és kísértéseitekkel. Egyedül Isten tud segíteni. Ha eleget teszel Isten ígéretei föltételeinek, az ígéretek beteljesednek rajtad. Ha, a próba és kísértés támadásakor gondolataid Istenen maradnak, akkor az elragadtatásból nem zuhansz a csüggedés völgyébe. Nem fogsz kétségről és borúról szólni másoknak. Nem mondod: nem tudom, mi van ezekkel, nyugtalanít valami, nem vagyok biztos benne, hogy nálunk az igazság. Nem teszed ezt, mert lelkednek biztos és állandó horgonya lesz.

Mikor csüggedést és homályt szólunk, a Sátán pokoli örömmel hallgatja, mert örül neki, hogy ebbe a fogságba vetett. Nem tudja olvasni gondolatainkat, de látja tetteinket, hallja szavainkat, s az emberiség ismeretéből úgy tudja alakítani kísértéseinket, hogy kihasználja jellemünk gyönge pontjait. S mily gyakran beeresztjük őt annak titkába, hogy miként győzhet le bennünket! Jaj bárcsak uralkodnánk szavainkon és tetteinken! Erősek lennénk, ha szavaink olyan szintűek lennének, hogy ne kelljen szégyenkezni, ne kelljen szembenézni a följegyzésekkel az ítélet napján. Mennyire másnak látszanak majd akkor, mint mikor kiejtettük. (Szemle, 1891 május 19)

Ott áll közöttetek a korszakok hatalmas tanácsadója; meghív, hogy vessétek belé bizalmatokat. Ne forduljunk tőle bizonytalan, esendő emberekhez, akik maguk is teljesen Istenre utaltak. Oly régen előjogunk alá estünk volna? Bűnösek vagyunk, mert oly keveset várunk el, hogy nem kérünk Istentől, aki vágyódik, hogy adjon. (Advent szemle, június 9)