A bűntudat. Isten nem akarta, hogy ősszüleink megismerjék a bűntudatot. S mikor elfogadták a Sátán hamis bizonygatását, engedetlenség s parancsmegszegés tört be világunkba. Az Isten parancsa iránti engedetlenség, és a Sátán hazugságának elhívése, megnyitotta a keservek zsilipjét a világra. (Szemle 1898 április 5)

A természet gyöngült. Isten törvényének áthágása szerencsétlenséget és halált hozott uszályában. Az engedetlenséggel az ember képességei megromlottak; önzés vette át a szeretet helyét. Természete annyira elerőtlenedett, hogy lehetetlen volt ellenállnia a gonosz hatalmának, s a kísértő megvalósulni látta szándékát nyomorúsággal és pusztulással, töltve meg a földet. Az ember uralkodót választott, aki fogolyként kötötte őt szekeréhez. (Tanácsok tanítóknak 33)

Isten törvénye könnyen érthető. Isten törvényében nincs titokzatosság. A legyöngült értelmű is megértheti a szabályokat az élet rendezésére s a jellem isteni mintára alakításához. Ha az emberek legjobb képességeik szerint engedelmeskednének a törvénynek, erős szellemi képességre és a fölismerés tehetségére jutnának el, hogy még jobbanmegértsék Isten szándékait és terveit. S ezt az előrehaladást nem csupán a mai életben lehetne folytatni, hanem örök korszakokon át folytatódhatna. (Szemle 1886, szeptember 14)

Csodálatos az egyszerűségben. Milyen csodálatos egyszerűségében, átfogó voltában és tökéletességben az Úr törvénye! Isten szándékaiban s bánásmódjában titkok vannak, melyeket a véges értelem képtelen megérteni. S mivel nem tudjuk fölfogni a végtelen bölcsességet és hatalmat, megtelünk tisztelettel a Magasságos iránt. (Advent szemle és szombat hírnök 1886, szeptember 14)

Tökéletes összhang a törvény és az evangélium közt. Tökéletes az összhang Isten törvénye és Jézus Krisztus örömüzenete között. „Az Atya és én egy vagyunk”– mondja a nagy tanító. Krisztus örömüzenete a kegyelem jó híre, vagy kedvezése, mely által az ember fölszabadulhat a bűn kárhoztatása alól, és képesítve lehet engedelmességgel adózni Isten törvényének. Az örömüzenet az erkölcsi szabályokra, mint az élet szabályára mutat. A törvény pontos, sohasem eltérő engedelmességkövetelésével szüntelenül az örömüzenetre mutat a bűnbocsánat és béke végett.

Isten küldötte mondja: „A törvényt tehát érvénytelenné tegyük a hit által? Isten őrizz! Sőt inkább a törvényt megerősítjük.” S ismét kijelenti, hogy a törvény szent, a parancsolatok iga zak s jók. Előírása, hogy legfőbb szeretettel viselkedjünk Isten iránt s egyenlő szeretettel az emberek iránt, nélkülözhetetlen az Isten dicsőségéhez s az ember boldogságához. (Szemle 1881, szeptember 27)

Az élet teljes törvénye. Isten az élet teljes szabályát adta törvényében; az ember, engedelmeskedve – Krisztus érdemei által – élni fog. Áthágva, a törvénynek hatalma van kárhoztatni. A törvény Krisztushoz küldi az embereket, s Krisztus visszairányítja őket a törvényhöz. (Magasztos hivatásunk 138)

Átfogó követelményei. Isten törvénye, amint azt az írások elénk állítják, átfogó a követelményeivel. Minden elve szent, igaz és jó. A törvény kötelezettség elé állítja az embert Isten iránt. Elér a gondolatokig, az érzésekig; s meggyőz a bűnről mindenkit, aki érzi, hogy megszegte követelményeit. Ha a törvény csak a külső viselkedésre terjedne, az ember nem lenne bűnös helytelen gondolatai, kívánságai és tervei miatt. De a törvény megköveteli, hogy a lélek tiszta, s a gondolat szent legyen; hogy az értelem és érzések megfeleljenek a szeretet és igazság mértékének. (2Válogatott üzenetek 211)

Egyedül az ember engedetlen. Egyedül az ember engedetlen Isten törvényei iránt. Mikor az Úr fölszólítja a természetet, hogy hordozzon bizonyságtételt a dolgokról, melyeket alkotott, az azonnal tanúskodik Isten dicsőségéről. (1898, 28. kézirat)

Elvárja a törvény iránti engedelmességet. Krisztus azért jött, hogy tökéletes példaképet nyújtson az Isten törvénye iránti engedelmességre, amit mindenkitől elvár – Ádámtól az utolsó emberig, aki élni fog a földön. Az Úr kijelentette, hogy nem a törvény eltörlése a küldetése, hanem, hogy tökéletes és teljes engedelmességgel betöltse. Ezúton naggyá és tiszteletre méltóvá tette a törvényt. Életével bizonyította a törvény lelki jellegét. A mennyei lények, az el nem bukott világok, és az engedetlen, hálátlan, szentségtelen világ előtt is betöltötte a törvény messzemenő elveit.

Urunk eljött szemléltetni, hogy az emberiség élő hit által, az istenivel szövetségben meg tudja tartani Isten törvényét. Azért jött az emberiséghez, hogy az emberi megérinthesse az emberit, és az isteni megragadhassa Isten királyi székét.Viszont semmiképpen sem jött enyhíteni az ember kötelezettségét a tökéletes engedelmességre. Nem pusztította el az Ószövetség érvényességét, hanem betöltötte, amit maga Isten előre megmondott.

Nem azért jött, hogy az embert szabaddá tegye a törvénytől, hanem hogy útat nyisson, melyen engedelmeskedni tudnak a törvénynek, és másokat is erre taníthatnak. (Szemle és hírnök 1898, november 15)

Isten nem törli a törvényt. Isten nem ment meg bűnösöket azzal, hogy eltörlil törvényét, mely mennyei és földi kormányának alapja. Törvényének egyetlen alkalommal, a legkisebb részletben való áthágása is bűn. A törvény igazságosságát, s erkölcsi kitűnőségét fönn kell tartani, és igazolni a mennyei mindenség előtt. S a szent törvény nem tartható fönn kisebb áron, mint Isten Fia halálának árán. (Advent szemle és szombat hírnök, 1898, november 15)

Isten nem törli el törvényét. Isten nem törölte el törvényét; nem munkálkodik a törvénnyel ellenkezve. Sosem hagyja jóvá a bűnt. Hanem átalakít. Kegyelme által az átok áldásra változik. (Nevelés 148)

Szeretetből áradó törvények. Isten törvényének alapja a legváltozhatatlanabb feddhetetlenségben van, s úgy állíttatott össze, hogy elősegítse megtartóinak boldogságát. (Isten fiai és lányai 267)

A törvények, melyeknek mindenkinek engedelmeskedni kell, a végtelen szeretet szívéből folynak. (2 Válogatott üzenetek 217)

A szolgálat törvénye. Krisztus szolgálatra váltotta meg követőit. Urunk azt tanítja, hogy az élet igazi célja a szolgálat. Krisztus maga szolgálatot végzett, s követőire a szolgálat törvényét hagyta. Urunk az élet magasztosabb eszméjét tárta a világ elé – Isten és embertársaik szolgálatát. Ezzel magasabb életszemléletet hirdetett, mint amilyet a világ valaha is látott. A mások szolgálatának élete által az ember Krisztussal lép kapcsolatra. A szolgálat törvénye Istenhez és embertársainkhoz fűző, összekötő kapoccsá válik. (Krisztus példázatai 326)

A törvény, hogy senki sem él magának. Isten után Ádámnak kellett a földi család fejénél állni, fönntartani a mennyei család elveit. De Sátán eltökélte, hogy ellenezni fogja a senki sem él magának törvényt. Ö csak magának akart élni. Magát törekedett a hatalom központjává tenni. Ez szított lázadást a mennyben. Sátán elvének elfogadása hozott bűnt a földre. Mikor Ádám bűne miatt az ember elszakadt az Isten rendelte gócponttól, az ördög lett a hatalom gócpontja a földön. Ahol Isten királyi székének kellett volna állni, Sátán helyezte oda trónját. A világ az ellenség lábához helyezte hódolatát önkéntes áldozatul. (Tanácsok szülőknek 33)

Tanítsuk a gyerekeket engedelmeskedni a természet és kinyilat koztatás törvényének. Aki szíveden viseled gyermeked javát, ha sze retnéd őket romlatlan ízléssel és vágyakkal fölnőni, kitartóan küzdened kell a népszerű eszmék és szokások ellen. Ha szeretnéd, hogy elkészüljenek a hasznosságra a földön, s elnyerjék az örök jutalmat a dicsőség országában, a világ szokásainak követése helyett föltétlenül tanítsd meg őket engedelmeskedni Isten természeti és kinyilatkoztatásbeli törvényének. (Mértékletesség 157)

Az ifjúkorú bűnözés orvossága. Ha az apák és anyák követték volna Krisztus utasításait, most nem kellene olvasnunk és hallanunk nem csupán a fölnőttek, hanem a fiatalok és gyerekek által elkövetettbűntényekről. A társadalom gonoszsága azért következett be, mert a szülők semmibe vették ezt az utasítást, és elmulasztották Isten szent törvényének tiszteletére nevelni és tanítani gyermekeiket.

A vallásos tanítók, igehirdetők is elmulasztották hirdetni a jellem szent mértékét, mert maguk sem tisztelik többé Isten összes törvényét, holott azok szentek, igazak és jók. Magukra vállalták a felelősséget, hogy az ő elképzeléseik szerint állítsanak föl mértéket, az Úr törvnyét pedig megvetik. Ezért oly széleskörű a bűnözés. Ezért lettek hasonlóvá napjaink Noé s Lót napjaihoz. (Szemle 1893, május 2)

Összefüggés Isten erkölcsi, és a természet törvényei között. Szoros a kapcsolat az erkölcsi törvény és az Isten által megalapozott természeti törvények közt. Ha az emberek engedelmesek lennének Isten törvényei iránt, megvalósítva életükben a tíz utasítás elvei, az elvek által tanított igazságosság, azaz igaz élet elvei védelem lenne a helytelen szokások ellen. De a romlott étvágy kielégítése által hanyatlottak az erényben, úgy hogy erkölcstelen szokásaik és a test törvényeinek áthágása miatt meggyöngültek. (Szemle 1902, február 11)

A szenvedés és gyötrelem jelenlegi tömkelege, melynek útonútfélen tanúi vagyunk, a jelen romlottság, rokkantság, betegség és gyöngeelméjűség egyetlen kórházzá teszi a világot, ahhoz képest, ami még most is lehetne, ha az emberek engedelmeskednének az erkölcsi és a testünkbe ültetett törvényeknek. A törvény szakadatlan áthágásával az ember nagyon fölfokozta az édeni bűnből eredő gonoszságot és nyomorúságot. (Advent szemle és szombat hírnök 1902, február 11)

Az isteni közigazgatás törvénye. A keresztény éljen mások áldására, így maga is áldásban részesül. Aki mást fölüdít, maga is fölüdül.Ez az isteni kormányzat törvénye, melyen át Isten szándéka szerint a jótékonykodás folyamai, mint a nagy mélység vizei, állandó körforgásban lesznek, szüntelenül visszatérve forrásukhoz. A keresztény küldetés e törvény betöltésében rejlik.

Testünket igazgató törvények. Isten gondviselése a testi létünket kormányozó törvényeket, a megszegésükkel járó büntetésekkel együtt oly világossá tette, hogy értelmes lények megérthetik, s a legkomolyabb kötelezettség alatt állnak, hogy tanulmányozzák a természet törvényeit, s éljenek összhangban velük. Emlegessük hát az egészség elveit, kutatásra késztetve a nagyközönséget. (Szemle 1902, február)

A helyes testi szokások segítik a szellemi felsőbbséget. Szellemi képesség, testi erőnlét és élethossz változhatatlan törvényektől függ. A természet Istene nem avatkozik be, hogy megóvja az embert a természet követelményei áthágásának következményeitől. Aki az élet mestere akar lenni, legyen mértékletes mindenben. Dániel világos értelme, szilárd szándéka, tanulókészsége s a kísértéseknek való ellenállása nagymértékben az imaélettel egybekapcsolt egyszerű táplálkozásnak volt köszönhető. (Üzenet az ifjúságnak 242)

Aratás és vetés. Isten természeti törvényeiben okozat követi az okot változhatatlan, megmásíthatatlan bizonyossággal. Az aratás bizonyítja, hogy mit vetettek. A lusta munkást elítéli a munkája. Az aratás tanúskodik ellene. Így van ez a lelkiekben is. A munkás hűségét, megbízhatóságát munkája eredménye méri le. Munkája mineműségét, vajon szorgalmas, vagy lusta és hanyag, az aratás mutatja ki. Ez dönti el örök sorsát. (Krisztus példázatai 84)

Van, aki csak abban hisz, amit megért. Egyesek büszkén dicsekednek, hogy csak abban hisznek, amit megértenek. De hetvenkedő bölcsességük balgasága minden gondolkodó ember előtt nyilvánvaló. Vannak titkok az emberi életben, s Isten hatalmának megnyilvánulásaiban a természetben, melyeket a legmélyebb bölcselet, a legtüzetesebb kutatás sem tud megmagyarázni. (Szemle 1886, szeptember 14)

Az engedelmes ténykedés törvénye. A ténykedés erőt ad. Isten mindenségét teljes összhang hatja át. A mennyei lények szüntelenül tevékenykednek, s az Úr Jézus erre adott példát élete folyamán. Szerte járt, jót tett. Isten megalapozta az engedelmes ténykedés törvényét. Teremtett dolgai hangtalanul, de szüntelenül végzik kiszabott föladatukat. Az óceán szakadatlan mozgásban van. A puha pázsit, mely ma van, és holnap a kemencébe vettetik, teljesíti hivatását, szépségbe öltöztetve a mezőt. A levelek zizegve, folyvást susognak, holott nem érinti őket kéz. A nap, a hold és csillagok hasznosan és dicsőn töltik be küldetésüket. (Életrajz 87)

A törvény általános uralkodása. Aki megtanulja így értelmezni tanításait, annak a természet megvilágított, a világ tankönyv, az élet iskola lesz. Az ember természettel és Istennel való egysége, a törvény általános érvénye, a törvényszegés következményei elkerülhetetlenül hatnak az értelemre és alakítják a jellemet. (Nevelés 100)

A természet törvényének áthágása Isten törvényének áthágása. A természet törvényének folytonos áthágása nem más, mint Isten törvényének folytonos áthágása. Ha az emberek mindig engedelmeskedtek volna a tízparancsolatnak, megvalósítva életükben a parancsok elveit, a betegség átka, mely most elárasztja a földet, nem létezne. (Egészség tanácsok 20)

A törvényszegés testi és szellemi szenvedést hoz. A természet tiltakozik az élet törvényeinek bármilyen megszegése ellen. Ameddig bírja, tűri a visszaélést, végül mégis elérkezik a megtorlás, s a szellemi csakúgy, mint a testi erők megszenvedik. S a büntetés nem egyedül a törvényszegőt sújtja. A bűnös kielégülés meglátszik magzatján, így a gonoszságot nemzedékrőlnemzedékre továbbadják.

Sokan panaszkodnak a gondviselésre, mikor barátaik szenvednek, vagy a halál eltávolította őket. Holott nem Isten rendje, hogy férfiak és nők a szenvedés életét éljék, s időnap előtt meghaljanak, végezetlenül hagyva föladatukat. Azt akarja, hogy úgy éljük végig napjaink teljes mértékét, hogy minden szerv egészségesen végzi kijelölt föladatát. Méltatlanság Istent vádolni annak következményeivel, mely sok esetben az egyén természet törvényei iránti engedetlenségének köszön hető. (Advent szemle és szombat hírnök 1902, február 11)

A kijelentés nélküli istenhit. Sokan tanítják, hogy életerő rejlik az anyagban, hogy az anyag olyan tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a benne rejlő erők maguktól tovább működnek; a természet jelenségei pedig meghatározott törvények szerint mennek végbe, melyekbe Isten nem avatkozhat bele. Holott ez áltudomány, melyet Isten igéje tagad. A természet csupán a teremtő szolgája. Isten nem szünteti meg törvényeit, sem azokkal ellentétben nem működik, hanem eszközeként használja azokat. A természet bizonyítja az élő értelem, tevékeny erő létét, mely, pontosabban: aki törvényein keresztül tevékenykedik. Az Atya és a Fiú mindenkor tevékeny a természetben. Krisztus mondja: „Atyám folytonosan munkálkodik, és én is munkálkodom.” (Ősatyák és látnokok 114)

Engedelmesség boldogságot hoz. Mikor a diákok megtanulják így tanulmányozni a leckéket a teremtett dolgokról s az élet tapasztalatairól, mutass rá előttük, hogy rajtuk is a természetet s az élet eseményeit igazgató törvényeknek kell uralkodni, hogy javunkra kaptuk azokat, s hogy az azoknak való engedelmességben találhatunk igazi boldogságot és sikert. (Nevelés 103)

A törvény messzemenő elvei. Tanításaiban Krisztus megmutatta, milyen messzemenők a Sínai hegyen elmondott törvény elvei. Élőn alkalmazta a törvényt, melynek elvei örökre az igazságosság, a szent élet nagy mértéke lesznek. Ezzel a mértékkel lesz mindenki megítélve ama nagy napon, mikor ítéletet ülnek, s könyveket nyitnak meg. Krisz tus eljött, hogy betöltsön minden igazságot, s mint az emberiség feje, példát mutasson, hogy az ember is lábnyomába léphet, az ember is eleget tehet Isten követelményei összes részletének. A kegyelem mértékén át, melyben az embert részesítheti, egynek sem kell elveszíteni a mennyet. A jellem tökéletessége elérhető mindenki számára, aki küzdve törekszik erre. Ez lett az Újszövetség alapja. Az Úr törvénye a fa; az örömüzenet az illatos virág és gyümölcs, melyet terem. (1Válogatott üzenetek 2112)

A magasabb értelemben vett szabadság. A megváltás művében nincs kényszer. Nem alkalmaznak külső erőszakot. Isten Lelkének hatása alatt az ember szabadon választhatja, kinek szolgál. A változásban, amely beáll, mihelyt a lélek alárendeli magát Krisztusnak, a legmagasabb szintű szabadság rejlik. A bűn kiűzése magának a léleknek döntése, cselekvése. Igaz, magunknak nincs erőnk, hogy kitörjünk Sátán bűvköréből, de ha vágyunk a bűntől való szabadulásra, s nagy szükségünkben rajtunk kívül álló és a miénket meghaladó erőért kiáltunk, lelki képességeinket a Szentlélek isteni ereje hatja át, s ezek így engedelmeskednek az akarat parancsának és teljesítik Isten akaratát. (Jézus élete 466)