A szellemi képesség az egészség függvénye. Áldás az egészség, melynek értékét kevesen becsülik. Pedig szellemi és testi képességeink hatékonysága javarészt az egészségtől függ. Indulataink, indítékaink, szenvedélyeink forrása a testben van, s azt a legkitűnőbb állapotban kell tartanunk, s a leglelkibb hatások alatt, hogy képességeinket a legmagasabb használatra adhassuk. Ami gyöngíti a testet, gyöngíti az értelmet is, ami így kevésbé alkalmas lesz különbséget tenni a helyes és helytelen közt. (Üzenet az ifjúságnak 235)

Az összes képességet művelni lehet. Sokan nem végzik a lehető legtöbb jót, mert csak egy irányban gyakorolják szellemi képességüket. Elhanyagolják, hogy gondos figyelmet szenteljenek azokra a dolgokra, amelyekhez, szerintük, nincs tehetségük. Ezért több gyöngébb képességet szunnyadni hagynak, mert nem kellemes a vesződség, ami vel gyakorlásra serkentenék, s így megerősítenék ezeket. Gyakorolják megannyi szellemi képességüket, műveljék összes oldalukat. A gyorsfölfogás, mérlegelő képesség, emlékezet s érvelő készségük rendelkezzék egyenlő erővel, hogy jól kiegyensúlyozott legyen a gondolkodásuk. (3Bizonyságtétel 32, 33)

Ne hanyagoljunk el a gyönge képességeket. Kellemes, de nem a leghasznosabb, ha a természettől fogva legerősebb képességeket használjuk, s közben elhanyagoljuk a gyöngéket, holott épp azokat kellene erősítenünk. Fordítsunk gondos figyelmet leggyöngébb képességeinkre, hogy szépen kiegyensúlyozottak legyenek, s mind megtegye a magáét, akár a jól olajozott gépezet.

Istentől függünk, hogy megtartsa képességeinket. A keresztények Isten iránti kötelessége, hogy úgy fegyelmezzék gondolkodásukat, hogy összes képességük megerősödjék, és jobban kifejlődjék. Ha ezt elhanyagolják, soha el nem érik a célt, amire Isten szánta őket. Egyetlen Istentől nyert tehetséget sincs jogunk elhanyagolni.

Rögeszmés embereket látunk szerte az országban. Ezek gyakran ép ésszel beszélnek bármilyen tárgyról, egyet kivéve. Ennek az az oka, hogy elméjük egyetlen szervét vették erősen igénybe, a többit szuny nyadni hagyták. Az állandóan használt elkopott, gyönge lett, s az ember roncs maradt. Ez nem szolgál Isten dicsőségére. Ha egyaránt igénybe vették volna összes képességüket, mind egészségesen fejlődött volna. Akkor nemcsak egyre hárítottak volna minden megerőltetést, s akkor egy sem roskadt volna le. (3Bizonyságtétel 334)

Céltudatosság serkenti az értelmet. Tűzz magad elé életcélt. Ahol hiányzik a célkitűzés, ott tétlenségre hajlanak; de ahol kellő fontosságú célt tűznek maguk elé, ott az agy összes erői önkéntelenül is munkába lépnek. Életünk sikeressé tételéhöz rögzítsük életcélunkra gondolatainkat, s ne hagyjuk, hogy elterelődjék arról, és jelentéktelen semmiségek kössék le, vagy hiú ábrándokkal elégedjünk meg, mert ez a felelősség alóli kibújás gyümölcse. A légvárak építése csak zülleszti a gondolkodást. (2Bizonyságtétel 429)

Túlterhelt gyomor gyöngíti a szellemi erőt. A gyerekeket általában nem tanítják annak fontosságára, hogy mikor, miként és mit kellene enniük. Megengedik, hogy szabadon kielégítsék ízlésüket, bármikor egyenek, vegyenek maguknak a gyümölcsből, bármikor is kísér ti a szemüket. S ez a kaláccsal, tortával, kenyérrel, vajjal, cukorkákkal jóformán megállás nélkül fogyasztva, nagyevővé s gyomorbajossá teszi őket. Emésztőszerveik, mint a szüntelen őrlő malom, elgyöngül, életerőt vonva el az agytól, hogy segítsen a gyomornak a túlmunkájában, így a szellemi erő legyöngül. Az életerő természetellenes serkentése és koptatása idegessé, féken tartással szemben türelmetlenné, akaratossá és ingerültté teszi őket. (Hogyan étkezzünk 181)

A fejlődés az erőfeszítés eredménye. A gyerekeket tanítani kell, hogy a testi és szellemi képességük fejlődése tőlük függ; és erőfeszítés eredménye. (Gyermekvezetés 206)

Változhatatlan törvények. A helyes testi szokások elősegítik a szellemi fönsőbbséget. A szellemi erő, testi erő és a hosszú élet megváltozhatatlan törvényektől függ. (Hogyan étkezzünk 29)

Az értelem megerősödik a helyes bánásmódtól. A bizalom tisztségeit betöltőknek naponta fontos döntéseket kell hozni, melyektől nagyfontosságú eredmények függnek. Gyakran gyorsan kell gondolkodniuk, s ezt csak akkor végezhetik sikeresen, ha szigorú mértékletességet gyakorolnak. Az értelem megerősödik a testi és szellemi képességek helyes bánásmódjától. Ha a megerőltetés nem túl súlyos, minden leterheléstől új életerő fakad.

A helytelen táplálkozás következményei gyakran mégis rossz irány ba terelik a fontos tervek jóváhagyóit. Az elrontott gyomor zavart, bizonytalan elmeállapotot okoz. Gyakran idegességet, igazságtalanságotnyersességet terem. Sok tervet, mely áldás lehetett volna a világnak, félreállítottak, sok igazságtalan, elnyomó, sőt kegyetlen lépést tettek a helytelen táplálkozásszokások okozta beteges állapotok miatt. (Nagy orvos 309310)

Túlmunka elkerülése. Hallok munkásokról, akiknek egészsége leromlóban van a súlyos terhek alatt, melyet hordoznak. Ennek nem lenne szabad így lennie. Isten azt kívánja, hogy ne feledjük, hogy halandók vagyunk. Ne vállaljunk túl sok munkát. Ne tartsuk magunkat olyan feszültség alatt, hogy testi és szellemi erőnk kimerüljön. Több munkásra van szükség, hogy a terhek egy részét le lehessen venni a túlterheltekről. (Örömhírhirdetés 660)

Két évet egy alatt végezve. Aki két év tanulmányát egy év alatt akarja elvégezni, annak nem szabad azt megengedni. Két évnek egy év alatti elvégzése sokak számára az értelem túlterhelését és a testgyakorlás elhanyagolását jelenti. Nem ésszerű föltételeznünk, hogy az értelem föl tudja fogni a szellemi táplálék túlzott mennyiségét. Olyan súlyos bűn túlterhelni az értelmet, mint az emésztőszervek túlterhelése. (Tanács tanítóknak 269)

Túlzott tanulás árt az önuralomnak. A túlzott tanulás, mivel növeli a véráramlást az agyra, egészségtelen izgalmat okozva, csökkenti az önuralmat, gyakran utat engedve az ösztönösségnek és szeszélyességnek. Így kitárul az út a tisztátalanság előtt. A testi erőkkel való visszaélés vagy nem használásuk nagyrészt felelős a világot elözönlő romlottság árjáért. Kevélység, eledel bősége és gondtalan nyugalom az ember haladásának halálos ellensége a mai nemzedékben csakúgy, mint mikor Sodoma pusztulásához vezetett. (Nevelés 209)

Változtassuk gondolataink tárgyát. Egyetlen gondolatirányt követve, az értelem gyakran kizökken egyensúlyából. De minden képességet veszély nélkül használhatunk, ha a szellemi és testi erőket kiegyensúlyozva vesszük igénybe, s gondolkodásunk tárgyait megmegváltoztatjuk. (Nevelés 209)

A tudományok tanulását ne hanyagoljuk el. Sokkal több elérhető az önképzésben, ha ráébredünk lehetőségeinkre és előjogainkra. Az igaz művelődés többet jelent, mint amit a főiskolák nyújtanak. Noha a tudományok művelését se hanyagoljuk el, mégis az Istennel való élő összeköttetésből magasabb képesítést nyerhetünk. A tanulók fogják Bibliájukat és lépjenek kapcsolatra a nagy tanítóval. Képezzék s fegyelmezzék értelmüket, hogy az isteni igazság keresésénél kemény kérdésekkel is megbirkózzanak. (Krisztus példázatai 334)

Szennyes levegő árt az értelemnek. Sokan örökké panaszkodnak, és különböző gyöngeségekben szenvednek. Ez csaknem mindig annak következménye, hogy nem fáradoznak bölcsen, nem tartják magukat az egészség törvényeihöz. Gyakran túl sok időt töltenek a négy fal között, romlott levegőjű, fűtött szobákban. Bent tanulnak, vagy írnak huzamosabb ideig, alig mozognak, alig foglalkoznak mással. Így a vérkeringés ellanyhul, a gondolkodás gyöngül. (4Bizonyság 264)

A testi és szellemi erőt gyöngítő minden szokás alkalmatlanná teszi az embert alkotója szolgálatára. (Nagy küzdelem 473)

Őrizzük meg szellemi erőnket. Aki mindenben egyszerű szokáshoz tartja magát, korlátozva étvágyát s féken tartva indulatait, erősnek, tevékenynek, élénknek, gyors fölfogásúnak őrizheti meg magát mindenben, a gondolkodás vagy cselekvés terén. Élesen megkülönböztetheti a szentet és szentségtelent, készen bármi vállalkozásra Istendicsőségéért s embertársai javáért. (Idők jelei 1881, szeptember 21)

A villanyáram kihat az életerőre. A testi tétlenség csökkenti nemcsak a szellemi, de az erkölcsi erőt is. Az agy idegei, melyek az egész szervezetet összekötik, az eszköz, melyen át a menny érintkezik velünk, és kihat a legbenső életre. Ami csak akadályozza a villany áramlását az idegrendszerben – gyöngítve az életerőt, s csökkentve a szellemi fogékonyságot – az megnehezíti az erkölcsi természet éledését. (Nevelés 209)

Független gondolkodás és erkölcsi tisztánlátás. A tanításnak, mely az önálló gondolkodás rovására az emlékezet erősítéséből áll, (magolás, szajkózás) olyan erkölcsi hatása van, melyet kevesen értenek meg. A diák, föláldozva érvelő készségét és mérlegelő tehetségét, képtelenné válik különbséget tenni az igazság és tévedés között, így könnyen áldozatul esik az ámításnak. Könnyen vezetni lehet, hogy hagyományokat és szokásokat kövessen. (Nevelés 230)

Magasabb eredményességre nevelve. Mind a testi, mind az értelmi erőket, érzelmeinkkel együtt, úgy meg lehet nevelni, hogy a legmagasabb eredményességet érjék el. (Hogyan étkezzünk 445)

A természet tanulmányozása erősíti a képességeket. A természetből vett tanításokban olyan egyszerűség és tisztaság van, ami a legértékesebbé teszi őket. Mindenkinek szüksége van az ezekből levont tanúságokra. A természet szépsége már magában elvezeti a lelket a bűntől, a földi vonzalmaktól – a tisztaság, béke és Isten felé. A tanulók feje gyakran emberek álokoskodásaival és előítéleteivel van tele, hamisan nevezve ezeket tudománynak és bölcseletnek. A tanulókat közeli érintkezésre kell hozni a természettel. Tanulják meg, hogy a kereszténységnek s a természetnek egy az Istene. Tanítsátok őket fölismerni az összhangot a természet és a lelkiek között. Amit szemük lát, amit kezük érint, tegyétek tanító eszközzé a jellemépítésben. Így a szellemi képességek erősek, a jellem fejlett, s az egész ember nemes lesz. (Krisztus példázatai 245)

A Biblia tanulmányozása erősíti az értelmet. Akik azért szomjaznak tudásra, hogy embertársaik áldására lehessenek, Isten áldásában részesülnek. Isten szavának kutatásával szellemi erőiket komoly tevékenységre serkentik. Képességeik kiterjednek, kifejlődnek, s értelmük erőre és hatékonyságra tesz szert. (Krisztus példázatai 334)

A megtérés eltávolítja a tudatlanság sötétségét. A Biblia kijelenti Isten akaratát. Isten igéjének igazságai a Magasságos kijelentései. Aki élete részéül teszi az igazságokat, minden értelemben új teremtés lesz. Nem részesül új értelemben, hanem az Úr eltávolítja tőle a sötétséget, mely tudatlanság és bűn által besötétítette. A szavak: Új szívet adok, azt jelenti, hogy új értelmet adok. A szív megváltozása minden kor a keresztény kötelességek világos fölfogásával, az igazság megértésével jár. Az igazság fölfogásának tisztasága arányos lesz Isten szavának megértésével. Aki gondosan, imádkozó szívvel figyelmez Isten igéjére, világos és értelmes fölfogást nyer, mintha az Istenhez fordulással magasabb szellemi szintet ért volna el. (Életem ma 24)