Takarékoskodjunk az értelem erejével. Hiszem, hogy az Úr hallja imámat, majd elindulok, hogy feleljek imámra, aminek, bizonyos vagyok benne, az Úr a szerzője. Bátorság, bizakodás él szívemben. Ne feszítsük túl az erőt, melyben az Úr részesít. Takarékoskodjunk értelmi képességünkkel. Ha visszaélünk vele, nem lesz tartalék erőnk, melyet nagy szükség esetén használhatunk. (1903, 150. levél)

Bölcsesség a szellemi táplálék választásánál. Ha sok könyvet gyűjtünk tanulásra, ez gyakran a tudás olyan tömegét helyezi Isten és ember közé, mely gyöngíti értelmünket és megakadályozza a befogadott ismeretek megemésztését; emésztési zavarokat okoz. Bölcsességre van szükség helyesen választani a sok szerző és az élet igéje között, hogy ihassuk Isten Fiának vérét, ehessük testét. (7Bizonyság 205)

Megrövidíti az életet. Akik eredményes munkássá akarnak válni Isten ügyében, azoknak ezt mondom: Ha túl sok munkát rósz az agyra, úgy vélve, hogy teret vesztesz, ha nem tanulsz folyton – azonnalváltoztass nézeteden és utadon. Hacsak nagyobb figyelmet nem szentelünk erre, sokan idő előtt szállnak sírba. (Tanács tanítóknak 296)

Túlterhelt figyelem kimeríti a szervezetet. Az a képesség, hogy egy tárgyra összpontosítsuk figyelmünket, az összes többi kirekesztésével, bizonyos fokig előnyös, mégis, e képesség folytonos használata elkoptatja az így igénybe vett szerveket. Túlterhel, aminek a következménye, hogy nem tudjuk elvégezni a lehető legtöbb jót. A kopás főleg egyetlen szerven megy végbe, míg a többi csak szunnyad. Így nem lehet egészségesen foglalkoztatni az agyat, amiért még az életünk is megrövidül. (3Bizonyságtétel 34)

Túlfeszített értelem utat nyit a kísértéseknek. A tanulók, akik a tanteremben teljesen szellemi munkára adják magukat, a bezártsággal egész élő szervezetüknek ártanak. Az agy kimerült, s a Sátán egész sor kísértést hoz be. Csábítja őket, hogy tiltott kielégülésekbe merüljenek, kiviháncolják magukat, változatos szórakozásuk legyen. Engedve a kísértéseknek, helytelent cselekszenek, ami nekik árt, másoknak bajt okoz. Ezt talán csak pajzánkodásból teszik. Az agy tevékeny, s valami csínyt szeretnének elkövetni. Csakhogy valakinek helyre kell hozni, ami kárt tettek a kísértések alatt. (1997, 103. levél)

Az agy túlterhelése beteges képzeletet okoz. Az Úr elém tárta a helyes módszereket. A tanulók könyvtanulásuk mellett fejlesszék testi és erkölcsi erőiket. Munkálják arányosan az élő gépezetet. Tévedés örökké az agyat foglalkoztatni. Bárcsak ki tudnám fejezni szavakkal, ami meghatározná ezt. Az agy szüntelen működtetése beteges képzeletet szül. Züllöttségre vezet. Az így végzett ötévi tanulás nincs olyan értékes, mint az egyévi sokoldalú művelődés. (1897, 76. levél)

Túlzott tanulás romlottságra vezet. Kerüljük el az agy izgalomba hozását. Túl sok tanulás serkenti az agyat s növeli a vérellátást. Ennek romlottság a biztos következménye. Az agyat nem lehet túlzottan fölajzani anélkül, hogy tisztátalan gondolatokat és tetteket ne termeljen. Az egész idegrendszer fölajzott, ami tisztátalanságra visz. A testi és szellemi erők megromlanak, s a Szentlélek temploma beszennyezett. Gonoszságokat követnek el, s a következmények kiszámíthatatla nok. Kénytelen vagyok világosan szólni erről. (1897, 145. levél)

Szívnek, fejnek pihenni kell; (tanács túlterhelt lelkésznek) Tartsd az utat szabadon, akadály nélkül a Szentlélek beáradása előtt. Bármi történjék, tartsd szemedet Istenen, és semmiképp se légy zavart.

Amint éjjel veled beszélgettem, hogy szellemileg kimerültél, így szóltam hozzád: Vesd terhedet az Úrra, mert ő gondot visel rólad. Vessed terheidet, aggodalmaidat a terhek hordozójára. Krisztus békéje szívünkben értékesebb számunkra, mint bármi más...

Figyelmeztetlek, hogy légy óvatos. Megkérlek, könnyíts terheiden; szabadulj meg a sok tehertől és aggodalomtól, mert akadályoznak, hogy megpihentesd szívedet és fejedet. Ne feledd, hogy az örök javakra, szempontokra kell figyelmet szentelned. (1904, 19. levél)

Szellemi megerőltetésből betegség. Akik leromlottak a szellemi munkától, pihenjenek meg a fárasztó gondolkodástól; mégse vezessék őket arra a nézetre, hogy szellemi képességeiket veszélyes igénybe venni. Sokan súlyosabbnak tartják állapotukat, mint az valójában. Ez az állapot kedvezőtlen a gyógyuláshoz, ezért ne bátorítsuk.

Lelkészek, tanítók, diákok s más szellemi munkások betegek lesznek a túlzott szellemi erőltetéstől, mert közben nem pihentetik agyukat testgyakorlással. Tevékenyebb életmódra van szükségük. A helyes testedzéssel párosult szigorúan mérsékelt szokások biztosítanák mind a szellemi, mind a testi rugalmasságot; és szívósságot adnának a szellemi munkásoknak. (Nagy orvos 238)

Tartsunk egyensúlyt a szellemi és testi erők közt. Testi erőt nyerünk vagy veszítünk, pontosan a szerint, hogy miként bánunk testünkkel. Mikor az idő javarészét szellemi munkára szenteljük, a gondolkodás szervei elveszítik frissességüket és erejüket, miközben a test szervei elvesztik rugalmasságukat. Az agy betegesen fölajzott a szüntelen foglalkoztatottságtól, miközben az izmok elgyöngülnek a tétlenségtől. Nyilvánvaló erőveszteség s gyöngeség köszönt be, amit idővel az agy megérez. Amennyire lehetséges, tartsuk meg az egyensúlyt a szellemi és testi erő közt. Erre van szükség az egész szervezet egészsége végett. (1898, 53. levél)