A gondolatok jellemet alakítanak. „Amint az ember gondolkodik, olyan is ő.” (Példabeszéd 23:7) Egyetlen nap története sok gondolatból áll, s ezeknek sok közük van a jellem alakításához. Őrködjünk szigorúan gondolataink fölött, hisz egyetlen tisztátalan gondolat is mély benyomást tesz a lélekre. A gonosz gondolat gonosz benyomást hagy a lelken. Ha a gondolatok szentek és tiszták, az ember is jobb lesz, ha azokat ápolja. Ezek gyorsítják meg a lelkiség szívverését, s növekedik az erő a jócselekedetre. S amint egy csöpp eső előkészíti a másik előtt az útat, hogy beáztassák a földet, így a jó gondolat is előkészíti másiknak az útat. (Üzenet az ifjúságnak 144)

Gondolattárgy megválasztható. Mindenkinek módjában áll megválasztani a tárgyköröket, melyek lekössék gondolataikat és alakítsák a jellemét. (Nevelés 127)

Erőfeszítést igényel. Csak te tudod ellenőrizni gondolataidat. A legmagasabb mérték eléréséért vívott küzdelemben az eredmény jórészt attól függ, hogy miként fegyelmezzük gondolatinkat. Ha féken tartjuk, amint Isten parancsolja, hogy minden nap legyenek, akkor olytárgyakon fognak időzni, melyek nagyobb áldáshoz segítenek bennünket. Ha a gondolatok helyénvalók, a szavak is azok lesznek. A cse lekedetek olyan jellegűvé válnak, hogy örömöt s megnyugvást hoznak lelkeknek. (Magasztos hitvallásunk 112)

Nevelnünk, szoktatnunk kell. A gondolatokat föltétlenül fegyelmeznünk kell. Övezzük föl értelmünk derekát, hogy a helyes irányban, s jól átgondolt tervek szerint működjék. Akkor minden lépés előre haladás lesz, s nem pazarolunk időt bizonytalan, összevissza tervekre. Gondoljuk át az élet célját, s tartsunk magunk előtt méltó szándékokat. Naponta neveljük gondolatainkat, s delejes tűként tartsuk az irányt. Mindenkinek legyenek céljai és szándékai. Hassunk oda, hogy minden ilyen jellegű gondolat és tett elvégezze szándékát. Uralkodjunk a gondolatokon. Legyen határozott célunk, mellyel megvalósítjuk, amit vállaltunk. (Magasztos hivatásunk 112)

Gondolatszoktatás. Az élet tényleges fegyelmezése, önfegyelme kis dolgokból tevődik össze. A gondolatok fegyelmezése elengedhetetlen lesz. (1900, 76. kézirat)

A szív, a gondolatok fegyelmezése, a Szentlélekkel együttműködve, ellenőrzik a szavakat. Ez az igazi bölcsesség; s ez nyugalmas gondolatokat, megelégedést és békességet biztosít. Öröm lesz elmélkednünk Isten kegyelmének gazdagságairól. (1894, 10. levél)

A helyénvaló gondolatok nem jönnek maguktól. Komoly munka áll mindenikünk előtt. Helyénvaló gondolatok, tiszta és szent szándékok nem jönnek maguktól. Tusakodni, küzdeni kell értük. (Advent szemle és szombat hírnök 1899, november 28)

Foglyul ejtett gondolatok. Ha az életet fölügyeletére adjuk át, korlátlan lesz az igazság ereje. Adjuk gondolatainkat Jézus fogságába.A szív kincseiből hozunk elő alkalomhoz illő, megfelelő szavakat. Különösen szavainkra vigyázzunk. Pál Timótheusnak írja: „Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd, amiket éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben. A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.” /2Timótheus 1:13, 14/ (1897, 130. kézirat)

Fegyelmezzük az értelmet. A fiatalok korán kezdjék el a gondola tok helyes szokásait. Fegyelmezzük értelmünket, hogy egészséges síneken fusson. Gonosz gondolatokat ne tűrjünk meg. A zsoltáros fölkiált: „Legyenek tetszésedre szájam mondásai, és szívem gondolatai elfogadhatók legyenek szemed előtt, óh Uram, kősziklám és megváltóm.” /Zsoltár 19:15/

Amint Isten, Szentlelke által, a szíven munkálkodik, az ember működjék együtt vele. Gondolatait megfékezni, korlátozni kell, visszaterelve, nehogy elkalandozzanak, olyasmikről elmélkedve, amik csak gyöngítik és szennyezik lelkét. A gondolat legyen tiszta, a szív elmélkedései a menny előtt tetszők, és az ismerősöknek javára válók.

Krisztus mondta a farizeusoknak: „Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj. A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat; és a gonosz ember szívének gonosz kincseiből hozza elő a gonoszokat.” /Máté 12:34, 35/ (Szemle, 1888, június 12)

A nyílt bűn elárulja a rejtett gondolatokat. A kísértés időszaka, mely alatt valaki talán súlyos bűnbe is esik, nem az termi meg a nyilvánvalóvá vált gonoszságot. A kísértés csupán napvilágra hozza, ami már ott lappangott szívében „Ahogy az ember gondolkodik, olyan ő,” „mert a szívből indul ki minden élet.”(Gondolatok 60)

Kötelesség fékezni a gondolatokat. A hegyibeszédben Krisztus föltárta tanítványai előtt a tízparancs elveinek messzemenő követelményeit. Arra tanította hallgatóit, hogy kötelességük féken tartani s Isten törvényének alávetni gondolataikat. Az Úr azért adta nekik az értelem nemes erőit, hogy mennyei dolgokat mérlegeljenek. Bőségesen gondoskodott, hogy a lélek szüntelenül előrehaladjon az istenes életben. Mindenfelől eszközöket állított föl, hogy segítsenek fejlődni az ismeretekben és erényben. (Szemle 1888, június 12)

A fegyelmezetlen értelem magas indítékok nélküli. A bűnös, önző értelem magára hagyva, követve gonosz kívánságait, magasztos célok nélkül fog működni, nem törődve Isten dicsőségével és az emberiség javával. A gondolatok gonoszok, s szüntelenül gonoszok lesznek....Isten Lelke új életet teremt a lélekbe, Krisztus akarata alá hozva a gondolatokat és kívánságokat. (Magasztos hivatásunk 113)

Az ellenség nem olvas a gondolatokban. Az ellenfélnek nincs megengedve, hogy olvassa az emberek gondolatait. Ám éles megfigyelő és megjegyzi a szavakat; számításba veszi a tetteket, így szakértelemmel alakítja a kísértéseket, hogy megfeleljenek azok esetének, akik hatalmába helyezik magukat. Ha törekednénk elnyomni a bűnös gondolatokat és érzéseket, nem adva kifejezést nekik szavakkal és viselkedéssel, ez vereséget mérne Sátánra, mert nem tudná elkészíteni csábító, megtévesztő kísértéseit, hogy megfeleljenek az esetnek. Az önuralom hiányával a hitvalló keresztények mégis gyakran kitárják az ajtót az üdvösség ellensége előtt. (1Válogatott üzenetek 1223)

Nyugtalanító, gonosz gondolatok. Sokan igazán nyugtalanok, mert alantas, aljasító gondolatok tolakodnak értelmükbe, s nem könynyen száműzhetők. Sátán gonosz angyalai vannak körülöttünk, s noha nem tudják olvasni az emberek gondolatait, élesen figyelik szavaikat és tetteiket. Sátán kihasználja az így megmutatkozó gyöngeséget és jellemhibákat, s ott támad meg kísértéseivel, ahol a leggyöngébb az ellenállás. Gonosz gondolatokat sugall, s világi sugallatokat ihlet, tud va, hogy így kárhoztatás alá és szolgaságba hajthatja a lelket. Az önzőnek, világiasnak, másét kívánóknak, kevélynek, gáncsoskodónak vagy becsmérlőnek, annak, aki melengeti a tévedéseket és jellemhibákat, Sátán énjük gonosz kielégülését kínálja, s olyan nyomon vezeti a lelket, melyet a Biblia elítél, de melyet vonzónak állít be előttük.

Mindenfajta kísértésre van orvosság. Nem vagyunk magunkra hagyva, egyedül, véges erőnkkel vívni meg a harcot énünk és bűnös természetünk ellen. Jézus a hatalmas segítő, a soha cserben nem hagyó támasz....Tartsuk féken, ne hagyjuk elkalandozni az értelmet. Szoktassuk rá, hogy a Szentíráson, nemes, emelkedett tárgykörökön időzzék. Bibliaszövegeket, egész fejezeteket tanulhatunk meg, s ismételhetünk el, mikor a Sátán belép kísértéseivel...Mikor földi és érzéki dolgokon időzésre akar vezetni, az írva vannal a leghatározottabban ellen lehet állni neki. (Szemle 1884, április 8)

Egyedüli biztonság a helyes gondolkodás. Szüntelen tudatában kell élnünk a tiszta gondolatok nemesítő erejének, másrészt a gonosz gondolatok káros hatásának. Vezessük gondolkodásunkat szent tárgyakra. Legyenek tiszták és igazak, hisz a lélek egyedüli biztonsága a helyes, igaz gondolkodás. Használjunk föl minden eszközt, melyet az Úr rendelkezésünkre bocsátott, gondolataink igazgatására és művelésére. Hozzuk összhangra értelmünket az Úr értelmével. Igazsága megszenteli testünket, lelkünket, szellemünket. (1904, 123. levél)

Léha tárgyakon időzés. Törekedjünk olyan állapotban tartani értelmünket, ahol befogadhatjuk a Szentlélek benyomásait. De nem fogadhat be megnövekedett fényt, ha szüntelenül léha tárgyakon hagyjuk járni. Töltsük meg értelmünket mennyei kinccsel; táplálékkal, mely segít növekedni lelkileg, s előkészít a szent mennyre. (Magasztos 284)

Az Úr gondoskodott emelkedett gondolatokról. Isten megtett mindent, ami által gondolataink tisztává, emelkedetté és nemesítetté válhatnak. Nem csak megígérte, hogy megtisztít minket minden tisztátalanságtól, hanem kegyelemről gondoskodott, mely hozzá emeli gondolatainkat és képesít nagyra értékelni szent voltát. Tudhatjuk, hogy Krisztus tulajdona vagyunk, s az ő jellemét kell kinyilvánítanunk a világnak. Mennyei kegyelem által elkészítve a menyegzős ruhába, Krisztus igazságosságába, isteni jellemébe öltöztet, késszé tesz, hogy leülhessünk a menyegzős vacsorához. Eggyé válunk Krisztussal, isteni természetben részesülünk, megtisztítva, finomítva, emelkedetten. Isten a gyermekeinek, örököseinek, s Krisztus örököstársainak ismer el bennünket. (Ifjúsági tanító 1897, október 28)

Ne lépj Sátán elvarázsolt talajára. (Tanács önközéppontú családnak) Ne közelítsetek Sátán elvarázsolt területéhöz. Ne hagyjátok, elterelni gondolataitokat az Istennel kötött szövetségről. Krisztus által boldogok lehettek, és legyetek is. Öltsétek magatokra az önuralom szo kásait. Gondolataitokat is vessétek alá Isten akaratának, érzelmeiteket pedig az értelemnek és istenfélelemnek. Nem azért kaptatok képzeletet, hogy féktelenül szabadjára engedjétek.

Ha helytelenül gondolkodtok, helytelenül is éreztek. Pedig ebből a kettőből épül föl erkölcsi jellemetek. Mikor úgy döntötök, hogy mint kereszténynek, nem kellmegfékezni gondolataitokat és érzéseiteket, akkor a gonosz angyalok hatása alá kerültök. Őket hívjátok meg, hogy uralkodjanak rajtatok. Ha engedtek benyomásaitoknak, ha eltűritek, hogy gondolataitok a gyanakvás, kételkedés és panasz vágányain fussanak, akkor a legboldogtalanabb halandók közt találjátok magatokat, s életetek is kudarcnak fog bizonyulni. (5Bizonyságtétel 310).

Tanács ifjú nőnek álmodozásáról. Uralkodj gondolataidon. Nem könnyű föladat ez, s nem is fog menni neked hatalmas, sőt súlyos erőfeszítés nélkül. Isten mégis ezt várja el tőled. Ez a kötelesség nyugszik minden felelős lényen. Isten felelősnek tart gondolataidért. Ha belemerülsz a hiú ábrándozásba, ha megtűröd, hogy gondolataid tisztátalan tárgyakon legeljenek, bizonyos fokig ugyanolyan bűnös vagy Isten előtt, mintha el is követted volna, amire gondolsz. Csak az alkalom hiánya tart vissza az elkövetéstől.

A nappali és éjjeli ábrándozás és álmodozás rossz és rettentően veszélyes szokások. Ha megrögződtek, csaknem lehetetlen megtörni őket, és ártatlan, szent, magasztos tárgyakra irányítani a gondolatokat. Ha uralkodni akarsz rajtuk, ha meg akarod akadályozni, hogy hiábavaló s romlott gondolatok szennyezzék lelkedet, válj hű őrré szemed, füled, s összes érzékszerved fölött. Egyedül a kegyelem hatalma képes elvégezni ezt a legkívánatosabb munkát. Mert te magadban gyönge vagy ehhöz. (2Bizonyságtétel 561)

Jóval szorítsd ki a rosszat. A szülők, ha akarják, azt választhatják, hogy gyermekik értelme tiszta, szent gondolatokkal és érzelmekkel legyen teli. Ehhöz nagy gonddal kell fegyelmezni és nevelni ízlésüket. Korán kell elkezdeni kitárni a Szentírást gyermekeik növekvőértelme előtt, hogy a helyes szokásokat, ízléseket alakítsák...A gonoszelemeket csakis tiszta, elegyítetlen táplálék bevezetésével lehet kiküszöbölni. (Magasztos hivatásunk 202)

Kerüld a helytelen gondolatokat. Mivel nem a magunkéi vagyunk, mivel áron vétettünk meg, minden hitvalló keresztény kötelessége az ész ellenőrzése alatt tartani gondolatait, és késztetni magát, hogy vidám és boldog legyen. Bármilyen keserű is legyen bánatának oka, ápolja az Istenben való békesség és nyugalom szellemét. A Jézus Krisztusban élő békességnek, Krisztus nyugodalmának mily drága, mily gyógyító a hatása; milyen nyugodalmas az levert lélek számára! Bármilyen sötétek is kilátásai, ápolja a jó reménység szellemét. Míg a derű és nyugodt, higgadt belenyugvás és béke boldoggá és egészségessé tesz másokat, neki, magának is a legnagyobb áldás lesz. A szomorúság és a leverő dolgokról való beszélgetés bátorítja a kellemetlen emlékeket, visszahárítva magára a kellemetlen hatásokat. Isten azt akarja, hogy felejtsük el ezeket – ne lefelé nézzünk, hanem föl, föl. (1883, 1. levél)

Ne a földiekről. Ha gondolataid, terveid, szándékaid, a földi dolgok harácsolására irányítod, akkor aggodalmaid, figyelmed, érdeklődésed a világra összpontosulnak. A vonzó mennyei dolgok elvesztik szépségüket...Ahol a kincsed, ott lesz a szíved is...Nem lesz időd az írások kutatására, s buzgó, komoly imára szentelni, hogy megmenekülhess a Sátán csapdáitól. (Magasztos hivatásunk 200)

Változtass a gondolatmeneten. Mikor megtűrjük, hogy gondolataink hosszasan csak földi dolgokon időzzenek, akkor nehéz megváltoztatni ezt a szokást. Amit a szem lát, a fül hall, túl gyakran magára tereli a figyelmet, leköti az érdeklődést. De ha be szeretnénk lépni Isten városába, s szemlélni szeretnénk Jézust és az ő dicsőségét, megkell szoknunk már itt őt szemlélni a hit szemével. Krisztus szavai és jelleme legyen gyakran gondolataink és beszélgetésünk tárgya, s naponta szentelnünk időt imára és szent tárgyak felőli elmélkedésre. (Megszentelt élet 912)

Magasabb gondolatszínvonal. Az ember föllázadt Isten ellen, s azóta egyfolytában arra törekedett, hogy a dolgok tetszése szerinti rendezése közepette eredményesen biztosítsa boldogságát. De bármikor Istenen kívüli dolgokkal igyekezett betölteni gondolatait, csalódnia kellett. Mindenestől magasabb színvonalon kell gondolkodnod. Magasztosabb tanulással, magasabb célkitűzésekkel foglalkozz, hogy elérjed ezeket, mint a múltban. Az emberi szavak és emberi jellemek beteges rendellenességei csak az Úr Jézus által gyógyíthatók. Legyen hát ő szívünk, gondolataink és beszélgetésünké tárgya. Mindenestől magasztosabb gondolatokat és viselkedést kell gyakorolnod, ha meg akarod érteni a megváltás csodálatos tervét. (1897, 13. kézirat)

A gondolatok és érzések törvénye. A gondolatok és érzések törvénye, hogy kifejezésre juttatásuk serkenti és erősíti őket. Egyfelől a szavak gondolatokat fejeznek ki, az is igaz, hogy a szavakat gondolatok követik. (Nagy orvos 2512)

Jellem tökéletessége felé. A keresztény életet keresztény gondolatok, keresztény szavak és keresztény viselkedés tanúsítják. Krisztusban a jellem isteni teljessége él.

Az erő új adományozása. Akik Istennek szentelik lelküket, testüket és szellemüket, Isten törvénye iránti engedelmesség által megtisztítva gondolataikat, azok folyamatosan a testi és szellemi erő új adományában részesülnek. Szívük sóvárogni fog Isten után, s buzgón esedeznek világos fölfogásért, fölismerni a Szentlélek föladatát s munkálkodását. Ne mi akarjuk fölhasználni a Szentlelket, hanem neki kell fölhasználni bennünket, alakítani, formálni minden képességünket. (Szombatiskolai munkás 106)