Közeli kapcsolat az értelem és test között. Meghitt kapcsolat áll fönn az értelem és test között. S ahhoz, hogy elérjük a magas erkölcsi és szellemi szintet, a testi lényünket ellenőrző törvényeknek engedelmeskednünk kell. (Ősatyák és látnokok 601)

A szellemi erőfeszítésre kihat a testi erőnlét.  Törekedjünk fönntartani az összes képességeink teljes életerejét az előttünk álló föladatok elvégzésére. Ami csak csökkenti erőnlétet, gyöngíti a szellemi erőnlétet. Ezért kerüljetek minden cselekedetet, mely gyöngítő a testi egészségre.

A nagy apostol mondja: „Alávetem testemet, és szolgává teszem, hogy míg másnak hirdetem az ígét, magam méltatlanná ne váljak.” Nem tarthatjuk föl az Istennek való odaqszentelődést, miközben helytelen szokásokkal, tudatosan bűnös kielégülésekkel rongáljuk egészségünket. A magunk megtagadása az egyik föltétel nem csupán Krisztus szolgálatába való lépésre, hanem az ottmaradásra. Maga Krisztus jelentette ki félreérthetetlenül a tanítványság föltételeit. Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát vegye föl keresztjét s úgy kövessen engem.

Mégis hányan hívják kereszténynek magukat, de még Krisztus kedvéért sem hajlandók megtagadni magukat. Az ártalmas kielégülés szeretete míly gyakran erősebb, mint az ép testben ép lélek utáni vágy. A próbaidő drága óráit töltik, Istenadta anyagiakat pazarolnak a szem kívánságára vagy az étvágy, ínyencség, falánkság kielégítésére. A szokás ezreket tart szolgálatában a földi és érzéki iránt. Sokan készséges foglyok, nem kívánnak jobb sorsot. (Idők jelei 1882, június 1)

A helyes és helytelen közti különbségtevés. Ami csak csökkenti a testi erőnlétet, gyöngíti az értelmet is, és kevésbé alkalmassá teszi a helyes és helytelen megkülönböztetésére. (Krisztus példázatai 346)

Helytelen szokások torz fölfogást szülnek. Testvér, magadról gondolkodsz, és sok mindent torz megvilágításban látsz. Gyanakodsz az emberekre, bizalmatlan és féltékenykedő vagy; rosszat gondolsz róluk. Azt hiszed, mindenki romlásodra tör. A sok próba javarészt tőled veszi eredetét. Sok mindent előre tervezett, ellened irányuló ártalomnak vélsz, holott ez a legmesszebb áll az igazságtól. Helytelen gondolkodásoddal súlyosan ártasz magadnak.

Magadnak vagy legnagyobb ellensége. Helytelen szokásaid megza varják viselkedésedet, agyadra kergetik a vért, és ettől mindent torz megvilágításban látsz. Gyakran fölfortyansz, dühbe gurulsz; nem tanultál meg uralkodni magadon. Akaratod és utad helyesnek látszik előtted. Holott ha föl nem ismered jellemhibáidat, hacsak meg nem mosod és fehéríted ruhádat a Bárány vérében, bizonyos, hogy elveszted örök életedet. Szereted az igazság elméletét, de nem hagyod, hogy megszentelje életedet. Mindennapi életedben nem valósítod meg az általad vallott igazság elveit. (1872, 27. levél)

Testi szokások kihatnak az agyra. Az agy az ember fellegvára. A helytelen testi szokások kihatnak az agyra, s akadályozzák annak elérését, amit a tanuló kíván – jó szellemi fegyelmet. Ha az ifjak nem jártasak a tudományban, hogy mint vigyázzanak testükre és értelmükre, nem lesznek eredményes tanulók. Nem a tanulás a szellemi képességek letörésének fő oka, hanem a helytelen étrend, rendszertelen étkezés, testmozgás hiánya s az egészségtörvények más oldalainak elhanyagolása. Mikor minden lehetőt megteszünk az egészség megóvására, akkor hittel kérhetjük Istent, hogy áldja meg igyekezetünket. (Hogyan étkezzünk 166-7; Példázat 346-7; 4Bizonyság 96, 246)

Péter, és a test és értelem kapcsolata. Péter apostol jól ismerte az összefüggést a gondolkodás és a test között. Ezért emelte föl figyelmeztető hangját testvéreinek: „Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek.” Sokan azt tartják, hogy ez a szöveg csupán a laza erkölcsökre figyelmeztet; holott szélesebb jelentőséggel bír. Megtilt minden ártalmas kielégülést az étvágy és szenvedély terén. Minden megromlott étvágy lélek ellen küzdő testi kívánsággá züllik. Étvágyunkat igaz céllal kaptuk, nem, hogy megromolva, és így a lélek ellen küzdve, testi kívánsággá silányulva, a halál szolgái legyenek. (Hogyan étkezzünk 166-7)

Testi erő helytelen használata kibillenti az értelmet. Testi erőnk helytelen használata megrövidíti az időt, mely alatt életünket Isten dicsőségére használhatjuk. Alkalmatlanná tesz, hogy elvégezzük az Isten által ránk bízott föladatot. Megengedve magunknak a helytelen szokások fölvevését, késői lefekvéssel, étvágyunk egészség rovására való kielégítésével megvetjük a gyöngeség alapjait. A testmozgás, testedzés elhanyagolásával, a test vagy értelem túldolgoztatásával kibillentjük egyensúlyából az idegrendszert.

Akik így a természet törvényeinek semmibevevésével megrövidítik életüket, s alkalmatlanná teszik magukat a szolgálatra, azok Isten meglopásában bűnösek. Embertársaikat is meglopják. Szokásaikkal rövidre szabják a mások áldására levést, melyért Isten a világba küldte őket. Azon kívül arra is alkalmatlanná teszik magukat, amit a rövid idő alatt elvégezhettek volna. Az Úr bűnösnek tart, ha ártalmas szokásainkkal jótól fosztjuk meg a világot. (Krisztus példázatai 346-7)

Tétlenség gyöngíti az agyat. A fiataloknak azért annyira jelentéktelen a testi és szellemi ereje, mert alig mozdítják ujjukat a hasznos munka terén. „Íme, ez volt vétke Szodomának, a te öcsédnek: Kevély ség, eledel bősége és gondatlan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg. És fölfuvalkodá nak, s cselekedének utálatosságot előttem, és elveszítém őket, mikor ezt megláttam.” /Ezékiel 16: 49, 50/ Apák, anyák, halljátok az Úr nézetét ezekről. (4Bizonységtételek 96)

Testi munka pihenteti az értelmet. Egész szervezetünk megköveteli, hogy szabad levegőn végzett testmozgás pezsdítse életre. A napi pár órás testi munka megújítja testi erőnket, pihenteti az agyat.(4Bizonyságtételek 264-5)

Fürdés fölfrissíti a testet és értelmet. Akár beteg, akár egészséges valaki, jobban lélegzik, ha megfürdött. A fürdőtől izmai ruganyo sabbak lesznek, teste és értelme fölélénkül, szellemi képessége ragyogóbb, s minden képessége élénkebb lesz. (3Bizonyságtétel 70)

Pihenés az élénkítők helyett. A helytelen testi szokások ártanak az agynak, s az egész szervezet kisiklik. A fáradt idegeket serkentőkkel próbálják megerősíteni, holott ez nem távolítja el a bajt.

Hacsak határozott változás nem köszönt be, ha nem értik meg, hogy serkentők helyett pihentetni kell az agyat, az ember elveszti önuralmát, és gyalázatot hoz Isten ügyére. (1904, 205. levél)

Az értelem békés pihenése. Szenteljünk több időt alázatos, buzgó imára, bölcsességért, hogy az Úr szeretetében és intelmeivel neveljük gyermekeinket. Az értelem egészsége a test egészségétől függ. Mint keresztény szülőknek, kötelességünk az élet törvénye szerint nevelniszoktatni gyermekeinket.

A gyermekek Krisztustól erőben és reménységben részesülnek, s nem nyugtalanítja őket a vágy az értelem szórakoztatására és a szív kielégítésére. Megtalálták az értékes igazgyöngyöt, s értelmük békés nyugalomban él. Örömeik tiszta, emelkedett, mennyei jellegűek lesznek. Nincsenek fájdalmas emlékezéseik, gondolataik, önvádjuk. Az ilyen örömök nem gyöngítik a testet, nem merítik ki az értelmet, hanem mindkettőnek egészséget és erőt adnak...

A menny szokásai tökéletesek, mert Isten akarata a boldogságunk és legfőbb örömünk. (Keltezés nélkül 93. kézirat)