Krisztus fölhasználta a képzeletet. (Krisztus) képzelet segítségével érte el a szívet. Szemléltetéseit a mindennapi élet dolgaiból merítette, s bár azok egyszerűek voltak, jelentőségük csodálatos mélységekig hatolt. A madarak, a mezők liliomai, a mag, a pásztor és bárány – Krisztus ezekkel szemléltette az örök igazságot, s később, mikor hallgatói a természetben látták ezeket, visszaemlékeztek szavaira. Példázatai szüntelenül elismételték tanulságait.

Krisztus sohasem hízelgett az embernek. Sohasem mondott olyasmit, ami elképzeléseiket, ábrándjaikat dicsőítette volna, nem dicsérte meg okos találmányaikat. A mélyen, előítélet mentesen gondolkodók befogadták tanítását, és úgy találták, hogy az próbára teszi bölcsességüket. Csodálták a legegyszerűbb nyelven kifejezett lelki igazságot. (Világ reménye 254)

Kötelesség ellenőrizni a képzeletet. Kevesen értik meg, hogy kötelességük ellenőrizni a gondolatokat és képzeletet. A fegyelmezetlen értelmet nehéz hasznos, áldásos tárgyakon megtartani. De ha a gondolatokat nem foglalkoztatjuk helyesen, a vallás nem virágozhat a lélekben. Az értelemet foglaljuk le szent és örök dolgokkal, máskülönben a semmitmondó, fölületes dolgokat fogja kedvelni. Fegyelmezzük mind a szellemi, mind az erkölcsi erőket, s ezek megerősödnek és megjavulnak a használattal. (Tanácsok tanítóknak 544)

Olykor a képzelet támaszt betegséget. Olykor a képzelettől betegség keletkezhet, ami gyakran nagyon is súlyos. Sokan élethosszig gyöngélkednek, holott egészségesek lehetnének, ha hinnék, hogy semmi bajuk. Sokan azt képzelik, hogy a legkisebb időjárásnakminek kitettség betegséget okoz, s a rossz következmény be is köszönt, mert várják. Sokan halnak bele betegségbe, melynek oka mindenestől képzelt. (Nagy orvos 241)

Romlott képzelet. Abból tudom, amit az Úr megmutatott nekem, hogy az ilyen asszonyok képzelete megromlott a regényolvasástól, az ábrándozásoktól és a légvárépítéstől – képzelt világban élnek. Nem szállnak le az élet hétköznapi, hasznos kötelességeihöz. Nem vállalják az ösvényükön heverő kötelességeket, nem igyekeznek boldog, vidám otthont teremteni férjüknek. Teljes súlyukkal férjükre támaszkodnak, nem viselik a rájuk eső terhet. Elvárják, hogy kitalálják a gondolataikat, s mindent megtegyenek nekik. Nekik meg csak az a dolguk, hogy gáncsoskodjanak, és kedvükre kikezdjék mások indítékait. Az ilyen asszonyok csöpögnek a szerelemvágyó érzelgősségtől, örökké azt kép zelik, hogy nem értékelik őket; hogy a férjük nem nyújtja nekik mindazt a figyelmet, melyet megérdemelnének. Vértanúnak, áldozatnak tartják magukat. (2Bizonyságtétel 463)

Tanács beteges képzeletű embernek. Láttam, hogy az Úr fényben és tapasztalatban részesített, hogy fölismerjed féktelen lelkületed bűnös voltát, és uralkodj indulataidon. Ha nem jutsz el erre, elveszítedaz örök életet. Beteges képzeletedet is föltétlenül le kell győznöd.

Képtelenül érzékeny vagy. Ha valaki akár egyetlen szót is ejt, ami annak ellenkezőjét hagyná jóvá, amit te teszel, máris megsértődtél. Azt képzeled, hogy téged támadnak, hogy védekezned kell, mentened az életedet. Pedig mikor minden áron menteni akarod, akkor veszíted el. Kötelesség vár rád: halj meg a magad számára, és műveld magadban a hosszútűrés szellemét. Verd ki fejedből, hogy rosszul bánnak veled, hogy ellened tesznek, hogy valaki erőszakoskodik, vagy árt neked. Hamis színekben látod a dolgokat. Sátán visz rá ezekre a torz szemléletekre. (2Bizonyságtétel 424)

Az értelem ellenőrizze a képzeletet. Holott meg tudod fékezni képzeletedet, fölé tudsz kerekedni az idegrohamoknak. Van akaraterőd, hívd azt segítségül. Sajnos nem hívod, hanem hagyod, hogy túlfeszült képzeleted uralkodjék az eszeden. Pedig ezzel megszomorítod Isten Lelkét. Ha képtelen lennél uralkodni magadon, nem lenne bűnöd. De nem helyénvaló, hogy így engedelmeskedj az ellenségnek. Ahelyett, hogy Isten ellen sorakoztatnád föl, szenteld, meg s fékezd az akaratodat. (5Bizonyságtétel 311)

Étrend kihat a képzeletre. Mértéktelenségünk az asztalnál, egész ségtelen ételekkel kezdődik. Idővel, a folytonos ismétlődéssel emésztőszerveink elgyöngülnek és az elfogyasztott étel, nem elégíti ki többé az étvágyat. Egészségtelen állapot jön így létre, ezért serkentőbb ételekre vágynak. A tea, a kávé és a húsételek azonnal serkentően hatnak. A bennük rejlő mérgek hatására az idegrendszer izgalomba jön és némely esetben, mintha egyidőre erőre kapna. Az értelem és képzelet is szárnyalóvá válik. (3Bizonységtétel 487)

Tea, kávé és más népszerű italok hatása. Az élvezeti tea serkentőként hat, s bizonyos fokig részegséget okoz. A kávé és több más nép szerű ital hatása is hasonló. Az első hatása élénkít. Izgalomba hozza a gyomoridegeket; ami serkenti az agyat, majd az agy serkenti a szívet, és rövid életű erőt ad az egész szervezetnek. A fáradtság feledve; az erő mintha megnövekedett volna. A szellemi képesség fölrázva; a képzelet élénkebb lesz. (Nagy orvos 326)

Ébredések és a képzelet. A tömeges lelki ébredések igen gyakran csak képzeletre hatás, csak az érzelmek fölkorbácsolása, amit az új és meghökkentő kedvelésének kiaknázásával csiholnak ki. Az így megnyert megtértek aligha vágynak meghallgatni a Biblia igazságait. A látnokok és apostolok tanúbizonysága hidegen hagyja őket. Ha az istentiszteletben nincs semmi föltűnő vagy szórakoztató, akkor nem is érdekli őket. A higgadt megfontoláshoz szóló üzenet nem kelt bennük visszhangot. Nem hallgatnak oda Isten szavának cikornyátlan figyelmeztetéseire, pedig ezek közvetlenül érintik örök sorsukat. (Nagy küz delem 463)

Színház megrontja a képzeletet. A szórakozások egyik legveszedelmesebb fajtája a színház. Ahelyett, hogy az erkölcsiség és erény iskolája lenne, mint azt igen gyakran hangoztatják, erkölcstelenségek melegágya az. Ez a szórakozás aljas szokásokat, bűnös tulajdonságokat erősít és rögzít meg. Alantas énekek, buja mozdulatok, kifejezések, testtartások rontják meg a képzeletet, aljasítják el az erkölcsöket. Minden fiatalnak, aki gyakran eljár ilyen előadásokra, romlottak lesznek az elvei.

Nincs földünkön erőteljesebb hatás, hogy megmérgezze a képzeletet, eltörölje a vallásos benyomásokat, elvegye élét a csöndes időtöltések, az élet a józan valóságainak a kedvelését, mint a szórakoztató színházi előadások. Az ilyen jelenetek kedvelése minden egyes alkalommal növekedik, ugyanúgy, mint a részegítő ital utáni vágy is erősödik a fogyasztással. Az egyedüli biztos út, ha elkerüljük a színházat, a cirkuszt, s a szórakoztatások összes többi gyanús, kérdéses helyét. (4Bizonyságtétel 653)

Szórakoztató történetek képzelt világot teremtenek. Belemerültél a regényolvasásba, míg csak képzelt világban nem élsz. Az ilyen olvasmányok ártanak mind a gondolkodásnak, mind a testnek; gyöngítik a szellemi képességet, és ijesztően megadóztatják a testi erőt. Időnként eszed éppen csak, hogy ép, mivel a kitalált történetek olvasásával túlfeszítetted és beteggé tetted képzeletedet. Úgy fegyelmezzük gondolkodásunkat, hogy összes erői, képességei arányosan fejlődjenek ki...

Ha egyre kitalált történetekkel tápláljuk túl, és izgatjuk a képzeletet, akkor az rövidesen zsarnokká válik. Eluralkodik az agy összes képességén, az ízlést szeszélyessé, a hajlamokat romlottá teszi. (4Bizonyságtétel 497)

Olvasás kihat az agyra. Személyesen ismerek némelyeket, akik elvesztették értelmük egészséges állapotát az olvasás helytelen szokásaitól. Beteges képzelettel mennek át az életen, fölnagyítva minden kis sérelmet. Amit az egészséges, józan ész észre sem venne, számukra elviselhetetlen megpróbáltatás és áthágatlan akadály. Nekik az élet folyamatos árnyék. (Keresztény nevelés alapjai 1623)

A látás megrontja a képzeletet. Olyan kor ez, amikor romlottság burjánzik mindenfelé. Olvasással és a képek nézegetésével korbácsolják föl a szemek kívánságát, a romlott szenvedélyeket. A képzeleten át megrontják szívüket. Örömöt lelnek olyan jeleneteken való elmélkedésben, ami a közönségesebb, alantasabb szenvedélyeket rázza föl. Ezek a disznó képek, a romlott képzeleten át nézve, megrontják az erkölcsöket és megpuhítják a megcsalt, megbabonázott embereket, hogy érzéki szenvedélyeik közé vessék a gyeplőt. Ezt követik a bűnök, melyek az állat színvonalára züllesztik, végül pedig a kárhozatba taszítják az Isten mására teremtett lényeket.

Kerüljétek el az olyan dolgok olvasását és nézegetését, ami tisztátalan gondolatokat ébreszt. Műveljétek inkább erkölcsi és szellemi erőiteket. Ne engedjétek, hogy e nemes erőket elgyöngítse és megrontsa akár igaz történetek sok olvasásais. Tudok erős szellemi képességekről, melyeket kilendített egyensúlyából és részben megbénított a mértéktelen olvasás.(2Bizonyság 410)

Nemi önkielégítés és a képzelet. Mikor az emberek a nemi önkielégítés szokásának rabjai lesznek, lehetetlen fölrázni erkölcsi érzékeiket, hogy nagyra becsüljék az örökkévaló dolgokat; képtelenek lelki gyakorlatokban gyönyörködni. Tisztátalan gondolatok ragadják meg és uralkodnak képzeletükön, bűvölik a gondolkodást. Ezt követi a csaknem ellenállhatatlan kívánság a tisztátalan tettek elkövetése után. Ha arra szoktatnák gondolkodásukat, hogy emelkedett tárgyakról elmélkedjenek, arra nevelnék képzeletüket, hogy tiszta és szent dolgokról elmélkedjenek, akkor megerősödnének a lélek és testpusztító borzalmas, elaljasító gyöngeség ellen. A nevelés által hozzászokna, hogy azzal foglalkozzék, ami magasztos, ami mennyei, ami tiszta, ami szent, s nem lehetne elcsábítani az alantas, romlott, undorító gyöngeség műveléséhöz. (2Bizonyságtétel 470)

Álmodozás önmagasztaláshoz vezet. Ha a gondolatok és álmodozások nagy célokat fontolgatnak, amelyben az én szerepel, ez meg fog nyilvánulni az önmagasztalás, az én szavakkal és tettekkel való magasra emelésével. Az ilyen gondolatok nem vezetnek Istennel való szoros járásra. Aki kellő megfontolás nélkül lép, az balgán mozdul. Rendszertelen erőfeszítéseket tesznek, belekapnak, s ittott megragadnak ezt és azt, de ez semmit sem tesz ki. Ezek a szőlőre emlékeztetnek; kocsányai összevissza nőnek s minden elérhető szemétre rákapaszkodnak, pedig mielőtt a szőlő bármire hasznos lenne, előbb le kell nyesni kocsányait e dolgokról, melyeket megragadtak, s rávezetni, hogy kecses, jól formált dolgokra fonódjanak. (1886, 33. levél)

Féken tartva a képzeletet. Ha arra szorítanád gondolataidat, hogy magasztos dolgokkal foglalkozzanak, mennyeiekről elmélkedjenek, nagy sok jót elvégezhettél volna. Jó hatást tehettél volna mások gondolkodására, elterelhetted volna őket önző gondolataiktól, a világszerelmese beállítottságuktól a lelkiség pályáira. Ha alávetnéd szeretetedet és gondolataidat Krisztus akaratának, akkor jót tehetnél az életben. Azért beteges a képzeleted, mert eltűröd, hogy tiltott területeken kószáljon; álmodozóvá engeded zülleni. Az ábrándozás és légvárak építése alkalmatlanná tesznek a hasznos életre. Képzelt világban élsz; képzelt vértanú és képzelt keresztény vagy. (2Bizonyságtétel 251)

Ne lépj Sátán elvarázsolt területére. Ne közelítsetek Sátán elvarázsolt területéhöz. Ne hagyjátok, hogy elterelje gondolataitokat az Istennel kötött szövetségtől. Krisztus által boldogok lehettek és legyetek is. Öltsétek magatokra az önuralom szokásait. Gondolataitokat is vessétek alá az Isten akaratának, érzelmeiteket pedig az értelem és vallás uralma alá. Nem azért kaptatok képzeletet, hogy zabolátlanul, féktelenül szabadjára engedjétek. Ha helytelenül gondolkodtok, helytelenül is éreztek. Pedig ebből a kettőből épül föl erkölcsi jellemetek. Mikor úgy döntötök, hogy mint kereszténynek nem kell megfékezni gondolataitokat és érzéseiteket, akkor a gonosz angyalok hatása alá kerültök. Őket hívjátok meg, hogy uralkodjanak rajtatok. Ha engedtek benyomásaitoknak, ha eltűritek, hogy gondolataitokat a gyanakvás, a kételkedés és panasz vágányain fussanak, akkor a legboldogtalanabb halandók közt találjátok magatokat, s életetek is kudarcnak fog bizonyulni. (5Bizonyságtétel 310)

Úgy látva az életet, amint van. Ha csak úgy nem nézitek az életet, amint van, ha csak el nem vetitek a képzelet ragyogó szárnyalásait, és le nem szálltok a mindennap élet józan leckéihez, akkor csak túl későn fogtok fölébredni. Akkor rádöbbentek, hogy félelmetes hibát követettetek el. (3Bizonyságtétel 43)

Bírvágy képzelt szükségleteket teremt. Testvérünknek ez a világ az istene; a pénzt imádja... Nincs szüksége senki gáncsoskodására, hanem mindnyájatok szánakozására. Borzalmas tévedés az élete. Képzeletbeli ínségtől szenved, pedig a bőség veszi körül. Az ellenfél szállta meg értelmét, korbácsolja föl kapzsi jellemvonását, s így beszámíthatatlanná tette őt ezen a téren. Lényének magasztosabb, nemesebb erőit nagyon is alárendelte e szűkkeblű, önző tulajdonságnak.

Egyedüli reménye, ha szétzúzza Sátán bilincseit, s győzelmet arat jellemének gonosz vonásán. Törekedett is erre, mikor hatott valaki a lelkiismeretére, de ez nem elég. Ha erőteljes nekilendüléssel nagy nehezen lemond pénz istenének kicsiny töredékéről, s közben úgy érzi, mintha a lelkéről mondana le, az nem a valódi vallás gyümölcse.

Szoktassa gondolkodását a jótettekre. Szegüljön szembe a pénzszerzés vágyával. Szőjön egész életébe jócselekedeteket. Művelje ma gában az adakozás szeretetét, s emelkedjék az idáig melengetett kicsinyes, kapzsi szellem fölé. (2Bizonyságtétel 2378)

A babonaság képzeletből támad. Közölték velem, hogy megbízhatatlan a tapasztalatod, mert ellenkezik a természet törvényével. Ellentétben áll a természet változhatatlan elveivel. Babonaság, kedves testvérem, beteges képzeletből született babonaság állít szembe az igazi tudással és elvvel. Melyiket adod föl? Erős előítéleteid és igen megrögzött elképzeléseid, hogy mi használ neked, régóta visszatartanak attól, ami tényleg javadra válna. Évek óta tudok esetedről, de tehetetlennek érzem magamat, hogy oly világosan eléd tárjam az ügyet, hogy megértsd, és a gyakorlatban is fölhasználd a nyújtott világossá got. (3Bizonyságtétel 69)

Anyák és képzelet. Olyan anyákat mutattak meg nekem, akikben beteges képzelgés uralkodik, amit mind a férjük, mind a gyermekeik megsínylenek. Nem szabad nyitva hagyni az ajtót, mert az anyának árt a levegő. Ha akár leheletnyit is fázik, már melegebb ruhát vesz föl; azt képzeli, hogy gyermekeit is melegebben kell öltöztetni, így az egész családot megrabolja a testi erőtől. Mindnyájukra kihat az egy akarat. Testi és szellemi kárt szenvednek egy asszony beteges képzelődése miatt, aki magát tartja a család mérvadójának...

Helytelen szokásaikkal az emberek betegséget zúdítanak magukra; sőt a világosság és ismeretek ellenére is ragaszkodnak helytelen útjukhoz. Így érvelnek: Magunk próbáltuk ki, tapasztalatból tudjuk. De a beteges képzeletű személy tapasztalata senki előtt se legyen nyomós érv. (2Bizonyságtétel 524)

Fölhasználni az értelmet. Mindenki szabad erkölcsi lény, ezért gondolataikat a helyes medrekbe kell terelniük. Széles mező terül itt, hol az értelem biztonságban járhat. Ha Sátán törekszik alantas, érzéki dolgokra terelni az értelmet, s az Úr látja az eltökélt erőfeszítést, hogy csak a tiszta gondolatokat tartsuk meg, vonzani fogja az értelmet, mint a mágnes, megtisztítja a gondolatokat, s képesíti őket, hogy megtisztítsák magukat minden titkos bűntől. „Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak.”

Első föladat azoknak, akik meg akarnak változni, hogy megtisztítsák a képzeletet. Ha az értelmed rossz irányban indul el, meg kell fékeznünk, hogy tiszta és emelkedett tárgyakon időzzék. Mikor kísértés ér, hogy engedj a romlott képzeletnek, esedezz erőért a mennyből. Isten erejével a képzelet fegyelmezhető, hogy tiszta és mennyei dolgokon időzzék. (Keltezés nélküli 93. kézirat)