Utasítás érkezik hozzám az éjszaka folyamán, hogy szóljak az igazságot ismerő gyülekezeteknek: „Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.” (Ésa 60:1)

Ézsaiásnál az Úr szavai hozzánk szólnak: „Szélesítsd ki a sátorod helyét és hajlékaidnak kárpitjait terjesszék ki, ne tiltsd meg, nyújtsd meg köteleidet és erősítsd meg szögeidet. Mert mind jobb, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítenek. Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatsz, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel. Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az ő neve, és Megváltód, Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.” (Ésa 54:25)

Krisztusnak tanítványaihoz intézett szavai ma is szólnak népéhez: „Nem azt mondjátoke, hogy még négy hónap és eljön az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek fel szemeteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.” (Jn 4:3536)

Isten népe előtt hatalmas munka áll, melynek szüntelenül fejlődnie kell, míg az érdeklődés középpontjává nem válik. Hittérítő, lélekmentő tevékenységünknek sokkal szélesebb körűvé kell válnia. Az eddigi munkánál jóval határozottabb tevékenységet kell kifejtenünk. Urunk Jézus Krisztus második eljövetele előtt Isten népe ne szüntesse be munkásságát, míg csak körül nem öleli a világot.

A szőlőskert magában foglalja az egész földet, s meg kell művelnünk minden egyes részét. Ahol most erkölcsi sivatag van, ott is az Úr kertjének kell kivirágoznia. Meg kell művelnünk a föld terméketlen helyeit, hogy kihajtsanak, és virágba boruljanak. A Szentlélektől ihletett embereknek új területeket kell megmunkálniuk. Új gyülekezeteket kell alapítanunk és új csoportokat szerveznünk. A jelen igazság képviselőinek ma már ott kellene lenniük minden nagyvárosban s a föld távoli helyein. Isten igazsága dicsőségének be kell ragyognia az egész földet. A világosságnak szerte kell ragyognia minden országban, minden néphez. S e világosságnak azoktól kell ragyognia, akik azt már befogadták. A hajnalcsillag felkelt már szívünkben, s rá kell villantanunk világosságát a sötétben járók ösvényére.

Válság áll közvetlen előttünk. A Szentlélek hatalmával hirdessük az utolsó napokra szóló nagy igazságot. Nem telik el sok idő, mielőtt mindenki meghallja a figyelmeztetést, és dönt. Akkor jön el a vég.

Minden igaz hit leglényegesebb tulajdonsága, hogy a megfelelő időben a megfelelő dolgot végzi. Isten a nagy mestermunkás, s gondviselése által egyengeti az utat munkájának befejezése előtt. Lehetőségeket teremt, megnyitja az áldásos hatás útjait, s a munka lehetőségeit. Ha népe ébren figyeli gondviselése útmutatásait s kész együttdolgozni vele, hatalmas munka végzésének lesznek még tanúi. Helyesen irányított igyekezetük százszor eredményesebb lesz, mint ami ugyanolyan javakkal és eszközökkel elérhető lenne a tevékenység más területein, ahol Isten nem dolgozik oly nyilvánvalóan. Feladatunk a megújítás. Isten terve, hogy a munka valamennyi ágazatának kitűnősége szemléltető példa legyen az emberek számára. Különösen az új területeken fontos úgy alapoznunk meg tevékenységünket, hogy helyesen képviseljük az igazságot. A hittérítés, a lélekmentés összes terveiben tartsuk szem előtt ezeket az elveket.

Néhány ország olyan előnyökkel rendelkezik, ami eleve a nevelés és áldásos hatás központjává teszi őket. Az angol nyelvű és az európai protestáns nemzetek között aránylag könnyen megközelíthetjük az embereket. Ezért számos előnnyel kecsegtet, ha intézményeket alapítunk itt, és fejlesztjük munkánkat. Más országokban, mint például Indiában, Kínában a hittérítőknek hosszadalmas tanuláson kell átesni, mielőtt megértenék az embereket, és viszont, s a munkának minden lépésnél súlyos nehézségekkel kell megbirkózni. Amerikában, Ausztráliában, Angliában és néhány más európai országban nincsenek ily hátrányok. Amerikában számos intézményünk működik, hogy szilárd jelleget adjanak a munkának. Hasonló eszközökre és berendezésekre kell szert tennünk Angliában, Ausztráliában, Németországban, Skandináviában s más európai országban. Ezekben az országokban már most vannak az Úrnak rátermett s tapasztalt munkásai. Ők vezethetik intézményeink alapítását, a mű különböző ágazatainak tevékenységét. Isten terve, hogy lássuk el őket javakkal és eszközökkel. A megalapozott intézmények szilárd jelleget kölcsönöznének a műnek ezekben az országokban, s lehetőség nyílna a munkásképzésre a kevésbé felvilágosult, pogány nemzetek számára. Tapasztalt munkásaink eredményessége így megszázszorozódna.

Nagy munka vár ránk Angliában. A Londonból szétsugárzó fénynek tiszta, felismerhető sugarakban kellene előragyognia a túlnan fekvő területekre. Isten tevékenykedik Angliában, mi mégis rettenetesen elhanyagoltuk az angol nyelvű világot. Angliának sokkal több anyagira és eszközökre lenne szüksége. Londont is alig érintettük. Mikor elém lett tárva, mélyen megrendültem e nagyváros állapotán. Bánt, hogy nem küldtünk komolyabb összegeket az európai mű számára. Rettenetesen fáj a szívem, ha a svájci, németországi, norvégiai és svédországi műre gondolok. Ahol ma egy vagy két férfi küszködik, hogy fejlessze a mű különböző ágazatait, ott százaknak kellene tevékenykedni. Csak magában Londonban legalább száz embernek kellene dolgoznia. Isten megjegyzi munkájának elhanyagolását, s valamikor súlyos számlát kell kiegyenlítenünk.

Ha az amerikai munkások továbbadják nagyszerű előnyeiket, akkor széleskörű felvirágzásnak leszünk tanúi Angliában. Együtt fognak érezni az ott nehézségekkel küzdő munkásokkal, s lesz szívük így szólni nemcsak ajkukkal, de tetteikkel is: „Ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.” (Mt 23:8) Akkor nagyvonalú munka végzésének lesznek tanúi Londonban, végig Anglia nagyvárosaiban, s a különböző európai országokban.

Isten felhív, hogy erőteljesen fejlesszük a kereszt diadalát Ausztráliában. Új területek nyílnak meg előttünk. Pénz és munkáshiány hátráltatja a művet, de nem szabad továbbra is hátráltatni. Az összes ország közül Ausztrália hasonlít legjobban Amerikára. Fellelhető ott mindféle ember. S mivel még nem hirdették, így el sem vethették a figyelmeztetést. Becsületes emberek ezrei esedeznek világosságért. Isten őrei álljanak Sion falán, s hirdessék a figyelmeztetést: „Eljön a reggel s azután az éjszaka”; az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Míg a négy angyal visszatartja, a szeleket, egész Ausztráliba be kell hatolni az üzenetnek, amilyen gyorsan csak lehetséges.

A mű megerősítése ezekben az angol nyelvű országokban százszor akkora tekintélyt ad majd munkásainknak, mint eddig élveztek, hogy soksok országban kitűzzék az igazság zászlaját.

Míg eme szűkölködő mezőket próbáljuk megművelni, hangzik a kiáltás a messzi országokból. „Jöjjetek át, és segítsetek rajtunk.” Ezek viszont nem olyan könnyen elérhetők, és nem annyira érettek az aratásra, mint a közelebb fekvő területek. Mégsem szabad elhanyagolnunk őket.

Az Úr nemrégiben feltárta előttem az afrikai hittérítés nyomorát. Az Amerikából az afrikai bennszülöttekhez küldött hittérítőink szenvednek a létfenntartási cikkek hiánya miatt. Nem támogatjuk eléggé Isten hittérítőit, akik a könyörület üzenetét hirdetik a pogány országokban.

Testvérink még nem értik meg, hogyha támogatják a mű fejlesztését külföldi területeken, azzal a hazai munkát is fellendítik. Amit a munka megkezdésére adunk az egyik helyen, az a többi területen is erősíti a művet. Amikor felmentjük a munkásokat az anyagi terhek alól, azonnal kiterjeszthetik működésüket. Amint emberek térnek az igazsághoz, és gyülekezetek alakulnak, pénzügyi erőnk is egyre nő. A gyülekezetek rövidesen nemcsak a maguk határain belül tudják majd folytatni a munkát, hanem ki tudják terjeszteni más területekre is. Ezzel megoszlik a hazai gyülekezeteken nyugvó teher.

A belföldi hittérítés ágazatai akkor indulnak további fejlődésnek, amikor bőkezűbb, önfeláldozóbb lelkületet tanúsítunk a külföldi hittérítés felvirágoztatása iránt. Mert a hazai munka jóléte Istenen kívül nagyrészt a messzi országokban végzett evangéliumi tevékenység visszatükröződő hatásától függ. Az hozza érintkezésbe lelkünket a minden hatalom forrásával, ha cselekvőn igyekszünk ellátni Isten ügyének szükségleteit.

Bár a külföldi hittérítés nem fejlődik kellőképpen, az eredmények mégis okot adnak a hálára s alapot a bátorításra. Sokkal kevesebbet költöttünk külföldön, mint idehaza, ezért a munka ott óriási nyomás alatt, megfelelő eszközök nélkül folyik. Mégis, ha figyelembe vesszük az ezekre a területekre küldött segítséget, az eredmény valóban meglepő. Hittérítésünk sikere teljességgel arányban áll önmegtagadó, önfeláldozó igyekezetünkkel. Csakis Isten tudja felbecsülni az elvégzett munkát, amint világosan és félreérthetetlenül hirdetjük az örömhír üzenetét. Új területekre hatolunk be, és támadó hadműveleteket folytatunk. Vetjük az igazság magját, s világosság ragyog sok ember gondolkodásába, istenismeretük kibővül, és pontosabb fogalmat alkotnak, hogy milyen jellemet kell kialakítaniuk. Ezrekkel ismertetjük meg az igazságot, ahogyan az Jézusban él. Átitatta őket a hit, mely szeretetből fakad, szeretettel munkálkodik, és megtisztítja a lelket.

E lelki előnyök értéke meghaladja értelmi képességünket. Miféle ólmos zsinórral lehetne lemérnünk a hirdetett igazság mélységét? Milyen mérleg mérhetné le pontosan az igasághoz tértek áldásos hatását? Mikor rájuk kerül a sor, ők is lélekmentők lesznek, tevékenykedve embertársaikért. Számos helységben imaházakat építenek. Kutatnak a Biblia értékes igazságai után. Az Isten hajléka az emberek között van, s velük lakozik.

Örvendezünk tehát, mert olyan munkát végzünk e területeken, melyet Isten jóváhagyhat. Emeljük fel hangunkat, illessük dicsérettel és hálával az Úr nevét a külföldi hittérítés eredményeiért.

S vezérünk, aki sohasem követ el hibát, ennek ellenére utasít, hogy törjünk előre. Hatoljunk be új területekre. Bontsatok zászlót minden országban. „Kelj fel, világosodjál, mert elérkezett világosságod és az Úr dicsősége feltámadott rajtad.”

Legyen a jelszavunk – Előre, mindig csak előre. Isten angyalai előttünk járnak, elkészítik az utat. Nem tehetjük le addig felelősségünket a túlnan fekvő területekért, míg az Úr dicsősége be nem ragyogja az egész földet.

Gyülekezeteinkben ébresszük fel a hittérítő, lélekmentő lelkületet. A gyülekezet valamennyi tagja gondolkozzék rajta, hogyan segíthetné Isten munkáját, mind itthon, mind külföldön. Alig ezredrészét végezzük annak, amit a hittérítés mezején végeznünk kellene. Isten felhívja munkásait, foglaljanak el neki új területeket. S szolgáló angyalok fognak együttműködni a gyülekezet olyan tagjaival, akik önzetlenül fáradoznak a Mesterért.

Krisztus a lélekmentés céljaira szervezte meg a földi gyülekezetet, s látni kívánja, hogy az egész gyülekezet utakat és módokat talál, melyek segítségével az előkelő és egyszerű, a gazdag és szegény is meghallja az igazság üzenetét. Nem mindenkit hív el személy szerint külföldi mezőkre, de mindenki segíthet imájával, s a hittérítésre adott ajándékokkal.

Az egyik buzgó keresztény amerikai üzletember, munkatársával beszélgetve megjegyezte, hogy ő is Krisztusért fáradozik a nap huszonnégy óráján át. Összes üzleti kapcsolatomban, mondta, Mesteremet igyekszem képviselni, Ha alkalom kínálkozik, másokat is megpróbálok nyerni számára. Egész nap Krisztusért fáradozom. S éjjel, míg alszom, egyik emberem Kínában fáradozik az Úrért.

Magyarázatképp hozzáfűzte: Fiatalkoromban eltökéltem, hogy hittérítő leszek a pogányok között. Mikor azonban apám meghalt, át kellett vennem az üzletet, hogy gondoskodni tudjak családunkról. Most ahelyett, hogy magam mennék, hittérítőt tartok el. Munkásom az egyik kínai tartomány városában állomásozik. Tehát míg alszom, képviselőmön át még mindig Krisztusért fáradozom.

Ne akadnának olyan szombattartó adventisták, akik ugyanezt tennék? Ahelyett, hogy azok a gyülekezetek tartanák lekötve a lelkészeket, melyek már ismerik az igazságot, szóljanak így e munkásokhoz: „Menj és fáradozz a sötétben, halálukon lévő emberekért. Majd mi folytatjuk a gyülekezet szolgálatát Megtartjuk az órákat, s Krisztusban való éléssel fenntartjuk lelki életünket is. Tevékenykedni fogunk a körülöttünk élő emberekért, és elküldjük imáinkat és ajándékainkat az ínségesebb, elhagyottabb területek munkásainak ellátására.”

Miért is ne foghatna össze valamelyik gyülekezet, vagy néhány kisebb gyülekezet tagsága, hogy hittérítőt tartsanak el a külföldi területeken. Ha lemondanának önző kielégüléseikről, ha mellőznék a felesleges és ártalmas dolgokat, meg is tudnák tenni. Testvéreim, segítsetek ebben. Könyörögve kérlek, tegyetek valamit Krisztusért, és most tegyétek. A tanítón keresztül, akit pénzetek eltart a hittérítés mezején, lelkeket menthettek meg a romlástól, hogy csillagként ragyogjanak majd az Üdvözítő koronájában.