Krisztusba vetett hit által minden orvos birtokában lehet a legértékesebb gyógyító erőnek, a bűntől beteg lélek gyógyszerének. A megtért és az igazság által megszentelt orvos Isten munkatársa, Jézus követőjeként szerepel a mennyben. Az igazság megszentelő erejével Isten a betegápoláshoz bölcsességet és hozzáértést ad az orvosoknak és az ápolóknak. Ez a gyógyító erő megnyitja sok szív szorosan bezárt ajtaját. Férfiakat és nőket vezet az igazság megértésére, s ez épp oly szükséges a lélek megmentéséhez, mint a test gyógyításához.

Ez adja jelen tevékenységünk jellegét. Az egészségügyi hittérítés jobbja a harmadik angyal üzenetének, amelyet hirdetnünk kell a bukott világnak. Az orvos, a kórház vezetői s minden más alkalmazottja, ha becsületesen megteszi a ráeső részt, az üzenet munkáját végzi. Így az igazság hangja eljut minden nemzethez, törzshöz, néphez és nyelvhez. Ennek egy részét az angyalok végzik. A szenvedéstől szabadulók szívében lelki örömet és zengzetet ébresztenek. Isten iránti hálaadást fakasztanak azok ajkáról, akik befogadják a becses igazságot.

Közöttünk minden orvos legyen keresztény, mert csak igazi bibliai keresztények tudnak hivatásuk magaslatára emelkedni.

Az orvos, aki megérti helyzetének felelősségét, azokért fáradozva, akikért Krisztus óriási áldozatot hozott, szükségét érzi Krisztus jelenlétének. Mindent alávet az élet magasabb érdekeinek, mert tudja, hogy örök életre menthet meg. Mindent megtesz, hogy megmentse mind a testet, mind a lelket. Úgy próbál gyógyítani, mint Krisztus gyógyítana helyében. Amelyik orvos szereti Krisztust s az embereket, akikért Krisztus meghalt, odaadón igyekszik behozni a betegszobába az élet fájának levelét. Igyekszik megtörni a szenvedők számára az élet kenyerét. Az akadályok és nehézségek ellenére ez az orvosi hivatás ünnepélyes, szent feladata.

Az az igazi hittérítés, ha a leghűbben képviselik az Üdvözítő fáradozását, ha a leghívebben követik módszereit, ha a leginkább elősegítik dicsőségét. A mennyben elégtelennek jegyzik fel az olyan lélekmentést, mely nem üti meg ezt a mértéket. Lemérik a szenthely mérlegén, és híjával találják.

Az orvosok tereljék Krisztusra, a lélek és a test orvosára a beteg gondolatait. Krisztus megteszi, amit az orvosok csak megkísérelhetnek. Az ember igyekszik meghosszabbítani az életet. Krisztus maga az élet, minden életerőnek forrása, aki már átment a halálon, hogy elpusztítsa azt, akié a halál hatalma volt. Van balzsam Gileádban, s orvos is van. Krisztus a legmegalázóbb kínhalált szenvedte el. Feladta drága életét, hogy legyőzhesse a halált. De feltámadt a sírból. Angyalok seregei jöttek el, hogy lássák, mikor felveszi letett életét. A Józseftől kölcsönvett sírról hallották diadalmas örömének szavait: „Én vagyok a feltámadás és az élet.”

Választ nyert a kérdés: ha az ember meghal, élni foge újra? Krisztus elviselte a bűn terhét, s alászállt a sírba. Így bevilágította azok sírját, akik hitben haltak meg. Isten, emberi alakban, világosságra hozta az életet és halhatatlanságot az evangélium által. Halálával örök életet biztosított a benne hívőknek.

Halálával elítélte a bűn és hűtlenség kezdeményezőjét. Végül annak kell elszenvedni a bűn büntetését, az örök halált. Krisztus az egyetlen, aki meghódíthatta a halált. Ö az örök élet tulajdonosa és adományozója. Ö az Üdvözítőnk. Áldott minden orvos, aki a szó valódi értelmében lélekmentő. Lelkek megmentője, akikért Krisztus életét adta. Az ilyen orvos naprólnapra tőle tanulja, miként virrasszon és dolgozzék férfiak és nők testének és lelkének megmentésén. Az Üdvözítő jelen van a betegszobában, a műtőben, s hatalma nagy dolgokat visz véghez nevének dicsőségére.

Az orvos nemes munkát végezhet, ha a nagy orvossal áll kapcsolatban. Alkalmat találhat az élet szavait szólni a beteg családjához, akik együtt szenvednek a beteggel. A szenvedőt pedig megnyugtathatja és felemelheti annak segítségével, aki mindörökre üdvözítheti azokat, akik őáltala járulnak Isten elé.

Mikor Isten Lelke munkálkodik a lesújtott ember gondolkodásán, s elvezeti az igazság utáni érdeklődésre, tudakozódásra, az orvos úgy fáradozzék a drága lelkekért, mint Krisztus fáradozna. Ne erőltessen rá különleges hittételt, hanem irányítsa a beteget Jézushoz, a bűnbocsátó Megváltóhoz. Isten angyalai majd hatnak a beteg értelmére. Lesz, aki visszautasítja a fényt, melyet Isten gondolkodásukba és lelkük templomába kívánt ragyogtatni. Mégis sokan elfogadják, s ezek értelméből kisöpri az ámítás és tévelygés változatait.

Használjunk ki körültekintően minden lehetőséget, hogy Krisztus módjára tevékenykedjünk. Az orvos szóljon Krisztus gyógyításairól, gyengédségéről és szeretetéről. Higgye, hogy Jézus a munkatársa, aki szorosan mellette áll. „Isten munkatársai vagyunk” (1Kor 3:9) Az orvos sose hanyagolja el Krisztusra, a Főorvosra terelni a beteg gondolatait. Ha a Megváltó él szívében, gondolatai szüntelen a test és a lélek gyógyítóján fognak forogni. Arra tereli a szenvedő gondolatait, aki meg tud gyógyítani, aki a földön jártakor meggyógyította a betegeket, mikor így szólt: „Fiam, megbocsátattak néked a te bűneid,” (Mk 2:5) Meggyógyította testüket, lelküket.

A szenvedés mindennapos látása sose tegye az orvost hanyaggá vagy érzéketlenné. A súlyos beteg úgy érzi, hogy teljesen ki van szolgáltatva az orvosnak. Öt tekinti egyedüli reménységének a világon. Minden alkalmat megragadva mutasson arra, aki nálánál nagyobb, aki magának Istennek Fia, aki életét adta, hogy megmentse őt a haláltól, aki szánja a szenvedőt, s aki Isten hatalmával szakértelmet és bölcsességet ad mindenkinek, aki kéri.

Ha a beteg nem tudja, mi lesz betegségének kimenetele, akkor jött el az ideje, hogy az orvos hasson a beteg gondolkodására. Nem, hogy dicsőséget szerezzen magának, hanem hogy Krisztushoz, személyes Megváltójához irányítsa az embert. Ha a beteg életben marad, az orvos kötelessége lelke fölött virrasztani. A beteg azt gondolja, hogy az orvos mentette meg életét. Mire használja az orvos ezt a nagy bizalmat? Mindig arra, hogy Krisztusnak nyerje meg a betegeket, mindig Isten hatalmának dicsőítésére.

Mikor a válság elmúlt, s a siker láthatóvá válik, töltsön vele néhány percet imában, akár hívő a beteg, akár hitetlen. Fejezze ki háláját betege életének megmentéséért. Amely orvos így végzi munkáját, ahhoz vezeti betegét, akitől az életmentés függ. A beteg az orvosra árasztja a hála szavait, mivel Istenen keresztül érintkezésbe hozta életét az életével. De a hálát és dicséretet adjuk Istennek, aki bár láthatatlan, mégis jelen van.

A betegágyon az emberek gyakran elfogadják és megvallják Krisztust. A jövőben ez gyakrabban fordul elő, mert Isten gyors munkát fog végezni világunkban. Az orvos ajkán fakadjanak a bölcsesség szavai, Krisztus pedig megöntözi az elültetett magot, s örök életre termő gyümölcsöt érlel belőle.

A legértékesebb lehetőségeket mulasztjuk el, mert nem szóljuk az Igét alkalmas időben. Gyakran becses tehetségeket hagyunk elheverni, melyeknek pedig ezerszeres gyümölcsöt kellene teremniük. Őrködjünk aranyat érő alkalmaink fölött, máskülönben a semmibe tűnnek. Ne engedjük, hogy bármi akadályozza az orvost ennek végzésében. Mert ez nem más, mint az igazság lelkészi hivatása.

Nincs elég istenfélő orvos, aki hivatásában az Urat szolgálja. Széleskörű munka vár befejezésre, ezért az orvosoknak és lelkészeknek tökéletes egyetértésben kell dolgozniuk. Lukács evangélistát a szeretett orvosnak hívták. Azok testesítik meg az örömhírt, akik hozzá hasonló tevékenységet folytatnak.

Az orvos előtt számtalan alkalom nyílik figyelmeztetni a megátalkodottakat, vidítani a csüggedteket és reményvesztetteket, s előírást adni a test és értelem egészségére. Aki így tanítja az embereket az igaz mértékletesség elveire, s aki a lelkek őrzőjeként tanáccsal látja el az értelmükben s testükben betegeket, az megteszi a magáét, hogy népet készítsünk elő az Úr napjára. Az orvosi lélekmentőnek ezt kell elérnie a harmadik angyal üzenetével.

A lelkészek és orvosok dolgozzanak össze. Tevékenykedjenek buzgón, hogy kiszabadítsák az ellenség csapdáiba esetteket. Vezessék őket Jézushoz, mert ő megigazulásuk, erejük és egészségük. Álljanak résen a lelkekért. Egyesek erős kísértésekkel küzdenek, s annak veszélye, hogy az ellenfél csábításai diadalmaskodnak rajtuk. Ne menjetek el mellettük úgy, hogy fel ne ajánlanátok segítő kezeteket! Ha segítségre szorulót látsz, szólítsd meg, ha nem is ismered. Imádkozz vele. Vezesd Jézushoz.

Ez a munka ugyanúgy az orvosé, mint a lelkészé. Vezessenek Jézushoz magán és nyilvános erőfeszítéssel.

Minden vállalkozásunkban, minden intézményünkben ismerjük el Krisztust Mesternek. Az orvosok legyenek Krisztus képviselői. Az orvosi közösség sok javulást vezetett be, s tovább is fejlődniük kell e téren. Akik emberek életét tartják kezükben, azoknak műveltnek, csiszoltnak, megszenteltnek kell lenniük. Akkor az Úr hatalmas erővel, nevének dicsőségére dolgozik általuk.

A béna meggyógyítása mutatja, miként fáradozzunk. A béna férfi barátaitól hallott Krisztusról, s megkérte őket, vigyék a hatalmas Gyógyítóhoz. Jézus tudta, hogy a papok célzásai gyötörték a bénultat. Azt hitte, hogy Isten bűnei miatt vetette el őt. Ezért Jézus elsőször megnyugtatta: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.” Ez a bátorítás békével és örömmel töltötte el a beteget. A jelenlévők közül azonban morogni kezdtek. Szívükben így szóltak: „Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül Isten?” S hogy ezek is megtudják, hogy az ember Fiának hatalma van megbocsátani a bűnöket, így szólt: „Kelj fel, vedd a te ágyadat és járj.” Ebből láthatjuk, hogy a Megváltó a gyógyítást az igazság hirdetésével kapcsolta össze.