Minden tevékenységünkben szenteljünk több figyelmet a nyelvművelésre. Lehetünk nagy tudósok, de ha nem tudjuk helyesen használni nyelvünket, kárba veszik a fáradozásunk. Ha nem tudjuk érthetően közölni mondanivalónkat, mit ér akkor a műveltségünk? Tudásunk kevés hasznot hajt, ha nem műveljük a beszéd képességét. Jaj, milyen csodálatos hatalom ez, amikor bölcsességgel, segítőkészséggel, s azzal a képességgel párosul, hogy a mondottakra terelje az emberek figyelmét.
Akik Isten ügyének munkásaivá szeretnének válni, azokat neveljük rá a világos, érthető beszédre, különben megfosztjuk őket jóra ható képességük felétől. Felbecsülhetetlen érték ez a mű bármelyik ágában, ha valaki félreérthetetlenül, szabatosan, jól hangsúlyozva tud beszélni. Ez a képesség nélkülözhetetlen azok számára, akik lelkészek, örömhírhirdetők, bibliamunkások vagy könyvterjesztők szeretnének lenni. Akik be óhajtanak lépni a munkának eme területeire, azokat tanítsuk meg úgy használni a hangjukat, hogy mikor az igazságról szólnak, határozott benyomást tegyenek a jóra. Nem szabad azzal csúfítanunk az igazságot, hogy tökéletlen beszéddel hirdetjük azt.
Komoly segítségre talál az a könyvterjesztő, aki szabatosan és határozottan tud szólni az eladásra kínált könyvekről. Lehetőség nyílhat előtte, hogy felolvassa a könyv egyegy fejezetét, s hangjának zenéje, a szavak hangsúlyozása világosan a hallgató elé varázsolják a szóban forgó jelenetet, mintha csak szemtanúi lennének.
Aki bibliafelolvasásokat tart a gyülekezetben vagy a családi körben, olyan lágy zengésű hanglejtéssel olvasson, mely elbűvöli hallgatóit.
Az örömhír lelkészei tanulják meg, hogyan szóljanak hatalommal és kifejezőn. Tegyék az örök élet igéit olyan sokatmondóvá s ellenállhatatlanná, hogy hallgatói akarvaakaratlanul rádöbbenjenek fontosságukra. Rosszul esik, ha hallom némely igehirdető hibás beszédét. Ezek a lelkészek megfosztják Istent a dicsőségtől, mely ráhárulna, ha megtanulnák, mint szólják hatalommal az Igét.
Senki se tekintse magát alkalmasnak a lelkészi szolgálatra, míg szívós igyekezettel le nem győzi beszédhibáit. Ha anélkül próbál szólni az emberekhez, hogy használni tudná a beszéd tehetségét, fele hatása kárba vész, mert nem tanulta meg, miként kösse le a gyülekezet figyelmét.
Bármi legyen is valaki hivatása, tanuljon meg uralkodni a hangján, hogy ha valami nem úgy megy, ahogy kellene, ne használjon olyan hangnemet, mely csak a szívek leghitványabb szenvedélyeit korbácsolja fel. Túl gyakran esik éles, kemény szóváltás. Az éles, parancsoló szavak, a kemény, érdes hang elhidegítik a barátokat, s lelkek elvesztéséhez vezetnek.
A családi körben foglalkozzunk a nyelv művelésével. A szülők tanítsák meg gyermekeiket a világos beszédre, hogy aki hallgatja őket, megértsen minden szót. Tanítsák meg őket, hogy világos, tiszta kiejtéssel olvassák a Bibliát, hogy a felolvasás Istent dicsőítse. S akik a családi oltár körül térdelnek, amikor Istenhez szólnak, ne temessék arcukat a kezükbe és a szék ülésébe. Emeljék inkább fel a fejüket, s szent félelemmel szóljanak mennyei Atyjukhoz, elég hangosan, hogy érteni lehessen szavukat.
Szülők, tanítsátok meg magatokat olyan hangnemben beszélni, mely áldás lesz a gyermekeiteknek. Még az elfoglalt anyák is, ha akarják, pallérozhatják szókészségüket, megtaníthatják gyermekeiket szépen olvasni, és szépen beszélni. Nem kell erre külön időt szakítaniuk, megtehetik, míg munkájukkal foglalatoskodnak. Tanulni sohasem késő. Isten felhívja a szülőket, hogy mindenképpen tökéletesítsék családi körüket.
Különösen a társas összejöveteleken, tapasztalati órákon van égető szükség a világos, tiszta beszédre, hogy a bizonyságtételek értelme el ne vesszen, hanem javunkra váljék. Mikor az összejövetelen elmondjuk egymásnak tapasztalatainkat, akadályokat küzdhetünk le és segíthetjük egymást. Gyakran hibás, érthetetlen szavakkal mondjuk el bizonyságtételünket, ezért nem nagyon lehet kivenni, miről van szó tulajdonképpen. Az áldás így sokszor kárba vész.
Aki imádkozik, aki beszél, szóljon csengő, érthető, nyugodt hangon. A jó hanghordozással felajánlott ima az áldás forrása, az Úr egyik eszköze, hogy közölje népével az igazság becses kincseit. Ámde az imádkozók helytelen hanghordozása miatt nem az, aminek lennie kellene. Az ellenfél ujjong, amikor alig hallhatóan rebegjük el Istennek imáinkat. Isten népe tanulja meg a közérthető beszédet, s imájuk is képviselje helyesen a birtokukban lévő becses igazságokat. Az elmondott bizonyságtétel és felajánlott ima legyen világos, érthető. Ezzel Isten dicsőül meg.
A lehető legelőnyösebben használjuk ki a beszéd képességét. Isten fennköltebb, tökéletesebb igeszolgálatra szólít. Gyalázatot hoz rá azok tökéletlen beszéde, akik ha komolyan igyekeznének, Istennek kedves szószólók lehetnének. Az igazság hatását gyakran lerombolja az eszköz, melyen át hangzik.
Az Úr felhívja mindahány szolgáját, szenteljenek figyelmet a nyelv művelésére, hogy Istennek tetszőn tudják hirdetni a rájuk bízott sorsdöntő, komoly igazságokat. Senki se gyengítse hibás beszédével az igazság hatását. Akik elhanyagolják beszélőképességük csiszolását, ne képzeljék, hogy alkalmasak az Ige szolgálatára, hiszen még nem sajátították el a közlés képességét.
Ha szólsz, jól ejts ki minden szót, ne harapd el a végét. Minden mondatod legyen világos és érthető az utolsó szóig. A mondat végén sokan lehalkítják hangjukat, olyan kivehetetlenül szólnak, hogy csak lerontják gondolatuk erejét. A szavakat, ha egyáltalán érdemesek a szólásra, érdemes világosan, érthetőn szólni, hangsúlyozottan, hangszínezéssel. De soha ne kutass idegen szavak után, melyek csak a tudálékosság benyomását keltik. Minél egyszerűbben beszélsz, annál érthetőbbek lesznek szavaid.
Fiatal férfiak és nők. Ha Isten szívetekbe ültette azt a kívánságot, hogy szolgáljatok néki, minden útonmódon műveljétek nyelveteket, képességetek végső határáig, hogy félreérthetetlenné tehessétek a drága igazságokat. Ne szokjatok rá az érthetetlen, halk imára, melyhez hangerősítő kell. Imádkozz egyszerűen, de érthetően és szabatosan. Nem az alázat bizonyítéka, ha olyan halkan imádkozol, hogy senki sem érti szavadat.
Akik igehirdetőként szeretnének Isten szolgálatába lépni, azokhoz így szólnék: Nagyon törekedjetek a tökéletes beszédre. Kérjétek az Istent, legyen segítségetekre e nemes cél eléréséhez. Ha a gyülekezet előtt imádkozol, ne feledd: Istenhez beszélsz, s ő azt akarja, hogy minden jelenlévő meghallja és hozzáadhassa kéréseit a tiedhez. Az egymásba torlódó szavakkal elhadart ima nem dicsőíti meg Istent, és a hallgatónak sincs áldására. Igehirdetőink, és akik nyilvánosan imádkoznak, tanuljanak meg úgy könyörögni, hogy dicsőítsék Istent, és a hallgatóknak is áldására legyen. Beszéljenek lassan, érthetően és elég hangosan, hogy a közösség csatlakozni tudjon hozzájuk az ámen kimondásában.