Ne, kicsinyeljük le az örömhír szolgálatát. Egyetlen vállalkozást se igazgassunk oly módon, hogy az miatt alacsonyabb rendű hivatásnak tekintsék az igeszolgálatot. Mert nem az. Akik lekicsinylik a lelkészi hivatást, Krisztust kicsinylik le. Az igeszolgálat különféle ágazatai mind a legmagasztosabb tevékenység, ezért értessük meg a fiatalokkal, hogy nincs áldottabb hivatás az örömhír igeszolgálatánál.

Ne riasszátok el ifjainkat a lelkészi pályától. Fennáll a veszély, hogy izzó rábeszélésekkel némelyeket elterelnek az ösvényről, ahová Isten szólítja őket. Egyeseket arra buzdítottak, hogy orvosnak képeztessék magukat, pedig a lelkészi hivatásra kellene készülniük. Az Úr több igehirdetőt hív a szőlőjébe. Ezt a szót hallottam: „Erősítsétek meg a végvárakat, tartsatok megbízható őröket a világ minden részén.” Isten hív benneteket, ifjak. Egész sereg ifjút hív, aki nagyszívű, nagy értelmű, és szíve mélyéből szereti Krisztust és az igazságot.

A szellemi képesség és a műveltség foka sokkal kevésbé fontos, mint az a lelkület, mellyel munkába állunk. A lelkészi pályának nem kimagasló és tanult emberekre van szüksége, sem szónoki képességű erkölcsprédikátorokra. Isten olyan férfiakat hív, akik néki adják magukat, hogy Szentlelke átitassa őket. Krisztus és az emberiség ügye megköveteli a megszentelt, önfeláldozó embereket, akik készek kimenni a táboron kívül, és hordozni az Úr gyalázatát. Legyenek erős, hősies férfiak, méltó vállalkozásra készek, s áldozathozatallal kössenek szövetséget Istennel.

A lelkész pályán nincs helye a tétleneknek. Isten szolgái lássák el az igehirdető munkáját, végezzék el szolgálatukat. Ne legyenek restek, hanem Isten szavának magyarázóiként, végsőkig fejtsék ki erőiket, hogy kötelességtudók legyenek. Sose hagyják abba a tanulást. Tartsák ébren lelküket a munka szentsége s hivatásuk súlyos felelősségei iránt, hogy soha, sehol se mutassanak be Istennek nyomorék áldozatot. Olyan égőáldozatot, mely nem került sem tanulásba, sem imába. Az Úrnak élénk lelki életet élő emberekre van szüksége. Minden munkás elnyerheti a magasságból az erő adományát, s hittel és reménnyel haladhat előre az ösvényen, amerre Isten szólítja. A fiatal, megszentelt munkásban Isten szava lakozik. Eleven, buzgó és erős lesz, s Isten Igéjében a tanácsadás kiapadhatatlan forrására talál.

Isten ezt a népet hívta el, hogy közölje a világgal Krisztus közeli eljövetelének üzenetét. Hirdetnünk kell az örömhír lakomájára szóló utolsó meghívást, a Bárány menyegzői vacsorájára az utolsó felszólítást. Helységek ezreinek, ahol eddig még nem hallották, meg kell hallaniuk az üzenetet. Újra megkérdem ifjainkat: Hát nem Isten hívott el az üzenet hangoztatására?

Hány ifjú készséges most belépni Isten szolgálatába, nem, hogy őket szolgálják, hanem, hogy ők szolgáljanak? A múltban ott voltak, akik egyik ember után a másikra összpontosították gondolataikat, s így szóltak: „Segítsen az Úr megmenteni ezt az embert.” Most viszont ritkák az ilyen esetek. Hányan tevékenykednek úgy, mintha igazán tudatában élnének a bűnösöket fenyegető veszedelemnek? Hányan viszik imában Isten elé azokat, akikről tudják, hogy veszélyben forognak, esedezve neki, hogy mentse meg őket?

Pál, Isten küldöttje mondja az őskeresztény egyházról: „És dicsőítik bennem az Istent.” (Gal 1:24) Teljes erőnkből igyekezzünk úgy élni, hogy rólunk is el lehessen ezt mondani. Az Úr utakat és módokat tár azok elé, akik teljes szívből keresik őt. Azt kívánja, hogy ismerjük el isteni gondoskodását, mely a munkaterülete, és sikeres elfoglalásuk előkészítésénél látszik meg.

A lelkészek és örömhírhirdetők többször jöjjenek össze buzgón imádkozni azokkal, akiket meggyőzött az igazság. Ne feledjétek, hogy Krisztus mindig veletek van. Az Úr kegyelmének legbecsesebb megnyilvánulásait tartja készenlétben, hogy megerősítse és bátorítsa az őszinte, alázatos munkást. Majd továbbítsd a világosságot, melyet az Úr rád ragyogtat. Akik ezt teszik, azok hozzák az Úrnak a legértékesebb áldozatot. Akik az üdvösség örömhírét hordozzák, azok szívében ott izzik Isten dicséretének lelkülete.

„Ezeket mondja az, aki az ő jobb kezében tartja a hét csillagot, aki jár a hét aranygyertyatartó között.” (Jel 2:1)

A tiszta hatások, melyeknek bőségesen ott kell lenniük a gyülekezetben, elválaszthatatlanok Isten igehirdetőitől, akiknek Krisztus drága szeretetét kell képviselniük. A menny csillagai Krisztus parancsnoksága alatt állnak. Megtölti őket világossággal, irányítja a pályájukat. Ha nem tenné, hulló csillagokká válnának. Ugyanez a helyzet igehirdetőivel is. Ők is eszközök csupán, s az összes jó, amit elérnek, Isten hatalma által történik. Isten világosságának rajtuk át kell előragyognia. Krisztus dicsőségét gazdagítja, hogy a Szentlélek tevékenysége által komolyabb áldássá teszi szolgáit a gyülekezet számára, mint amilyenek a csillagok a föld számára. A Megváltó az eredményességük. Ha rajta csüggnek, mint Krisztus csüggött az Atyán, akkor majd az ő tetteit végzik. Ha Istent teszik támaszukká, nekik adja világosságát, hogy visszatükrözzék a világnak.

Akik csillagok Krisztus kezében, szüntelen őrizzék meg a megszentelt, tiszta méltóságot. Hiszen Krisztust képviselik. Krisztus általi egyszerű közvetlenség ez, az igazság tiszta, s szent méltósága.

Isten szolgái hirdessék az Igét. A Szentlélek hatása alatt rendezetté válnak, mint a csillagok Krisztus kezében, hogy előragyogtassák fényességét. Akik Krisztus szolgáinak tartják magukat, keljenek fel, mert elérkezett világosságuk, és az Úr dicsősége feltámadt rajtuk. Értsék meg, hogy Krisztus azt a tevékenységet várja el tőlük, amelyet ő végzett. Hagyják maguk mögött a gyülekezeteket. Azoknak hirdessék az igazság szavát, akik mit sem tudnak Isten figyelmeztető üzenetéről.

Ne csökkentsük, hanem sokszorozzuk meg a munkások számát a lelkészi karban. Ahol most egyetlen igehirdető van a mezőn, hússzal növeljük a számukat, s ha Isten Lelke irányítja őket, az a húsz, úgy fogja hirdetni az igazságot, hogy további húszan csatlakoznak hozzájuk.

Krisztus tisztsége és hivatása neki tetsző állapotokat teremteni. Amint követői közelednek a hit s a testvéri szeretet teljességéhez, egyre nagyobb és nagyobb hatalommá kell válniuk az igazság hirdetésére. Isten gondoskodott az isteni segítségről minden kényszerhelyzetre, melyek meghaladják emberi erőnket. Odaadományozza a Szentlelket minden szorultságban, hogy erősítse hitünket és bizalmunkat, felvilágosítsa gondolatainkat, s megtisztítsa szívünket. Azt akarja, hogy elég eszköz álljon rendelkezésére tervei megvalósításához. Felszólítalak, hogy Istentől kérjetek tanácsot. Keressétek őt teljes szívetekből, s „valamit mond néktek, megtegyétek.”. (Jn 2:5)

Az Úr nem azért hív el férfiakat, hogy a gyülekezetben tevékenykedjenek. Nem olyanokhoz szólni hívta el őket, akik nem szorulnak kezdetleges igyekezetükre, akik nagyon jól ismerik a tényeket, és szolgálatuk nyomán nem érzik a Lélek vonzását. A rátermett fiatalok a tapasztalt munkásokkal tevékenykedjenek együtt a nagy búzamezőn. Legtöbbjük akkor boldogul legjobban, ha könyvterjesztéssel kezdi, s közben kihasználja az alkalmakat az örömhír szolgálatára.

Mégse váljék senki a másik árnyékává. Ne váljanak puszta géppé, hogy emberi parancsra daráljanak le bizonyos tárgyakat. Senki se osszon ki nekik elmondandó igehirdetést. Törekedjenek a Szentlélek által Istentől tanulni. Imájukkal és Isten szavának szorgalmas kutatásával keressenek segítséget. Ha így tesznek, aki elhívja őket az örömhír szolgálatára, megmutatja, hogy választott edényei ők. Szavakat ad szájukba, hogy azokat szólják.

Legfőbb kötelességünk a nagy Tanítótól tanulni meg a különböző tárgykörök tanításait. Isten szava egyetlen célt állít mindenki elé: Legyenek olyanok, mint Jézus, aki amerre járt, jót tett.

„Aki nékem szolgál – mondta Krisztus – engem kövessen.” (Jn 12:26) A munkások tanulmányozzák Jézus életét és munkásságát. Naponta törekedjetek az ő életét élni.

Ifjak, törekedjetek megismerni az Urat, akkor tudni fogjátok, hogy „biztosan eljön, mint a hajnal”, (Hós 6:3) Szüntelenül törekedjetek a tökéletesedésre. Igyekezzetek azonosítani magatokat az Üdvözítővel. Éljetek hit által Krisztusban. Végezzétek a munkát, melyet ő végzett. Éljetek a lelkek megmentéséért, akikért életét adta. Igyekezzetek mindenben segítségére lenni azoknak, akikkel érintkeztek. Szüntelen törekedjetek a tökéletességre. Életetek valósítsa meg e szavakat: „Ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem parancsolataiddal.” (Zsolt 119:98) Beszélgess mennyei bátyáddal, aki majd befejezi nevelésedet: parancsra új parancs, szabályra új szabály, itt is kicsit, ott is kicsit. Ha szoros kapcsolatban álltok azzal, aki áldozatul kínálta fel magát a pusztuló világ megmentéséért, akkor Istennek tetsző munkásokká tesz. Amikor rá tudsz tapintani valamelyik igazságra, és alkalmazni is tudod, mikor így tudsz szólni: „Én Uram, én Istenem”, akkor bő mértékben tied lesz a kegyelem, a béke és az öröm.

Az Úr üzenete most ez: Tárjatok fel új mezőket, s növeljétek a munkások számát. Neveljetek ifjakat a munkára, ne késlekedjetek. Neveljetek, neveljetek, neveljetek!

„Nem azt mondjátoke, hogy még négy hónap és eljön az aratás? Íme, mondom néktek: Emeljétek fel szemeteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt, hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.” (Jn 4:3536)