Balaclava, Victoria, Ausztrália,

1898. március 25.

Kórházunk orvosához

Kedves testvérem!

Most kaptam meg leveledet. Látom, pénzügyi közelharcot vívsz. Nagyon örülök, hogy bátorítást merítettél a szavakból: „Fogja meg erősségemet, kössön békét velem, békét kössön velem.” (Ésaiás 27:5) Higgyünk Istenben! Őbelé vessük bizalmunkat! Az Úr mindent tud a helyzetről, amelybe kerültünk és fáradozni fog értünk. Megtiszteltetésnek veszi, ha bízunk benne, ha hozzá visszük minden gondunkat. „Akármit kértek majd nevemben, én megcselekszem azt, hogy dicsőítessék az Atya a Fiúban.” (János 14:13) Isten gondoskodásai és adományai nem ismernek határt. Az ül a kegyelem trónján, aki megengedi, hogy Atyánknak nevezzük.

„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy ha valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Az Úr nem tartotta teljesnek a megváltás tervét, amíg csak a maga szeretetét ruházta bele. Természetünkbe öltözött közbenjárót helyezett hát oltárához. Krisztus feladata, hogy mint fiait és lányait mutasson be minket Istennek. Akik befogadják Őt, azokért közben jár. Jézus az ő vérével fizette meg a válságdíjukat. Érdemeire hivatkozva, erőt ad nekik, hogy a királyi család tagjaivá, a mennyei király gyermekeivé váljanak. Az Atya pedig azzal mutatja ki Krisztus iránti végtelen szeretetét, hogy barátaiként fogadja be és köszönti Krisztus barátait. Az Atya megelégedett az elfedező áldozattal. Fiának emberré válása, élete, halála és közbenjárása Őt dicsőíti.

Kéréseink Krisztus nevében szállnak az Atyához, s az Atya kitárja könyörületének kincseit, hogy tessék, vegyünk belőle, örvendezzünk neki, és adjuk tovább. Krisztus mondja: „Kérjetek a nevemben. Nem mondom, hogy én kérem az Atyát értetek. Az Atya ugyanis szeret benneteket. Hivatkozzatok rám. Ez eredményessé teszi imáitokat, és az Atya ki fogja tölteni rátok kegyelmének gazdagságát. Ezért kérjetek, és adatik nektek, hogy örömötök teljes legyen.”

Krisztus az összekötő kapocs Isten és ember között. Urunk személyes közbenjárását ígérte. Igazságos tetteinek összes érdemét latba veti a könyörgőért. Esedezik az emberért, és az ember, isteni segítségre szorulva, Isten jelenlétében könyörög magáért; igénybe veszi annak tekintélyét, aki életét adta a világ életéért. Mikor elismerjük Isten előtt, hogy nagyra becsüljük Krisztus érdemeit, kellemes illat járul másokért mondott imáinkhoz. Amikor a Megváltó érdemein át közelítjük meg Istent, Krisztus szorosan maga mellé vesz, emberi karjával átölel bennünket, és isteni karjával megragadja a végtelen Isten trónját. A kezünkben lévő füstölőbe édes illatként helyezi érdemeit, hogy támogassa kéréseinket. Megígéri, hogy meghallgatja könyörgéseinket, és válaszol rájuk.

Igen, Krisztus az ima közvetítője ember és Isten között. Ő az áldások közvetítője is. Istenségét egyesíti az emberivel. Az ember feladata, hogy együttműködjék vele lelkének megmentésén, majd komoly, kitartó erőfeszítést tegyen, hogy mentse a halálukon lévőket.

Most dolgozzunk, míg nappal van. Eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Bizodalmam van az Úrban. Van idő, mikor az Úr kifejezetten tudomásomra adja, hogy oly állapotok uralkodnak gyülekezeteinkben, melyek nem segítik, de hátráltatják az embereket. Olyankor órákig, napokig élénk fájdalom tölt el. Sokan, noha ismerik az igazságot, nem engedelmeskednek Isten szavainak. Befolyásuk nem jobb, mint a világiaké. Úgy beszélnek, úgy viselkednek, mint a világ. Oly igen fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy keresztényietlen viselkedésük mennyire megszégyeníti az Urat! De mikor a fájdalom alábbhagy, eltökélem, hogy keményebben fogok fáradozni e szegény lelkek visszaállításáért, mint valaha, hogy Isten képmása látsszék meg rajtuk.

Imádkozzatok! Imádkozz rendületlen hittel és bizalommal. A szövetség angyala, Urunk, Jézus Krisztus a közbenjáró, Ő biztosítja a hívők imáinak elfogadását.