Melbourne, New South Wales,
1898. február 3.
Kedves testvérem,
különleges világosságban részesültem ma. Az a veszély fenyeget, hogy szem elől veszíted a jelen feladatát. Torlaszokat építesz, hogy elválaszd magadat, és akiket tanítasz, a gyülekezettől. Ennek nem szabad megtörténnie. Akiket az egészségügyi hittérítésre tanítunk, azokat rá kell vezetnünk nevelésük céljára, ami nem más, mint képesíteni őket, hogy Isten igehirdetőivel karöltve jobb munkát végezzenek. Testvérem, ne feledd, hogy az Úrnak népe van a földön, akiket tiszteletben tart. Szavaid azonban, s ahogyan azokat gyakorta kiejted, megingatják a népünk álláspontjába vetett hitet. Abban a veszélyben forogsz, hogy elszakadsz a hittől, melyet a szentek egyszer s mindenkorra megkaptak; hogy hited hajótörést szenved. Ezeket a szavakat hallottam: Nagyon kis lék is elsüllyeszti a hajót. Egy hibás láncszem is értéktelenné teszi a láncot.
Testvérem, ne feledd, hogy az egészségügyi hittérítésnek nem az a célja, hogy elvonja a fiatalokat a lelkészi hivatástól, hanem hogy olyanokat helyezzen a munka mezejére, akik alkalmasabbak a szolgálatra, mivel az orvosi hittérítésben is jártasak. Az egészségügyi hittérítés területén kell gyakorlatra szert tenniük, azután menniük, s az igehirdetőkkel karöltve fáradozniuk. Nem szabad arra tanítanunk őket, hogy kizárólag az elbukottak és elaljasodottak megmentésén fáradozzanak. Ez a munka bárhol megtalálható, és azzal kell összekapcsolnunk, hogy embereket készítsünk elő, hogy a Biblia igazságát tegyék védelmükké a világiak és a bukott egyház álokoskodásai ellen. A harmadik angyalnak nagy hatalommal kell előre törnie. Ezt a munkát senki se vegye semmibe vagy tartsa mellékesnek. Hirdessük az igazságot, hogy férfiak és nők felismerjék a világosságot.
Mit mond az Úr Ésaiás ötvennyolcadik fejezetében? Az egész fejezet igen fontos. „Hát nem ez-é a böjt, amit én kedvelek, hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed; ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat. Akkor felhasad, mint hajnal, a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgatja, jajgatsz, és azt mondja: Íme, itt va-gyok. Ha elveted közüled az igát, és megszűnsz ujjal muto-gatni és hamisságot beszélni.”
„Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségesnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának, és meg-szenteled azt, dolgodat nem tevén, foglalkozást sem találván, hamis beszédet sem szólván. Akkor gyönyörűséged lesz az Úrban; és én hordozlak a föld magaslatain, és azt mívelem, hogy Jákobnak, atyádnak örökségével élj; mert az Úr szája szólt!” (Ésaiás 58:6–9; 13–14)
Ez a mi feladatunk. Ez az igazi világosság, melyet a harmadik angyal üzenete felől kaptunk. A fenevad bélyege pontosan az, aminek hirdetjük. Még nem értünk meg minden erre vonatkozót. Nem is értjük, míg le nem göngyölítik a könyvtekercset. Mégis a legkomolyabb munkát kell elvégeznünk a világban. Az Úr parancsa szolgáihoz ez: „Kiálts teljes torokkal, ne kíméld; mint harsona emeld föl hangodat, hirdesd népemnek bűneiket, és Jákob házának vétkeit.” (Ésaiás 58:1) Olyan üzenetet hirdessünk, amely felrázza a gyülekezeteket. Kövessünk el mindent, hogy átadjuk az üzenetet, nemcsak népünknek, de a világnak is. Az Úr utasított, hogy adjuk ki Dániel és Jelenések könyvét kellő magyarázatokkal, és terjesszük a világ minden részén. Félreérthetetlenül tárjuk népünk elé e tényt.
Nem szabad változtatnunk Isten ügyének általános vonásain. Olyan tisztán és világosan kell állnia, amilyenné a jövendölés tette. Nem szabad szövetségre lépünk a világgal, föltétezve, hogy úgy többre megyünk. Testvérem, ha elállod az utat, ha akadályozod a munkának Isten által kijelölt vonalakon való végzését, akkor nagyon kedve ellen teszel. Nekünk az Úr figyelmeztető üzenetét kell hirdetnünk. Miután hűségesen elvégezted feladatodat, ne akadályozd meg az Úr többi szolgáját, hogy menjenek, és végezzék, amit nekik kell végezni. Nem szabad az egyetlen, mindenek fölötti feladatunkká tenni az elaljasodottakért és elesettekért végzett munkát. Kapcsoljuk ezt össze az egyházak, gyülekezetek felvilágosításával. Tanítsuk meg népünket az ínségesek és kivetettek helyes segítésére.
Hitünknek, mely azzá tesz minket, amik vagyunk, egyetlen sorát sem szabad gyöngítenünk. Megvannak nekünk az igazság, az élet és kötelesség régi tájékozódási pontjai. Álljunk szilárdan, s védelmezzük elveinket a világ szeme láttára. Őszinte és segítőkészséggel telt szívvel hirdessük a meghívást a főutakon és ösvényeken. Folytassuk az orvosi hittérítést. Ám az csak egy része az elvégzésre váró feladatunknak, s nem szabad egyetlen és fő feladatunkká léptetnünk elő. Tegyük azt Isten munkájának jobbjává. Lehet, hogy akadnak a lelkészek között méltatlanok, az igehirdetést mégse vehetjük semmibe anélkül, hogy Istent is sem-mibe ne vennénk.
Testvérem, annak veszélyében forgó emberként mutatott meg nekem az Úr, hogy elkülöníted magad népünktől, mert azt képzeled, hogy magadban teljes egész vagy. Pedig ha a hasonló gondolkodásúakkal fogsz össze, ha kiválsz a gyülekezetből, ami a Krisztus teste, olyan szövetségre lépsz, mely darabokra lesz szaggatva, mert semmi kapcsolat meg nem állhat, csak melyet Isten alkotott. Az orvosi hittérítés növendékei időről-időre gyülekezetet és lelkészi kart becsmérlő célzásokat hallanak. A burkolt célzások magok, melyek majd kikelnek és gyümölcsöt teremnek. Jobb lenne arra nevelni a hallgatókat, hogy tartsák tiszteletben Krisztus földi egyházát. Alaposan ismerjék meg hitünk indokait. E tudás legyen birtokukban, hogy Istennek tetszőn szolgálhassák az Urat. Sorról sorra elvről elvre tanulják meg a Biblia bizonyítékát az igazságról, amint az Jézusban él.
Nagyon kérlek, ne ültess a hallgatókba olyan gondolatokat, melyek miatt elveszítik Isten elhívott igehirdetőibe vetett bizalmukat. Pedig most – semmi kétség – ezt teszed, akár tudatosan, akár nem. Az Úr gondviselése olyan állásba helyezett, ahol az evangélium igehirdetőivel karöltve jó munkát végezhetsz érte. Azok elé tárhatod az igazságot, akik máskülönben nem ismernék meg. Kísértések állnak majd utadba. A kísértések azt sugallják, hogy egészségmunkád végzése érdekében távolodj el az egyház szervezetétől és fegyelmétől. Ha ezt teszed, ingoványra lépsz. Tanulóidért végzett munkád csakis akkor tökéletes, ha arra neveled őket, hogy a gyülekezettel karöltve dolgozzanak.
Ne tekintsd az egészségügyi hittérítést az egyedüli, kizárólagos célnak. Nézeteid ezen a ponton szélsőség felé hajlanak. Nagy munka vár ránk. Mindenfelé terjesztenünk kell az igazságot hirdető kiadványokat. Ne buzdítsd a hallgatókat arra, hogy csak az egészség megújulásáról szóló könyveket terjesszék. Vigyázz, nehogy a magad terveinek végrehajtásán érjen az Úr, az ő terveit pedig semmibe vedd.
Részlet egy 1898-ban, Cooranborgból írt levélből— Testvérem, az Úr, Izrael Istene legyen a tanácsadód. Sátán leszállt nagy hatalommal, hogy mindenféle gonosz csábítással működjék. Támaszkodj erősen Krisztusra. Fáradhatatlanul dolgoztál idáig, hogy jó eredményeket érj el. Ne kezdj most hibákat elkövetni. Soha, soha ne próbálj elmozdítani akár egyetlen tájékozódási pontot azok közül, melyeket az Úr az ő népének adott. Az igazság szilárdan megalapozva áll az örök sziklán, olyan alapon, melyet vihar és szélvész soha el nem mozdíthat.
Ne feledd, hogy ha megengeded, hogy tekintélyed letérítse az embereket az egyenes és keskeny ösvényről, melyet az Úr taposott ki népének, virágzásod elmúlik, mert nem Isten lesz a vezetőd. Az Úr újra meg újra elém tárta Nabukodonozor életének följegyzéseit, s utasított, hogy mondjam meg: Ne bízz bölcsességedben, sem az emberek erejében. Ne bocsásd le, s ki ne ejtsd kezedből az igazság zászlóját, hogy az utolsó napokra szóló ünnepélyes üzenethez bármit hozzáfűzzél, ami elrejtené hitünk sajátságos vonásait.