Cooranborg, New South Wales,

1899. április 17.

Egy tanácstalan orvosunkhoz

Szívemen viselem a sorsodat és munkád. Imádkozom, hogy most az Úr vezesse tollamat. Az Úr megbízását teljesíted, s Isten angyalai segítenek neked. Az Úr helyezett tisztségedbe, nem mert csalhatatlan vagy, hanem mert ő kíván Szentlelkével irányítani. Azt kívánja, add át a jelen igazság ismeretét azoknak, akikkel érintkezel. Komoly felelősségeket bízott rád, és semmi körülmények között se engedd magad olyan tevékenységbe bonyolódni, mely gyöngítené tekintélyedet a hetedik napi adventisták körében. Az Úr választott téged ide, hogy az orvosi kar élén állj, nem, hogy világi hatások alakítsanak, hanem, hogy te alakítsd az emberek gondolkodását. Napról napra állj Isten felügyelte alatt. Ő teremtett, Ő is váltott meg. Feladatot bízott rád, nem a hetediknapi adventistáktól elszakadtan, hanem egységben velük. Nagy áldássá kell lenned testvéreid számára; add át nekik a tudást, melyet Isten neked adott.

Kedves testvérem!

Eddig Isten munkálkodott általad, s azt kívánja tenni továbbra is. Azzal tisztelt meg, hogy fontos felelősséget bíz rád. „Isten munkatársai vagyunk.” (1Korinthus 3:9) Ha alárendeljük magunkat irányításának, fölhasznál téged is, engem is, és minden embert, aki szolgálatába lép. Mindegyikünk álljon őrtornyában, hallgassa figyelmesen, amit a Lélek mond neki. Ne feledje, hogy minden szó és tett kihat, nemcsak a maga, hanem mások jellemére is.

„Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.” (1Korinthus 3:9) Ez a kép emberi jellemet ábrázol, melyet pontról pontra meg kell munkálni. Isten minden nap dolgozik épületén, részen rész után, tökéletesíti a szerkezetet, hogy szent templommá váljék. Az ember kötelessége, hogy együttműködjék Istennel. Mindenki váljék pontosan azzá, amire Isten szánta. Építse életét tiszta, nemes tettekkel, hogy jelleme végül is arányossá váljék, gyönyörű templommá, melyet Isten is, ember is tiszteletben tart. Ne legyen abban hiba, mert az Úr épülete. Minden követ tökéletesen kell le-fektetnünk, hogy elviselje a ránehezedő nyomást. Egyetlen hibásan fektetett kő kihat az egész épületre. Neked, és Isten valamennyi munkásának szól a figyelmeztetés: „Vigyázz, hogyan építesz. Épületednek ki kell bírnia a szelek és viharok próbáját, mivel az örök sziklára alapoztad. Helyezd a követ biztos alapra, készülj föl a vizsga és próba idejére, mikor majd minden annak látszik, ami.”

Isten mint jólétedhez nagyon szükségeset bízta rám ezt a figyelmeztetést. Az Úr mérhetetlen szeretettel szeret téged. Szereti hittestvéreidet, és egyazon céllal fáradozik értük és érted. Az Úr egyháza öltsön magára isteni mértéket a világ előtt, mint élő kövekből emelt templom, melynek minden köve fényt tükröz vissza. A világ világosságává, hegyre épült várossá kell lennie, amely el nem rejthető. Ez a templom szorosan egymás mellé fektetett kövekből épül, kő kő mellé illik, és szilárd, megingathatatlan épületet alkot. Nem minden kő egyforma. Némelyik nagyobb, némelyik kisebb, de mindnek megvan a maga helye, melyet be kell töltenie. S az szabja meg a kő értékét, hogy mennyi világosságot tükröz. Ez Isten terve. Azt kívánja, hogy összes munkása betöltse kijelölt helyét a ma tevékenységében.

Az utolsó napok veszedelmei között élünk. Műveljük ki szellemi és testi erőnket, mert mind szükséges ahhoz, hogy a gyülekezet a mindenható teremtő bölcsességét hirdető épületté váljék. Képességeink Isten ajándékai, használjuk hát helyesen azokat egymással való kapcsolatunkban, hogy tökéletes egészet alkossunk. Isten adja a képességeket, a szellemi erőt, ember alakítja ki a jellemet.

Az Úr munkált, Ő képesített, hogy elvégezd a rád, munkatársára eső részt. De vannak más munkások is, akiknek Isten eszközeiként szintén meg kell tenniük a rájuk eső részt. Valamennyien segítenek fölépíteni a testet. Valamennyinek egyesülnie kell, mint egyetlen nagy szervezet részeinek. Az Úr gyülekezete élő eszközökből áll, akik hitük szerzőjétől kapják erejüket. Egyetértésben kell fejleszteniük a rájuk bízott nagy művet. Neked is Isten szabta ki munkádat. De más eszközei is vannak, és nekik is adott munkát, hogy az igazság által megszentelődve, mind Krisztus testének tagjai lehessetek; testének és csontjának részei. Képviseljük tehát Krisztust. Az ideiglenesért és az örökkévalóság számára tevékenykedünk; s még a világi is észreveszi, hogy Jézussal jártunk, tőle tanultunk.

Isten népe ne legyen fejetlen, ne hiányozzék soraikból a rend és az összhang, a következetesség és fegyelem! Mikor népe között nincs egyetértés, az igen meggyalázza az Urat. Az igazság oszthatatlan egység. Ha meg akarunk felelni Krisztus imájának, naponta művelnünk kell az Isten által megkívánt egységet. Minden áron meghasonulás akarja felütni fejét azok között, akik állítják, hogy hiszik a könyörület utolsó üzenetét. A meghasonlásnak nem szabad megtörténnie, mert félelmetesen gátolná Isten művének fejlődését. Isten szolgái legyenek egyek, mint Krisztus is egy az Atyával. Felvilágosult, ihletett és megszentelt erejüknek teljes egésszé kell egyesülnie. Akik szeretik Istent, és megtartják pa-rancsolatait, ne legyenek széthúzók, hanem álljanak szorosan egymás mellett.

Az Úr nem hagyja el hűséges szolgáit. Ne feledd, hogy evilági életünk zarándoklás csupán; hogy a menny az otthonunk, oda igyekezünk. Bízzál Istenben. Ha szavam megsebzett, ne haragudj rám; én is sebzett és sérült vagyok. Munkánk – ez a különös, nagyszerű munka – amelyet Isten bízott ránk, összeköti szívünket, lelkünket. Ne merd levetni fegyverzetedet. Tartsd azt magadon mindvégig. Ha az Úr elbocsát, akkor lesz ideje lábához fektetni fegyverzetedet. Seregébe léptél, hogy szolgálj, míg a csata véget nem ér. Ne hozz hát szégyent fejedre, s Istent se gyalázd meg azzal, hogy megszöksz.

Bárcsak az Úr sok mindent föltárna előtted, amit előttem föltárt. Az ellenfél résen áll, figyeli, mikor jön el a napja, hogy gyalázatot hozzon Isten ügyére. Elém tárták veszedelmedet, és hogy őrzőangyalod újra meg újra megvéd magadtól. Visszatart, nehogy zátonyra futtasd hitedet. Testvérem, emeld föl a zászlót. Emeld magasra, ne rettegj és ne csüggedj el.

Átadtam a Világtanács vezetőinek és hittérítő igazgatóságának a világosságot, melyet Isten adott. Beszéljétek meg az ügyeket. Ahelyett, hogy távol maradnának, legyenek segítőtársaid. Isten helyezett bizalmi állásba. Segítségre van hát szükséged, nem gáncsolásra.

Kívánságom forróságától hajtva, hogy egyenes ösvényt készíts lábadnak, komoly szavakat írtam neked, de soha, soha nem szidtalak vagy kárhoztattalak. Bárcsak Isten megértetné veled, hogy az irántad való mély érdeklődésem mit sem változott. Leghőbb óhajom, hogy állhatatos légy Istenhez; szilárd, kipróbált és igaz. Az Úr azt akarja, hogy tied legyen a győzelem koronája.

„Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek… Ő adott némelyeket apostolo-kul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, né-melyeket pedig pásztorokul és tanítókul. A szentek tökéle-tesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. Míg mindnyájan eljutunk az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére; hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevelkedjünk abban, a ki a fej, a Krisztusban. Akiből az egész test szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Ő segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.” (Efézus 4:8–16)