1894. július 20.
Emlékeztetni kívánom testvéreinket az intésekre és figyelmezte-tésekre, amelyeket affelől kaptam az Úrtól, hogy folytonosan pénzt ruháztok be Battle Creeken, mert kissé tágasabb helyet vagy ter-peszkedőbb kényelmet kívántok. Új területeket kell meghódítanunk, hirdetnünk kell az igazságot tanúságul minden nemzetnek. Az új területeken a hittérítés kerékkötést szenved, nem tudjuk elég magasra emelni az igazság zászlóját. Amerikai testvéreink megengedik maguknak, hogy olyan épületekbe ruházzanak be, melyekről az idő kideríti, hogy ugyanúgy, sőt jobban meglennénk nélkülük. Dollár-ezreket emésztenek fel, holott az Úr utasított, hogy fordítsuk ezt a túlnan eső területekre. Az Úr szavaként közöltem a figyelmeztetéseket és az intést, de ti csak szomorítotok, mert látom, hogy mégis anyagiakat nyeltek el képzelt szükségletek kielégítésére. Épületet épület mellé emeltek, s ezzel megakadályozzátok, hogy ott használják föl az összegeket, ahol hiányos a berendezés, nincs épület Isten közös tiszteletére, arra, hogy megszilárdítsuk a művet; nincs épület, amelyre kitűzhetnénk az igazság lobogóját. Elétek tártam az ügyet, mégis úgy folytatjátok, mint addig: anyagiakat köttök le, Isten tulajdonát, egyetlen helyen, miután az Úr megmondta, hogy túl sokat ruháztok be ott, ezért nem jut más helyekre, ahol épületek és berendezések kellenek, hogy legalább elkezdhessük a munkát.
Mi késztetett, hogy további ezreket költsetek az iskola bővítésére? Feltéteztétek, hogy szükség van rá? Hát nem kérleltelek már, hogy ne itt ruházzátok be a pénzt?
Az Úr föltárta előttem, hogy rémítő állapotok uralkodnak a vilá-gon. A könyörület angyala szárnyát bontogatja, távozni készül. Az Úr már megkezdte visszavonni mérséklő hatalmát, a Sátán pedig igyekszik felkavarni a vallásos világ elemeit. Arra veszi rá az embereket, hogy vessék alá magukat a nagy ámító kiképzésének, aki mindenféle gonosz csábítással működik az engedetlenség gyermekeiben. A világ lakosai máris a sötétség fejedelmének vezetése alatt menetelnek, holott ez csak a vég kezdete.
Hatástalanná teszik Isten törvényét. Látjuk, mi folyik, hallunk a zűrzavarokról és tanácstalanságról, a nyomorról, éhínségekről, földrengésekről és árvizekről. Az emberek vérfagyasztó túlkapásokat fognak elkövetni. Nem ésszerűség –szenvedély uralkodik. Isten haragja rázúdul a világ lakosaira, akik gyors léptekkel olyan romlottá válnak, mint Sodoma és Gomora lakói. Máris tűz és árvíz pusztítja az emberek ezreit, és a gazdagságot is, amit önzőn, a szegények elnyomásával szereztek. Az Úr nemsokára rövidre szabja munkáját, véget vet a bűnnek. Az utolsó időben mindennapivá váló vétkek, melyeket láttam, bárcsak mély benyomást tennének Isten hitvalló népére. Úgy lesz az Emberfiának eljövetelekor, mint Noé napjaiban volt. Az Úr visszavonja mérséklő hatalmát a földről, és rövidesen megsokasodik a halál, a pusztulás, a bűnözés és kegyetlen gonosztetteket követnek majd el a gazdagok ellen, akik a szegények rovására emelkedtek magasra. Az Isten védelmén kívül esők nem találnak biztonságot sehol, semmilyen állásban. Embereket képeznek ki, s emberek használják találékonyságukat arra, hogy a csonkítás és ölés legpusztítóbb gépeit hozzák működésbe.
Ahelyett, hogy bővítenénk, ahelyett, hogy további épületeket emelnénk Battle Creeken vagy máshol, ahol intézményeink már megalapozottak, inkább korlátozzuk szükségleteinket. Küldjünk a távoli területekre a pénzt és a munkásokat, hogy ott képviseljék az igazságot, ott figyelmeztessék az embereket.
Mikor Izráel gyermekei a pusztában vándoroltak, az Úr megóvta őket a mérges kígyóktól. Egyszer mégis eljött az idő, amikor Izráel vétke, megátalkodottsága és csökönyössége miatt az Úr eltávolította a hüllőkről fékező hatalmát, s a nép közül sokakat kígyó mart meg, és sokan belehaltak. Ekkor emelt Mózes rézkígyót, hogy aki megbánta bűneit, és hittel föltekintett, élhessen.
Az előttünk álló zűrzavaros és nyomorúságos időben –olyan gyötrelem idején, amilyen még nem volt, amióta világ a világ – minden országban hirdetni fogják a fölemelt Üdvözítőt, hogy aki hittel rátekint, élhessen.
Tekintettel az előttünk álló borzalmas válságra, az igazságban hívők mit tesznek? Vezetőm szólított: „Kövess” – mondta. Megmutatta népünk soraiban azokat a dolgokat, melyek nem állnak összhangban hitünkkel. Kerékpárőrület látszott úrrá lenni rajtuk. Költöttek erre a divatra, pedig jobbra, sokkal jobbra költhették volna, ha istentiszteleti helyiségek építésére adták volna. Nagy szükség van most ezekre. Battle Creeken nagyon fura dolgokat mutattak meg nekem. A megbabonázó hatás hullámként látszott átcsapni népünkön, s láttam, hogy ezt más kísértések is követik. Az ellen megfeszíti erejét, hogy rávegye népünket, hogy képzelt szükségletekre pazarolják idejüket és pénzüket. Pedig a bálványimádás egyik válfaja ez. Példájukat mások is követik, s míg emberek százai éheznek, míg ínség és járványok járják be a földet, Isten – mert nem dicsőítené nevét – nem védheti meg azokat, akik akaratával ellentétben élnek. Ugyanakkor, akik vallják, hogy Istent szeretik és szolgálják, úgy akarnak-e viselkedni, mint Noé napjának emberei: követni szívük keménysé-gét?
A pénz, Isten pénzének eltulajdonításával önző hajlamaitokat elégítitek ki, pedig el kell számolnotok vele. Akadályozzátok a lé-lekmentést, s pénz és munkáshiánnyal gúzsba kötitek azokat, akik olyan helyekre tűznék ki az igazság zászlóját, ahol még sohasem hallották a figyelmeztető üzenetet. Így szól-e Isten a kívánságaikat követőkhöz: „Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te Uradnak örömébe”? (Máté 25:23)
Battle Creek-i testvéreim, miféle tanúságot tesztek a hitetlen világ előtt? Az Úr megmutatta nekem, hogy helyteleníti tetteiteket, mert megcsúfoljátok hitvallásotokat. Nem valósítjátok meg életetekben a Krisztus szavát.
Vezetőm így szólt hozzám: „Nézd népemet, akikhez szóltam. Jókor fölkeltem és feltártam előttük a veszélyeket, melyek fenyegetik őket. Elvártam tőlük, hogy gyümölcsöt teremjenek.” Akadtak, akik kerékpárjuk sebes hajtásában törekedtek kitűnőségre. Mindegyikük túl akart tenni a másikon. A vetélkedés és versengés lelkülete él közöttük. Melyikük legyen a legnagyobb. Lelkületük a labdajátékok mérkőzésein megnyilvánuló lelkülethez hasonlít, amikor azt az egyetemeken játsszák. Vezetőm így szólt: „Ezek a dolgok bántók Istennek. Közel is, távol is lelkek pusztulnak az élet kenyere és az üdvösség vize híján.” Alig győzik le a Sátánt egyfelől, máris készen áll újabb ötletekkel és tervekkel, amelyek vonzónak és szükségesnek tűnnek, amelyek pénzt és figyelmet kötnek le, és serkentik az önzést. Így aztán legyőzheti azokat, akiket könnyű reávezetni az önzésre és a hamis kielégülésekre.
Fölvetődik a kérdés, hogy ezek az emberek mennyiben tartják felelősnek magukat Isten ügyének előmozdításáéért? Értik-e egyáltalán a ma kötelességének fontosságát? Krisztus mondta tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága… Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5:14–16) Ezt nevezitek ti a javak beruházásának. A kerékpárok vad rugdosása Battle Creek utcáin – ezt nevezitek az örökkévalóság küszöbén álló embereknek küldött utolsó figyelmeztetésbe vetett hitetek valódisága bizonyítékának?
Amerikai testvéreim, fölhívással fordulok hozzátok. „Ne téve-lyegjetek, Isten nem hagy gúnyt űzni magából, mert amit vet az ember, azt aratja is.” (Galata 6:7) Sokak élete túl könnyű. Mit sem tudnak a nehézségek elviseléséről, mint Krisztus jó katonáinak tudniuk kellene. Hátráltatják a lélekmentést. Tele vannak kívánságokkal mindennek kényelmesnek és könnyűnek kell lennie, hogy megfeleljen ízlésüknek. Tétlenek, és a maguk kényeztetésével, képzelt szükségleteikkel és bálványaik szeretetével azokat is akadályozzák, akik szeretnének valamit tenni. Keresztényeknek képzelik magukat, de fogalmuk sincs a gyakorlati kereszténységről. Mit is jelent kereszténynek lenni? Krisztushoz hasonlónak lenni!!
Mikor az Úr látja, hogy népe korlátozza képzelt szükségleteit, s igénytelenné válik, nem gyászosan, sajnálkozón, amiképpen Lót felesége hagyta oda Szodomát, hanem örömmel, Krisztus kedvéért, s mert ez a helyes út – akkor a mű hatalmasan fog haladni előre. Ne hagyjátok, hogy bármi lekösse gondolataitokat és szereteteteket, bármilyen kedves, bármilyen édes legyen is, hogy eltereljen Isten szavának tanulmányozásától vagy a buzgó imától. Virrasszatok és imádkozzatok. Könyörgéseiteket pedig éljétek is. Fáradozzatok Istennel összhangban. Szorítsatok ki lelketek templomából mindent, ami bálványalakot kezd ölteni. Isten ideje most van, s ideje a ti időtök. Vívjátok meg a hit jó harcát. Ne gondolkozzatok, és ne szóljatok kételyekről. A világnak meg kell hallania az utolsó figyelmeztetés üzenetét.