Isten nem várja el, hogy a magunk erejével végezzük az előttünk álló munkát. Segítségről gondoskodott az ember erejét meghaladó minden helyzetre. Minden szorultságban segítségül adja a Szentlel-ket, hogy megerősítse reményünket és bizonyosságunkat, megvilá-gosítsa elménket, és megtisztítsa szívünket.

Közvetlen keresztre feszítése előtt az Üdvözítő így szólt tanítvá-nyaihoz: „Nem hagylak titeket árvákul”, „és én kérem az Atyát, és más vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.” „De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától fog szólni, hanem azokat szólja, amiket hall és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.” „Megtanít majd mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.” (János 14: 18,16; 16:13; 14:26)

Krisztus gondoskodott róla, hogy gyülekezete átalakult testület legyen, melyet a menny fénye világosít meg, s mely Immánuel dicsőségével bír. Szándéka az, hogy a világosság és a béke lelki légköre vegyen körül minden keresztényt. Nincs korlátja az ember hasznavehetőségének, ha énjét félretéve, helyet készít szívében a Szentlélek munkájának, s teljesen Istennek szenteli életét.

Mi volt a Szentlélek kitöltésének eredménye pünkösd napján? A föltámadott Üdvözítőről szóló örömhírt eljutott a világ végső határáig. A tanítványok szíve túláradt a jóakarattól. Ez oly teljes, oly mély, oly nagy horderejű volt, hogy kényszerítette őket elmenni a föld végéig hirdetve: „Ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében.” (Galata 6:14) Amint hirdették az igazságot, az emberek szíve behódolt az üzenet hatalmának. A gyülekezet mindenfelől megtérteket látott beseregleni. Visszaeső bűnösök tértek meg. bűnösök csatlakoztak a keresztényekhez a drága igazgyöngy keresésében. Az igazság legkeserűbb ellenségei az igazság bajnokaivá váltak. Beteljesedett a jövendölés: A gyönge olyan lesz, mint Dávid, Dávid háza pedig, mint az Úrnak angyala. Minden keresztény testvérében látta a szeretet és jóakarat isteni mását. Egyetlen érdek uralkodott. A versengés egyetlen tárgya nyelte el a többit: a hívők egyedüli nagyravágyása az volt, hogy kinyilvánítsák Krisztus jellemét, és országának növekedéséért fáradozzanak.

„Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem volt mindnyájukon.” (Cselekedetek 4:33) Munkájuk eredményeként választott férfiak csatlakoztak a gyülekezethez, befogadták az élet igéjét, s arra szentelték életüket, hogy eljuttassák az emberekhez az élet reménységét, mely békével és örömmel töltötte be szívüket. Emberek százai hirdették az üzenetet: Közel van az Isten országa. Fenyegetés nem ijesztette el, nem tartotta őket vissza. Az Úr szólt általuk, s amerre csak jártak, betegeket gyógyítottak és hirdették a szegényeknek az igazságot.

Mikor az emberek alávetik magukat a Szentlélek ellenőrzésének, Isten ily hatalmasan képes munkálkodni.

A Szentlélek ígérete nekünk is olyan bizonyosan szól ma, mint az első tanítványoknak szólt. Isten ma is fölülről jövő hatalommal ruház föl férfiakat és nőket, mint akik pünkösd napján hallották a megváltás igéit. Isten Lelke és kegyelme ma is rendelkezésükre áll azoknak, akik rászorulnak, és akik szaván fogják őt.

Figyeljünk föl, hogy Isten csak azután töltötte ki Lelkét, miután a tanítványok eljutottak a tökéletes egységre; mikor nem törekedtek többé a legmagasabb polcra. Egyesítették akaratukat. Félretettek minden nézeteltérést. A Lélek kitöltése után ugyanezt a bizonyságtételt halljuk róluk. Figyeljünk föl a szavakra. „A hívők sokaságának a szíve-lelke egy volt.” (Cselekedetek 4:32) Annak Lelke éltette a hívők egész gyülekezetét, aki meghalt, hogy a bűnösök élhessenek.

A tanítványok nem maguknak kérték az áldást. Felelősség terhe nehezedett rájuk. El kellett juttatniuk az örömhírt a világ végéig, ehhez igényelték a Jézus által ígért erő adományát. A Szentlélek kitöltése akkor következett be, s egyetlen nap alatt ezrek tértek meg.

Ma is így lehetne. A keresztények tegyenek félre minden széthúzást, s adják át magukat Istennek, hogy menthessék az elveszettet. Kérjék hittel a megígért áldást, s az meg is érkezik. Az apostolok napjaiban a Lélek kitöltése a korai eső volt, s dicső eredményt ért el. A késői eső most bőségesebb lesz. Milyen ígéret szól az utolsó idők embereinek? „Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem nektek: kétszeresen megfizetek neked.” „Kérjetek esőt az Úrtól, a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesőt ad neki, és kinek-kinek füvet a mezőn.” (Zakariás 9:12;10:1)

Krisztus kijelentette, hogy a Lélek áldásos isteni hatása követőivel marad a világ végéig. Ezt nem értékeljük eléggé. Azért is nem látjuk annyira az ígéret beteljesedését, amennyire láthatnánk. Keveset gondolunk a Lélek ígéretére, s a következmény, amint el is várhatjuk: lelki szárazság, lelki sötétség, lelki tisztátalanság és lelki halál. Jelentéktelen kicsinységek kötik le figyelmünket, s noha Krisztus végtelen bőségben kínálja, hiányzik belőlünk a gyülekezet növekedéséhez és jólétéhez szükséges isteni erő, mely minden más áldást uszályában hozna magával.

A Lélek távolléte teszi erőtlenné az evangélium szolgáit. Lehet valaki tanult, tehetséges, rendelkezhet szónoki képességgel, minden veleszületett és meg szerzett adománnyal, de Isten Lelkének jelenléte nélkül nem tudja megérinteni a szíveket, s Krisztus számára nyerni meg a bűnösöket. Másrészt, ha valaki kapcsolatban áll a Lélekkel, ha rendelkezik a Lélek ajándékaival, akkor a legszegényebb és legtudatlanabb Krisztus tanítványa is olyan hatalommal rendelkezik, mely eredményes az emberi szíveken. Az ilyeneket Isten közvetítővé teszi a mindenség legmagasztosabb hatásának túlárasztására.

Miért nem éhezzünk és szomjazzuk a Lélek ajándékát? Hiszen ezen az úton nyerhetünk erőt! Miért nem beszélünk róla, imádko-zunk érte, hirdetjük? Az Úr szívesebben adja nekünk a Szentlelket, mint bármely szülő, aki jó ajándékot ad gyermekeinek. A munkások esedezzenek Istenhez a Lélek keresztségéért. Jöjjenek össze csoportok, könyörögjenek különleges segítségért, mennyei bölcsességért, hogy tervezni tudjanak, terveiket pedig bölcsen végrehajtani. Különösen azért kell imádkozniuk, hogy Isten keresztelje meg Szentlélekkel lélekmentőit.

A Szentlélek jelenléte hatalmat ad Isten munkásainak az igazság hirdetésére, amire a világ összes megtiszteltetése és dicsősége sem adhat hatalmat. A Lélek adja az erőt, mely fönntartja őket minden veszedelem, rokonaik ellenzése, világ gyűlölete és tökéletlenségük, tévedéseik tudata közepette is.

Istenért való lelkesedés indította a tanítványokat, hogy nagy erővel tegyenek bizonyságot az igazságról. Ez a buzgóság tüzesítse át szívünket, hogy feltartóztathatatlanul hirdessük a megmentő szeretetet, Krisztust és megfeszítésének történetét. A Szentlélek ma is eljön, feleletül az őszinte, állhatatos imára, s betölti az embereket a szolgálathoz szükséges erővel. Miért olyan élettelen, gyönge ma mégis a gyülekezet?

Minden keresztény előjoga nemcsak várni, de siettetni Urunk Jézus Krisztus eljövetelét. Ha aki Krisztus nevét vallja, gyümölcsöt teremne az Úr dicsőségére, gyorsan bevethetnénk az egész világot az evangélium magjával. Az aratás hamar beérne, s Krisztus eljönne betakarítani az értékes gabonát.

Testvéreim, könyörögjetek a Szentlélekért. Isten minden ígéretét teljesíti. Bibliával a kézben mondjátok: Megteszem, amit mondtál. Hivatkozom ígéretedre: „Kérjetek és adatik nektek; keressetek és találtok; zörgessetek, és megnyittatik nektek.” Krisztus kijelentette: „Amit könyörgésben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.” ,,Akármit kértek majd az én nevemben, én megcselekszem azt, hogy dicsőítessék az Atya a Fiúban.” (Máté 7:7; Márk 11:24; János 14:13)

A trón körül ívelő szivárvány a biztosíték, hogy Isten igaz, hogy nincs nála változás, sem árnyéka a változandóságnak. Bűnöztünk ellene, méltatlanok vagyunk kegyére, mégis Ő maga helyezi ajkunkra a legcsodálatosabb ígéretét: „Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsőségednek székét! Emlékezzél, ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet.” (Jeremiás 14:21) Az Úr megígérte, hogy hajlik kiáltásunkra, mikor érdemtelenségünket és bűnösségünket bevallva fordulunk hozzá. Trónjának becsülete forog kockán, hogy beváltsa adott szavát.

Krisztus elküldi hírnökeit birodalmának mindent tájára, hogy közölje szolgáival akaratát. Gyülekezetei között jár. Követőit meg kívánja szentelni, fölemelni és nemesíteni. A benne hívők áldásos hatása életre éltető illat lesz a világon. Krisztus jobb kezében tartja a csillagokat; szándéka az, hogy rajtuk keresztül sugározza világosságát a világra. Így kívánja előkészíteni népét a mennyei templom magasabb szolgálatára. Nagy munkát bízott ránk. Végezzük azt hűségesen. Életünkkel mutassuk meg, mit tehet az isteni kegyelem az emberért.