Az Úr világossága szerint sokan fogják majd azt vallani magukról, hogy különleges tanítást kaptak Istentől. Kísérletet fognak tenni mások vezetésére és félreértett kötelességérzetből olyan munkába kezdenek, melyet Isten soha nem bízott rájuk. Ennek eredménye zűrzavar lesz. Keresse mindenki nagyon komolyan Istent, hogy személyesen megérthesse akaratát (54. Levél, 1893).
Lesznek majd olyanok, akik állításuk szerint látomásokat kapnak. Amikor Isten egyértelmű bizonyítékot ad arról, hogy a látomások Tőle származnak, akkor elfogadhatjátok, de máskülönben ne fogadjátok el azokat! Az emberek egyre inkább félre lesznek vezetve Amerikában és külföldön egyaránt (The Review and Herald, 1905. május 25.).
[*A hetedik fejezetben említett Garmire úrról szóló vagy neki írott tanácsok segíthetnek azokkal való bánásmódunkban, akik különös világosság tulajdonosainak vallják magukat.]
Késztetve érzem magam arra a kijelentésre, hogy legkevésbé sem hittem J. M. Garmire úrnak vagy munkájának. Népünk nem hitelesítette azt a kiadványt, mely múlt ősszel jelent meg a Jackson tábori összejövetel idején. A Review and Herald olvasólistáját ellopták, s azt felhasználva terjesztették el a kiadványt.
Garmire úr leánya azt állítja, vagy inkább ő állítja leányáról, hogy látomásai vannak. Ezek azonban nem hordozzák Isten pecsétjét. Ugyanolyan jellegűek, mint amilyenekkel már sokszor találkoztunk tapasztalataink során – Sátántól származó csalások.
A Jackson tábori összejövetelen világosan kijelentettem ezek előtt a fanatikus elemek előtt, hogy a lelkek ellenségének munkáját végzik és sötétségben vannak. Nagy világosság birtokosainak vallották magukat, mely világosság szerint a próbaidő 1884 októberében zárult volna le.
Nyilvánosan kijelentettem, hogy az Úr jónak látta feltárni előttem, hogy az Istentől kapott üzenetben nem lesz több határozott időpont 1844 után. Azt is elmondtam, hogy ez az üzenet, amelyet négy vagy öt ember képviselt nagy buzgósággal, tévtanítás. Ennek a szegény gyermeknek a látomásai nem Istentől voltak. Ez a világosság nem a mennyből jött. Az idő rövid volt, de még nem jött el a vég. Egy nagy munkát kellett még elvégezni: felkészíteni egy népet az élő Isten pecsétjével való elpecsételésre (An Exposure of Fanaticism and Wickedness (Pamphlet) [1885], 9–10. oldal).
Sátán úgy alakította a körülményeket, hogy eless csapdájában. Fanatizmus, csalás és megtévesztés rabságába estél. Megosztottad elgondolásaidat családoddal, félremagyaráztad a Szentírást és elferdítetted annak eredeti értelmét, s így családtagjaiddal is elhitetted, hogy a népünk által elfogadott és képviselt nézetek nem helyesek. Szentírásértelmezésed nincs összhangban a hetednapi adventisták állásfoglalásával…
A gyermekeid elméjébe ültetett gondolatok azokról a tévedésekről árulkodnak, melyek a te saját elmédet is megrontották. Arra nevelted őket, hogy hibát és foltot találjanak másokban és bírálgassák őket. Testvéreid ellen szóló szavaid és példád a hibákra való rámutatásban egy sor olyan körülményt idézett elő, melyek saját befolyásod és a sátáni eszközök egyesítése folytán leányod látomásaival végződtek. Ez a hibakeresés és testvéreid vádolása Sátántól ered…
Semmivel nem segíti munkámat, hogy oly nagy hitet vallasz magadénak a bizonyságtételeket illetően és azokat annyira előtérbe helyezed, mert ezáltal lányod hamis látomásait ugyanazoknak a látomásoknak a szintjére helyezed, amelyeket az Úr nekem ad. Ekképpen aláásod annak a munkának a szentségét és fennköltségét, melynek elvégzésével Isten megbízott engem.
Az Úr világosan megmutatta nekem, hogy az, amit te kinyilatkoztatásoknak vélsz Istentől – számodra és mások számára – Anna lányodon keresztül, nem Tőle származnak. A szóban forgó látomások nem hordozzák az isteni hitelesség jegyeit. A gyermeket más lélek irányítja. Az ellenség munkálkodik benne. Az efféle megnyilvánulások egyre elterjedtebbek lesznek ezekben az utolsó napokban. Nem vezetnek az egység és az igazság felé, ellenkezőleg: eltávolítanak attól.
Egyik határozott bizonyítékunk arra nézve, hogy a látomások nem az Úrtól vannak, az, hogy azok összhangban vannak a te nézeteiddel, melyek hamisságát ismerjük. A Szentírás nem támasztja alá azokat a dolgokat, amelyeket a leányod – állítása szerint – látomásban lát. Ellenkezőleg, azok ellentétben vannak a Bibliával. Sátán szüntelen arra törekszik, hogy saját lelkét öntse lányodba, hogy rajta keresztül – a szentség leple alatt – közönséges, hamis és romlott dolgokat hozzon közénk. Mivel lányod kijelentéseit Istentől valónak tekinted, a bizonyságtételekben való hited mit sem ér. Sátán reménye, hogy elválaszthasson téged és mindazokat, akik bíznak elgondolásaidban, az Isten által felkent küldöttektől, hogy végül a hazugságban higgy. A Szentírás beszél azokról, akik megtévesztés áldozatai lettek vagy lesznek. Te is ebben a helyzetben vagy. Becsapod a lányodat, ő pedig becsap téged – vak vezet világtalant. Az ellenség igyekszik különböző utakon megvalósítani céljait, ahogyan az a legjobban megfelel azok körülményeinek és esetének, akiket kísértései által elcsábíthatónak vél.
Világosan kijelentem, hogy Anna lányod üzenetei nem Istentől valók. Ezt az Úr mutatta meg, Ő pedig nem hazudik. Lehet, hogy sok jó dolgot, sok igazságot mond, mégis a lelkek ellenségének munkáját végzi. A hamisítvány sok esetben hasonlít az eredetihez. A gyümölcsök azok, amelyek bizonyságot tesznek a jellemről…
Azt a munkát, amelyre a gondviselő Isten férjemet és engem elhívott, egészen a kezdetektől, vagyis az 1843–44-es évektől az Úr tervezte számunkra, és Ő vitte véghez terveit élő küldöttein keresztül. Oly gyakran kerültek utunkba hamis ösvények, a biztonságosakra pedig Isten olyan világosan rámutatott minden megbízatásunkat illetően, hogy őszintén mondhatom: nem vagyok tudatlan Sátán csalásait, valamint Isten útjait és munkáit illetően. Elménk minden erejét latba vetettük, s közben Istentől származó bölcsességre támaszkodtunk, hogy vezessen bennünket kutatásaink során, amikor különböző elénk tárt elméletet kellett megvizsgálnunk. Fel kellett mérnünk az érdemeket és hibákat az Isten Igéjéből származó világosság, a Szentírás és a számomra adott bizonyságtételek alapján. Nem válhattunk a megtévesztés áldozataivá és másokat sem csaphattunk be. Akaratunkat és utunkat átadtuk Istennek és elszántan könyörögtünk Hozzá segítségért, s az soha nem volt hiábavaló. Az Isten művével kapcsolatos sok évi fájdalmas tapasztalat során rengeteg hamis mozgalmat megismertem. Az Úr sokszor elküldött különböző helyekre, mondván, hogy valami munka vár rám és Ő majd velem lesz. Amikor az alkalom elérkezett, az Úr üzenetet adott általam azoknak, akiknek hamis álmaik és látomásaik voltak. Az Úr késztetésére bizonyságot tettem a Krisztus erejével. A legszörnyűbb vádakat olvasták rám, amelyek véleményük szerint – mivel állítólag ellenálltam az Úr munkájának – Istentől eredtek. Azt mondták, hogy szörnyűséges szerencsétlenségek várnak rám, és ezt Anna leányod is megprófétálta. Én azonban a mennyei angyalok védelmének tudatában figyelmen kívül hagytam ezeket.
Az elmúlt negyvenöt év alatt olyan személyekkel találkoztam, akik azt állították, hogy feddő üzeneteket kaptak Istentől az emberek számára. 1844 óta újra és újra felütötte fejét ez a fajta vallási fanatizmus. Sátán sok mindent megtett a hazugság megerősítése érdekében. Néhány, a látomásokban említett dolog bekövetkezett, de sok minden – Krisztus eljövetelének idejével, a próbaidő lezárulásával és a bekövetkezendő eseményekkel kapcsolatban – teljesen hamisnak bizonyult, és ez így volt a te és lányod próféciáiban is. Ennek ellenére megpróbálták úgy csűrnicsavarni a kijelentéseket, hogy azoknak új jelentést adva mentséget találjanak baklövéseikre és tovább haladjanak a megtévesztettség és a mások megtévesztésének útján.
Amikor az Úr Lelke legelőször kiáradt rám, az Úr megmutatta, hogy kapcsolatba fogok kerülni olyanokkal, akiknek vallomásuk szerint látomásaik lesznek, de az Úr nem fogja megengedni, hogy engem is megtévesszenek. Az én feladatom ennek a hazugságnak a leleplezése és megdorgálása az Úr nevében. A vég közeledtével egyre több ilyennel kell szembesülnöm.
Több levelet kaptam olyan látomásokkal kapcsolatban, amelyeket Istentől eredőnek vallottak, de az Úr Jézus azt mondta, hogy ne higgyek nekik, mert nem Ő küldte azokat. Néhányan azt írják, hogy Isten feltárta előttük, White testvérnő téved és a vezetők befolyásolják bizonyos igazságok elutasításában és bizonyos hazugságok elfogadásában. Az Úr azonban azt mondja, hogy ne higgyek nekik, mert nem Ő szólt általuk és nem adott nekik semmiféle üzenetet, de ők Sátán sugallatára hazugságokat eszeltek ki.
Olyanok is jöttek hozzám, akik Krisztusnak mondták magukat és látszólag csodákat vittek véghez. Azt mondták, hogy ugyan sok mindenben vezetett engem az Úr, de a szombat nem üdvösség kérdése és az Isten törvénye nem kötelező érvényű az ember számára. Mindössze annyit kell tennünk, hogy elfogadjuk Krisztust, azaz őket. Tapasztalataim vannak az ilyen elbizakodott kijelentesékkel kapcsolatban, és nem hiszek bennük. „A tanításra és bizonyságtételre hallgassatok! Ha nem ekként szólnak, akkor nincs világosságuk” (Ésa 8:20 – angol fordítás).
Egy esetben egy család négy tagja vallotta magáról, hogy kijelentései vannak az Úrtól a helytelenségek megfeddésére. Olyan dolgokat is jövendöltek, amelyek valóban bekövetkeztek, s ez növelte a bennük való bizalmat. A be nem következett dolgokat azonban homályban hagyták vagy valamiféle titokként kezelték, amit majd később fognak megérteni. Vajon honnan nyerték a kijelentéseket? – Sátáni küldöttektől, akik sokan vannak. Az Úr azzal a feladattal bízott meg, hogy nézzek szembe ezekkel a jelenségekkel és tegyek bizonyságot ellenük.
Többeket láttam látomásba ragadtatni, de mihelyt megdorgáltam az őket uraló lelket, azonnal visszatértek a látomásból és nagyon csüggedt állapotba kerültek.
Az ezekhez hasonló tapasztalatok nagyon elterjedtekké váltak. Az egyik család néhány tagja ugyanebbe a csapdába esett… Üzeneteket adtak különböző egyháztagoknak, és ekképp szóltak valamelyik szegény alázatos lélekhez: „Büszke vagy”, vagy egy másikhoz: „Hitetlen vagy! El fogsz kárhozni!” Az Úr világosságot adott ebben az ügyben, hogy szóljak bátorító és vigasztaló szavakat. Bizonyságot tettem a csapdába esetteknek, akár meghallották, akár nem. Látomásaik Sátántól származtak. A megjövendölt dolgok gyakran közönséges, földi ügyekről szóltak, mint például: Ki készít reggelit másnap reggel, vagy ki készít ebédet és ki fog elmosogatni? Ugyanakkor olyan szent igazságokat kevertek ezek közé a hétköznapi dolgok közé, amelyeket a Bibliában és a bizonyságtételekben találtak. Sátán keze volt mindebben, ő akarta kiábrándítani az embereket, hogy utasítsanak el mindennemű látomást. Így a hamisat és az igazat egyszerre vetnék el, és még azok is, akik beleestek a csapdába, később elfásultak és kétségbe vontak mindenféle látomást.
Egy ünnepélyes összejövetel után ezek a megtévesztettek vallomást tettek arról, hogy amennyire csak lehetett, a White testvérnőre hasonlító magatartást kívánták utánozni. Ez csak színjáték és megtévesztés volt, mégis sok jövendölésük bekövetkezett.
Többen kérdezték, hogyan lehetséges ez, ha a látomások mind hamisak voltak? – Úgy – mondtam nekik –, hogy Sátán célja igazságot keverni a hazugságba, hogy ezek által a megtévesztő jelenségek által hatástalanná tehesse Isten valódi munkáját. Attól az időtől kezdve elmaradtak a látomások. Mi lett a látókkal és támogatóikkal? – A még élők közül többen kétkedőkké váltak, nem hisznek az egyháznak adott ajándékokban, az igazságban, és semmilyen vallásban. Az Úr megmutatta, hogy ezek a hamis látomások biztos következményei.
A lányod megnyilvánulásai is hasonló jellegűek. Bátorításoddal az ő és mások romlását fogod okozni, hacsak valami határt nem szab a bűvöletnek. Ezeket a hamis látomásokat és értelmetlen álmokat Isten világosságának hívtad, noha azok csak olyanok, mint a konkoly a búza közt. Ennek a komoly esetnek jelentékeny hatása lesz a családodra. Ha lányod szavait Isten Lelkétől ihletettnek véled, akkor azok a te szemedben igaznak is fognak tűnni. Erős sátáni megkötöttség alatt állsz. Miközben hitelt adsz lányod szavainak, az Isten valódi üzenetei kiszakadnak életedből. Ugyanígy járnak majd azok is, akik hozzád hasonlóan hisznek. Azért törekszik Sátán szünet nélkül közénk hozni a hamisat, hogy általa elfordítson az igazságtól.
Sátán legutolsó csalása az lesz, hogy az Isten Lelkének bizonyságtételeit hatástalanná teszi. „Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul… [elvész]” (Péld 29:18). Sátán mesterien fog munkálkodni, hogy különböző módokon és eszközökön keresztül megingassa Isten maradék népének a bizalmát az igaz bizonyságtételben. Hamis látomásokat hoz majd közénk, hogy félrevezessen és összekeverje a hazugságot az igazsággal. Az emberek kiábrándításával azt akarja elérni, hogy azok tekintsenek fanatizmusnak minden látomással kapcsolatos dolgot. De az őszinte lelkek az igaz és a hamis szembeállítása által képesek lesznek különbséget tenni azok közt…
Milyen csalárd az emberi szív! Milyen könnyű összhangra jutni a gonoszsággal. Semmi nincs rombolóbb hatással a lélek tisztaságára, igaz és szent istenfogalmára és az örökkévaló dolgokról való vélekedésére, mint szüntelen valami olyat szemlélni és magasztalni, ami nem Istentől való. Ez beteggé teszi a szívet és lealacsonyítja az értelmet. A tiszta igazság a befogadó jellemére tett felemelő, nemesítő és megszentelő hatás által visszavezethető az isteni Forrásra. A minden igazság Szerzője így imádkozott Atyjához: „De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédökre hisznek majd én bennem; Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te énbennem… Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem” (Jn 17:20–21). Szünet nélkül ütik majd fel fejüket széthúzást eredményező dolgok, melyek elvonják a figyelmet az igazságtól. A kérdőre vonó, bírálgató, megítélő és megbélyegző lelkület nem azt bizonyítja, hogy Krisztus kegyelme lakozik a szívben. Ez nem terem egységet. Ilyen munkát végeztek a múltban olyan személyek, akik csodálatos világosság részeseinek mondták magukat, de közben hatalmas bűnben éltek. Téveszmék, becstelenség és hazugság jellemezték őket.
Veszélyes idők ezek Isten népe számára. Isten népet vezet, nem pedig ittott egyegy személyt. Egyháza van a földön, mely igazságban jár. Amikor azt látjuk, hogy férfiakon kívül még fiatal lánykák is az egyház ellen emelnek szót – tartunk tőlük. Tudjuk, hogy Isten nem küldte őket, ők mégis ebbe az irányba haladnak. Mindazokat pedig, akik nem fogadják be hamis elgondolásaikat, az Úr Lelkével ellenszegülőknek bélyegzik. Sátán soraiban mindezek előfordulnak, de Isten műve továbbhalad, s közben mindig is lesznek olyanok, akik Krisztus imájával ellentétben dolgoznak. A mű előrehalad, ők pedig lemaradnak sátáni találmányaikkal együtt…
„Meglássátok azért, mimódon hallgatjátok…” (Lk 8:18) – szól Krisztus figyelmeztetése. Az igazság tanulása érdekében hallgatnunk kell, hogy járhassunk abban. Majd ismét így szól: „Megjegyezzétek, amit hallotok…” (Mk 4:24) „Mindent próbáljatok…” (1Thess 5:21), „…ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannaké; mert sok hamis próféta jött ki a világba!” (1Jn 4:1). Ne hagyjuk figyelmen kívül Isten tanácsát! (12. Levél, 1890).