[Mary Kelsey White, William C. White felesége, s így Ellen G. White menye lánykorától kezdve odaadó munkás volt a Review and Herald-nál, a Pacific Press-nél és a bázeli kiadónál Svájcban. Európában tuberkolózist kapott, majd egy három évig tartó betegség utón, harminchárom éves korában halt meg a coloradobeli Boulder-ben. így olyan üzenetekből olvashatunk kivonatokat, melyek betegségének utolsó évében íródtak hozzá. - A szerkesztők.]
Battle Creek, Michigan
1889. november 4.
KEDVES MARY LÁNYOM!
Nem szűnünk meg imádkozni érted, kedves gyermekem. Isten irgalma és jósága olyan tiszta és világos számomra, hogy valahányszor imádkozom, olyan, mintha a Megváltó saját karjaiban pihennél. Van hitem veled kapcsolatban. Hiszem, hogy az Úr meghallgatta az érted mondott imát, és cselekedni fog javadra, és saját nevének dicsőségére. Az Úr azt mondta: „Kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az nektek” (Jn 15:4). „És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek” (Mt 21:22).
Tudom, hogy viharos idők állnak előttünk. Tudnunk kell, hogyan ragadjuk meg bizalommal az erő Forrását. Az Úr jó a benne bízókhoz, és ők nem szenvednek vereséget. A próféta szavaira gondolok veled kapcsolatban: „Miért csüggedsz el lelkem, miért nyughatat- lankodol bennem ? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek” (Zsolt 43:5). Mary, találj nyugodalmat Istenben! Várjad az Urat türelemmel, mert bizonyos segítség lesz számodra a szükség idején. Az Úr jó.
Hála legyen szent nevének! Isten szereti, ha bízunk benne és ígéreteiben. Csak higgy, és meglátjuk Isten munkáját (71. Levél, 1889)!
Battle Creek, Michigan,
1889. november 4.
KEDVES MARY!
Nem feledkezünk meg rólad, kedves beteg gyermek. Elszántan imádkozunk érted naponta. Szabad vagyok az imádságban. Nem feledkezünk meg Olsen és Matteson testvérekről, és más betegekről sem. Imádkozunk, s ez minden, amit tenni tudunk. Alázatos bizalommal rábízunk téged annak a kezeire, aki jobban szeret téged egy anya szereteténél. Kapaszkodj Jézusba és bízz benne teljes bizalommal, mert Ő gondoskodik rólad és nem vonja vissza tőled segítségét, hanem saját kezével vezet.
Kedves Mary! Milyen csodálatos is lesz, amikor meglátjuk a Királyt páratlan szépségében, és ott leszünk, ahol nincs fájdalom, bánat, betegség és szomorúság. Biztosan érzem, hogy győzni fogunk, közted és Isten között folyamatos a kapcsolat. Bizonyos vagyok abban, hogy az isteni jelenlét birtokában vagy, és Jézus szüntelen megsegít. Jézus szeret téged. Szeret, és együtt érző gyöngédséggel tekint rád. Soha, egy pillanatra se kételkedj benne! Bízd az ügyedet Őrá, és higgy abban, hogy megteszi számodra a legjobbat örök üdvöd szempontjából!...
Mindennap komolyan imádkozom érted. Az Úr él, az Úr hallja az imákat és válaszol rájuk. Tekints fel, kedves gyermek! Tekints fel, légy bátor, és bízzál teljesen az Úrban, mert Ó a te segítőd, gyógyítód és Megváltód! (75. Levél, 1889).
Battle Creek, Michigan,
1889. december 6.
KEDVES MARY!
Úgy gondolok rád, mint beteg, gyönge és magányos gyermekre... Mary, a legjobb, legszeretőbb és legegyüttérzőbb lény van melletted, az Igazságos Napja ragyog rád. Nézz fel, nézz fel! Úgy érzem, hogy a sírban való pihenés nem lenne olyan rossz számomra. Olyan fáradt és csüggedt vagyok, amikor a sok önzést és sátáni lelkületet látom a munkában. Ilyenkor Jézusra tekintek, és csak benne találok békét...
Hitben a Jézus Krisztus keblére helyezlek. Jézus szeret téged. Tudom, hogy nem állsz távol Krisztustól, hanem - teljes hitbeli bizonyossággal, valamint a Krisztus igazságosságának és vérének alázatos elfogadásával — egyre közelebb húzódsz hozzá. A megváltást a kegyelem ajándékaként fogadod, és hiszel az ígéretben, mert Ő szólott. Tekints Jézusra! Ez egyedüli vigaszom hozzád és reménységem felőled. Fájdalmas alázat ösvényén vezetett téged az Úr. Fokozatosan megüresített, miközben lépésről lépésre egyre mélyebbre vitt le a völgybe. Azonban ezt csak azért tette, hogy szoros kapcsolatba hozzon az alázatos életű Jézussal.
Van-e olyan lépés, kedves gyermek, melyet Jézus ne tenne meg veled? Van-e olyan fájdalom, melyet Ő ne érezne? Van-e olyan bűn vagy kereszt, melyet nem hordozott el, olyan bánat, mely ne érintette volna meg? Jézus átérzi gyengeségeinket. Jól tudod, hogy mit jelent részesülni a Krisztus szenvedéseiben. Együtt részesülsz Krisztussal szenvedéseiben. Te bátor, önmegtagadó gyermek, Isten jól tud minderről. Olyan poharat ajánl fel neked, melybe beleönti szenvedéseinek egy cseppjét. A kereszt könnyebbik végét helyezi váltadra. Beárnyékolja lelked...
Bízd magad Jézus kezeibe! Ne aggódj! Ne gondold, hogy Isten elfelejtett kegyelmes lenni! Jézus él és nem hagy el téged! Az Úr legyen pálcád és támaszod. Az ő pajzsa fedezzen be elöl és hátul (56. Levél, 1890).
Battle Creek, Michigan,
1890. február 12.
KEDVES GYERMEKEM!
Az Úr áldjon és támogasson téged, Ő adjon neked erős vigaszt és békét Őbenne! Azt akarja, hogy nyugodj meg kezeiben, és hidd, hogy Ő mindent jól rendez majd...
Légy bátor! Tekints fel az égre! Mindannyiunk egyedüli reménysége Jézus. Ő nem hagy el, sem el nem távozik tőled. Isten ígéretei nagyszerűek, és mi szorosan kapaszkodunk abban, nem engedjük el azokat (57. Levél, 1890).
Battle Creek, Michigan,
1890. február 13.
KEDVES GYERMEKEIM!
Mindnyájatokra gondolok és mindnyájatokért imádkozom. Bárcsak javulna Mary állapota, milyen öröm lenne az szívemnek! Az Úr felragyogta^ a rajtatok világosságát. Megáld, megerősít és támogat benneteket a jelenlegi próba és csüggedés idején. A Megváltó tele van gyöngéd együttérzéssel és szeretettel. Lelketek megtartását Istenre mint hű teremtőre kell bíznotok! Milyen áldott reménységünk van! Reménység, mely a próbák és szenvedések idején egyre erősödik. Mutassatok bizalmat az iránt, aki életét adta értetek!
Mary, köszönd meg Istennek a pillanatnyi könnyű szenvedéseket, melyek igen-igen nagy örök dicsőséget szereznek neked. Tudod, kiben hittél, és meggyőződésed, hogy a nála letett kincsedet meg tudja őrizni ama napra. A próbák lehetnek keserűek, de tekints mindenkor Jézusra! Ne erőlködj, hanem pihenj meg szeretetében! Jézus gondoskodik rólad!
Tudjuk, hogy a próbák növekedésével a reménység is növekszik. Az Igazságosság Napjának sugarai szívedbe ragyognak gyógyító erejükkel. Tekints a felhők mögötti fényre, az Igazságosság Napjának világosságára! Hála az Úrnak, hogy a próba viharában a horgony erősen tart. Mindenkor élő és uralkodó közbenjárónk van, aki az Atya elé tárja személy szerinti ügyeinket. Az örök jutalom öröme végtelen áron vétetett meg.
Vigasztaljon, erősítsen, és áldjon meg az Úr — ez naponkénti imám. Milyen örömteli nap lesz, amikor meglátjuk a Királyt dicsőségben! Megnyugszunk majd Isten ígéreteiben. Az Úr soha nem hagy el minket. Bizonyosan megsegít a szükség idején.
St.Helena, Kalifornia,
1890. május 28.
KEDVES WILLIE!
Mindkettőtökért aggódom, különösen kedves Mary-ért. Naponta imádkozom érte, éjjelente pedig így szólok: tudom, hogy az Úr tenyerén hordozza őt. Mary teljes bizonyossággal mondhatja: „Tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra” (2Tim 1:12).
Nincs bennem kétség vagy hitetlenség Mary-vel kapcsolatban. „Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála” (Zsolt 116:15). Mary Pállal együtt elmondhatja: „Ama nemes harczot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva várják az ő megjelenését” (2Tim 4:7-8).
Mit tehetnénk a Megváltó nélkül egy lelket próbáló órában? Szolgáló angyalok vannak körülöttünk, és az élet vizével frissítik lelkünket életünk végső óráiban. ígéretünk van attól, aki a feltámadás és az élet, hogy a Jézusban alvókat elő fogja hívni a sírból. A trombita felharsan, a halottak megelevenednek, hogy soha többé ne lássanak halált. Elérkezett számukra az örök reggel, mert az Isten városában éjszaka nem lesz.
Mary férfiasan küzdött a kísértések és próbák idején. Megtette, ami tőle telt. Krisztus kegyelméből, szavai és cselekedetei által részt vett mások jellemének alakításában. A hitben meghalva munkája tovább él (78. Levél, 1890).
[Miss Marian Davis 1879-ben csatlakozott az Ellen G. White munkacsoportjához, és huszonöt évig együtt dolgozott vele Amerikában, Európában és Ausztráliában. 1903-ban tuberkulózist kapott, és alig több mint egy évvel később lehunyta szemét. Miss Davis igen hűséges és megbízható irodalmi munkatárs volt, akit Ellen G. White nagyon szeretett. Az itt következő együttérző, reménykeltő és tanácsoló üzenetek Miss Dávid betegségének utolsó két hónapja alatt íródtak levelek formájában. - A szerkesztők.]
Melrose, Massachusetts,
1904. augusztus 17.
KEDVES MARIAN DAVIS TESTVÉREM!
Örömmel lennék otthon, de még bizonytalan, melyik összejöveteleken fogok részt venni. Megteszünk minden tőlünk telhetőt...
Arra kérem az Urat, hogy erősítsen meg téged. Reménykedünk, hogy már jobban vagy. Kapaszkodj szorosan az Úrba, kezed fűzd egybe a Krisztuséval....
Marian, nem szabad elcsüggedned! Ügyed az Úr kezében van. A kezeléssel kapcsolatban bízd magad az orvosok, Dr. A. és Dr. B. gondjaira, hadd tegyék meg, amit esetedben meg kell tenniük. Amikor túl leszel ezen a betegségen, újabb könyveket bízunk majd rád. Egyél mindenképp, még akkor is, ha némi fájdalommal jár. Minél tovább tartózkodsz az ételtől, annál jobban legyengülsz... Feltehetjük a kérdést: hogyan is lenne az Úrnak szüksége ránk? Hát nem hatalmas a mi Istenünk? Kapaszkodj az Ő erejébe! Senki nem segíthet úgy, mint az Úr Jézus. Bízzál benne, és Ő gondoskodni fog rólad (378. Levél, 1904)!
Melrose, Massachusetts,
1904. augusztus 24.
KEDVES MARIAN DAVIS TESTVÉREM!
Egy aggodalmas gondolatod se legyen! Együtt érzek veled betegségedben. Tégy meg mindent gyógyulásod érdekében! Az anyagiakról majd én gondoskodom. Nem vagyok jól, és csak egy kicsit tudok utazni. Nem merek hosszú útra kelni a kocsikon. Ameddig mind- 252 ketten élünk, otthonom a te otthonod is...
Marian, távollétem legnagyobb részében nem ettem jó étvágy- gyal az ételt, de nem merek felhagyni az evéssel, mert akkor semmire nem lennék képes. Akkor is ettem, amikor nem volt étvágyam, hogy életerőhöz jussak. Amióta itt vagyok, jó az étvágyam. Istenben bízom, és hozzá könyörgöm érted és magamért. Nem szabad aggodalmaskodnunk. Csak bízd magad az Úrra! Mindössze arra van szükségünk, hogy higgyünk és bízzunk abban, aki mindenképpen üdvözítheti azokat, akik hozzá jönnek és belé helyezik bizalmukat. „Fogd szorosan a kezem” - mondja Jézus mindkettőnknek. Forgass magadban helyes gondolatokat a Megváltó Krisztusról, aki a te és az én Megváltóm! Minden lehetőségnek örvendtél, mellyel előbbre vihetted az Úr dicsőségét, és amikor az utolsó trombitaszó felhangzik, beléphetsz Isten városába, ahol őszinte örömmel fogadnak majd bennünket.
Marian, közösen vettünk részt abban a munkában, hogy az igaz tanítást megismertessük az emberekkel, hogy megérthessék Isten üzenetét és helyes gyakorlatot kövessenek életükben. Az „egészséges beszédnek példája” értékesebb az aranynál, az ezüstnél, és minden földi hívságnál. Szeretted az igazságot. Mélyen átérezted azt a szörnyű mellőzést, melyben Urunknak Megváltónknak része volt. Milyen nagyszerű egyformán gondolkodni Istennel! - És te erre vágytál. Isten igazságán kívül nincs más forrása a valódi, üdvözítő felemeltetésnek.
„Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét” (Zsolt 103:1). Tartsunk mindketten egy hálaadó áhítatot minden egyes nap, hiszen ez megilleti Őt, aki hitbeli imádságodra válaszul ilyen sok éven keresztül megtartott téged. Add át magad kezeibe gyengeségedben, és bízz benne teljesen! Tegyük az Isten Igéjét, a kezünkben levő mennyei orvosságot életünk hatalmas irányadójává. Te és én együttesen igyekeztünk a helyes tanítást az emberek elé tárni, mely a szentség, az irgalom, az igazság és a szeretet egysége. Megpróbáltuk ezeket egyszerűen hirdetni, hogy a lelkek megértsék a szeretet és szentség egységét, más szóval a szívbeli kereszténységet. Megtettük a tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy bemutassuk a kereszténységet mint az emberi élet koronáját és dicsőségét ezen a világon, mely felkészít az Isten városába való bemenetelre, hogy az Úr kedves és drága megváltottál legyünk az általa készített otthonokban. Hála az Úrnak! Dicsérjük szent nevét!
Kérlek, Marian, egyél, mert földi orvosod és a nagy egészség- ügyi Misszionárius is azt szeretné, hogy egyél. Nelson testvérnő elvisz hozzád mindent, amit kérsz. Senki nem örülne nálam jobban, ha az Úr megtartaná életed és tovább folytathatnád a munkát. Ha pedig eljönne számodra vagy számomra az idő, hogy elaludjunk Jézusban, ne rövidítsük meg életünket azáltal, hogy nem adjuk meg a szervezetünk számára szükséges tápanyagot. Egyél kedvesem, akár akarsz enni, akár nem, s így járulj hozzá gyógyulásodhoz! Tégy meg mindent a javulás érdekében, és ha az Úr jónak lát nyugalomra szólítani, te megtetted, ami rajtad állt. Nagyra értékelem munkádat. Hála az Úrnak, Marian, hogy Jézus, a nagy orvos, meg tud gyógyítani téged! Szeretettel (379. Levél, 1904)
College View, Nebraska
1904. szeptember 16.
KEDVES MARIAN!
Előttem forog eseted, és nagyon elszomorít, hogy gondolkodásodban zavar támadt. Ha hatalmamban állna, megvigasztalnálak. Nem volt-e Jézus, drága Megváltónk, oly sokszor valóságos segítségedre a szükség idején? Ne szomorítsd meg a Szentlelket, és hagyj fel az aggódással! Ugyanazt mondom, amit olyan sokszor te mondtál másoknak. Vigasztaljanak meg azok szavai, akik nem szenvednek betegségben, és segítsen meg az Úr - ez imám.
Ha az az Úr akarata, hogy meghalj, akkor kiváltságnak kellene érezned, hogy teljes testi, lelki és szellemi valódat egy igaz és irgalmas Istenre bízd. Az Úrnak nincsenek olyan kárhoztató érzései, mint ahogy te képzeled. Hagyj fel azzal a gondolattal, hogy az Úr nem szeret téged! Add át magad szabadon az általa felkínált irgalmas gondoskodásnak! Az Úr arra vár, hogy fogadd el meghívását. ...Nem kell azt gondolnod, hogy bármi olyat is tettél, ami miatt Isten szigorúan bánna veled. En jobban tudom. Csak higgy szeretétében, és fogd Őt szaván! ... Nem uralkodhat el rajtunk a gyanakvás vagy bizalmatlanság. Az Isten nagyságától való félelem nem zavarhatja meg hitünket. Segítsen bennünket Isten, hogy megalázzuk magunkat szelíden. Krisztus levetette királyi palástját és koronáját, hogy kapcsolatba kerüljön az emberiséggel, és bemutassa, hogy az emberi létezők lehetnek tökéletesek. Az irgalom ruháiba öltözve tökéletes életet élt világunkban, hogy ezzel bizonyságot tegyen szeretetéről. Megtette azt, ami révén a benne való hitetlenség lehetetlenné válik. A mennyei udvarokban való fenséges helyéről leereszkedett, hogy magára öltse az emberi természetet. Élete annak a példája, hogy milyen lehet a mi életünk is. Hogy az Isten nagyságától való félelem ne törölhesse ki az Isten szeretetébe vetett hitünket. Krisztus a fájdalmak férfiává és a betegség ismerőjévé lett. Az Istennek átadott emberi szív szent muzsikát árasztó hárfához hasonlít (365. Levél, 1904).
College View, Nebraska
1904. szeptember 26.
KEDVES MARIAN!
Imádkozunk, hogy életben maradj mindaddig, amíg újra találkozunk, és hogy utána is élj...
Tekints fel Jézusra! Bízzál Benne, akár élve maradsz, akár meghalsz! Jézus a Megváltód és Életadód. Ha elalszol Jézusban, Ő majd előhoz téged a dicsőséges halhatatlanságra. Adjon neked az Úr békét, nyugalmat, reménységet és örömöt mostantól fogva!
Helyezd teljes bizalmad Jézusba! Ő nem hagy el és nem távozik el tőled. Azt mondja, hogy markaiba metszett téged. Marian, ha előttem mész el, újra meglátjuk egymást odaát. Úgy fogunk látni, ahogyan minket látnak, és úgy fogunk ismerni, ahogyan minket ismernek. Csak engedd lelkedbe Krisztus békéjét! Légy hű megbízásodhoz, mert Ő is hű ígéretéhez! Helyezd gyönge, nyugtalan kezed az Ő szilárd kezébe! Engedd, hogy az Úr felemeljen és megerősítsen, vidámítson és vigasztaljon! Most már készülök elmenni innen. Bárcsak veled lehetnék ebben a pillanatban! Sok szeretettel (382. Levél, 1904).
A távolság ellenére együtt érzünk veled. Ne add fel a reményt, hanem ragaszkodj az ígérethez: „Kérjetek, és megadatik nektek’’ (Lk 11:9). Ne csüggedj el azonban, ha az, akinek hatalmában van a gyógyításra és a kezdetektől fogva ismeri a véget, megengedi gyermeke halálát, hogy az majd a feltámadás reggelén feltámadjon. Szólj így: „Ne az én akaratom, hanem a tied legyen meg!”... Ha feleséged meghal a betegségben, emlékezz arra, hogy a jövő új életet tartogat számunkra. Az utolsó trombitaszó elő fogja hívni mindazokat, akik befogadták Krisztust, hittek benne és rá bízták üdvösségüket.
Kedves Testvérnő! Imádkozunk érted és együtt érzünk veled. A Nagy Orvos elé visszük ügyedet. Tudom, hogy ezt már te is megtetted. Kapaszkodj szorosan Annak kezébe, aki meg tud áldani és gyógyítani téged, ha az jelen és örök javadat szolgálja! Amíg mindketten éltek, hit által ragadjátok meg Isten Igéjének drága ígéreteit. Hálás vagyok, hogy mindketten alázatosan keresitek a bűnbocsánatot. Ez kiváltság számotokra. Higgyetek!
Drága Megváltónk életét adta a világ bűneiért, és szavát adta arra, hogy üdvözíti mindazokat, akik Hozzá jönnek. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3:16). Az örök élet elnyerésének vannak feltételei. Tegyetek eleget azoknak, és reménységetek biztosítva lesz, akár életben maradtok, akár meghaltok. Bízzatok az üdvözítő Megváltóban! Bízzátok rá gyámoltalan lelketeket, és Ő elfogad, megáld és üdvözít titeket. Csak higgyetek! Fogadjátok be Őt teljes szívvel, és tartsátok szem előtt, hogy az Úr azt szeretné, ha elnyernétek az élet koronáját. Ez legyen legnagyobb és legkomolyabb kérésetek. Adjátok át magatokat egészen, és Ó megtisztít minden szennytől és a tisztesség edényeivé tesz benneteket. Isten megmoshat és megfehéríthet titeket a Bárány vérében. így elnyeritek a győzelmet... Tartsatok ki a hitben! (45. Levél, 1905).
Nem feledkezünk meg rólatok. Imádkozunk értetek a családi oltárnál. Ébren fekszem éjjelente, és Istenhez esedezem értetek.
Együtt érzek veletek. Továbbra is imádkozni fogok, hogy Isten áldása megnyugodjék rajtatok. Isten nem hagy titeket vigasztalanul. Testvéreim! Az itteni világ nem sokat ér, Jézus mégis azt mondja: „Kérjetek és adatik nektek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mt 7:7). Erre az ígéretre hivatkozom...
Testvérem, egy éjjel álmomban ezeket a szavakat szóltam hozzád: „Már nincs sok hátra. Néhány fájdalmas nyilallás, néhány órányi szenvedés, azután nyugalom, áldott nyugalom. Istennek különleges módja van számodra arra, hogy békességre lelj. Minden embernek át kell mennie a próbán. Mindnyájunknak ki kell inni a poharat és meg kell tapasztalni a szenvedés keresztségét. Krisztus azonban a legkeserűbb halált kóstolta meg minden emberért. Ő tudja, hogyan szánjon minket és érezzen együtt velünk. Csak nyugodj meg karjaiban. Jézus szeret, és örök szeretete által megváltott téged. Légy hű mindhalálig, és elveszed az élet koronáját!
Mindenki, aki ezen a világon él mostantól fogva, tudni fogja, mit jelent megpróbáltatni. Tudom, hogy az Úr részesíteni fog kegyelmében, és nem távozik el tőled. Emlékezz Isten ígéretére: „írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket’’ (Jel 14:13). Légy bátor! Ha tudnék, most ott lennék melletted, de a feltámadás reggelén találkozni fogunk...
C. testvérnőhöz is szóltam vigasztaló szavakat. Amikor bátorítottam, a szoba mintha megtelt volna Isten angyalaival. Legyetek mindketten bátorságosak! Az Úr nem hagy el és nem távozik el tőletek (312. Levél, 1906).