*Megjelent a Notebook Leaflets-ben, The Church, 3. szám.

Lelkem gyötrődik népünkért. Az utolsó napok veszedelmes idején élünk. A felületes hit felületes tapasztalattal jár. Van olyan ,megtérés’, melyből újból meg kell térni. Minden valódi vallásos tapasztalat magán viseli Jahve pecsétjét. Mindenkinek be kellene látnia, hogy szükséges egyénileg megértenie az igazságot. Meg kell értenünk a gondosan és imádságos lelkülettel kikutatott tanításokat. Az Úr feltárta előttem, hogy népünk körében nagy ismerethiány van a harmadik angyal üzenetének elindulásával és haladásával kapcsolatban. Nagy szükség van a Dániel és a Jelenések könyvének tanulmányozására, és a szövegek alapos elsajátítására, hogy megtudjuk, mit mond az írás.

Határozott világosságot kaptam arról, hogy sokan ki fognak menni közülünk, engedve a csábító lelkeknek és az ördögök tanításainak. Az Úr azt szeretné, hogy minden lélek, aki hitvallást tesz az igazság mellett, szerezzen értelmes ismeretet az igazság mibenlétéről. Hamis próféták állnak majd elő, akik sokakat elhitetnek. Minden, ami kimozdítható, kimozdíttatik helyéről. Nem lenne hát ildomos mindannyiunk számára megérteni hitünk indítékait? Az oly sok prédikáció helyett mélyebben kellene kutatni Isten Igéjét, szövegről szövegre olvasni a Bibliát, és kikutatni azokat a tanításokat alátámasztó hathatós bizonyítékokat, melyek népünket az örök igazság talajára állítják.

Lelkem nagyon elszomorodik annak láttán, hogy a világosságot és igazságot megismerők közül némelyek milyen gyorsan elfogadják Sátán csalásait, mert elbűvöli őket egyfajta hamis szentség. Az emberek nem tudják, merre tartanak, amikor elfordulnak az Úr által kijelölt útjelzőktől, melyeknek célja, hogy megérthessük a próféciában felvázolt helyzetünket.

Megkérdőjelezem, hogy az igazi lázadás valaha is gyógyítható volna-e. Tanulmányozzátok a Pátriárkák és próféták című könyvben Kóré, Dáthán és Abirám lázadását. Ez a lázadás kiszélesedett, több emberre kiterjedt.* A gyülekezet kétszázötven fejedelme - híres-neves emberek - irányították. Nevezzétek nevükön a lázadást és a hitehagyást, majd gondolkodjatok el azon, hogy Isten ősi népének tapasztalata is, annak nem kívánatos vonásaival együtt, hűségesen fel lett jegyezve a történelem számára. A Szentírás kijelenti: „Mindezek pedig ... megírattak pedig a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett" (lKor 10:11). Ha az igazságot ismerő férfiak és nők olyan távol kerültek a nagy Vezetőtől, hogy a hitehagyás nagy vezérét nevezik Krisztusnak, a mi igazságunknak, akkor nem ereszkedtek elég mélyre az igazság bányáiban. Nem képesek megkülönböztetni a nemes ércet az értéktelen anyagtól. *Párhuzam Kóré lázadása és két testvér hitehagyása között Lásd: 394. oldal!

Isten Igéjében olvashatjátok az oly bőséggel adott figyelmeztetéseket a hamis prófétákról, akik tévtanokat hoznak közénk, és ha lehet, még a választottakat is elhitetnék. Mindezek ellenére is miért van az, hogy az egyház nem tesz különbséget a hamis és az igaz között? Alázzák meg magukat Isten előtt mindazok, akik valamilyen módon megtévesztés áldozatai lettek! Bánják meg őszintén, hogy olyan könnyedén félre lehetett vezetni Őket! Nem különböztették meg az igaz Pásztor hangját az idegenétől. Az ilyenek tekintsenek vissza tapasztalatuknak erre a fejezetére!

Több mint fél évszázadon át Isten világosságot küldött népének Lelke bizonyságtételein keresztül. Vajon ezek ellenére azt a feladatot bízta volna néhány férfira és feleségeikre, hogy józanítsák ki az egész egyházat, és mutassanak rá Ellen G. White hazug és csaló voltára? Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Mt 7:20).

Remegniük kellene saját lelkűk biztonságáért mindazoknak, akik félvállról veszik az Istentől kapott bizonyítékokat, és átokra fordítják az áldást. Ha nem térnek meg, gyertyatartójuk ki lesz mozdítva helyéről. Az Urat haragra gerjesztették. Hagyták a porban heverni az első, második és harmadik angyal üzenetének igazságát. Ha az őrállók ilyen szabadon megtéveszthetik a népet, Isten felelősségre fog vonni némelyeket azért, amiért nem vizsgálták meg alaposan, hogy milyen táplálékot kapott a nyáj.

Hitehagyások történtek, és az Úr azért engedte kifejlődni az ilyen jellegű dolgokat a múltban, hogy megmutassa, milyen könnyen félrevezethető a nép, amikor a tagok emberi szavakra támaszkodnak ahelyett, hogy a nemes béreabeliekhez hasonlóan maguk kutatnák az írásokat, és így járnának utána az igazságnak. Az Úr azért engedte meg az ilyen dolgokat, hogy figyelmeztessen: ezek a jövőben is meg fognak történni.

A lázadás és hitehagyás levegőjét szívjuk, és ez ránk is kihatással lesz, hacsak hit által Krisztusra nem függesztjük gyámoltalan lelkünket. Ha az emberek ilyen könnyedén félrevezethetek most, hogyan fognak megállni akkor, amikor Sátán megszemélyesíti Krisztust, és csodákat visz véghez? Ki áll majd meg rendíthetetlenül csalásakor, amikor Krisztusnak vallja magát, holott csak utánozza Krisztus személyét, és csak látszólag végzi a Krisztus munkáját? Mi fogja visszatartani Isten népét attól, hogy hamis krisztusok szolgálatába álljon? „Ne kövessétek őket!” (Lk 17:23).

A tanítások világos megértésére van szükség. Az igazság prédikálására felkért testvérek legyenek horgonyhoz rögzítve, hogy hajójuk kiállja a szelet és a vihart, mert a horgony szilárdan tartja azt. A csalások száma növekedni fog. Nevén kell neveznünk a lázadást. Öltsük magunkra a teljes fegyverzetet. Ebben a harcban nem csak emberekkel nézünk szembe, hanem levegőbeli hatalmasságokkal és erőkkel. Nem test és vér ellen tusakodunk. Olvassuk gyülekezeteinkben gondosan és mély benyomást keltőén Efézus 6:10-18. verseit.

A hitehagyók a sárkány szavait hangoztatják. Szembe kell néznünk azokkal a sátáni eszközökkel, akik háborút indítottak a szentek ellen. „Megharagvék azért a sárkány az asszonyra, és elméne, hogy hadakozzék egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél vala a Jézus Krisztus bizonyság- tétele” (Jel 12:17). A hitehagyók elhagyják Isten hűséges és igaz népét, és a Barabbás által jelképezett emberekkel kötnek barátságot. „Gyümölcseikről ismeritek meg őket” (Mt 7:20).

Azért írom ezt, mert az egyházból sokan úgy jelennek meg előttem, mint akik fákként látják a sétáló embereket. [Mk 8:24] Újabb és mélyebb tapasztalatra van szükségük ahhoz, hogy felismerjék a csapdákat, melyek a nagy csaló hálójába kívánják gyűjteni őket. Nem végezhetjük a munkát ímmel-ámmal. Az Úr szilárd, határozott és teljes szívű férfiakat és nőket hív, hogy álljanak a törésre és újítsák meg az ösvényeket. [Esaiás 58:12-14. idézve.]

Minden gyülekezet lelkészének határozott bizonyságtételt kell hordoznia. Isten megengedte a hitehagyásokat, hogy megmutassa, milyen kevéssé lehet támaszkodni az emberre. Tekintsünk mindenkor Istenre, akinek szava nem ,igen’ és ,nem’, hanem ,igen’ és rÁmen’! (Dátumozatlan kézirat, 148).