Az Úr elrendelte, hogy műve tovább terjedjen misszionáriusi vonalakon, hogy az utolsó napokra szóló igazság egyre szélesebb körben ismertté váljék. Sokan megtévesztés áldozatai lettek, pedig ébereknek kellett volna lenniük a nagyszerű munka felismerésére, amit annak a népnek kell elvégeznie, mely a 2Mózes 31:12–18 versei szerint az Úr jelét hordozza.
Az Úr hűséges sáfárokra vár, hogy felmérjék a munkaterületeket, majd bölcsen használva az Úr eszközeit, előbbre vigyék művét ezeken a területeken. Istennek van egy népe és szolgáló közössége, melynek együtt kell működnie Vele. …
Az Úr munkálkodni fog népe gyermekeiért, amennyiben azok alávetik magukat a Szentlélek munkájának, és nem gondolják azt, hogy nekik kell irányítaniuk a Szentlelket. „Most pedig, óh Izráel! mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, megtartván az Úrnak parancsolatait és rendeléseit, amelyeket én ma parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod!”(5Móz 10:12–13)…
Isten prédikátorainak ünnepélyes és szent feladatuk van földünkön. A vég közel van. Az igazság üzenetének hangoznia kell. Mint a nyáj hűséges pásztorainak, Isten szolgáinak világos és metsző bizonyságot kell tenniük. Ne hamisítsuk meg az igazságot! A mennyei kegyelem soha nem távolít el az irgalomtól és Isten szeretetétől. Sátán ereje teszi ezt. Amikor Krisztus prédikált, üzenete éles, kétélű kardhoz volt hasonló, mely átjárta az emberek lelkiismeretét, és felfedte előttük legbensőbb gondolataikat. Hűséges követőinek meg kell ismételnie Krisztus munkáját. Az Igét egyszerűen, tisztán és a sértetlenséghez szigorúan ragaszkodva kell hirdetniük. A szóban vagy írásban munkálkodóknak hűségesnek kell maradniuk megbízatásukhoz. Tekintsenek úgy az emberekre, mint akiknek majd el kell számolniuk életükkel. Soha ne öltöztessék az „Így szól az Úr”-at emberek csábító bölcsességébe, mert lerombolják annak élő erejét, és annyira elgyengítik, hogy nem lesz képes bűntudatra ébreszteni az embert. Minden Szentlélek által kimondott szót áthat a lelkek üdvösségére való mélységes vágy.
A prédikátor Isten előtti elismertsége nem a külső látszatokon múlik, hanem a kötelesség hűséges teljesítésén. Krisztus útja a felmagasztalásig a legmélyebb megaláztatásokon vezetett át. Akik részesülnek Krisztus szenvedéseiben, akik örömmel követik az Ő lépéseit, azok majd dicsőségében is részesülni fognak.
Az ellenség szüntelen törekvése, hogy olyan személyeket hozzon az egyházba, akik sok igazsággal egyetértenek, de megtéretlenek maradnak. A megbízatásukhoz hűtlen névleges keresztények olyan csatornák, melyeken keresztül Sátán munkálkodik. Sátán fel tud használni megtéretlen gyülekezeti tagokat saját gondolatainak közvetítésére és Isten művének visszaszorítására. Az ilyenek befolyása mindig a rossz oldalán van. Kritikájukkal és kétkedéseikkel botrányköveket helyeznek a reform útjába. Hitetlenséget hoznak közénk, mert behunyták szemüket Krisztus szentsége előtt és az Úr dicsősége nem követi őket.
Az egyház ereje az egységben áll. Mivel Sátán tudja ezt, teljes seregét felhasználja arra, hogy széthúzást teremtsen közöttünk. Az összhang hiányát kívánja látni Isten egyházának tagjai közt. Nagyobb figyelmet kellene szentelni az egység kérdésének. Mi a recept a viszály és széthúzás leprájának gyógyítására? – Isten parancsolatainak való engedelmesség.
Az Úr azt a tanítást adta nekem, hogy ne időzzünk az egyházat meggyengítő különbözőségeken. Isten felírja a viszály ellenszerét. A szombat szent megtartásával bemutatjuk, hogy az Ő népe vagyunk. Isten Igéje olyan jelként szól a szombatról, mely megkülönbözteti az Ő parancsolattartó népét. A szombat révén Isten népének meg kell őriznie az Istenről mint Teremtőjéről való ismeretet. Az Isten parancsolatainak megtartói egyesülni fognak Vele a nagy küzdelem során, mely a mennyben kezdődött Isten és Sátán között. Az Istenhez való hűtlenség az Isten törvényének elveivel való szembeszálláshoz és harchoz vezet.
Minden, ami az Isten művével kapcsolatos, szent, és népének úgy is kell tekintenie azt. Az Isten művére vonatkozó tanácsok is szentek. Krisztus életét adta azért, hogy egy bűnös világot bűnbánatra vezessen. Akik megtelnek a Krisztusban lakozó lélekkel, azok Isten földműveseiként fogják gondozni az Úr szőlőskertjét. Nem csupán azokon a helyeken fognak dolgozni, melyeket ők választanak. Bölcs vezetőknek és hű munkásoknak kell lenniük, azt téve legmagasabb célkitűzésükké, hogy betöltsék Krisztustól kapott küldetésüket. Mennybemenetele előtt az Úr elmondta tanítványainak, hogy Jeruzsálemtől kezdve el kell jutniuk minden nemzethez, ágazathoz, néphez és nyelvhez, majd hozzátette: „Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28:20). (14. Kézirat, 1901).
[*Megjelent a Notebook Leaflets-ben, Christian Experience, 7. szám]
A keresztény gyakorlatban az Úr megenged különböző nehézségeket, hogy meghívja a férfiakat és nőket egy magasabb életrendre és egy odaszenteltebb szolgálatra. Ezek nélkül a nehézségek nélkül folyamatosan elesnénk a Krisztushoz való hasonlóságtól, és az emberek megtelnének egy tudományos, képzeletszőtte, emberi filozófiával, mely a Sátán követőivel való egyesülésre vezetné őket.
Isten gondviselésében minden jó és nagyszerű vállalkozás ki van téve a nehézségeknek, hogy azok megpróbálják a felelős pozíciókat betöltők elveinek tisztaságát és erejét, valamint hogy az egyének jellemét Isten hasonlatosságára alakítsa és formálja át. Ez a legmagasabb szintű nevelés.
Jellembeli tökéletességre az értelem erőinek gyakorlása által lehet eljutni, Isten törvénye minden rendelésének engedelmeskedve a hatalmas próbák idején. A bizalmas állásokat betöltő embereknek eszközöknek kell lenniük Isten kezében dicsőségének előmozdítására. Ha ezek a munkások teljes hűséggel tesznek eleget kötelességeiknek, akkor tökéletes jellemre juthatnak.
A helyes alapelvek követői folyamatosan növekedni fognak ismeretben. Abban a kiváltságban lesz részük, hogy a Mester munkatársai lehetnek az emberi családért végzett munka során, és dicsőséges részt vállalhatnak Isten terveinek véghezvitelében. Eközben, tanítás és példa által, Isten munkatársaiként dicsőítik meg Teremtőjüket (Dátumozatlan kézirat 150).