Isten földi munkája nem fejeződik be addig, amíg Krisztus gyülekezetének tagjai fel nem sorakoznak a munkára, és nem egyesítik erőfeszítéseiket a lelkészekkel és a gyülekezet tisztviselőivel (9T 117).

E szavak: "Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek" (Mk 16:15) - Krisztus minden követőjének szólnak. Mindazok, akik örök életre vannak rendelve, el vannak rendelve arra is, hogy munkálkodjanak embertársaik üdvösségéért. Ugyanazt a vágyat kell kinyilvánítaniuk az elveszettek megmentéséért, mint amit Krisztus érzett irántuk. Nem mindenki töltheti be ugyanazt a helyet, de mindenki számára van hely a munkára. Mindazok, akikre Isten kiárasztotta áldását, vegyenek részt a tevékeny szolgálatban! Minden képességüket használják fel az e országának előmenetelére! (8T 16)

A prédikálás csak egy kis része a lelkek üdvösségéért végzendő munkának. Isten Lelke meggyőzi a bűnösöket az igazságról és a gyülekezet karjaiba helyezi őket. A lelkészek megtehetik részüket, de sohasem végezhetik el azt a munkát, amelyet a gyülekezetnek kell elvégeznie. Isten elvárja gyülekezetétől, hogy ápolják azokat, akik még fiatalok a hitben és a tapasztalatokban. Menjenek el hozzájuk, de nem azért, hogy együtt pletykálkodjanak, hanem együtt imádkozzanak és oly szavakat intézzenek hozzájuk, amelyek olyanok, mint "az arany alma ezüst tányéron" (Péld 25:11) [4T 69].

Isten mai gyülekezetét a régi Izraelhez hasonlóan azért hívta el, hogy a világ világossága legyen. Az igazság hatalmas bárdja által, az első, második és harmadik angyal üzenetei által elkülönítette őket az egyházaktól, és a világtól, hogy szent közelségbe hozza őket önmagával. Törvényének letéteményeseivé, őrizőivé tette őket és reájuk bízta a jelen korra szóló jövendölések magasztos igazságait. Amiképpen a régi Izraelre szent jövendöléseket bízott Isten, úgy nekünk is közölnünk kell a világgal e szent igazságot.

A Jelenések 14. fejezetének három angyala oly népet ábrázol, amelynek tagjai elfogadják Isten üzenetének világosságát és elmennek, mint az e követei, hogy elvigyék az egész földre a figyelmeztetést. Krisztus így szól követőihez: "Ti vagytok a világ világossága" (Mt 5:14). A Kálvária keresztje ezt mondja mindazoknak, akik elfogadják Krisztust: "íme mily értékes minden lélek!" "Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek" (Mk 16:15). Ne engedjük, hogy bármi is gátolja ezt a munkát, mert a legfontosabb, s következménye oly messze terjedő, mint az örökkévalóság. Az a szeretet, amelyet áldozatában Jézus kinyilvánított az emberek lelki üdvösségéért, minden követőjét tettre serkenti (5T 45556). Krisztus boldogan elfogad minden emberi eszközt, aki alárendeli magát Neki. Az emberit egyesíti az istenivel, hogy közölhesse a világgal a testté lett szeretet titkait. Beszélj róla, imádkozz érte, énekelj róla, töltsd be a világot az Ő igazságának üzenetével és vidd el a legtávolabbi vidékekre is! (9T 30)

Ha mindnyájan élő misszionáriusok lennétek, akkor a jelenkori üzenet gyorsan eljutna minden országba, minden néphez, nemzethez és nyelvhez (6T 438).

Mindazoknak, akik be akarnak menni Isten városába, földi életükben be kell mutatniuk Krisztust minden eljárásuk által. Ez teszi őket Krisztus követőivé és tanúivá. Világos, határozott bizonyságot kell tenniük minden gonosz eljárás ellen és a bűnösöket Isten Bárányához kell utasítaniuk, aki elveszi a világ bűneit. Akik befogadják Őt, azoknak hatalmat, erőt ad, hogy Isten fiaivá legyenek. Az újjáteremtés az egyedüli ösvény, amelyen bemehetünk Isten városába. Az út keskeny, a kapu szoros, de azon az úton kell vezetnünk a férfiakat, nőket és gyermekeket. Meg kell tanítanunk őket, hogy ha üdvözülni akarnak, új szívre és új lélekre van szükségük. Régi, örökölt jellemvonásaikat le kell győzniük. Szívük természetes kívánságait meg kell változtatniuk. Minden megtévesztést, hamisítást, gonosz beszédet el kell hagyniuk. Új életet kell élniük, amely hasonlóvá teszi őket Krisztushoz (9T 23).

Kedves Testvéreim és Testvérnőim, le akarjátok-e győzni a varázslatot, amely fogva tart benneteket? Fel akartok-e támadni abból a restségből, amely hasonló a halál dermedtségéhez? Menjetek el és munkálkodjatok, akár éreztek rá kedvet, akár nem. Végezzetek személyes munkát, hogy lelkeket vezessetek Jézushoz, és az igazság ismeretéhez. Az ilyen munkában serkentést és erősítést találtok, amely felébreszt és megszilárdít benneteket. Lelki képességeitek gyakorlása által életerősebbek lesztek, úgyhogy eredményesebben munkálhatjátok saját üdvösségeteket is. Krisztus sok hitvalló követőjét a halál kábultsága uralja. Tegyetek meg mindent, hogy felébresszétek őket! Figyelmeztessétek őket, könyörögjetek nekik, buzdítsátok őket! Imádkozzatok, hogy Isten határtalan szeretete felmelegítse, meglágyítsa jéghideg természetüket! Ha nem is hallgatnak rátok, munkátok nem vész el, mert erőfeszítéseitek által, hogy mások áldására szolgáljatok, saját lelketek is áldást nyer (5T 387).

Ne érezd, hogy tanulatlanságod miatt nem vehetsz részt az Úr munkájában. Istennek van munkája számodra. Minden embernek megadta az ő munkáját. Tanulmányozhatod a Szentírást a magad számára. "A Te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket" (Zsolt 119:130). Imádkozhatsz a munkáért. Az őszinte szív hittel mondott imája meghallgatásra talál a mennyben, azonban munkálkodj képességeid szerint (6T 433).

A mennyei lények arra várnak, hogy együttműködjenek az emberi eszközökkel, hogy bemutathassák a világnak, hogy mivé lehetnek az emberek és mit tehetnek befolyásuk által az elveszendő bűnösök megmentése érdekében. Krisztus felszólít bennünket, hogy munkálkodjunk türelmesen és kitartóan a sok ezer emberért, akik elvesznek bűneikben, akik szétszórtan élnek minden országban, hasonlóan az elhagyott, tengerpartra vetett roncsokhoz. Azoknak, akik részesülni akarnak Krisztus dicsőségében, részt kell venniük szolgálatában is. Segíteniük kell a gyengéket, nyomorultakat és kétségbeesetteket (9T 30-31).

Minden hívő ragaszkodjék teljes szívvel a gyülekezethez. A gyülekezet sikere legyen legelső érdekük. Ha valaki nem érzi szent kötelességének, hogy a gyülekezet áldást nyerjen általa, akkor sokkal könnyebben áldást nyerhet nélküle. Mindenki tehet valamit az Úr ügyéért. Sokan nagy összegeket adnak ki szükségtelen fényűzésre, és kívánságaik kielégítésére, de nagy tehernek tartják, hogy a gyülekezet fenntartására adakozzanak. Készek elfogadni kiváltságainak minden előnyét, de a számlák kifizetését átengedik másoknak.

Krisztus gyülekezetét találóan hasonlíthatjuk egy hadsereghez. Minden katona élete telve van fáradságos munkával, nehézségekkel, veszedelmekkel. Mindenütt éber ellenség leselkedik reájuk, akiket a sötétség hatalmasságainak fejedelme vezet, aki sohase alszik és sohase hagyja el őrhelyét. Midőn a keresztények nem vigyáznak, akkor ez a hatalmas ellenség hirtelen és nagy erővel támad reájuk. Ha a gyülekezet tagjai nem tevékenyek és nem éberek, Sátán legyőzi őket ravaszságával. Mi történne, ha egy hadseregben a katonák fele tétlen lenne, vagy aludna akkor, amikor kötelességét kellene teljesítenie? Az eredmény vereség, fogság, vagy halál lenne. Megmenekülhetnének-e az ellenség kezéből? Gondolnának-e arra, hogy jutalmat érdemelnek? Nem! Gyorsan halálra ítélnék őket. Ennél sokkal komolyabb következményekkel jár, ha Krisztus gyülekezete gondtalan és hűtlen. Mi lehet rettenetesebb a keresztény katonák alvó seregénél? Mennyivel különbek a világiaknál azok, akik a sötétség fejedelmének irányítása alatt állnak? Akik a harc napján közönyösen hátravonulnak, mivel nem éreznek felelősséget a harc kimenetele iránt, jobb, ha azonnal megváltoztatják magatartásukat; vagy azonnal hagyják el a sereget! (5T 394)

A nők a férfiakhoz hasonlóan tevékenykedhetnek oly módon, hogy elviszik oly helyekre az igazságot, ahol csendben munkálkodhat és megnyilvánulhat. Munkálkodhatnak ezen válság idején és az Úr dolgozni fog általuk. Ha átérzik kötelességüket és munkálkodnak Isten lelkének befolyása alatt, akkor azzal az önuralommal rendelkeznek majd, amelyre szükségük van ebben az időben. Az Úr ráárasztja ezekre az önfeláldozó nőkre mennyei világosságát, ami által oly erőt nyernek, amely felülmúlja a férfiakét. Oly munkát végezhetnek a családokban, amely által elérik az emberek szívét, amit a férfiak nem végezhetnek el. Közel juthatnak azok szívéhez, akiket a férfiak nem érhetnek el, ezért szükség van munkájukra. Tapintatos, alázatos nők jó munkát végezhetnek azáltal, hogy megmagyarázzák az igazságot az embereknek az ő otthonukban. Isten igazsága ily módon megmagyarázva kifejti kelesztő munkáját a kovászhoz hasonlóan és befolyása által egész családok térnek meg (9T 128-129). Mindenki tehet valamit. Némelyek a következd szavakkal mentegethetik magukat: "Otthoni kötelességeim gyermekeim lekötik időmet és javaimat!" Gyermekeitek legyenek segítő kezeitek! Növeljék erőtöket és népességeiteket az Úr munkájának végzésében. A gyermekek az Úr családjának ifjabb tagjai, ezért rá kell bírni őket, hogy szenteljék magukat Istennek, akinek tulajdonai a teremtés és megváltás által. Tanítsuk meg őket arra, hogy minden testi, lelki és szellemi képességük Istené. Képezzük ki őket az önzetlen keresztényi szolgálat minden ágában. Ne engedjétek meg, hogy gyermekeitek akadályozzanak benneteket! Gyermekeitek osztozzanak veletek fizikai és lelki terheitek hordozásában, mert ha másokat segítenek, növelik és megalapozzák saját boldogságukat és használhatóságukat is! (7T 63)

Krisztusért való munkánk otthonunkban kezdődik családunkért. Ifjúságunk nevelése különbözzék attól, mint amit a múltban kaptak. Jólétük sokkal több munkát kíván annál, mint amit a múltban szántak reájuk. Nincs ennél fontosabb misszióterület. A szülők élőszó és példa által tanítsák meg gyermekeiket a megtéretlenekért való munkára. Gyermekeiket úgy neveljék, hogy együtt érezzenek az idősekkel és szenvedőkkel, hogy igyekezzenek megkönnyíteni a szegények és nélkülözők szenvedéseit. Tanítsák meg őket, hogy szorgalmasan dolgozzanak a missziómunkában és a legfiatalabb koruktól fogva gyakorolják az önmegtagadást és önfeláldozást mások érdekében, hogy szívükön viseljék az Úr művének előmenetelét, hogy Isten munkatársai lehessenek (5T 429).

Nem Isten akarata, hogy népe összetömörüljön, vagy nagy csoportokban telepedjen le. Krisztus tanítványai az Ő képviselői a földön, ezért Isten azt akarja, hogy szétszóródjanak minden országban, a kis és nagy városokban, a falvakban, mint e sötét világ világosságai. Legyenek Isten misszionáriusai! Hitük és cselekedeteik által tegyenek bizonyságot a Megváltó eljövetelének közelségéről.

Gyülekezeteink tagjai oly munkát végezhetnek, amelyet még alig kezdtek el. Senki se költözzék új helyre csupán világi előnyökért. Ahol azonban megkereshetik megélhetésüket, az igazságban jól megalapozott családok - egy vagy két család telepedjen le egy helyen és dolgozzanak, mint misszionáriusok. Érezzenek szeretetet a lelkek iránt, viseljék az értük való munka terhét és tanulmányozzák, hogyan hozhatják őket az igazsághoz. Terjeszthetik iratainkat, összejöveteleket tarthatnak otthonaikban és meghívhatják őket ezekre az összejövetelekre. Így világosságuk fényleni fog jó cselekedeteik által.

Munkásaink egyedül Istenben álljanak meg. Sírva imádkozzanak és dolgozzanak embertársaik megmentéséért. Gondolj arra, hogy versenyfutásban veszel részt és a halhatatlanság koronájáért küzdesz. Mialatt sokan jobban szeretik az emberek dicséretét, mint Isten kegyét, te dolgozz alázatossággal. Tanulj meg hitet gyakorolni és vidd felebarátodat a kegyelem királyiszéke elé. Könyörögj Istenhez, hogy érintse szívüket. Ily módon eredményes missziómunkát végezhetsz. Megnyerhetsz olyanokat is, akiket a lelkész, vagy könyvevangélista nem érhet el. Akik így munkálkodnak az új helyeken, megtanulják az emberekhez való közeledés legjobb módját és előkészíthetik az utat más munkások számára (8T 244245).

Látogassátok meg szomszédaitokat és nyilvánítsátok ki érdeklődéseteket lelki üdvösségük iránt! Serkentsétek tevékenységre minden lelki képességüket! Mondjátok meg azoknak, akiket meglátogattok, hogy elérkezett minden dolog vége! Az Úr Jézus megnyitja szívük ajtaját és tartós benyomást tesz lelkükre.

Isten népe mindennapi munkája közben is vezethet embereket Krisztushoz. Miközben ezt cselekszik, azzal a drága biztosítékkal bírnak, hogy a Megváltó közel van hozzájuk. Ne gondolják, hogy gyenge erőfeszítéseikre hagyja őket! Krisztus oly szavakat ad ajkukra, amelyek felüdítik, bátorítják és megerősítik a szegény, küzdő lelkeket, akik még a sötétségben vannak. Saját hitük is megerősödik, amidőn látják, hogy a Megváltó ígérete beteljesedett. Nemcsak másokra árasztanak áldást, hanem Krisztusért végzett munkájuk által önmagukra is áldást hoznak (9T 38-39).

Nagy munkát végezhetünk azáltal, hogy úgy mutatjuk be az embereknek a Bibliát, ahogyan olvassuk. Vigyétek el a Bibliát minden otthonba és igyekezzetek felébreszteni lelkiismeretüket világos kijelentései által. Ismételjétek meg előttük a Megváltó szavait: "Tudakozzátok az Írásokat!" (Jn 5:39). Figyelmeztessétek őket, hogy fogadják el a Bibliát úgy, amint van. Könyörögjenek mennyei világosságért, és fogadják el minden drága fénysugarát és vállalják a következményeket félelem nélkül (5T 388).

Gyülekezetünk tagjai végezzenek több házról házra való munkát; tartsanak bibliaórát és terjesszék irodalmunkat! Kiegyensúlyozott, tökéletes keresztényi jellemet csak akkor fejleszthetünk, ha önzetlenül és örömmel munkálkodunk az igazság terjesztésében és támogatjuk Isten ügyét javainkkal. Vessünk "minden vizek mellett" (Ésa 32:20), és őrizzük meg szívünket Isten szeretetében. Munkálkodjunk, amíg nappal van és használjuk fel az Úrtól kapott javánkat, hogy elvégezzük legközelebb eső kötelességeinket. Végezzünk el hűségesen minden kezünk ügyébe eső munkát. Bármilyen áldozatra hívnak fel bennünket, tegyük meg vidám. Amidőn "minden vizek mellett" vetünk, tapasztaljuk, hogy "aki bőven vet, bőven is arat" (2Kor 9:6) [9T 126].

Ha nem tevékenykedünk komolyan a Mester szolgálatában, meghazudtoljuk hitvallásunkat. Csak a komoly, gyakorlati munkában megnyilvánuló kereszténység gyakorol hatást azokra, akik holtak törvényszegésükben és bűneikben. Az imádkozó, alázatos keresztények, akik cselekedeteikkel megmutatják, hogy leghőbb vágyuk az, hogy megismertessék a megmentő igazságot, amely minden embert megvizsgál, a lelkek gazdag aratását gyűjtik be Mesterük számára. Semmi mentséget sem hozhatunk fel arra, hogy gyülekezeteink tagjainak hite oly lanyha és gyenge. "Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai" (Zak 9:12). Krisztusban erőt nyerhetünk. ó a mi Védőügyvédünk az Atya előtt. Követőit sürgősen elküldi birodalmának minden részébe, hogy közöljék akaratát népével. Gyülekezetei között jár. Arra vágyik, hogy felemelje, megszentelje és megnemesítse követőit. Azoknak befolyása, akik igazán hisznek benne, élet illata lesz a világban. Jobb kezében tartja csillagait és célja az, hogy általuk a világra árassza világosságát. Így akarja népét előkészíteni a magasabb szolgálatra mennyei gyülekezetében. Egy nagy munkát bízott ránk. Végezzük el pontosan és odaadással! Mutassuk meg életünkkel, hogy mit tett értünk az igazság!

Önmegtagadásba, önfeláldozásba, rendkívüli erőfeszítésekbe és sok imába került, hogy a különböző misszióvállalkozásokat odáig fejlesszék, ahol most vannak. Fennáll a veszély, hogy a jelenlegi munkások megelégedetten pihennek erőtlenségükben, mert úgy érzik, hogy most nincsen oly nagy szükség önmegtagadásra és szorgalomra, oly kemény és nehéz munkára, mint amit a mű vezetői kezdetben végeztek. Azt gondolják, hogy az idők megváltoztak és azóta több anyagi javakkal rendelkezik Isten műve, ezért nem kell oly próbára tevő körülmények közé kerülniük, mint az üzenet hirdetésének kezdetén.

Azonban, ha ugyanazt a szorgalmat nyilvánítanák ki a mű jelenlegi szakaszában, mint kezdetben, akkor százszor többet végeznének, mint amit most látunk (6T 41719).

Magasztos hitvallással bírunk, mert mint szombatünneplő adventisták azt valljuk, hogy megtartjuk Isten minden parancsolatát és várjuk Megváltónk eljövetelét. Isten a legünnepélyesebb figyelmeztető üzenetét bízta kicsiny, hűséges népére. Mutassuk meg szavainkkal és cselekedeteinkkel, hogy felismerjük a rajtunk nyugvó nagy felelősséget. Világosságunk oly fényesen ragyogjon, hogy az emberek lássák meg, hogy mindennapi életünkkel dicsőítjük Istent. Lássák meg, hogy kapcsolatban állunk a mennyel, örököstársai vagyunk Krisztusnak, hogy amikor eljön hatalommal és nagy dicsőséggel, hasonlók legyünk Őhozzá (4T 16).