A Szentírásban, a Bibliában az igazság gyémántjainak ezrei vannak elrejtve a felületes kutató elől. Az igazság bányája sohasem meríthető ki. Minél tovább kutatod a Szentírást alázatos szívvel, annál mélyebb lesz érdeklődésed és annál jobban érzed, hogy fel kell kiáltanod Pál apostollal: "Óh Isten gazdagságának, bölcsességének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az Ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az Ő útai!" (Róm 11:33)

Krisztus és az Ő Igéje tökéletes összhangban állnak. Utat nyitnak mindazoknak, akik elfogadják, s engedelmeskednek Neki és készek járni a világosságban, amint Krisztus a világosságban van. Ha Isten népe cselekedné az Ő Igéjét, akkor már e földi gyülekezet is mennyország lenne. A keresztények éhesen, mohón tanulmányoznák a Szentírást. Vágyódnának arra, hogy szöveget szöveggel összehasonlítva elmélkedjenek a Szentírásról. Jobban sóvárognának az Ige világossága után, mint a reggeli lapok, folyóiratok, vagy regények után. Leghőbb vágyuk az lenne, hogy egyék az ember Fiának testét és igyák az Ő vérét, aminek következtében életük átalakulna az Ige alapelveinek és ígéreteinek hasonlóságára. Az Ige tanítósai olyanok lennének számukra, mint az élet fájának levelei; örök életre buzgó víznek kútforrásaivá válnának bennük. A kegyelem üdítő forrásai megelevenítenék lelküket és elfelejtetnének velük minden nehéz munkát és fáradtságot. Megerősödnének és felbátorodnának az ihletett Ige által (8T 193).

A Biblia széleskörű tárgyában és stílusában valami olyannal bír, ami mindenkit érdekel és mindenki szívéhez szól. Lapjain megtalálhatjuk a legősibb történelmet; az állam kormányzásának és a család irányításának alapelveit, amelyekhez emberi bölcsesség fel nem érhet. A legmélyebb bölcseletet, a legkedvesebb, legmagasztosabb, legszebb költészetet tartalmazza. A Biblia írásai mérhetetlenül értékesebbek az emberi szerzők termékeinél még ilyen szempontból nézve is; azonban a nagy központi gondolathoz való viszonyában tekintve: végtelenül szélesebb látókörrel és értékkel bírnak, mint az emberek művei. E gondolat világosságában szemlélve a Biblia minden tárgya új jelentőséget nyer. A legegyszerűbben kifejezett igazságok is oly alapelveket tartalmaznak, amelyek magasak, mint az ég és magukba zárják az örökkévalóságot (ED 125).

Minden nap tanulj valami újat a Szentírásból! Kutasd, mint az elrejtett kincseket, mert az örök élet szavait tartalmazza! Imádkozz bölcsességért és értelemért, hogy megértsd e szent Írásokat! Ha így cselekszel, új, dicső dolgokat találsz Isten Igéjében. Úgy érzed majd, hogy új és drága világosságot találtál az igazsággal kapcsolatos tárgyakban és így a Szentírást mindig jobban értékeled (5T 266).

Ha befogadod a Biblia igazságait, felemeli gondolataidat az alacsonyrendű földiességből. Ha Isten Igéjét, a Szentírást úgy értékelnék, mint kellene, akkor fiatal és öreg benső egyeneslelkűséggel és szilárd alapelvekkel bírna, hogy ellenállhasson a kísértéseknek (8T 319).

Szülők, ha úgy akarjátok nevelni gyermekeiteket, hogy Istennek szolgáljanak és jót cselekedjenek e földön, akkor a Bibliát válasszátok tankönyveteknek, mert feltárja Sátán ármánykodásait, ravasz csalásait. A Biblia az emberiség nagy felemelője, az erkölcsi gonoszságok dorgálója, felfedezője, helyesbítője, amely képesít bennünket a jó és a gonosz megkülönböztetésére. Bármit tanítanak otthon, vagy az iskolában, a Biblia, mint nagy nevelő álljon első helyen. Ha az első helyet foglalja el, akkor tisztelitek Istent, aki munkálkodta fog gyermekeitek megtérése érdekében. Az igazság és szépség gazdag bányája van e könyvben, ezért a szülők önmagukat hibáztathatják, ha nem ébresztik fel iránta gyermekeik mély érdeklődését.

Krisztus egyedüli fegyvere, amelyet az ellene támadó kísértő csalásaival szemben használt, ez volt: "Meg van írva!" (Mt 4:4, 7, 10). A Biblia igazságainak tanítása az a nagy és magasztos munka, amelyet minden szülőnek vállalnia kell. Kellemes, örömteljes lelkiállapotban tárd gyermekeid elé az igazságot, ahogyan Isten szólta. Mint apák és anyák, gyakorlati tanítás lehettek gyermekeitek számára mindennapi életetekben azáltal, hogy türelmet, kedvességet és szeretetet gyakoroltok irántuk, ami által magatokhoz láncoljátok őket. Ne engedjétek meg, hogy azt cselekedjék, ami nekik tetszik, hanem mutassátok meg, hogy a ti feladatotok az, hogy cselekedjétek Isten Igéjét és az Úr intése és tanítása szerint neveljétek fel őket.

Családotokban rendszeresen tanulmányozzátok a Szentírást! Ha minden földi dolgot elhanyagoltok is, ...ne feledkezzetek meg arról, hogy gyermekeitek lelkét tápláljátok az élet kenyerével! Lehetetlen felbecsülni annak jó eredményét, ha naponta egy órát, de legalább fél órát vidám társas együttlétben Isten Igéjének tanulmányozására szenteltek. Tegyétek a Bibliát saját magyarázójává és keressétek meg mindazokat a szövegeket, amelyek egy bizonyos tárgyról különböző időben és különböző körülmények között mondanak el valamit! Ne szakítsátok félbe otthoni tanulásotokat telefonhívások vagy látogatások miatt. Ha az áhítat ideje alatt jönnek hozzátok, hívjátok meg őket, hogy vegyenek részt benne! Lássák meg, hogy fontosabbnak tartjátok Isten Igéjének megismerését a világi nyereségnél és élvezeteknél.

Ha naponta szorgalmasan és imádkozó lelkülettel tanulmányozzuk Isten Igéjét, akkor naponta új és ragyogó fényben látunk meg valami szép igazságot (CG 510-511).

Ha gyermekeidet az Úr intése és tanítása szerint akarod felnevelni, akkor a Bibliát kell választanod vezetődnek. Krisztus életét és jellemét tárd gyermekeid elé követendő mintaképül. Ha hibát követnek el, olvasd fel nekik, mit mondott az Úr hasonló bűnökről. Állandó gondosságra és odaadásra van szükség ebben a munkában. Egyetlen gonosz jellemvonás, amit a szülők eltűrnek és a tanítók nem helyesbítenek, az egész jellem eltorzulását és kiegyensúlyozatlanságát okozhatja. Tanítsátok meg gyermekeiteket arra, hogy új szívre van szükségük; új ízléssel és új indítékkal kell bírniuk. Segítséget kell kérniük Krisztustól és meg kell ismerniük Isten jellemét úgy, ahogyan Igéjében kinyilatkoztatta (CG 515).

A Szentírás, isteni Szerzőjéhez hasonlóan olyan titkokat tartalmaz, amelyeket a véges emberek sohasem érthetnek meg teljesen. Gondolatainkat a Teremtőre irányítja, "aki hozzáférhetetlen világosságban lakozik" (lTim 6:16). A Szentírás feltárja előttünk Isten szándékait, céljait, amelyek felölelik az emberiség történelmének minden korszakát, és amelyek csak az örökkévalóság korszakaiban teljesednek be. A Szentírás felhívja figyelmünket azon végtelen mélységű és fontosságú tényekre, amelyek Isten kormányzására és az emberiség sorsára vonatkoznak. A bűn bejövetele világunkba, Krisztus testté létele, a feltámadás és a Bibliában elénk tárt sok más tárgy túlságosan mély titok az emberek számára ahhoz, hogy megmagyarázzák, vagy teljesen megértsék. Azonban isteni jellegükről, természetükről Isten elegendő bizonyítékot adott a Szentírásban, ezért ne kételkedjünk Igéjében, mivel nem tudjuk megérteni gondviselésének minden titkát.

Ha a teremtett lények teljesen megérthetnék Istent és teremtett műveit, akkor nem fedeznének fel újabb igazságot, többé nem növekednének az ismeretben, nem fejlődne szívük, lelkük és gondolkodásuk. Isten nem lenne többé a legmagasabbrendű, és miután az emberek elérték az ismeret és teljesítmény legfelsőbb határát, többé nem haladhatnának előre. Hála Istennek, nem így van! Isten végtelen. Őbenne van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse. Az emberek az örökkévalóságon át kutathatnak és tanulhatnak, mégse meríthetik ki az Ő bölcsességének, jóságának és hatalmának kincseit.

A Szentlélek vezetése nélkül állandóan hajlamosak vagyunk arra, hogy elferdítsük és félremagyarázzuk a Szentírást. Sokan nem nyernek áldást a Szentírás olvasásából, sőt határozottan kárukra szolgál. Ha a Szentírást ima és tisztelet nélkül nyitják meg, ha gondolatuk és szeretetük nem irányul Isten felé és nem állnak összhangban Isten akaratával, akkor lelküket elhomályosítják a kételyek, amelyek a Biblia olvasása közben még megerősödnek. Gondolataikat az ellenség uralja, s helytelen magyarázatokat sugall (6T 699-705).

Öregek és fiatalok egyaránt elhanyagolják a Bibliát. Nem tanulmányozzák és nem teszik életük szabályává. Különösen a fiatalok követik el e hanyagság bűnét. Sokan szánnak időt más könyvek olvasására, de nem tanulmányozzák naponta a Bibliát, amely megmutatja az örök élet útját. A haszontalan történeteket érdeklődéssel olvassák, de a Biblia tanulmányozását elhanyagolják, pedig ez a könyv vezet el bennünket egy magasabbrendű, szentebb életre. Ha az ifjúság képzeletét nem rontotta volna meg a kitalált történetek olvasása, akkor a Bibliát a legérdekfeszítőbb könyvnek tartanák (CT 138-139).

Mint oly nép, akik nagy világossággal bírunk, ápoljuk otthonunkban és társas életünkben felemelő, nemes szokásainkat, s szavainkat! Adjátok meg a Szentírásnak, mint Vezetőnek az Ő tiszteletreméltó helyét otthonotokban! Minden nehézségben tekintsétek tanácsadótoknak, minden eljárástok zsinórmértékének! Kedves Testvéreim és Testvérnőim! Meg vagytok-e győződve róla, hogy valódi sikert senki se érhet el a családi körben, ha Isten igazsága, az igazság bölcsessége nem foglalja el a fő helyet? Apák és anyák, minden erőtökkel törekedjetek arra, hogy ne tekintsétek tehernek Isten szolgálatát! Az igazság ereje legyen otthonotokban egy megszentelő befolyás! (CG 508-509)

Gyermekeiteket már kis korukban tanítsátok meg arra, hogy meghajoljanak Isten Igéjének követelményei előtt és fogadják el a Jézusban, mint Megváltójukban való hitet, hogy Ő megtisztítsa őket a bűn foltjaitól. Ezt a hitet tanítsátok naponta élőszóval és példátok által (5T 329).

Ha az emberek úgy tanulmányoznák a Bibliát, ahogyan kellene, akkor éles értelemmel bírnának. A Biblia tárgyai, kifejezéseinek méltóságteljes egyszerűsége, a bemutatott nemes eszmék oly képességeket fejlesztenek az emberekben, amelyek máskülönben nem fejlődhetnének ki. A Bibliában határtalan terület nyílik a képzelet számára. A tanuló a Szentírás magasztos tárgyainak tanulmányozása után tisztább, emelkedettebb gondolatokkal és nemesebb érzelmekkel kerül ki jelképes ábrázolásainak társaságából, mintha bármely más emberi eredetű mű olvasásával töltené idejét, nem is beszélve a haszontalan könyvekről. Az ifjak nem érik el a legmagasabb fejlődési fokot, ha elhanyagolják a bölcsesség leggazdagabb forrását, Isten Igéjét. Annak oka, hogy miért találunk oly kevés nemes gondolkodású, szilárd, maradandó értékű embert, abban található, hogy nem félik és nem szeretik Istent és vallásuk alapelveit nem viszik át gyakorlati életükbe úgy, ahogy kellene.

Isten azt akarja, hogy minden eszközt használjunk fel értelmünk ápolására és erősítésére... Ha többet tanulmányoznánk a Bibliát, és jobban megértenénk igazságait, akkor sokkal felvilágosodottabb és műveltebb nép lennénk. A Biblia tanulmányozása által lelki erőt nyerünk (CG 507).

A Biblia tanításai életbevágó fontosságúak az ember sikeres előmenetelére az élet minden vonatkozásában. Feltárják azokat az alapelveket, amelyek a nemzet sikerének alapkövei, a család menedékei, amely elvek nélkül senki se lehet hasznos, boldog és tiszteletre méltó ember ebben az életben és nem remélheti a jövőben a halhatatlan életet. Nincsen olyan tisztség az életben, nincsen az emberi életnek olyan szakasza, amelyre a Biblia tanításai ne nyújtanának lényeges előkészületet (PP 599).

Tárjuk az emberek elé Krisztusnak, a megfeszített Megváltónak hatalmát, hogy örök életet ad! Tárjuk eléjük, hogy az Ószövetség ugyanolyan evangélium jelképekben és árnyképekben, mint az Újszövetség az ő kibontakozott erejében. Az Újszövetség nem mutat be új vallást. Az Ószövetség se jelent olyan vallást, amelyet az Újszövetség felülmúl. Az Újszövetség az Ószövetség előrehaladása és kibontakozása.

Ábel hitt Krisztusban, akinek hatalma ugyanúgy megmentette őt, mint Pétert, vagy Saulust. Énok éppen úgy Krisztus képviselője volt, mint János apostol, a szeretett tanítvány. Énok Istennel járt, s eltűnt, mert Isten magához vette őt. Isten Énokra bízta Krisztus második eljövetelének hirdetését. "Ezekről is prófétált pedig Énok, aki Ádámtól fogva a hetedik volt, mondván: ímé eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, hogy ítéletet tartson mindenek felett" (Júd 14-15). Az Énok által hirdetett üzenet és mennybe ragadtatása meggyőző bizonyíték volt mindazok számára, akik abban a korban éltek. Ezek a tapasztalatok érvek lehettek Methuselah és Noé számára is, hogy az igazak élve elragadtatnak a mennybe.

Isten, aki Énokkal járt, a mi Urunk Jézus Krisztus volt. Már akkor ugyanúgy a világ világossága volt, mint most. Az ő korában élőknek is voltak tanítóik, akik megtanították őket az élet útjára, mert Noé és Énok is keresztények voltak. Az evangéliumot megtaláljuk Mózes harmadik könyvének előírásaiban is. Isten most ugyanúgy engedelmességet kíván, mint akkor. Milyen fontos, hogy megértsük ezt!

Némelyek felteszik a kérdést: Mi az oka a gyülekezetben tapasztalható lelki szárazságnak, ínségnek? Válasz: "Megengedjük, hogy gondolataink eltérjenek az Igétől!" Ha Isten Igéjével úgy táplálkoznánk, mint lelkünk eledelével, ha tisztelettel és alázattal kezelnénk, akkor nem lenne szükség a sok és ismételt bizonyságtételre, hanem elfogadnánk és gyakorolnánk a Szentírás egyszerű kijelentéseit (6T 392-393).