Az Úr azt akarja, hogy népe megfontolt és gondos legyen. Gyakoroljanak takarékosságot mindenben és semmit se pazaroljanak el.

Tanuld meg, mikor kell takarékoskodnod és mikor kell költened! Nem lehetünk Krisztus követői, ha nem tagadjuk meg magunkat és nem vesszük fel a keresztet. Fizess meg mindenkinek becsületesen akárhová mész! Szedd össze a lehullott morzsákat! Oldd meg a bonyolult nehéz problémákat és mindig légy tudatában, hogy mi a te tulajdonod! Számot kell adnod Istennek minden kis dologról, amit saját kívánságaid kielégítésére költöttél. Látnod kell, hogy mit használsz fel arra, hogy ízlésednek kedveskedj és megromlott, ínyenc étvágyadnak szolgálj. Azt a pénzt, amit haszontalan ínyencségekre költesz, felhasználhatod otthonod kényelmesebbé és kedvesebbé tételére. Ne légy fukar! Légy becsületes önmagadhoz és testvéreidhez! A fukarság visszaélés Isten bőkezűségével. A kis kiadások - amelyeket említésre se érdemes összegnek gondolsz - a végén jelentős összeget tesznek ki.

Midőn az a kísértés környékez, hogy hiábavaló dolgokra költsd el pénzed, gondolj arra az önmegtagadásra és önfeláldozásra, amit Jézus tett az emberiség megmentéséért. Gyermekeinket meg kell tanítanunk az önmegtagadás és önuralom gyakorlására. Annak oka, hogy oly sok lelkész pénzügyi nehézségekkel küzd az, hogy nem fékezik meg ízlésüket, étvágyukat és hajlamaikat. Sok férfi azért bukik el és sajátítja el becstelenül más javait, mert igyekszik kedveskedni feleségének és gyermekei romlott ízlésének. Mily gondosnak kell lenniük az apáknak és anyáknak, hogy élőszóval és példájukkal megtanítsák gyermekeiket a takarékosságra!

Nem jobb, ha gazdagnak, vagy többnek tüntetjük fel magunkat, mint amik vagyunk, a szelíd, alázatos Megváltó követőinek. Ne zavarjon bennünket, ha szomszédaink házat építenek és oly módon bútorozzák be, aminek követésére mi nem vagyunk feljogosítva. Hogyan tekintheti Jézus étvágyunk önző kielégítését, vagy saját hajlamaink dédelgetését? Tőr számunkra a feltűnés keresése, vagy amikor megengedjük gyermekeinknek, hogy a mi ellenőrzésünk alatt ők is így cselekedjenek (AH 379-384).

Ne dobjunk el semmi olyant, ami felhasználható! Ez bölcsességet kíván. Megmutatták nekem, hogy sok család azért szenved hiányt az élet szükséges dolgaiban, mert nem takarékoskodnak a kicsiny dolgokon (CG 135).

Sok család azért szegény, mert mihelyt megkapják pénzüket, azonnal elköltik.

A még meg nem keresett pénz kiadása és felhasználása: egy tőr (AH 392).

A világ jogosan vár el feddhetetlenséget azoktól, akik bibliai keresztényeknek vallják magukat. Egy ember közömbössége, aki nem fizeti meg jogos tartozását, egész népünket veszélyezteti, hogy megbízhatatlannak tekintik.

Azok, akik vallják a kegyességet, ékesítsék feddhetetlen életük példája által és ne adjanak alkalmat arra, hogy az emberek gyalázzák az igazságot gondatlan eljárásaik miatt! Az apostol így szól: "Senkinek semmivel ne tartozzatok !" (Róm 13:8) [AH 393].

Nagyon sokan nem úgy nevelték magukat, hogy kiadásaikat bevételeik határán belül tudnák tartani. Nem képesek megtanulni a körülményekhez való alkalmazkodást, azért újra és újra kölcsönt kérnek. Elárasztja őket az adósság, aminek következtében elcsüggednek és elbátortalanodnak (AH 374).

Lásd be, hogy senkinek sem kell úgy vezetnie ügyeit, hogy adósságba merüljön. Ha valaki adósságba merül, akkor Sátán tőrébe esett, amit az emberek lába elé tesz.

Határozd el, hogy többé sohase csinálsz adósságot! Tagadj meg inkább ezer dolgot magadtól, de ne csinálj adósságot! Életednek átka az volt, hogy belemerültél az adósságba, azért kerüld, mint a hólyagos himlőt! (AH 392-393)

Istent nem tiszteljük azzal, ha testünket elhanyagoljuk vagy visszaélünk vele és így alkalmatlanná tesszük a szolgálatra. A háztartást vezető feleség legelső kötelessége az, hogy gondoskodjék a testről ízletes és erősítő táplálékok által. Sokkal jobb, ha kevésbé költséges a ruházatunk, minthogy szűkre szabjuk táplálékunkat.

Néhány háztartásvezető korlátozza a családi asztal ellátását, hogy költséges vendégségről gondoskodjék a látogatók számára. Ez oktalanság. A vendégek ellátásában sokkal nagyobb ésszerűséget kell tanúsítanunk. Először a család szükségleteit vegyük figyelembe!

Az oktalan takarékoskodás és mérsékelt szokások gyakran megakadályozzák a vendégszeretet gyakorlását ott, ahol szükséges és áldásos lenne. Asztalunk rendszeres ellátása olyan legyen, hogy a váratlan vendéget szívesen fogadhassuk a háziasszony megterhelése és különös előkészülete nélkül (AH 377).

A takarékosság nem jelent fösvénységet, hanem javaink ésszerű elköltését, mivel még nagy munkát kell elvégeznünk az Úrért.

Isten nem kívánja, hogy az ember megvonja magától azt, ami valóban szükséges egészségére és kényelmére, de nem helyesli a pazarlást, túlzást és feltűnésre való törekvést.

Tanítsátok meg gyermekeiteket arra, hogy Isten igényt tart mindarra, ami birtokukban van és ezt az igényt semmi sem érvénytelenítheti. Mindaz, amivel rendelkeznek, csak megbízatásként van náluk, ami által bebizonyíthatják, hogy engedelmesek-e. A pénz egy szükséges kincs, azért ne pazaroljuk el azokra, akiknek nincs rá szükségük. Valakinek szüksége van a te kétkezi ajándékodra! Szertelen szokásaid vannak; küszöböld ki őket életedből, amilyen hamar csak lehetséges! Ha nem teszed, tönkre mész örökre (CD 134).

Az ifjúság természetes szokása e korszakban az, hogy elhanyagolják és megvetik a takarékosságot és összetévesztik a fukarsággal és szűkkeblűséggel. Azonban a takarékosság összeegyeztethető a nagylelkűséggel és bőkezűséggel. Nagylelkűség azonban nem létezhet ott, ahol nem gyakorolják. Senki se tartsa megalázónak a takarékosság gyakorlását és annak legcélszerűbb módját, hogy összegyűjtse a maradékokat (5T 440).

Tanítsunk meg minden gyermeket és ifjút, hogy ne csak képzelt problémáikat oldják meg, hanem vezessenek pontos könyvet, számadást bevételeikről és kiadásaikról! Tanulják meg a pénz helyes felhasználását, annak kezelése által! Abból, amit szüleiktől kapnak, vagy maguk keresnek, tanulják meg kiválasztani ruháikat, könyveiket és más szükségleteiket. Amikor könyvet vezetnek, a legjobban megismerik a pénz értékét és helyes felhasználásának módját (CS 294).

Azokat, akik dolgoznak egyetemi éveik alatt, jobban érdeklik kiváltságaik, mint akik más költségén élnek, mert ők ismerik fenntartásuk árát. Ne juttassuk oda gyermekeinket, hogy gyámoltalan terhek legyenek mások számára!

A szülők elhanyagolják kötelességeiket, ha szabadon adnak pénzt annak az ifjúnak, akinek elég testi ereje van ahhoz, hogy hasznos és szívós munkával párosítva végezze el iskoláit, hogy lelkész vagy orvos legyen (AH 387).

Az anya és feleség saját kívánságait kielégítő szokásai, vagy megfontoltságának és ügyességének hiánya miatt a pénz elfolyhat a házból. Az anya mégis azt gondolja, hogy a leghelyesebben jár, mivel sohasem tanították meg, hogy korlátozza saját, vagy gyermekeinek szükségleteit. Sohasem szerzett ügyességet és rátermettséget a háztartási dolgokban, így a család kétszer annyit költhet fenntartására, mint amennyi egy másik, ugyanolyan családnak elegendő (AH 374).

Az Úr megmutatta nékem azokat a károkat, amelyek a költekezés szokásából erednek azért, hogy figyelmeztessem a szülőket, hogy gyermekeiket tanítsák meg a takarékosságra. Tanítsátok meg őket arra, hogy azt a pénzt, amit szükségtelen dolgokra költenek, elvonják onnan, ahol helyes felhasználás által áldás lehetne (AH 374-375).

Mindenki tanulja meg a pénztárkönyv vezetését! Némelyek elhanyagolják ezt a munkát, mint lényegtelent, azonban ez helytelen. Jegyezzünk fel minden kiadást! (AH 374) Ha úgy takarékoskodtál volna, mint kellene, akkor már megfelelő tőkéd lehetne, hogy felhasználd sürgős szükség esetén és segítsd Isten ügyét. Keresetednek egy részét minden héten tedd félre és ne nyúlj hozzá semmi esetre sem, csak a valódi szükségben, vagy amikor visszaadod Istennek, az Adományozónak: adakozás alakjában.

A megkeresett anyagi javakat nem költötted el bölcsen és takarékosan. Nem hagytál valami tartalékot betegség esetére. Családodat megfosztottad a fenntartásukra szoruló javaktól. Családod rendelkezzen valamivel, amire támaszkodhat, ha szorult helyzetbe kerülnétek (AH 395-396).

Segítsétek egymást! Ne tekintsd erénynek, hogy erősen bezárva tartod erszényedet és nem akarsz pénzt adni feleségednek.

Egy bizonyos összeget engedélyezz feleségednek hetenként, hogy ezzel a pénzzel azt tegye, amit jónak lát. Nem adtál neki alkalmat, hogy gyakorolja ügyességét és ízlését, mivel nem ismered jól azt a tisztséget, amit feleségednek be kellene töltenie. Feleségednek kiváló és jól kiegyensúlyozott értelme van.

Add oda feleségednek a pénz egy részét, amit kapsz! Ezt a pénzt tetszése szerint használhassa fel, ahogyan a legjobbnak látja. Ha egy bizonyos összeg az övé lett volna, hogy azt bírálat nélkül felhasználhassa, akkor nagy terhet vettél volna le lelkéről (AH 378).