Amidőn a keresztény apa hűségesen teljesíti kötelességét, mint a család papja és az anya, mint otthoni misszionárius, akkor megszaporítják eszközeiket, hogy otthonukon kívül is jót cselekedhessenek. Midőn növelik erőiket, alkalmasabbá válnak a gyülekezetben és a szomszédok körében való munkára. Apák és anyák, Isten munkatársai lesztek (7T 67).

A nő töltse be azt a tisztséget, amit Isten eredetileg jelölt ki számára, hogy férjének egyenrangú társa legyen! A világnak szüksége van olyan édesanyákra, akik nemcsak névleg, hanem a szó teljes értelmében vett édesanyák. Biztonsággal elmondhatjuk, hogy a nő jellegzetes kötelezettségei szentebbek, mint a férfié. A nő ismerje fel munkájának szentségét és Isten erejében és félelmében végezze életének munkáját! Nevelje gyermekeit erre a világra és az eljövendő világra!

A feleség és az anya ne áldozza fel erejét és ne engedje meg, hogy képességei szunnyadva pihenjenek! Ne támaszkodjon teljesen a férjére! Egyénisége nem olvadhat bele teljesen férje egyéniségébe. Éreznie kell, hogy férjének egyenrangú társa, hogy oldala mellett álljon és hű legyen kötelességének őrhelyén, mint férje az övén. Feladata a gyermek nevelése terén oly felemelő és nemesítő, mint bármely kötelesség, amelynek betöltésére férjét elhívták, még akkor is, ha férje a nemzet fő tisztviselője.

A király munkája nem magasabbrendű az ő trónján, mint az édesanyáé. Az édesanya az otthon királynője. Hatalmában van a gyermekek jellemének alakítása, formálása, hogy alkalmasak legyenek a magasabbrendű halhatatlan életre. Egy angyal se kérhetne magasztosabb feladatot, mert munkájának elvégzésekor az anya az Úrnak teljesíti a szolgálatot. Ismerje fel munkájának magasztos természetét, ami bátorságra fogja ihletni! Ismerje meg munkájának értékét és vegye fel Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhasson a kísértésnek és ne alkalmazkodjék a világhoz! Munkája erre az életre és az örökkévalóságra szól.

Ha a férjek munkába mennek és otthon hagyják feleségüket, hogy gondozza gyermekeiket, akkor a feleség és az anya éppen olyan fontos munkát végez, mint a férj és apa. Habár egyik a misszióterületen van, a másik pedig otthoni misszionárius, akinek gondjai és terhei messze felülmúlják az apáét. Munkája ünnepélyes és fontos. A férj a megnyílt munkaterületen elnyerheti az emberek tiszteletét, míg az otthon robotosa nem kap elismerést földi munkájáért. Ha azonban családjának legjobb érdekeiért munkálkodik, és törekszik jellemüket formálni az isteni mintára, akkor a jelentést készítő angyal a világ egyik legnagyobb misszionáriusaként jegyzi fel nevét. Isten nem úgy látja a dolgokat, mint a véges emberek.

E világot átkos befolyások uralják. A divat és a szokások nagyon erősen hatnak az ifjúságra. Ha az anya nem tartja kötelességének gyermekei tanítását, vezetését és féken tartását, úgy azok elfordulnak a jótól, széptől és nemestől és a világ gonoszságát követik. Járuljon azért minden anya az Úr elé ezzel a könyörgéssel: "Ha beteljesedik ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel, és mit cselekedjék ő?" (Bir 13:12).Ügyeljen az Isten Igéjében adott tanításokra és bölcsességet nyer, amikor szüksége lesz rá!

Érezze minden édesanya, hogy a rendelkezésre álló pillanatok nagyon értékesek. Munkáját felülvizsgálják majd a számadás nagy napján. Akkor kiderül, hogy az emberek sok bűnét, sok gonoszságát azoknak tudatlansága okozta, akiknek kötelességük lett volna, hogy gyermekeik lépteit az igaz ösvényre irányítsák. Akkor feltárul az is, hogy sokan, akik lángeszük, tudásuk és életszentségük által áldására szolgáltak a világnak, befolyásukat és eredményeiket imádkozó, elvhű édesanyjuknak köszönhették.

Habár az édesanya munkaköre szerény, azonban munkája az apáéval egyesülve az örökkévalóságig terjed. Isten után az anya befolyása a legerősebb a földön.

A valódi keresztény édesanya mindig teljesen éber, azért azonnal felismeri a gyermekeit fenyegető veszélyeket. Saját lelkét is tiszta, szent légkörben tartja. Vérmérsékletét és elveit Isten Igéje irányítja és hűségesen teljesíti kötelességeit. A kisebb-nagyobb nehézségek fölé emelkedik, amelyek állandóan kísérik őt.

A gyermek felfogása gyors, azért hamar megkülönbözteti a türelmes, szeretetteljes hangot a türelmetlen, szenvedélyes parancstól, amely kiszárítja a gyermekek szívéből a szeretetnek és ragaszkodásnak gyenge harmatát. Az igazi keresztény anya nem űzi el magától gyermekeit ingerültsége, vagy együttérző szeretetének hiánya által.

Édesanyák, ébredjetek fel annak tudatára, hogy befolyástok és példátok kihat gyermekeitek jellemére és sorsára! Felelősségetek tudatában fejlesszetek jól kiegyensúlyozott értelmet, tiszta jellemet és csak az igazat, jót és szépet árasszátok szét!

Sok férj és gyermek, aki semmi vonzót sem talál otthonában, akiket álladóan szidással és szemrehányással illettek, otthonuktól távol kerestek vigasztalást és szórakozást: vagy az italmérő helységekben, vagy az élvezetek egyéb színterén. A feleség és édesanya, akit lefoglalnak a házastárs gondjai, gyakran megfeledkezik a kicsiny udvariasságokról, előzékenységekről, amelyek az otthont kellemessé tennék férje és gyermekei számára még akkor is, ha az ő jelenlétükben kerülné, hogy bosszúságai és nehézségei mellett időzzön. Miközben lefoglalja őt az ételek és ruházat elkészítése, azalatt férje és gyermekei úgy járnak ki és be otthonukban, mint idegenek.

Ha az anyák megengedik maguknak, hogy rendetlen ruhát viseljenek otthonukban, akkor ezáltal ránevelik gyermekeiket, hogy ugyanazt a példát kövessék rendetlenségükben. Sok anya azt gondolja, hogy otthoni viselésre bármilyen szennyes és kopott ruha is jó, azonban emiatt hamar elveszíti befolyását a családban. A gyermekek összehasonlítják édesanyjuk ruházatát azokéval, akik csinosan öltözködnek és így iránta való tiszteletük csökken.

Az igazi feleség és édesanya méltósággal és vidáman végzi kötelességét, mert nem tartja megalázónak, hogy saját maga végezze el mindazt, amit egy jól vezetett háztartásban el kell végezni (AH 231-254).

A család minden tagjának figyelme az apára irányul. Ő a törvényhozó, aki férfias magatartásában a határozottabb erényeket: az erélyt, feddhetetlenséget, türelmet, bátorságot, szorgalmat és gyakorlati használhatóságot szemlélteti. Az apa egyúttal a család papja, aki Isten oltárára helyezi a reggeli és esti áldozatot. Feleségét és gyermekeit is buzdítania kell, hogy egyesüljenek vele ezen áldozatban és dicsőségben. Reggel és este az apa, mint a család papja, vallja meg Isten előtt azokat a bűnöket, amelyeket ő és a gyermekei elkövettek aznap. Meg kell vallania azokat a bűnöket, amelyek tudomására jutnak és a titkos bűnöket is, amelyeket egyedül Isten szemei vettek észre. Ha ezt a rendszabályt az apa, vagy távollétében az anya buzgón végrehajtja, áldást hoz a családra.

Szeretném azt mondani minden férfiúnak, aki férj és apa: "Legyetek azon, hogy tiszta és szent légkör vegye körül lelketeket! Naponta tanuljatok Krisztustól! Sohase nyilvánítsatok ki uralkodó, önkényeskedő lelkületet otthonotokban! Az a férfi, aki ezt cselekszi, együttmunkálkodik a sátáni eszközökkel. Akaratodat rendeld alá Isten akaratának! Tégy meg mindent, ami hatalmadban áll, hogy feleséged életét kellemessé és boldoggá tedd! Válaszd Isten Igéjét fő tanácsadódnak! Otthonodban élj az Ige tanításai szerint, akkor a gyülekezetben és munkahelyeden is úgy fogsz élni! A menny alapelvei megnemesítik minden vállalkozásodat. Isten angyalai együttműködnek veled és segítenek, hogy bemutasd Krisztust a világnak.

Ne engedd, hogy foglalkozásod bosszúságai homályba borítsák otthoni életedet! Ha nem gyakorolsz türelmet, elnézést, kedvességet és szeretetet, amidőn a kicsiny dolgok nem történnek úgy, ahogyan szeretnéd, akkor kinyilvánítod, hogy nem Krisztust választottad társadnak, aki úgy szeretett téged, hogy életét adta érted, hogy egy lehess vele."

A férj alázatosságát egyáltalán nem bizonyítja az, ha állandóan azt hangoztatja, hogy ő a háznak a feje. Nem növeli tekintélyét az sem, ha a Szentírást idézi, hogy támogassa tekintélyét. Nem teszi őt férfiasabbá az sem, ha megköveteli feleségétől, gyermekeinek anyjától, hogy cselekedjék az ő tervei és elgondolásai szerint, mintha csalhatatlanok volnának. Az Úr úgy alkotta a férjet, a feleségnek fejét, hogy védelmezője legyen feleségének. Ő a család összetartó köteléke, aki összeköti a családtagokat, amiképpen Krisztus is feje az egyháznak és megváltója a titokzatos testnek. Minden férj, aki vallja, hogy szereti Istent, tanulmányozza gondosan Isten követelményeit tisztségével kapcsolatban! Krisztus bölcsességgel, kedvességgel és szelídséggel gyakorolja tekintélyét, azért így kell gyakorolnia tekintélyét a férjnek is, hogy kövesse a gyülekezet nagy Vezetőjének, Krisztusnak példáját.

Ha a függönyt félrehúzva, az apa és az anya úgy láthatnák napi munkájukat, ahogy Isten látja és szemlélhetnék, hogy a végtelen Isten szemei hogyan hasonlítják össze munkájukat, egyiket a másikkal, akkor megdöbbennének az isteni kinyilatkoztatáson. Az apa szerényebb megvilágításban látná a munkáját, míg az anya új bátorságot és erőt nyerne, hogy munkáját bölcsességgel, kitartással és türelemmel folytassa. Most ismeri meg munkájának értékét. Amíg az apa oly dolgokkal foglalkozott, amelyek elvesznek s elmúlnak, addig az anya fejlődő elmékkel és jellemekkel bánt és így nemcsak a múlandóság, hanem az örökkévalóság számára is munkálkodott (AH 233).

Az apának gyermekei iránti kötelessége nem ruházható az anyára. Ha az anya elvégzi kötelességét, elég terhet kell hordania. Az apa és az anya csak akkor végezheti el Istentől reá bízott munkáját, ha összhangban dolgoznak együtt.

Az apa ne mentse ki magát a munkából, hogy elvégezze részét gyermekének az örökéletre és a halhatatlanságra való nevelésben. Osztoznia kell a felelősségben! Az apának és anyának egyaránt meg van a kötelezettsége. A szülőknek szeretetet és tisztességet kell tanúsítaniuk egymás iránt, ha azt akarják, hogy ezek a tulajdonságok gyermekeikben is kifejlődjenek!

Az apa kerüljön meghitt kapcsolatba fiaival és adja át nekik bőséges tapasztalatainak áldását! Oly egyszerűséggel és gyengédséggel beszéljen velük, hogy szívéhez kösse őket! Láttassa meg velük, hogy mindenkor szemei előtt tartja legfőbb érdekeiket és boldogságukat!

Az, akinek fiúkból álló családja van, értse meg, hogy bármi is a hivatása, sohase hanyagolhatja el a gondjaira bízott lelkeket! e hozta világra ezeket a gyermekeket, ami által felelőssé tette magát Isten előtt, hogy mindent megtegyen, ami hatalmában áll, hogy távol tartsa őket a szentségtelen társaságtól és a gonosz társas viszonytól. Ne hagyja a rakoncátlan fiúkat egészen az anya gondjaira, mert ez nagyon nehéz teher a számára. A dolgokat az anya és a gyermekek legjobb érdeke szerint rendezze el. Az anya számára nagyon nehéz lehet az önuralom gyakorlása, hogy bölcsen irányítsa gyermekeinek tanítását. Döntse el, hogy a leghatározottabb erőfeszítésekkel igyekszik megmenteni gyermekeit!

A gyermek az Úrtól kapott örökség, azért felelősek vagyunk Neki, az Ő tulajdonainak kezeléséért. A szülők szeretetben, hitben és imában munkálkodjanak házuk népéért, hogy végül örömmel állhassanak Isten elé e szavakkal: "íme itt vagyok én és a gyermek, akiket az Úr nekem adott" (Ésa 8:18).

Isten azt akarja, hogy a szülők úgy járjanak el, mint értelmes lények és oly módon éljenek, hogy minden gyermeküket helyesen nevelhessék, hogy az anyának legyen elég testi és lelki ereje, hogy kicsinyeit felnevelje az angyalok társasága számára.

Az apa fontolja meg ezeket a dolgokat, hogy felesége és az ő gyermekeinek anyja ne legyen túlterhelve és így ne vegyen erőt rajta a kétségbeesés. Ne hozza gyermekeinek anyját olyan helyzetbe, hogy ne tudja ellátni kicsinyeit és emiatt megfelelő nevelés nélkül nőjenek fel!

Némely szülő, ahelyett, hogy megfontolná, hogy megfelelően el tudnak-e látni egy nagy családot, megtöltik házukat kis gyámoltalan lényekkel, akik teljesen szüleik gondoskodására vannak utalva. Ez nagy jogtalanság nemcsak az anyával, hanem a gyermekekkel és a társadalommal szemben is.

A férj nagy igazságtalanságot követ el az anyával szemben, ha évről-évre egy csecsemővel a karján kell megjelennie, mert csökkenti és gyakran egészen megsemmisíti az anya társas örömeit és növeli otthoni nyomorúságát. Elrabolja gyermekeitől azt a gondozást, amit a szülőknek kötelességük lenne megadni nekik.

A szülők előre nyugodtan fontolják meg, hogy milyen gondoskodásban tudják majd részesíteni gyermekeiket! Nincs joguk világra hozni gyermekeket, hogy mások terhére legyenek.

Mily kevéssé törődik sok szülő egy gyermek sorsával! Egyetlen gondolat , szenvedélyük kielégítése, aminek következtében a feleségre és anyára oly nagy terhek hárulnak, amelyek aláássák egészségét és megbénítják lelki erejét. Leromlott lelki állapotban és csüggedésben egy egész kis nyáj veszi körül, akikről nem képes gondot viselni oly mértékben, ahogyan kellene. Mivel a gyermekek nem kapják meg azt a tanítást, amire szükségük lenne, Isten gyalázatára nőnek fel. Másokkal is közlik gonosz természetüket és így egy egész hadsereg nő fel, akiket Sátán saját tetszése szerint irányít (AH 158-164).