Isten ősszüleinknek azt a táplálékot adta, amelyet az egész emberiségnek szánt. Tervével ellenkezett, hogy bármelyik teremtményének életét elvegyék. Édenben nem volt halál. Az ember a kert fáinak gyümölcsével elégítette ki szükségleteit. Isten nem adott engedélyt az embernek állati eledelek fogyasztására egészen a vízözönig. Mivel a vízözön által minden növény megsemmisült, Isten megengedte Noénak a tiszta állatok fogyasztását, amelyeket bevitt a bárkába. Azonban az állati eledel nem volt a legjobb élelem az ember számára.

A vízözön után az emberek nagyrészt állati eledeleket fogyasztottak. Isten látta, hogy az emberek megromlottak és hajlamossá váltak arra, hogy büszkeségükben felmagasztalják magukat Isten ellen és saját szívük hajlamait kövessék, azért megengedte, hogy a hosszú életű emberiség megehesse az állati eledeleket, hogy ezáltal megrövidítse bűnös életét. A vízözön után nemsokára hirtelen lecsökkent az ember életkora és alacsonyabb lett termete (CD 373).

Isten az Édenben az ember táplálékának kiválasztásánál megmutatta, hogy melyik a legjobb étrend. Izrael kiválasztásánál ugyanezt a tanítást adta és Izrael népe által áldást és tanítást akart nyújtani az egész világ számára. Olyan eledelekkel látta el őket, amelyek a legjobban megfeleltek e célnak. Nem húst adott nekik, hanem mannát, "mennyei kenyeret". Csak elégedetlenségük és zúgolódásuk miatt adott nekik állati eledelt, mivel Egyiptom húsos fazekai után kívánkoztak, azonban csak egy kis ideig adott nekik húst. A húsételek fogyasztása sok betegséget és ezrek halálát okozta. A hústalan étrendet sohase fogadták szívesen. Titokban, vagy nyíltan állandóan zúgolódtak miatta, azért nem lett maradandó.

Kánaánban való letelepedésük után az izraeliták engedélyt kaptak az állatok húsának fogyasztására, de gondos megszorításokkal, amelyeknek célja az volt, hogy csökkentse a húsevés káros következményeit. Az Úr megtiltotta a disznóhús fogyasztását is, amelyet tisztátalannak nyilvánított. A tiszta állatok zsírjának és vérének fogyasztását is szigorúan megtiltotta.

Csak jó állapotban levő állatokat fogyaszthattak. Széttépett vagy elhullott állatot, vagy amelynek vérét gondosan ki nem engedték, nem fogyaszthatták eledelül.

Midőn az izraeliták eltávoztak Isten által kijelölt étrendjüktől, nagy veszteséget szenvedtek. Húst kívántak, de learatták következményeit, mert nem érték el az Isten által kitűzött jellem eszményképét és nem valósították meg az Ő célját. Az Úr "megadá nékik, amit kívántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe" (Zsolt 106:15). A földi dolgokat jobban értékelték, mint a lelkieket, azért a szent kiváltságokat, amelyeket Isten célul tűzött ki számukra, nem érték el.

Azok, akik húst esznek, másodkézből eszik a gabonaneműeket és zöldségféléket, mert az állatok ezekből táplálkoznak és növekednek. A gabonában és zöldségekben lévő élet átmegy fogyasztójába. Az életet mi az állat húsának fogyasztása által nyerjük el, mivel jobb, ha közvetlenül kapjuk az életet azáltal, hogy azt az eledelt fogyasszuk, amelyről Isten gondoskodott számunkra (MH 311-313).

A hús sohase volt a legjobb táplálék, azonban fogyasztása most kétszeresen kifogásolható, mivel az állatok betegsége oly rohamosan növekszik. Gyakran, ha életben láthatnák az állatokat és ismernék a megevett hús minőségét, akkor undorral fordulnának el tőle. Az emberek állandóan esznek oly húst, amely tele van a tüdővész és rák csíráival és ily módon származik át reájuk a tuberkulózis, rák és más végzetes betegség (MH 313).

A betegségre való hajlamosság tízszeresére növekszik a hús fogyasztása által (2T 64).

A beteg állatok fogyasztása által a betegségek csíráit átültetjük saját szöveteinkbe és vérünkbe. Ekkor, amidőn ki vagyunk téve a maláriás légkör változásainak, érzékenyebbek leszünk a betegségek iránt. Amikor járványnak vagy betegségnek vagyunk kitéve, szervezetünk nincs olyan állapotban, hogy ellenálljon.

Istentől nyert világosságomnál fogva állítom, hogy a rák és egyéb daganatok legfőbb oka a holt állatok húsának bőséges fogyasztása (CH 386-388).

Sok helyen a halakat annyira megfertőzi a szenny, amelyben élnek, hogy fogyasztásuk betegségeket okoz. Különösen áll ez abban az esetben, amikor a halak kapcsolatba kerülnek a nagy városok szennycsatornáival. Azok a halak, amelyek a szennycsatornák tartalmával táplálkoznak elúszhatnak a távoli vizekbe és ott foghatják ki őket, ahol a víz tiszta és friss. Így, amidőn táplálékul fogyasztják őket, betegséget idéznek elő és halálát okozzák azoknak, akik nem is sejtik a veszélyt.

Lehet, hogy a húsevés következményeit nem fedezik fel azonnal, ez azonban nem bizonyítja, hogy nem káros. Csak kevés embert győzhetünk meg róla, hogy a megevett hús mérgezte meg vérüket, és okozta szenvedésüket. Sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyeket a húsevés okozott, miközben a valódi okot nem is sejtették se ők, se mások.

A disznó szövetei nyüzsögnek az élősdiektől. A disznóról ezt mondta Isten: "Tisztátalan legyen ez néktek. Ezeknek húsából ne egyetek, holttesteket se illessétek" (5Móz 14:8). Isten azért adta azt a parancsolatot, mert a disznó húsa alkalmatlan a táplálkozásra. A disznók hulladékeltakarító dögevők, és ez az egyetlen haszon, amit hoznak. Soha, semmi körülmények között se együk meg húsát! Nem lehet egészséges egy olyan állat, amelynek természetes eleme a szenny, amely minden undorító dologgal táplálkozik (MH 313-314).

A disznóhús, egyrészt a legközönségesebb élelmiszer, de egyúttal a legkárosabb is. Isten nem azért tiltotta meg a zsidó népnek a disznóhús fogyasztását, hogy kinyilvánítsa tekintélyét, hanem mert nem megfelelő táplálék az ember számára. Megtölti a szervezetet skrofulussal (görvélykórral), és különösen azon a meleg éghajlaton bélpoklosságot és más különböző betegségeket okoz. Befolyása azon a meleg éghajlaton sokkal károsabb, mint a hideg éghajlaton... A disznóhús minden más húsnál inkább: rossz összetételű vért képez. Azok, akik szabadon eszik a disznóhúst, megbetegednek tőle (2T 96).

Különösen finom, érzékeny agyidegek gyengülnek el és annyira elhomályosodnak, hogy a szent dolgokat nem fogják fel, hanem a közönséges dolgokkal egy szintre helyezik (2T 96).

Azok, akik sok testmozgást végeznek a friss levegőn, nem érzik annyira disznóhús káros hatását, mint azok a személyek, akik főleg zárt helységben tartózkodnak és ülő, vagy szellemi foglalkozást végeznek (CD 3923).

A húsos étrend erkölcsi kára nem kevesebb, mint az okozott testi betegségek. A húsevés ártalmas az egészségre és mindaz, ami károsítja a testet, annak megfelelően befolyásolja az elmét és a lelket (MH 315).

A húsos étrend megváltoztatja az ember természetét és megerősíti állatias ösztöneit. Abból épül fel testünk, amit megeszünk. A sok hús evése csökkenti a szellemi tevékenységet. A tanulók tanulmányi eredménye sokkal magasabb, ha nem fogyasztanak húst. Ha az ember állati természete megerősödik a hús fogyasztása által, szellemi képessége annak arányában csökken (CD 389).

Ha valamikor szükség volt az egyszerű étrendre, akkor az most van. Ne adjunk húst gyermekeinknek, mert izgatja és erősíti alacsonyabb szenvedélyeiket és tompítja, gyengíti erkölcsi erőiket! (2T 352)

Nagyobb reformokra van szükség Isten népe között, akik azt állítják, hogy várják Krisztus közeli eljövetelét. Az egészségügyi reformnak olyan munkát kell elvégeznie Isten népe között, amelyet még nem végeztek el. Némelyeknek, akik még mindig megeszik a húst és így veszélyeztetik testi, szellemi és lelki egészségüket, fel kell ébredniük a húsevés veszedelmére. Sokan, akik ma még csak félig tértek meg a húsevés kérdésében, el fognak távozni Isten népe közül, és többé soha se járnak velük (CH 575).

Azok, akik azt állítják, hogy hiszik az igazságot, őrizzék gondosan testi és lelki erejüket, hogy szavaikkal és cselekedeteikkel semmiképpen se hozzanak gyalázatot Istenre és művére. Szokásaikat és eljárásaikat rendeljék alá Isten akaratának. Világosan megmutatták nekem, hogy Isten népének szilárd álláspontot kell elfoglalnia a húsevés ellen. Vajon harminc éven át adná-e Isten ezt az üzenetet az e népének, ha nem akarná, hogy ügyeljenek rá? Ha tiszta vérrel és világos értelemmel akarnak rendelkezni, akkor abba kell hagyniuk a hús fogyasztását! A hús fogyasztása megerősíti állatias természetünket és elgyengíti lelki természetünket (CD 383).

Tévedés az, hogy az izomerő az állati eredetű ételek fogyasztásától függ. Szervezetünk szükségleteit sokkal jobban kielégíthetjük és jobb egészségnek örvendhetünk a hús fogyasztása nélkül. A gabonaneműek, dió-, gyümölcs-, és zöldségfélék tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, amelyek szükségesek a jó vér képzéséhez. A húsos étrend nem tartalmazza ezeket a tápanyagokat oly jól és teljesen, mint a növényi étrend. Ha a hús fogyasztása fontos lett volna egészségünk és erőnk megőrzése érdekében, akkor Isten már kezdetben belefoglalta volna az ember étrendjébe.

Ha a húsevést abbahagyjuk, helyét pótolnunk kell különböző gabonaneműekkel, diófélékkel, zöldségfélékkel és gyümölcsökkel, amelyek táplálók és étvágygerjesztők. Ez különösen szükséges azoknál, akik gyengék, vagy akik állandóan nehéz munkát végeznek (MH 316).

Ahol a hús nem főtáplálék, ott különösen fontos a jó, ízletes főzés. Valami olyant kell készíteni, ami elfoglalja a hús helyét, és e húspótlókat olyan ízletesen kell elkészíteni, hogy ne kívánják a húst (CG 384).

Ismerek olyan családokat, akik a hús-ételekről áttértek a hiányos hústalan étrendre. Ételeiket oly szegényesen készítették el, hogy gyomruk idegenkedett, iszonyodott azoktól. Ezek után azt mondták nekem, hogy nem értenek egyet az egészségügyi reformmal, mert testi erejük lecsökkent. Az ételeket egyszerűen kell elkészítenünk, de mégis olyan kívánatosak legyenek, hogy gerjesszék az étvágyat (2T 63).

Isten az Ő maradék népe érdekében az tanácsolja mindnyájunknak, hogy hagyjuk el a húsevést, teát, kávét és a többi káros ételeket. Bőségesen találhatunk egyéb egészséges és jó dolgokat, amelyeket megehetünk.

Azok, akik várják az Úr eljövetelét, végül abbahagyják a hús fogyasztását és többé nem képezi majd étrendjük részét. Ezt a célt tartsuk mindig szem előtt és állandóan törekedjünk elérésére! (CD 380-381).

Testi, szellemi és erkölcsi erőink csökkennek a húsételek állandó fogyasztása által. A húsevés zavarja egész szervezetünket, homályosítja értelmünket, tompítja erkölcsi érzékünket. Kedves testvéreim és testvérnőim, azt mondom nektek, hogy a legbiztosabb eljárás, ha abbahagyjátok a hús fogyasztását (2T 64).