1871 dec. 10-én láttam, hogy Isten hatalmas munkát fog az igazság által cselekedni, ha odaadó, önmegtagadó férfiak odaszentelik majd magukat arra a munkára, hogy a sötétségben lévőknek világosságot hirdessék, azok, kik ismerik a drága igazságot és odaszentelték magukat Istennek ragadják meg az alkalmat, hogy az igazságot a kinyílt ajtókon át bevigyék. Isten angyalai befolyásolják a nép szívét, és lelkiismeretét más nemzetben is és az őszinte lelkek nyugtalankodni fognak, ha a nemzetek nyugtalanságában az idő jelét felismerik. Az a kérdés tódul ajkunkra: Mi lesz a vége mindezen dolgoknak?

Mialatt a prédikátorok és a nép felébredne, s nem pihennénk oly közömbösen látnák, hogy Isten megtisztelte őket, mikor törvényeinek hordozóivá tette őket, amennyiben szívünkre és értelmükbe véste azokat. Ezekről a rendkívül fontos igazságokról bizonyságot kell tenniük az egész világ előtt és mégis országunkban vannak városok, falvak és területek, hol az intő üzenetet még nem hallották. Fiatalemberek, kik elfogadták a segítségre való felhívást, mely Isten műve óriási munkájának továbbvitelére szólította fel őket, egy pár lépést tettek csak előre, de kevésnek találták a műnek azt a terhét, melyet rájuk bíztak.

Ha a fiatalemberek, kik a műben felveszik a munkát, misszió lelkületük volna, akkor bizonyságot tennének arról, hogy tényleg Isten hívta el őket a munkára. Ha azonban nem mennek újabb helyekre, hanem megelégednek azzal, hogy gyülekezetről gyülekezetre menjenek, akkor bebizonyítják, hogy a mű terhét nem hordozzák. Buzgóságuk gyenge. Ha a fiatalemberek éberek és Istennek szenteltek volnának, úgy idejük minden percét kihasználnánk, hogy magukat misszió munkásnak kiképezzék.

Fiatal férfiak tanuljanak nyelveket, hogy Isten felhasználhassa őket, hogy a mentő igazságot más nemzetek népének hirdessék. Ezek a fiatal emberek az idegen nyelveket elsajátíthatják, mialatt a műben a lélekmentéssel foglalatoskodnak. Ha idejüket jól használják fel, akkor kiképezhetik magukat arra, hogy szélesebb körben lehessen őket felhasználni. Ha fiatal nők, kik csak kevés felelőséget vállaltak eddig, más nyelvek tanulásával használhatóbbá válnak. A fordítás munkájára szentelhetik magukat.

Iratainkat más nyelven is ki kell nyomtatnunk, hogy a külországokba is eljusson az üzenet. A sajtó útján sokat tehetünk, azonban még többet érhetünk el akkor, ha írásainkat a prédikátorok munkája fogja nyomon követni, Misszionáriusokra van szükség, hogy a külországokba menve, elővigyázatosan és gondosan hirdessék az igazságot. A jelenvaló igazság művét személyes munkával messzire kiterjeszthetjük.

Ha a gyülekezetek látják, hogy fiatal tagjaik elkészülnek az igazságot olyan városokba falvakba és területeken hirdetni, hol azt még sosem hallották és ha látják, hogy misszionáriusnak ajánlkoznak, hogy az igazságot más országba vigyék, a gyülekezetek inkább megerősödnek, mintha tapasztalatlan férfiak munkája által magukat hagyják kiszolgálni. A gyülekezetek felébrednek majd, ha látják, hogy prédikátoraik szíve az igazság iránti szeretettől és buzgósággal van tele és azzal a vággyal, hogy lelkeket mentsenek. A gyülekezetek általában önmagukban hordják azokat az adományokat és erőt, mely megszenteli és megerősíti őket, hogy a juhokat és a bárányokat a nyájhoz terelje. Magukra kell hagyni őket, hogy mind azok az adományok, melyek a gyülekezetben még elrejtve vannak, ezen a módon a tevékeny szolgálatra elő jöjjenek.

Az Úr másnyelvű férfiakat befolyásolt az igazsággal, hogy elő készülhessenek arra, hogy a műben munkálkodjanak. A kiadóhivatalokba helyezte őket, hogy azok vezetői szolgálatukat igénybe vehették, ha a mű igényei ezt úgy követelték. Más nyelvű iratok szükségesek, hogy a többi nemzet érdeklődését felkeltsék.

Mint Noé prédikálása a világ lakóit figyelmeztette, megpróbálta, s bizonyságot tett nekik, mielőtt a vízözön a földszínét elpusztítaná, úgy Isten igazsága az utolsó napokban hasonlóan figyelmezteti, megpróbálja, bizonyságot tesz a világnak. A Kiadó hivatalokból kikerülő iratok az Örök Isten pecsétjét viselik magukon. Az egész országban elterjesztik őket és a lelkek sorsát döntik el. Oly személyekre van most szükség, kik iratainkat más nyelvekre fordítják, hogy az intő üzenetet minden népnek hirdessék, hogy bizonyságot tegyenek az igazság világosságáról és ha férfiak és nők látják majd a világosságot, megtérhessenek bűneikből az Isten törvényei iránti engedelmességre.

Minden alkalmat ki kell használnunk, hogy az igazságot más nemzetek között is elterjesszük. Ez jelentékeny kiadással fog járni, de a kiadásoknak nem szabad egy esetben sem e mű elvégzését akadályozni. AZ eszközök csak akkor bírnak értékkel, ha azokat Isten országa evangéliumának terjesztésére használjuk. Az Úr épp azért ajándékoz javakat, hogy azokat arra használjuk, hogy felebarátunkkal az igazságot közöljük.

Itt az ideje, hogy javainkat Isten művére használjuk fel. Itt az ideje, hogy jót cselekedjünk, hogy a jövendőt megalapozzuk az örök életet elérhessük. Egy lélek megmentése nagyobb érték, mint a föld minden gazdagsága. Felelősek vagyunk azokért a lelkekért, kikkel érintkezünk és minél szorosabb az összeköttetésünk felebarátainkkal, annál nagyobb a felelősségünk. Ma egy nagy testvériséget alkotunk és figyelmünket elsősorban felebarátaink érdeke kösse le. Nem veszthetünk egy percet sem el. Ha ebben a dologban eddig gondatlanok voltunk, úgy itt az ideje, hogy komolyan utána nézve, még áron is megvegyük az alkalmat, más vére be ne mocskolja a mi fehér ruhánkat. Isten gyermekei kivétel nélkül részesei Krisztus nagy művének, felebarátaink megmentésének.

Nehéz feladat lesz az előítéleteket leküzdeni és a hitetleneket meggyőzni, hogy megmentésekért tett fáradozásunk önzetlen legyen. Ez azonban ne hátráltassa munkánkat. Isten szavában sehol sincs megírva, hogy csak azokkal tegyünk jót, kik megköszönik azt. Isten elküldött, hogy szőlőjében dolgozzunk. Kötelességünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk. "Reggel vesd el a te magodat és este se pihentesd kezedet, mert nem tudod, melyik jobb az-é, vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind." Préd. 11,6.

Nagyon kevés a hitünk. Mi korlátozzuk Izrael Szentjét. Hálásnak kéne lennünk, hogy Isten leereszkedik, hogy bennünket Isten felhasználjon. Minden hitből fakadó komoly ima meghallgatásra talál. Nem akkor fog jönni a teljesítés, mikor várjuk, hanem akkor, mikor a legnagyobb a szükségünk. Mégis, mily bűnös a mi hitetlenségünk. "Ha én bennem maradtok és az én beszédem bennetek, kérjetek amit csak akartok és meg lesz az néktek." János. 15, 7.