Egyesekben vakmerő lelkület él, amit bátorságnak s merészségnek neveznek. Ok nélkül kiteszik magukat veszélynek, szerencsétlenségnek, s olyan kísértésnek is, amihez Isten csodája kell, hogy épen és tisztán kikerüljenek belőle. A világ Megváltója határozottan elutasította az ördög kísértését, hogy levesse magát a templom tetejéről. Az ördög Isten ígéretét idézte, mint biztosítékot, hogy Krisztus kockázat nélkül levetheti magát, hiszen ott az ígéret. Krisztus Isten Igéjével szállt szembe a kísértéssel: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.” A keresztény egyedül biztonságos útja, ha Isten szavának segítségével visszautasítja az ellenséget. Az ördög olyan helyekre csábítja az embereket, ahová Isten nem küldi őket. Majd bibliaszövegekkel hozakodik elő, hogy alátámassza sugallatait.

Nem azért kaptuk Isten drága ígéreteit, hogy vakmerő útjukon erősítse az embereket, vagy ezekre támaszkodjunk, mikor ok nélkül robogunk veszedelembe. Az Úr elvárja, hogy gondviselésébe vetett alázatos függőséggel tegyük lépéseinket. „Az embernek nincs hatalmában az ő útja.” Jólétünk, életünk Istenben rejlik. Semmit sem végezhetünk sikeresen Isten jóváhagyása és áldása nélkül. Az Úr áldásra s jólétre nyújthatja felénk kezét, vagy pedig ellenünk fordul a keze. „Hagyjad az Úrra a te útjaidat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.” Az Úr elvárja tőlünk, gyermekeitől, hogy fenntartsuk a következetes keresztény jellemet. Legyünk meggondoltak, óvatosak és alázatosak. Viselkedjünk körültekintőn a kívülievőkkel szemben. Az elvet semmi körülmények között sem szabad feladnunk.

Egyedüli biztonságunk, ha nem adnunk helyet az ördögnek, mert az ő sugallatai és céljai mindig arra törnek, hogy ártson nekünk és megakadályozza, hogy Istenre támaszkodjunk. Ártatlanság angyalának álcázza magát, hogy tetszetős kísértéseivel úgy tudja becsempészni csapdáit, hogy észre se vegyük a fortélyait. Minél inkább engedünk neki, annál korlátlanabb lesz csalásainak hatalma. Nem biztonságos vitába ereszkedünk vagy szóba állunk vele. Az ellenfélnek nyújtott minden előny után még többet követel. Egyedüli biztonságunk, ha kereken visszautasítjuk istenkísértésre serkentő legelső szavát. Krisztus érdemein át Isten elég kegyelmet adott, hogy ellene álljunk az ördögnek, s diadalmaskodjunk. Sikerünk az ellenállásban rejlik. „Álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.” Az ellenállás legyen szilárd és kitartó. Mindent elveszítünk, amit eddig nyertünk, ha ma ellene állunk, csak hogy holnap engedjünk neki.

Korunk bűne semmibe venni Isten kifejezett parancsait. Elsöprő a rossz irányba sodró hatalom. Évának megvolt mindene, amire szüksége lehetett. Semmi sem hiányzott boldogságához. Féktelen étvágya mégis azt a gyümölcsöt kívánta, melyet Isten eltiltott. Nem volt szüksége a tudás fájának gyümölcsére, mégis hagyta, hogy étvágya és kíváncsisága kerekedjék józan esze fölé. Tökéletesen boldog volt édeni otthonában férje mellett, de akár a nyughatatlan mai Évákat, azzal áltatta őt is az ördög, hogy magasabb szinten is élhetne annál, amit Isten kijelölt számára. De mikor magasabbra próbált kapaszkodni, mint az állapota, csak sokkal mélyebbre bukott. Ez lesz a következménye a mai nemzedék Éváinak is, ha elhanyagolják, hogy Isten törvényei szerint, derűsen végezzék mindennapos kötelességüket.

A nőkre váró feladat fontosabb és felemelőbb, mint a király kötelessége a trónján. Ők alakíthatják gyermekeik gondolkodását, jellemét, hogy hasznos emberek legyenek, s hogy Isten fiaivá és lányaivá váljanak. Tekintsék idejüket túl értékesnek, hogy a bálteremben vagy felesleges munkával töltsék. Az ínség és szenvedés e világában anélkül is elég a szükséges munka, hogy drága perceket pazarolnánk cicomázásra vagy hivalkodásra. A mennyei király lányai, a királyi család gyermekei át fogják érezni felelősségük súlyát, hogy magasztosabb életre jussanak, közeli kapcsolatra lépjenek a mennyei, s együtt munkálkodjanak a világ Megváltójával. Az ezzel foglalkozókat nem elégíti ki a divat, sem a hiábavalóságok, melyek a mai utolsó idők nőinek eszét lekötik. Akik valóban Isten lányai, részesei lesznek az isteni természetnek is. A legmélyebb szánalom indítja majd őket, mint Megváltónkat, mikor látják a társadalomban a megrontó, romboló áramlatokat. Együtt éreznek Krisztussal, s hatáskörükben, képességük és lehetőségük szerint fáradozni fognak a veszendő emberek megmentésén, amint Krisztus is az ember javára fáradozik.

Mikor a nők nem követik Isten által teremtésükkor rájuk rótt kötelességüket, csak hogy magasabb állásokra törjenek, melyekre Isten nem minősítette őket, azokat az állásokat hagyják üresen, melyeket ők tudnának jól betölteni. Mikor a nők hivatáskörén kívülre törnek, egyúttal elveszítik igazi női méltóságukat s nemességüket is. Mikor Isten megteremtette Évát, az volt a célja, hogy ne legyen se alacsonyabb, se feljebbvaló, mint a férfi, hanem mindenben egyenlők legyenek. A szent párnak ne legyen egymástól független érdeklődési köre, mégis mindkettőnek megvolt az egyénisége, mind a gondolkodásban, mind a viselkedésben. De Éva bűne után, mivel ő vétkezett először, az Úr azt mondta, hogy Ádám uralkodjék rajta. Alá kellett vetnie magát férjének, mert ez is az átok egy része volt. Az átok sok esetben nagyon súlyossá tette a nő sorsát, teherré változtatta életét. A férfi sok mindenben visszaélt Istentől nyert fölényével, mikor önkényesen gyakorolja hatalmát. A végtelen bölcsesség létrehozta a megváltás tervét, mely második próbaidőt nyújt nekünk, mivel másodszor próba elé állítja őket.

Sátán embereket használ eszközül, hogy vakmerőségre bujtogassa az Istent szeretőket. Különösen érvényes ez a szellemidézéssel megcsaltakra. A szellemidézők nem fogadják el Krisztust Isten Fiának, s hűtlenségükkel sokakat az istenkísértés bűnére vezetnek. Sőt Krisztusnál felsőbb rendűnek kiáltják ki magukat, mint Sátán, mikor szembeszállt az élet fejedelmével. A szellemidézők, akik lelkét undorító bűnök feketítik, s kiégett a lelkiismerete, szennyes ajkukra merik venni Isten Fiának szeplőtlen nevét. Legszentebb nevét emlegetik istenkáromlón az aljasságokkal, melyek az ő sötét jellemüket megpecsételik.

Az ilyen kárhozatra méltó eretnekségekkel jövők sokszor vitára hívják az Isten szavát hirdetőket. Az igazságot hirdetők közül némelyekből hiányzik. a bátorság ellenállni az ilyen kihívásnak. Isten szava szerint e kihívók pusztulásra ítéltek. Némely igehirdetőben nincs erkölcsi bátorság így szólni hozzájuk: Isten előre intett bennünket felőletek. Pontos leírást nyújtott jellemetekről, s az általatok terjesztett hamis tanításokról. Némely igehirdetőnk, nehogy ürügyet adjon nekik, hogy diadalt üljenek, vagy gyávasággal vádolják őket, nyílt vitába száll velük, bár a szellemidézőkkel vitázva nemcsak velük kell szembeszállnunk, hanem Sátánnal s angyalaival is, így a sötétség hatalmaival lépnek érintkezésre, s gonosz angyalokat hívnak meg maguk közé.

A szellemidézők mindenáron a nagyközönség elé akarják teregetni hamis tanaikat, s a Biblia igazságait pártfogoló igehirdetők, nyíltan vitába ereszkedve velük, a szellemidézőknek segítenek. Azok kihasználják az alkalmakat hogy emberek elé sorakoztassák hamis tanításaikat, s minden ilyen vitán akad, akit félrevezetnek. A legésszerűbb eljárás messze elkerülnünk őket.