Amilyenek a szülők, nagyrészt olyanok lesznek a gyermekek is. A szülők fizikai állapotának, természetének és vágyainak, értelmi és erkölcsi hajlamainak mása többé-kevésbé megjelenik gyermekeikben.
Minél nemesebbek a szülők törekvései, annál tökéletesebbek lesznek értelmi és lelki adottságaik; és minél erősebbek a fizikai képességeik, annál jobban fel tudják gyermekeiket készíteni az életre. Ha a szülők ápolják legjobb tulajdonságaikat, akkor befolyásukkal alakítják a társadalmat, és jobbá teszik a jövő nemzedékeit.
Az apáknak és anyáknak tudniuk kell, milyen nagy a felelősségük. A világ tele van a fiatalokra leselkedő csapdákkal. Tömegeket vonz az önző élet, és csábítanak az érzéki örömök. Nem veszik észre a rejtett veszélyeket, és hogy milyen félelmetes annak az útnak a vége, amely a boldogság útjának tűnik nekik. Az étvágy kielégítésével és a szenvedélyek habzsolásával elpazarolják energiájukat, és millióknak az élete megy tönkre a jelenlegi világ és az eljövendő részére is. Ne felejtsék el a szülők, hogy gyermekeik találkozni fognak ezekkel a kísértésekkel! Már a gyermek születése előtt kezdődjék el az a felkészítés, amely eredményessé teszi küzdelmét a gonoszság elleni harcban.
Különösen az anyán nyugszik a felelősség. Ő, aki élete vérével táplálja gyermekét és építi fel testi alkatát, olyan hatással van gondolkozására és lelkiségére, amellyel formálja értelmi világát és jellemét. Jókébed, az erős hitű héber anya, "nem félt a király parancsától" (Zsid 11:23). Tőle született Mózes, Izrael szabadítója. Anna, az imádkozó, önfeláldozó és mennyei ihletésű asszony adott életet Sámuelnek, a menny által tanított gyermeknek, a megvesztegethetetlen bírónak és Izrael szent iskolái megalapítójának. Erzsébet pedig, a názáreti Mária testi és lelki rokona volt a Megváltó előhírnökének anyja.
A Szentírás arra tanítja az anyákat, hogy óvatosan tartsák kordában szokásaikat. Amikor az Úr Sámson személyében Izraelnek szabadítót támasztott, "az Úrnak angyala" megjelent az anyának, és különleges utasítást adott neki szokásaival kapcsolatban és azzal, hogy miként bánjék gyermekével: "Megóvjad magad - mondotta -, és ne igyál se bort, se más részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant" (Bír 13:4, 7).
Sok szülő nem tulajdonít nagy fontosságot a születendő gyermeket érő hatásoknak; a menny azonban nem így látja ezt a dolgot. Az Isten angyala által küldött üzenet - amely kétszer hangzott el a legünnepélyesebb módon - mutatja, hogy ez a kérdés megérdemli a legkomolyabb megfontolást.
A héber anyához intézett szavakat Isten minden korban minden anyához intézi. "Őrizkedjék" - mondta az angyal. "Mindazt, amit parancsoltam néki, tartsa meg." A gyermek jólétét befolyásolják az anya szokásai. Elveknek kell szabályoznia étvágyát és indulatait. Van olyan dolog, amelytől őrizkednie kell, és van olyan, ami ellen küzdenie kell, hogy betölthesse Istennek azt a célját, amiért a gyermeket adta neki. Ha gyermeke születése előtt az anya saját kívánságainak él, ha önző, türelmetlen és követelőző, ezek a vonások megjelennek a gyermek természetében is. Sok gyermek szinte leküzdhetetlen gonosz hajlamokat kapott örökségül.
Ha azonban az anya rendíthetetlenül ragaszkodik a helyes elvekhez, ha mértékletes, önmegtagadó, ha kedves, gyöngéd, önzetlen, ugyanezekkel az értékes jellemvonásokkal tudja megajándékozni gyermekét is. Nagyon világos volt a parancs, amely az anyának megtiltotta az alkohol fogyasztását. Minden csepp részegítő ital, amellyel kielégíti kívánságát, veszélyezteti gyermeke testi, szellemi és erkölcsi egészségét, és ezzel közvetlenül a Teremtő ellen vétkezik.
Sokan nyomatékosan hangoztatják, hogy az anya minden kívánságát ki kell elégíteni; hogy ha bármit akar enni, bármennyire ártalmas legyen is az, nyugodtan elégítse ki étvágyát. Az ilyen fajta tanács helytelen és kárt okoz. Az anya fizikai szükségleteiről semmi esetre sem szabad elfeledkezni. Két élet sorsa függ tőle. Kívánságaira szeretettel kell figyelni, és szükségleteiről bőkezűen kell gondoskodni. Ebben az időben viszont különösképpen kerülnie kell - étrendjében és minden egyéb vonatkozásban - mindazt, ami gyengítené fizikai és értelmi erejét. Isten az anya legkomolyabb kötelességévé teszi az önuralmat.
Az anya erejére gyengéd szeretettel kell vigyázni. Könnyíteni kell gondjain és terhein, hogy drága erejét ne forgácsolja szét kimerítő munkában! Sok esetben a férj és az apa nem ismeri azokat az élettani törvényeket, amelyeket családja egészsége érdekében tudnia kellene. Belemerül a megélhetésért folytatott küzdelembe, belegörnyed a vagyonszerzésbe, és miközben gondjai és problémái nyomják, hagyja, hogy feleségére, az anyára olyan terhek nehezedjenek, amelyek a legkritikusabb időben túlságosan igénybe veszik erejét, legyengítik és beteggé teszik őt.
Sok férj és apa tanulhatna az odaadó pásztor figyelmességéből. Amikor Ézsau siettette Jákóbot a nehéz úton való indulásra, a pátriárka ezt válaszolta:
"A gyermekek gyengék, és... szoptatós juhokkal és barmokkal vagyok körül, amelyeket ha csak egy napig zaklatnak is, a nyájak mind elhullanak... Elballagok lassan, a jószág lépése szerint, amely előttem van, és a gyermekek lépése szerint" (1Móz 33:13-14).
A fárasztó életúton az apa és férj "ballagjon lassan", hogy útitársa lépést tudjon tartani vele. A világban folyó vad pénz- és hatalomhajsza közepette is tanuljon meg lassítani, és vigasztalni, és támogassa azt, akit Isten mellé állított.
Legyen az anya mindig vidám, elégedett és boldog. Minden erre irányuló erőfeszítése bőségesen megtérül gyermekei testi jólétében és erkölcsi jellemében. Vidámságával elősegíti családja boldogságát, és nagymértékben javít saját egészségén is.
Megértésével és hűséges szeretetével a férj álljon felesége mellett! Ha azt akarja, hogy asszonya mindig üde, vidám és igazán a család napsugara legyen, segítsen terheit hordozni! A férj kedvessége és szeretetteljes figyelmessége a feleségnek értékes bátorítást jelent; és az a boldogság, amit ezzel feleségének szerez, örömet és békét ébreszt saját szívében is.
A mogorva, önző, erőszakos férj és apa nemcsak saját maga boldogtalan, de rossz kedvre hangolja otthona minden lakóját is. Ennek gyümölcsét felesége csüggedtségében, betegeskedésében és gyermekeinek saját visszataszító természetében le is fogja aratni.
Ha az anya nélkülözi azt a gondoskodást és kényelmet, amire szüksége van, ha a sok munka, aggódás és a nyomott hangulat felemészti erejét, gyermekeiből hiányozni fog az az életerő, szellemi frissesség és derűs emelkedettség, amelyet örökölniük kellene. Mennyivel jobb lenne verőfényessé és vidámmá tenni az anya életét, megvédeni a nélkülözéstől, kimerítő munkától és a nyomasztó gondtól; és a gyermekekre jó alkatot átörökíteni, hogy duzzadó erejükkel megküzdhessenek az élettel!
Nagyon megtisztelő az apákra és anyákra háruló felelősség. Istent kell képviselniük gyermekeik előtt. Jellemük, mindennapi életük, nevelési módszerük Isten szavát tolmácsolja a kicsinyeknek. Befolyásukra a gyermek vagy hisz az Úr ígéreteiben, vagy elutasítja azokat.
Boldogok azok a szülők, akiknek élete a mennyeinek olyan hű tükörképe, hogy Isten ígéretei és parancsai hálát és tiszteletet ébresztenek a gyermekben; azok a szülők, akiknek gyengédsége, igazságossága és türelme Isten szeretetét, igazságosságát és hosszútűrését tolmácsolja a gyermeknek; akik a szülők iránti szeretet és bizalom megtanításával mennyei Atyja iránti szeretetre, bizalomra és engedelmességre is megtanítják őt. Azok a szülők, akik ilyen ajándékot adnak a gyermeknek, minden kor vagyonánál értékesebb kincsben részesítik őt - olyan kincsben, amely maradandó, mint az örökkévalóság.
Minden anya a gondjaira bízott gyermekben szent megbízatást kapott Istentől. "Vedd ezt a fiút, vedd ezt a leányt - mondja -, neveld fel nekem; alakítsd jellemét a templom kifaragott oszlopának mintájára, hogy fényeskedjék az Úr országában örökre."
Az anya sokszor jelentéktelen szolgálatnak érzi munkáját. Ezt a munkát ritkán értékelik. Mások nem sokat tudnak az anya tengernyi gondjáról és terhéről. Napjait apró tennivalók körforgása tölti ki, amelyek mind türelmet, erőfeszítést, önuralmat, tapintatot, bölcsességet és önfeláldozó szeretetet igényelnek. Mégsem dicsekedhet azzal, hogy valami nagyot vitt véghez. Csupán vigyázott arra, hogy az otthon dolgai zökkenőmentesen menjenek végbe. Sokszor elcsigázva, kétségek közt igyekszik kedvesen szólni a gyermekekhez, próbálja elfoglalni és boldoggá tenni őket, kis lábukat a helyes útra vezetni. Úgy érzi, hogy semmit sem valósított meg. Ám ez nem így van. Mennyei angyalok figyelik a gondterhelt anyát, és látják, hogy nap nap után milyen terheket hordoz. Lehet, hogy a világban senki sem hallotta nevét, de az be van írva az élet könyvébe, amely a Bárányé.
Van Isten odafent. A trónjáról áradó fény és dicsőség megnyugszik a lelkiismeretes anyán, aki igyekszik gyermekeit a gonosz befolyás elutasítására nevelni. Nincs munka, amely olyan fontos lenne, mint az anyáé. Ő nem olyan, mint a művész, aki vászonra festi a szépséget, sem mint a szobrász, aki márványba vési azt. Nem is olyan, mint az író, aki ékes szavakba önti a nemes gondolatokat, sem mint a zenész, aki melódiában fejezi ki mély érzelmeit. Az anya feladata az, hogy a menny segítségével kialakítsa Isten képmását az emberi lélekben.
Az anya, aki értékeli ezt, becsesnek tartja lehetőségeit. Komolyan törekszik saját jellemében és nevelési módszerével bemutatni gyermekeinek a legmagasztosabb eszményképet. Megfontoltan, türelmesen, bátran igyekszik saját képességeit tökéletesíteni, hogy gyermekei nevelésében jól tudja hasznosítani az értelem legmagasabb rendű adottságait. Minden lépésnél komolyan kérdezi: "Mit mond Isten?" Szorgalmasan tanulmányozza az Igét. Állandóan Krisztusra figyel, hogy mindennapi életében, a gondok és kötelességek egyhangú körforgásában az egyetlen igaz Élet hű tükörképe legyen.