Krisztus, aki Évát hitvestársként adta Ádámnak, első csodáját egy menyegzői lakomán művelte. Nyilvános szolgálatát lakodalomban kezdte, ahol barátok és rokonok együtt örvendeztek. Így szentesítette a házasságot, és olyan intézményként ismerte el, amelyet Ő maga alapított. Úgy rendelkezett, hogy férfiak és nők szent házasságban egyesüljenek, családot alapítsanak, amelynek tisztességgel megkoronázott tagjait a mennyei család tagjainak kell tartanunk.

Krisztus megtisztelte a házastársi viszonyt azzal is, hogy a közte és megváltottai közötti kapcsolat egyik szimbólumává tette. Ő maga a vőlegény, az egyház a menyasszony, akiről mint választottjáról ezt mondja: "Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned!" (Énekek 4:7).

Krisztus "szerette az egyházat, és Önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván... hogy legyen szent és feddhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket" (Ef 5:25-28).

A családi kötelék a legszorosabb, leggyöngédebb és legszentebb minden kötelék között a földön. Isten az emberiség áldásául szánta. És áldás is az mindenütt, ahol értelmesen, istenfélelemben és a vele járó felelősségeket kellően mérlegelve lépnek a házasság kötelékébe.

Akik a házasság gondolatával foglalkoznak, fontolják meg, milyen lesz az általuk alapított otthon jellege és befolyása! Amikor szülők lesznek, szent megbízatást kapnak. Jórészt a szülőkön múlik gyermekeik boldogulása ezen a világon, és boldogságuk az elkövetkezendőben. Sok tekintetben ők határozzák meg gyermekeik fizikai és erkölcsi jellemvonásait. Az otthon jellegétől függ a társadalom állapota. Minden egyes család befolyásának súlya latba esik a fel- vagy lefelé billenő mérlegserpenyőben.

A társválasztásnál figyelni kell arra, hogy a lehető legjobban biztosítva legyen szülők és gyermekeik testi, szellemi és lelki egészsége - amely képessé teszi a szülőket és a gyermekeket arra, hogy embertársaik áldására és Teremtőjük dicsőségére szolgáljanak.

A házassággal járó felelősség vállalása előtt a fiatal férfiak és nők szerezzenek a gyakorlati életben olyan tapasztalatokat, amelyek felkészítik őket a házasság kötelezettségeinek és terheinek hordozására. Nem ajánlatos korán házasságot kötni. Nem szabad elhamarkodva, kellő felkészülés nélkül, a szellemi és testi képességek kifejlődése előtt olyan fontos és következményeiben messze ható kapcsolatba lépni, mint amilyen a házasság.

A házasulandók - ha nincsenek is földi javaik - legyenek egészségesek, ami sokkal nagyobb áldás, mint a vagyon. Legtöbb esetben nem jó, ha nagy korkülönbség van közöttük. E szabály elhanyagolásának következménye megmutatkozhat a fiatalabb fél megrongált egészségében, és sok esetben a gyermekek fizikai erejét és szellemi képességeit is aláássa. Az idős szülőtől nem kaphatják meg a fiatalos igényeiknek megfelelő gondoskodást és társaságot. A halál talán éppen akkor ragadja el tőlük apjukat vagy anyjukat, amikor a legnagyobb szükségük volna szerető irányításukra.

Csak Krisztusban lehet biztonságosan házasságot kötni. Az emberi szeretetet az isteni szeretet kötelékei fűzik a legszorosabbra. Csak ott lehet mély, őszinte, önzetlen ragaszkodás, ahol Krisztus uralkodik.

A szeretet becses ajándék. Jézustól kapjuk. A tiszta, szent szeretet nem érzés, hanem alapelv. Akiket őszinte szeretet fűt, azok nem ésszerűtlenek, sem nem vakok. A Szentlélektől tanítva szeretik Istent mindenekfelett, és felebarátjukat, mint önmagukat.

A házasság gondolatával foglalkozók tegyék mérlegre annak az embernek a nézeteit, akivel sorsukat össze akarják kötni. Figyeljék, hogyan formálódik jelleme. Házasságkötésükkel kapcsolatos minden lépésüket jellemezze szerénység, egyszerűség, őszinteség és az a komoly szándék, hogy Isten tetszésére és dicsőségére éljenek. A házasság kihat a későbbi életre, mind ebben a világban, mind az elkövetkezendőben. Az őszinte keresztény nem tervez olyan dolgot, amit Isten nem hagyhat jóvá.

Ha Isten megáldott Őt félő szülőkkel, fordulj hozzájuk tanácsért! Tárd fel előttük reményeidet és terveidet; szívleld meg élettapasztalatuk tanulságait! Így sok szívfájdalomtól menekülhetsz meg. Mindenekelőtt legyen Krisztus a tanácsadód! Imádkozó szívvel tanulmányozd Igéjét!

Ilyen útmutatás mellett egy fiatal nő csak olyan embert fogadjon el élete társául, akinek tiszta, férfias jellemvonásai vannak; aki szorgalmas, törekvő és becsületes; aki szereti és féli Istent. Egy fiatalember olyan társat keressen magának, aki tudja vállalni az élet terheinek reá eső részét; akinek a befolyása nemesebbé teszi, csiszolja; és aki szeretetével boldoggá fogja tenni.

"Az Úrtól van... az értelmes feleség." "Bízik ahhoz az ő férjének lelke... Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban." "Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. Vigyáz a házanépe dolgára, és a restségnek étkét nem eszi. Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt: Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!" Aki ilyen feleséget kap, "megnyerte a jót... és vett jóakaratot az Úrtól!" (Péld 19:14; 31:11-12, 26-29; 18:22).

Bármennyire körültekintően és bölcsen lépnek is a házasság kötelékébe, kevés új párnál van meg a teljes egység azonnal az esküvői szertartás után. Az új házasok közötti igazi egyesülés a későbbi évek munkája.

Amikor az új házasok szembetalálják magukat az élet terheivel, kuszaságaival és gondjaival, eltűnik a románc, amellyel a képzelet olyan sokszor kiszínezi a házasságot. Férj és feleség megismeri egymás jellemét úgy, ahogy korábbi kapcsolatuk során nem volt lehetséges. Ez életük legkritikusabb időszaka. Egész jövendő életük boldogsága és hasznossága múlik az ekkor tett helyes lépéseken. Sokszor felfedeznek egymásban addig nem is gyanított gyengeségeket és fogyatékosságokat; de azok a szívek, amelyeket a szeretet köt össze, észrevesznek addig nem látott értékeket is. Igyekezzék mindenki inkább a nagyszerű tulajdonságokat felfedezni, mintsem a fogyatékosságokat! Sokszor saját magatartásunk, a légkör, amely körülvesz bennünket, határozza meg, mi bontakozik ki előttünk a másikból. Sokan gyengeségnek tartják a szeretet kifejezését, és tartózkodásukkal taszítanak másokat. Ez a lelkület elzárja a megértés útját. A társ utáni vágy és a nemes érzések elfojtása esetén elsorvadnak ezek az érzések, a szív pedig üres lesz és hideg. Őrizkedjünk ettől a hibától! A szeretet nem él sokáig, ha nem jut kifejezésre. Ne engedd, hogy annak a szíve, akivel sorsodat összekötötted, hiába sóvárogjon kedvesség és együttérzés után!

Ha nehézségek, problémák és csüggesztő körülmények támadnak is, se a férj, se a feleség ne adjon helyt annak a gondolatnak, hogy házasságuk tévedés vagy csalódás! Határozzátok el, hogy mindaz lesztek egymás számára, ami csak lehetséges! Folytassátok a korábbi figyelmességeket; minden módon bátorítsátok egymást az élet harcaiban! Legyen gondotok egymás boldogságának elősegítésére! Szeressétek egymást, és legyetek türelmesek egymáshoz! Akkor a házasság, ahelyett hogy a szeretet végét jelentené, a házassággal kezdődik el igazán. Az őszinte barátság melege, a szíveket egymáshoz kapcsoló szeretet a mennyei boldogság előíze lesz.

Minden családot szent kör övezi, amelyet töretlenül meg kell őrizni. Ebbe a szent körbe senki másnak nincs joga belépni. Se a férj, se a feleség ne részesítsen senki mást abban a bizalomban, amellyel csakis egymásnak tartoznak!

Inkább ti nyújtsatok szeretetet, mintsem követeljetek! Ápoljátok azt magatokban, ami a legnemesebb, és gyorsan lássátok meg egymás jó tulajdonságait! Az a tudat, hogy értékelnek, csodálatos ösztönzést és örömet ad. Megértés és megbecsülés a tökéletesség elérésére bátorít; és maga a szeretet is fokozódik, miközben nemesebb célokra sarkall.

Se férj, se feleség ne olvassza be egyéniségét a másikéban! Mindenki személy szerint viszonyul Istenhez. Mindenki tőle kérdezze meg: "Mi a helyes?" "Mi a helytelen?" "Hogyan tölthetem be legjobban életem célját?". Szereteted bőséggel áradjon felé, aki életét adta érted! Legyen Krisztus mindenben az első, az utolsó és a legfontosabb! Ahogy szívetekben mélyül és erősödik a Krisztus iránti szeretet, egymást is tisztultabban és jobban fogjátok szeretni.

A férj és a feleség ugyanolyan lelkülettel viszonyuljon egymáshoz, mint ahogy Krisztus viszonyul hozzánk. "Miképpen a Krisztus is szeretett minket", "járjatok szeretetben." "Miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért" (Ef 5: 2, 24-25).

Se a férj, se a feleség ne igyekezzék uralkodni a másikon! Ne próbáljátok rákényszeríteni egymásra akaratotokat! Ezt nem tehetitek az egymás iránti szeretet feláldozása nélkül. Legyetek kedvesek, türelmesek, elnézők, figyelmesek és udvariasak! Isten segítségével boldoggá tudjátok tenni egymást, miként azt házassági fogadalmatokban meg is ígértétek.

Ne felejtsétek el, hogy ha csak magatoknak éltek, ha csak egymást halmozzátok el minden szeretettel, nem lesztek boldogok! Ragadjatok meg minden alkalmat környezetetek boldogságának elősegítésére! Ne felejtsétek el, hogy igazi öröm csak az önzetlen szolgálatban található!

Béketűrés és önzetlenség jellemezze azok szavait és tetteit, akik Krisztusban új életet élnek! Egyik győzelmet a másik után aratjátok, ha önző énetek ellen küzdve és másoknak szolgálva igyekeztek krisztusi életet élni. Így lesz befolyásotok áldás a világnak.

Krisztus segítségével az ember elérheti a mennyei ideált. Amire emberi bölcsesség nem képes, azt elvégzi Isten kegyelme azokért, akik bizalommal és szeretettel átadják magukat neki. A gondviselő Isten össze tud kapcsolni szíveket mennyből származó kötelékekkel. A szeretet nem csupán becéző, hízelgő szavakból áll. A mennyei szövőszéken szőtt szálak finomabbak, mégis erősebbek, mint a földi szövőszéken szőhetők. És az eredmény nem hitvány kelme, hanem minden igénybevételt és próbát kibíró szövet. Szívet a szívvel a szeretet aranyszálai kötik össze, és ez a kötelék eltéphetetlen.