A héber szülőknek szóló angyali parancs nemcsak az anya szokásaira terjedt ki, hanem a gyermek nevelésére is. Nem volt elég, hogy Sámson, az a gyermek - aki majd megszabadítja Izraelt - jó örökletes tulajdonságokkal szülessék. Ezt az örökséget gondos nevelésnek kellett követnie. Kora gyermekségétől fogva rá kellett szoktatni a szigorú mértékletességre.

Hasonló utasítás hangzott el Keresztelő Jánossal kapcsolatban is. A gyermek születése előtt az apa a következő mennyei üzenetet kapta:

"Lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén; mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szentlélekkel" (Lk 1:14-15).

A Megváltó kijelentette, hogy a nagy emberekről vezetett mennyei nyilvántartásban nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál. A reá bízott feladat nemcsak fizikai erőt és kitartást követelt, hanem a legnagyszerűbb értelmi és lelki képességeket is. Olyan fontos volt megfelelő testi képzéssel felkészíteni őt erre a munkára, hogy Isten a menny legfenségesebb angyalát küldte el a menny utasítását tartalmazó üzenettel a gyermek szüleihez.

A héber gyermekekre vonatkozó rendelkezések arra tanítanak, hogy semmit sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami a gyermek testi jólétét érinti. Semmi sem jelentéktelen. Minden, ami hatással van a test egészségére, befolyást gyakorol az értelemre és a jellemre is.

Nem lehet elég nagy fontosságot tulajdonítani a gyermek korai nevelésének. A csecsemő- és korai gyermekévekben megtanult leckéknek és kialakított szokásoknak több szerepük van a jellem formálásában és az élet irányításában, mint a későbbi években kapott összes tanításnak és képzésnek.

Gondolkozzanak el ezen a szülők! Értsék meg azokat az elveket, amelyek a gyermekek gondozásának és nevelésének alapját képezik. Tudniuk kell, hogyan neveljék őket testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké. A szülőknek tanulmányozniuk kell a természet törvényeit. Meg kell ismerniük az emberi szervezetet, a különböző szervek működését, kapcsolatát és összefüggését. Tanulmányozniuk kell a szellemi képességek viszonyát a fizikaiakhoz, és az egészséges működésükhöz szükséges feltételeket. A szülői felelősséget ilyen felkészülés nélkül vállalni - bűn.

Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a még legcivilizáltabb és legkiváltságosabb országokban ma is sújtó halandóság, betegségek és elkorcsosulás alapjául szolgáló okokra. Az emberi faj korcsosul. Majdnem egyharmada hal meg csecsemőkorban.* A felnőttkort elérők nagy többsége szenved valamilyen betegségtől, és kevesen érik el az emberi életkor legfelső határát.

A legtöbb olyan bajt, ami nyomorúságot és pusztulást zúdít az emberiségre, meg lehetne előzni. A megoldás kulcsa jórészt a szülők kezében van. Nem valami "titokzatos gondviselés" az, ami elszólít kicsiny gyermekeket. Isten nem akarja halálukat. Azért ad a szülőknek gyermekeket, hogy hasznos földi életre neveljék őket, és azon túl a mennyre. Ha a szülők megtennék azt, amit annak érdekében tehetnek, hogy gyermekeiket jó örökségben részesítsék, és azután helyes bánásmóddal igyekeznének orvosolni a születésükhöz fűződő minden körülményeket, mennyire jobb lenne ez a világ!

Minél nyugodtabb és egyszerűbb a gyermek élete, annál kedvezőbben fejlődik mind fizikailag, mind szellemileg. Legyen az anya mindig csendes, nyugodt és igyekezzék uralkodni magán. Sok kisgyermek rendkívül érzékenyen reagál az idegizgalmakra, és az anya szelídsége, nyugodt viselkedése olyan csillapító hatással van rájuk, ami kimondhatatlanul jót tesz nekik.

A csecsemők igénylik ugyan a meleget, de súlyos hibát követnek el azok, akik sokszor túlfűtött szobában tartják őket, megfosztva a friss levegőtől. Ártanak azzal is, ha az alvó csecsemő arcát letakarják, mert ez gátolja őt a szabad lélegzésben.

A csecsemőt távol kell tartani minden olyan hatástól, ami gyengíthetné vagy mérgezhetné szervezetét. A legaprólékosabb gondot kell fordítani arra, hogy körülötte minden kellemes és tiszta legyen. Míg védeni kell a kicsinyeket a hirtelen vagy túl nagy hőmérsékletváltozástól, gondot kell fordítani arra is, hogy alvás közben és ébren, nappal és éjjel tiszta, éltető levegőt lélegezzenek be.

A csecsemő kelengyéjének elkészítésekor a praktikusságot, a kényelmességet és az egészséget helyezzük a megcsodáltatás igénye és a divat elé. Ne töltsön az anya időt a kis ruhácskák hímzésével és cicomázásával, szükségtelen munkával terhelve magát saját és gyermeke egészségének rovására! Ne görnyedjen a szemét és idegeit súlyosan terhelő varrás fölé olyankor, amikor sok pihenésre és kellemes mozgásra volna szüksége. Lássa be, kötelessége erejét őrizni, hogy eleget tudjon tenni a reá háruló követelményeknek.

Ha a gyermek öltözéke meleget, védelmet nyújt és ugyanakkor kényelmes is, az ingerültség és nyugtalanság egyik fő oka megszűnik. A kicsinyek egészségesebbek lesznek, és az anya nem fogja úgy érezni, hogy gondozásuk nagyon igénybe veszi erejét és idejét.

A szoros szalagok és feszes kabátkák gátolják a szív és a tüdő működését. Ne legyenek ilyenek a gyermek öltözékében! A test egyik részének sem szabad kényelmetlenséget okozni olyan öltözékkel, amely valamelyik szervet összenyomja, vagy szabad mozgásában korlátozza. Legyen a gyermekek öltözéke olyan bő, hogy tele tüdővel lélegezhessenek, és a súlyt a válluk tartsa.

Egyes országokban még mindig szokás a kisgyermekek vállát és végtagjait csupaszon hagyni. Ezt a szokást nem lehet elég szigorúan elítélni. A végtagok - mivel távol esnek a vérkeringés központjától - nagyobb védelmet igényelnek, mint a test egyéb részei. Az ütőerek, amelyek a vért a végtagokba szállítják, elég vastagok a test melegítéséhez és táplálásához szükséges mennyiségű vér továbbításához. De ha a végtagok nincsenek védve, illetve az öltözék hiányos rajtuk, az ütőerek és véredények összehúzódnak, a test érzékeny részei lehűlnek, és a vérkeringés lelassul.

A fejlődő gyermekek fizikai alkatának tökéletesítéséhez egész természetére kiterjedően igénybe kell venni a kedvező körülményeket. Ha a végtagok nincsenek eléggé védve, a gyermekek - és különösen a kislányok - csak enyhe időben tartózkodhatnak a szabadban. Ezért bent tartják őket, hogy meg ne fázzanak. Ha a gyermekek jól fel vannak öltöztetve, jót tesz nekik - nyáron és télen is -, ha sokat mozoghatnak a szabadban.

Ha az anyák azt akarják, hogy fiacskáik és leánykáik erősek és egészségesek legyenek, öltöztessék őket megfelelően, és minden arra alkalmas időben tartsák őket sokat a szabadban. Nehéz dolog a szokás bilincseit letépve a gyermekek öltöztetésénél és nevelésénél az egészséget szem előtt tartani. De az erőfeszítésért bőségesen kárpótol az eredmény.

A csecsemő számára a legjobb táplálék az, amit a természet kínál. Ettől nem szabad őt szükségtelenül megfosztani. Szívtelen dolog az anya részéről, hogyha kényelemből vagy a szórakozás kedvéért igyekszik megszabadulni a szoptatás kedves kötelességétől.

Az az anya, aki másnak engedi át gyermeke táplálását, gondolja meg jól, mi lehet ennek a következménye! A szoptató dajka többé-kevésbé átadja saját természetét és temperamentumát a szoptatott gyermeknek.

Aligha lehet túlbecsülni annak fontosságát, hogy a gyermekeket rá kell nevelni a helyes táplálkozási szokásokra. A kicsinyeknek meg kell tanulniuk: azért esznek, hogy éljenek, és nem azért élnek, hogy egyenek. A nevelést már a karon ülő gyermeknél meg kell kezdeni. Csak rendszeres időközönként szabad őt etetni; és ritkábban akkor, amikor már a gyermek nagyobb lesz. Nem szabad édességet, sem az idősebbeknek való - számára emészthetetlen - táplálékot adni neki. A csecsemők gondos és rendszeres táplálása nemcsak egészségükre van jó hatással, és általa nemcsak csendesek és jó kedélyűek lesznek, de olyan szokásokat is megalapoz, amelyek a későbbi évek során is áldást jelentenek számukra.

Akkor is nagy gondot kell fordítani a gyermekek ízlésének és étvágyának nevelésére, amikor már kiléptek a csecsemőkorból. Sokszor megengedik nekik, hogy ők döntsék el, mit és mikor egyenek, tekintet nélkül az egészségükre. Látva, hogy mennyi fáradságba és pénzbe kerülnek az egészségtelen nyalánkságok, a fiatalok azt gondolják, hogy az élet legfőbb célja és a legtöbb öröm forrása az étvágy kielégítése. Az ilyen nevelés következménye falánkság, majd betegség, amelyet rendszerint ártalmas gyógyszerek szedése követ.

A szülőknek kell gyermekeik étvágyát formálniuk, és az egészségtelen ételek fogyasztását megtiltaniuk. De miközben étvágyukat szabályozzuk, óvakodjunk attól a hibától, hogy ízetlen és szükségtelenül sok étel fogyasztását is megköveteljük tőlük. A gyermekeknek is megvannak a jogaik. Az egyik ételből szívesebben esznek, mint a másikból. Ha ez az ésszerűség határán belül mozog, vegyük figyelembe!

A rendszeres étkezésre nagyon oda kell figyelni. Az étkezések között semmit sem szabad enni: Sem cukrászsüteményt, sem gyümölcsöt és semmiféle egyéb ételt. A rendszertelen étkezés emésztőszervi panaszokat okoz, az egészség és a jókedv rovására megy, és amikor a gyermekek asztalhoz ülnek, nem ízlik nekik az egészséges táplálék; az után sóvárognak, ami árt nekik.

Azok az anyák, akik az egészség és jó kedély rovására eleget tesznek gyermekeik kívánságainak, rossz magot vetnek; és ez a mag kikelvén termést hoz. A mértéktelenség együtt nő a kicsinyek növekedésével, és mind értelmi, mind testi erejük áldozatul esik. Azok az anyák, akik ezt teszik, keservesen fogják aratni vetésük gyümölcsét. Gyermekeikből olyan felnőttek lesznek, akik szellemileg és jellemben alkalmatlanok arra, hogy a társadalom vagy a család tiszteletre méltó és hasznos tagjaiként tevékenykedjenek. Az egészségtelen táplálkozás következtében mind lelki és szellemi, mind fizikai képességeik egyaránt károsodnak, lelkiismeretük eltompul, és a jó hatások iránti fogékonyságuk megromlik.

Miközben meg kell tanítani a gyermekeket az étvágy feletti uralkodásra, és arra, hogy az egészségre figyelemmel táplálkozzanak; azt is világossá kell tenni előttük, hogy ezzel csak azt tagadják meg maguktól, ami ártalmas. Lemondanak káros dolgokról olyan valamiért, ami jobb. Legyen asztalunk kívánatos és vonzó, jó dolgokkal megrakva, amelyeket Isten bőségesen adott. Legyen az étkezés ideje vidám és boldog! Miközben Isten ajándékait élvezzük, dicsőítsük hálás szívvel az Ajándékozót!

A gyermekek betegsége sok esetben hibás bánásmódhoz vezethető vissza. Rendszertelen étkezés, hűvös estéken hiányos öltözék, az egészséges vérkeringést biztosító élénk mozgás, vagy a vért frissítő elegendő levegő hiánya lehet a baj oka. Keressék meg a szülők a betegség okait, és amilyen hamar csak lehet, orvosolják a helytelen körülményeket!

Minden szülő sokat megtudhat a betegség elhárításáról és megelőzéséről, sőt arról is, hogy miként kezelje azt. Különösen az anyának kell tudnia, mit tegyen, ha családjában közönséges betegség fordul elő. Tudnia kell, hogyan lássa el beteg gyermekét. Szeretete és ráérzése alkalmassá teszi őt olyan szolgálat teljesítésére, ami nem bízható idegenre.

A szülők idejekorán keltsék fel a gyermekek érdeklődését az élettan tanulmányozása iránt, és tanítsák meg őket egyszerűbb alapelveire! Tanítsák meg őket arra, hogyan őrizhetik meg a legjobban testi, szellemi és lelki képességeiket, és hogyan használják fel adottságaikat egymás áldására és Isten dicsőségére. Ez az ismeret felbecsülhetetlen érték az ifjúság számára. Az életet és egészséget érintő dolgok megismerése sokkal fontosabb, mint sok olyan tudomány, amit az iskolákban tanítanak.

Fordítsanak a szülők több időt gyermekeikre és kevesebbet a vendégeskedésre! Tanulmányozzátok az egészség kérdéseit, és gyakoroljátok azt, amit megtanultatok! Tanítsátok meg a gyermekeket arra, hogyan következtessenek az okból az okozatra! Tanítsátok meg őket arra, hogy ha egészségesek és boldogok akarnak lenni, engedelmeskedniük kell a természet törvényeinek! Ne csüggedjetek, ha nem láttok olyan gyors javulást, amilyet szeretnétek, hanem türelmesen és kitartóan munkálkodjatok tovább!

A bölcsőtől kezdve tanítsátok gyermekeiteket az önmegtagadás és önuralom gyakorlására! Tanítsátok meg őket élvezni a természet szépségeit, és hasznos elfoglaltsággal módszeresen edzeni testük és értelmük minden képességét! Neveljétek őket egészséges szervezetű és jó erkölcsű, jókedvű és kedves emberekké! Véssétek zsenge lelkükbe és értelmükbe ezt az igazságot: Isten nem akarja, hogy csupán a jelen örömeiért éljünk, hanem tartsuk szem előtt a végső célt. Tanítsátok meg őket arra, hogy gyáva és gonosz dolog a kísértésnek engedni; ellenállni viszont nemes és bátor tett. Ezek a leckék jó talajba vetett magként olyan termést fognak hozni, amelyek boldoggá teszik szíveteket.

A szülők mindenekelőtt vegyék körül gyermekeiket a vidámság, udvariasság és szeretet légkörével! Abban a családban, ahol szeretet honol, és ahol az kifejezésre jut pillantásban, szavakban és tettekben, az angyalok is örömmel éreztetik jelenlétüket.

Szülők, fogadjátok be szívetekbe a szeretet, a jókedv, a boldog megelégedettség napsugarát; és ennek a fénynek kedves, bátorító hatása világítsa be otthonotokat! Legyetek kedvesek és türelmesek; tanítsátok meg erre gyermekeiteket is, és ápoljátok a család életét derűssé tevő összes kegyelmi ajándékot! Az így megteremtett légkör olyan lesz a gyermekeknek, mint a levegő és a napfény a növényvilágnak: testi-lelki egészség forrása.