A családi vallásosság meghatározása. - A család vallásossága abban áll, hogy a gyermekeket az Úr tanítása és igazsága szerint neveljük fel. A család minden tagját Krisztus tanításával kell táplálnunk és minden lélek érdekét szigorúan meg kell védelmeznünk, nehogy Sátán megcsalja és elcsábítsa Krisztustól. Ezt a színvonalat törekedjen minden család elérni és határozza el, hogy nem hagyja abba az erőfeszítést és nem csügged el. Amidőn a szülők szorgalmasak és éberek tanításukban, továbbá gyermekeiket Isten dicsőségének szemmel tartásával oktatják, akkor együttműködnek Istennel és Ő is együttműködik velük gyermekeik lelki életének megmentéséért, akikért Krisztus meghalt.
A vallásos nevelés sokkal többet jelent az általános oktatásnál. Azt jelenti, hogy imádkoznod kell gyermekeiddel és meg kell tanítanod őket arra, hogyan közeledjenek Jézushoz és hogyan mondják el neki minden kívánságukat. Azt is jelenti, életeddel kell megmutatnod, hogy számodra Jézus minden, mert szeretete türelmessé, kedvessé, elnézővé, sőt - Ábrahámhoz hasonlóan - határozottá tesz mikor fiaidnak és az utánuk következőknek parancsot adsz.
Ahogy igazgatod magadat az otthoni életedben, akként vagy bejegyezve a mennyei könyvekbe. Aki szent akar lenni a mennyben, előbb szent kell legyen a maga családjában. Ha az apák és anyák igaz keresztények a családban, akkor a gyülekezet hasznos tagjaivá válnak; képesek lesznek a gyülekezet és a társadalom dolgait ugyanúgy vezetni, mint családjukét. Szülők, vallásotok ne csupán hitvallás legyen, hanem valóság!
Legyen a vallás az otthoni nevelés része. - Az otthoni vallásos élet meglepően elhanyagolt. A férfiak és nők nagy érdeklődést tanúsítanak a külmisszió iránt. Bőségesen adakoznak arra, mert így próbálják megnyugtatni lelkiismeretüket, azt gondolva, ha Isten ügyéért adakoznak, akkor engesztelést szereznek hanyagságukra és jó példát mutatnak otthonukban. De különleges munkaterületük mégis az otthonuk, amelynek elhanyagolására Isten semmi mentséget nem fogad el.
Amely otthonban gyakorlati dolog a vallás, ott nagyon jól cselekszenek. A vallás rávezeti a szülőket arra, hogy elvégezzék azt a nagy munkát, amit Isten szándéka szerint el kell végezniük otthonukban. Gyermekeiket az Úr félelme és intése szerint kell felnevelniük.
Az, hogy a mai ifjak miért nem vallásosabb hajlamúak, annak hiányos neveltetésük az oka. Nem tanúsítanak igaz szeretetet a gyermekek iránt, amikor megengedik, hogy szenvedélyüknek hódoljanak vagy büntetlenül áthágják parancsaikat. Amerre hajlítják az ágat, arra hajlik a fa.
Ahhoz, hogy a vallás befolyásolja a társadalmat, előbb a családi kört kell befolyásolnia. Ha a gyermekeket otthon Isten szeretetére és félelmére nevelik, a világba kikerülve elő lennének készítve, hogy saját családjukat Isten számára neveljék és így az igazság alapelvei be lennének plántálva a társadalomba, s hatalmas befolyást gyakorolnának a világra. A vallást nem volna szabad elválasztani az otthoni neveléstől.
Az otthoni hitélet megelőzi a gyülekezeti vallásosságot. - A gyülekezet virágzásának alapját a családban fektethetjük le. Az otthoni életben uralkodó befolyásokat a gyülekezeti életbe is bevisszük, ezért gyülekezeti kötelességeinknek otthon kell elkezdődniük.
Ha jó otthoni vallásossággal rendelkezünk, akkor kiváló vallási összejöveteleink lesznek. Az otthon legyen az erődítmény! Istennek szenteljétek családotokat és azután keresztényekként beszéljetek és cselekedjetek otthon! Legyetek kedvesek, türelmesek, elnézők otthon, tudván, hogy tanítók vagytok! Minden anya tanító, és minden anya tanuló is kell legyen Krisztus iskolájában, megtanulván, hogyan kell tanítania, hogy gyermekeinek a helyes mintát, a jellem helyes mintáját adhassa.
Ahol hiányzik az otthoni vallás, ott értéktelen a hitvallás... Sokan becsapják magukat azt gondolva, hogy jellemük Krisztus eljövetelekor átváltozik, de megjelenésekor már nincs a szívnek lehetősége az átalakulása. Jellemhibáinkat itt kell megbánnunk és azokat Krisztus kegyelme által le kell győznünk addig, amíg tart a próbaidő. Itt kell felkészülnünk, hogy alkalmasak legyünk a mennyei család számára.
Nagy szükségünk van az otthoni vallásosságra, szavaink az otthonunkban legyenek igazak, mert különben bizonyságtételünk a gyülekezetben semmit sem ér. Ha a családodban nem tanúsítasz szelídséget, kedvességet, udvariasságot, hiábavaló a vallásosságod. Ha több lenne az őszinte otthoni vallásosság, akkor több erő mutatkozna meg a gyülekezetben is.
Hatalmas hiba a vallásoktatás halogatása. - A legszomorúbb dolog, ha megengedik, hogy a gyermekek Isten ismerete nélkül nőjenek fel.
A szülők a legszörnyűbb hibát követik el, amikor elhanyagolják azt a feladatukat, hogy vallásoktatást adjanak gyermekeiknek, azt gondolva, hogy minden jóra fordul a jövőben, és midőn idősebbek lesznek, vágyódni fognak a keresztény tapasztalatokra. Szülők, nem veszitek észre, ha ti nem vetitek el az igazság, a szeretet és a mennyei tulajdonság drága magvát a szívbe, akkor Sátán veti be a szív talaját konkollyal?
A gyermekeknek túl gyakran megengedik, hogy vallásoktatás nélkül nőjenek fel, mert szüleik azt gondolják, még túl fiatalok ahhoz, hogy keresztény kötelességeket helyezzenek reájuk...
A gyermekek kötelességének kérdésében vallásos dolgok tekintetében addig kell feltétlenül és habozás nélkül döntenünk, amíg a család tagjai.
A gyermekek számára a szülők helyettesítik Istent, hogy határozottan, tökéletes önuralommal elmondják nekik, mit kell és mit nem kell tenniük. Minden erőfeszítés, amit kedvesen és önuralommal tesznek értük, ápolni fogja jellemükben a szilárdság és határozottság elemeit... A szülők kötelessége, hogy időben elintézzék e kérdést úgy, hogy a gyermek ne gondoljon többé a szombat megrontására, elhanyagolván az istentiszteleten való részvételt és a családi közös imát éppúgy, ahogyan a lopásra sem gondol. A szülőknek saját kezükkel kell felépíteniük a védőfalat.
A legfiatalabb kortól kell Krisztus szellemében elkezdeni a bölcs nevelést és azt továbbfolytatni. Amikor még a gyermekek szíve fogékony, akkor kell őket az örök igazságokra tanítani. A szülők gondoljanak arra, hogy Isten jelenlétében élnek, beszélnek és cselekednek.
Szülők, milyen eljárást követtek? Azt az elgondolást követitek, hogy vallási dolgokban gyermekeiteket minden korlátozástól mentesítsétek? Tanács és figyelmeztetés nélkül hagyjátok-e őket gyermek- és ifjúkorukban? Hagyjátok-e, hogy úgy cselekedjenek, ahogyan nekik tetszik? Ha igen, akkor elhanyagoljátok Istentől kapott felelősségeteket.
A tanításban alkalmazkodjatok a gyermek korához. - A szülők mondják el a kicsinyeknek - mihelyst meg tudják érteni -, Jézus történetét, hogy magukba szívják a betlehemi kisdedre vonatkozó értékes igazságot. Vésd a gyermekek elméjébe az egyszerű jámborságot, mely megfelel életkoruknak és képességüknek. Imátokban vigyétek Jézus elé gyermekeiteket, mert lehetővé tette számukra, hogy megtanulják a vallást, ahogyan a nyelv szavainak rendszerét is megtanulják.
Amikor a gyermekek nagyon fiatalok, fogékonyak az isteni befolyásra. Az Úr különleges gondjába veszi őket és mire felnövekednek - az Ő tanítása és intése szerint -, nem akadályként, hanem segítségként szolgálnak szüleiknek.
A szülőknek közösen kell ápolniuk a vallásosságot az otthonban. - Az apa és az anya felelősek a vallásosság fenntartásáért otthonukban.
Az anya ne halmozzon fel magának annyi gondot, hogy ne legyen ideje családja lelki szükségleteinek kielégítésére. A szülők kérjék az Úr vezetését otthoni munkájukra. Miközben előtte térdelnek, igazán megértik óriási felelősségüket és gyermekeiket Istenre bízhatják, aki sohasem téved a tanácsadásban és tanításban...
A családapa ne hagyja csak az anyára a lelki tanítás átadásának minden gondját. A szülőknek nagy munkát kell elvégezniük, amiből mindkét félnek ki kell vennie a maga részét, hogy felkészítsék gyermekeiket a nagy vizsgálati ítéletre.
Szülők, vigyétek magatokkal gyermekeiteket a vallásos ünnepségekre. Vegyétek körül őket hitetek karjával és szenteljétek őket Krisztusnak! Semmit se engedjetek meg, ami a helyes oktatás alóli felelősségetektől mentesítene; ne hagyjátok, hogy bármilyen világi érdek miatt elhagyjátok őket! Keresztényi életetek sohase szigetelje el őket tőletek. Együtt menjetek az Úr elé! Képezzétek értelmüket, hogy megismerjék az isteni igazságot! Engedjétek azok társaságába, akik szeretik Istent! Vigyétek őket Isten népe közé, mint olyan gyermekeket, akiknek segíteni akartok, hogy alkalmas jellemet fejlesszenek ki az örökkévalóságra.
Mi az, amit nem végez el a vallás az otthonban? Elvégezheti mindazt a munkát, amit Isten szándéka szerint el kell végeznie minden családban. A gyermekek az Úr irányítása és intése szerint nőjenek fel. Úgy neveljék és tanítsák őket, hogy ne a társaság hívei, hanem az Úr családjának tagjai legyenek.
A gyermekek következetes életet várnak el szüleiktől. - Minden a maga pecsétjét nyomja rá a fiatalok értelmére. Tanulmányozzák az arckifejezést, befolyása van a hanghordozásunknak is és gondosan utánozzák viselkedésünket. Az ingerlékeny és mogorva szülők olyan tanítást adnak gyermekeiknek, melyet ha el tudnának felejtetni velük később, életük bizonyos időszakában odaadnák érte az egész világot. A gyermekek vegyék észre szüleik életében azt a következetességet, amely összhangban van hitükkel. Amennyiben a szülők következetes életet élnek és önuralmat gyakorolnak, akkor képesek átalakítani gyermekeik jellemét.
Isten becsüli a jól szervezett családot. - Azok az apák és anyák, akik Istent teszik első helyre otthonukban és megtanítják gyermekeiket arra, hogy a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, dicsőítik Istent az angyalok és az emberek előtt azáltal, hogy a világnak jól szervezett, jól nevelt családot mutatnak be, oly családot, amely szereti Istent, engedelmeskedik neki és nem lázad fel ellene. Ez otthonban Krisztus nem idegen; neve családi, tisztelt, megdicsőített név. Az angyalok gyönyörűségüket találják abban az otthonban, ahol Isten uralkodik mindenek fölött, és a gyermekeket megtanítják a vallás, a Biblia és Teremtőjük tiszteletére. E családok igényt tarthatnak az ígéretre: "Akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek." (1Sám 2:30.)"
Hogyan hozzuk be Krisztust otthonunkba? - Ha Krisztus szívünkben van, bevisszük a családba is. A szülők átérzik a Szentlélek iránti engedelmes élet fontosságát. A mennyei angyalok, akik az üdvösség örököseinek szolgálnak, mint tanítók szolgálnak az otthonban, nevelvén és oktatván őket gyermekeik tanításának munkájára. Az otthonban egy kis gyülekezet lehet, amely tiszteli és dicsőíti a Megváltót.
Tedd vonzóvá a vallást! - Tedd vonzóvá a keresztény életet! Beszélj az országról, ahol Krisztus követőinek otthont készítenek. Ha ekként teszel, az Isten elvezeti gyermekeidet minden igazságra és oly vággyal tölti be szívüket, hogy méltókká tegyék magukat azokra a lakhelyekre, melyeket Krisztus készít az Őt szeretők számára.
A szülők ne kényszerítsék gyermekeiket látszat vallásosságra, hanem vonzó módon tárják fel előttük az igazság örök alapelveit.
A szülők tegyék vonzóvá Krisztus vallását vidámságuk, keresztény előzékenységük és gyengéd, részvétteljes együttérzésük által; de legyenek határozottak a tisztelet és engedelmesség megkövetelésében. A gyermek elméjében meg kell alapoznunk a helyes elveket.
Az ifjak elé kell tárnunk a jó cselekvés indítékát. Ehhez nem elegendő az ezüst és az arany. Tárjuk eléjük Krisztus szeretetét, irgalmát, kegyelmét, Igéjének értékét és a győzők örömét! Az effajta erőfeszítésekkel oly munkát végeztek, mely az örökkévalóságban is megmarad.
Miért követ el hibát némely szülő? - Némely szülő, noha vallásosnak vallja magát, mégsem tárja gyermekei elé azt a tényt, hogy Istennek kell szolgálniuk és engedelmeskedniük; a velük szemben támasztott igényt ne akadályozza kényelmük, élvezetük vagy hajlamuk. "A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme" (Zsolt 111:10). Ezt a tényt bele kell szőniük életükbe és jellemükbe. Elméjükbe kell vésni Krisztus ismerete által Isten igaz elképzelését, aki meghalt, hogy üdvözülhessünk.
Szülők, azt gondolhatjátok, nincs időtök arra, hogy mindezt megtegyétek, azonban időt kell arra szánnotok, hogy elvégezzétek munkátokat a családban, különben Sátán tölti be a hiányt. Távolítsatok el életetekből mindent, ami megakadályozná e munka elvégzését és neveljétek gyermekeiteket az Úr utasítása szerint! Hanyagoljatok el minden mulandót, elégedjetek meg takarékos élettel, gondoskodjatok szükségleteitekről, de Krisztusért kérlek, ne hanyagoljátok el saját és gyermekeitek vallásos nevelését!
A család minden tagja legyen Istennek szentelve! - Azok az utasítások, amelyeket Mózes adott a húsvét ünnepével kapcsolatban, teljes jelentőségűek, amelyek a világban most élő szülőkre és gyermekeikre alkalmazhatók...
Az apának a család papjaként kellett tevékenykednie, s ha ő meghalt, a legidősebb fiúnak kellett végeznie az ajtófélfa vérrel való meghintésének ünnepélyes cselekményét. Ez annak a munkának a jelképe, amit el kell végezni minden családban. A szülőknek össze kell gyűjteniük gyermekeiket otthonukban és be kell mutatniuk előttük Krisztust, mint húsvéti Bárányukat. Az apa szentelje Istennek otthona minden lakóját és végezzen olyan munkát, amelyet a húsvét ünnepe jelent. Veszélyes dolog ezt az ünnepélyes kötelességet más kezekre bízni.
A keresztény szülők határozzák el, hogy hűségesek lesznek Istenhez; gyűjtsék maguk köré gyermekeiket otthonukban, kenjék meg az ajtófélfát vérrel, Krisztust ábrázolva, mint az egyetlent, aki meg tud oltalmazni és védelmezni, hogy a pusztító angyal elhaladhasson otthonuk becsben tartott köre mellett. Hadd lássa meg a világ, hogy az otthonban az emberi befolyásnál nagyobb hatalom munkálkodik! A szülők élő összeköttetést tartsanak fenn Istennel, álljanak Krisztus oldalára és mutassák meg, hogy kegyelme által mily sok jót lehet végezni a szülői tevékenység által.