Árva gyermekek. - Azok az apák, akik a hitben haltak meg és Isten örök ígéretében nyugszanak, szeretteiket teljes bizalomban hagyták vissza, hogy az Úr gondot visel róluk. Vajon hogyan visel gondot Isten ez árvákról? Nem tesz csodát, hogy mannát küldjön az égből. Nem küld hollókat, hogy eledelt hozzanak nekik, hanem az emberek szívében tesz csodát, amikor elűzi onnan az önzést és megnyitja a jóakarat forrásait. Megpróbálja hitvalló követőinek szeretetét azáltal, hogy gyengéd irgalmasságukra bízza a szenvedőket és árvákat.

Akik Isten szeretetével rendelkeznek, nyissák meg szívüket és otthonukat e gyermekek számára...

A lehetőségek széles tere nyílik meg azok előtt, akik dolgozni akarnak a Mesterért azáltal, hogy törődnek e gyermekekkel és ifjakkal, akik elvesztették szüleik gondoskodó vezetését és a keresztény család nevelő befolyását. Közülük sokan gonosz jellemvonásokat örököltek és tudatlanságban nőttek fel, ezért olyan társaságba fognak sodródni, amelyek rosszba és bűnbe viszik őket. E reménytelen gyermekeknek oly környezetbe kell kerülniük, mely kedvező az igaz jellem alakítására, hogy Isten gyermekeivé váljanak.

A gyülekezet felelőssége. - Apátlan és anyátlan gyermekeket helyeznek a gyülekezet karjaiba és Krisztus így szól követőihez: "Fogadjátok be ezeket az elhagyott gyermekeket, neveljétek fel őket nekem és elnyeritek jutalmatokat." Láttam, hogy sok önzés nyilvánult meg e téren. Ha nincs különösebb bizonyítékuk arra, hogy hasznot húzzanak azoknak házukba fogadásából, akiknek otthonra van szükségük, akkor némelyek elfordulnak és így szólnak: Nem! Úgy látszik nem tudják, vagy nem törődnek azzal, vajon az ilyenek üdvözülnek-e vagy elvesznek. Úgy gondolják, ez nem az ő ügyük. Így szólnak Kainnal: "Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?" Nem akarnak kényelmetlen helyzetbe kerülni vagy bármi áldozatot hozni az árvákért, ezért közömbösen küldik őket a világ karjába, amely néha készségesebben elfogadja őket, mint e hitvalló keresztények. Isten ama napon számon kéri majd azokat, akiknek a menny alkalmat adott a lélekmentésre. Azonban mentségeket kerestek és nem akarták úgy elkezdeni a jó munkát, hogy ne húzzanak hasznot belőle. Láttam, hogy akik visszautasítják a jó cselekedetek ezen alkalmait, hallani fogják Jézustól: "Amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, énvelem sem cselekedtétek meg." (Mt 25:45. Olvasd el még Ésaiás 58:5-11. verseit!)

Felhívás gyermektelen házaspárokhoz. - Azok, akiknek nincs gyermekük, neveljék rá magukat arra, hogy szeressék és gondozzák mások gyermekeit. Lehet, hogy nem kapnak meghívást, hogy idegen munkaterületre menjenek, de munkába hívhatják őket azon a helyen, ahol laknak. Ahelyett, hogy oly nagy figyelmet szentelnének kedvenc állataikra és az állatvilágra pazarolnák szeretetüket, gyakorolják talentumaikat emberi lényeken, akiknek el kell kerülniük a kárhozatot, hogy megnyerjék a mennyet. Szenteljék figyelmüket azokra a kicsiny gyermekekre, akiknek jellemét formálhatják és átalakíthatják az isteni hasonlóságra. Ajándékozzátok meg szeretetetekkel a körülöttetek levő otthontalan gyermekeket. Ahelyett, hogy az emberi család tagjai előtt bezárnátok szíveteket, lássátok meg e kicsiny otthontalanok közül mily sokakat tudtok felnevelni az Úr nevelése és intése szerint. Bőséges munka vár mindazokra, akik dolgozni akarnak. Ha a gyülekezet tevékenykedik a keresztény igyekezetnek e részén, akkor növekedhet taglétszámban és gazdagodhat lélekben. A hontalanok és szülő nélküliek megmentésének munkája mindenkinek ügye.

Ha azok, akiknek nincs gyermekük és akiket Isten anyagi javak sáfárává tett, kitárnák szívüket, hogy gondoskodjanak azokról a gyermekekről, akiknek szükségük van szeretetre, gondoskodásra, rokonszenvre és segítségre a világ javai által, akkor sokkal boldogabbak volnának, mint amilyenek ma. Ameddig azok az ifjak, akiknek nincs könyörülő gondoskodó apja, sem gyengéd, szerető anyja és ki vannak téve az utolsó napok romlott befolyásának, addig valakinek kötelessége, hogy betöltse némelyiküknél az édesapa és édesanya helyét. Tanúsítsatok irántuk szeretetet, részvétet és rokonszenvet! Mindazok, akik vallják, hogy van Atyjuk a mennyben, akiben reménykednek, aki gondot visel róluk, és végül elviszi őket a számukra elkészített otthonba, érezzék ünnepélyes kötelességüknek, hogy legyenek barátai azoknak, akiknek nincsenek barátaik, legyenek atyjuk az árváknak; segítsék az özvegyeket és tegyenek valami hasznosat ebben a világban azáltal, hogy az emberiség áldására szolgálnak.

Lelkészek feleségei fogadjanak-e örökbe gyermekeket? - Feltették a kérdést, hogy a lelkészek feleségei fogadjanak-e örökbe kiskorú gyermekeket? Azt feleltem: "Ha nincs hajlama vagy képessége arra, hogy otthonán kívül tevékenykedjen a missziómunkában és kötelességének érzi, hogy árva gyermekeket vegyen magához és gondozza őket, akkor jó munkát végezhet ily módon. De elsődlegesen a szombatünneplő szülők árvái közül válasszon gyermekeket. Isten megáldja azokat a férfiakat és nőket, akik készséges szívvel osztják meg lakásukat az otthontalanokkal. Ám ha a lelkész felesége részt tud venni a mások megmentésének munkájában, akkor képességeit szentelje Istennek, mint keresztény munkás. Legyen hű segítője férjének és támogassa őt munkájában! Képezze magát, hogy segíthessen neki az üzenet hirdetésében! Az út nyitva áll minden alázatos, megszentelt nő előtt, méltóvá téve Krisztus kegyelme által, hogy meglátogassa a segítségre szorulókat és világosságot árasszon a csüggedt lelkekbe. Felemelhetik a meggörnyedteket azáltal, hogy imádkoznak velük és Krisztushoz vezetik őket. Az e képességgel megáldott személyek ne töltsék idejüket egyetlen gyámoltalan kis halandóra, aki állandó gondoskodást és figyelmet kíván. Így ne kötözzék meg kezüket önként.

Nyitott otthonok árvák és családnélküliek számára. - Amennyire lehetőséged van, készíts otthont a család nélküliek számára. Álljon készen mindenki, hogy részt vegyen e munka előrevitelében! Az Úr így szólt Péterhez: "Legeltesd az én bárányaimat!" (Jn 21:15.) Ez a parancs nekünk is szól, s azáltal, hogy megnyitjuk otthonunkat az árvák számára, elősegítjük a parancs teljesítését. Ne csalódjon benned Jézus!

Fogadd be e gyermekeket és mutasd be őket Istennek jó illatú áldozatként! Kérd áldását reájuk és alakítsd, formáld őket Jézus rendelete szerint! Vajon elfogadja-e népünk e szent megbízatást?

Isten népének próbája. - Évekkel ezelőtt megmutatták nekem, hogy Isten népét meg fogják próbálni e téren, hogy otthont készítsen az otthontalanok számára, mert hitük miatt sokan otthontalanokká válnak. Az ellenállás és üldözés megfosztja a hívőket otthonuktól, így akiknek van otthonuk, kötelességük, hogy szélesre tárják az ajtót azok előtt, akiknek nincsen. Mostanában ismét megmutatták nekem, hogy Isten különlegesen megpróbálja népét e dologban. Krisztus szegénnyé lett érettünk, hogy mi az ő szegénysége által meggazdagodjunk. Áldozatot hozott, hogy otthont készíthessen a zarándokoknak és idegeneknek, akik e világban egy jobb országot, a mennyeit keresik.