A színvonal leszállítása. - A keresztény szülők utat engednek gyermekeik világszerető hajlamainak. Megnyitják az ajtót a korábban tiltott szórakozások előtt.

Még a keresztény szülők is túlságosan szentesítették a szórakozások szeretetét. A szülők elfogadták a világ életelvét, alkalmazkodtak ahhoz az általános véleményhez, mely szerint szükséges a gyermekek és fiatalok ifjú életét tétlenséggel, önző szórakozással és balga mértéktelenséggel elpazarolni. E módon kialakították az izgató örömök iránti ízlést; a gyermekek és ifjak úgy nevelték elméjüket, hogy gyönyörködnek az izgató megnyilatkozásokban; és komoly ellenszenvet mutatnak az élet józan és hasznos kötelességei iránt. Egyre inkább az állatvilág rendje szerint élnek. Nem gondolnak Istenre és az örökkévalóságra, hanem úgy röpködnek, mint a lepkék. Nem értelmes lényként cselekszenek, mint akiknek élete alkalmas az Isten életével való megmérettetésre, és akik felelősek életük minden órájáért.

Az édesanyák találjanak ki szórakozást és irányítsák azt. - Ahelyett, hogy elküldené gyermekeit magától, hogy ne zavarják őt zajukkal és ne bosszantsák kívánságukra való számtalan figyelem felkeltésükkel, érezze azt, idejét nem lehet jobban felhasználni, mint nyugtalan, figyelmet elterelő, tevékeny értelmüket némi időtöltéssel, vagy könnyű, boldog elfoglaltsággal megnyugtatni. Az anya bőséges jutalmat kap majd erőfeszítéseiért, az eltöltött időért, amiért jól kötötte le gyermekei figyelmét.

A fiatal gyermekek szeretik a társaságot. Egyedül nem érzik jól magukat; ezért az anyának meg kell éreznie, hogy a legtöbb esetben gyermekei, ha a lakásban vannak, ott tartózkodnak, ahol ő. Ilyenkor felügyelhet rájuk, elrendezheti a kis nézeteltéréseket - amikor megkérik rá -, helyesbítheti rossz szokásaikat, vagy önzésük és indulatosságuk megnyilatkozásait, ugyanakkor helyes irányba terelheti gondolataikat. A gyermekek azt gondolják, hogy édesanyjuknak is tetszik az, aminek ők örülnek, és az is egészen természetes számukra, hogy apró bajaikra tőle kérnek tanácsot. Az anya ne sebezze meg az érzékeny gyermekszívet azzal, hogy ügyét közömbösen kezeli, vagy nem törődik gyermeke apró dolgaival. Ami semmiségnek tűnik az anya számára, az fontos az ő számukra. Az irányítás vagy tanácsadás szava - kellő időben - gyakran nagy értéknek bizonyul.

Ne tagadd meg az ártatlan szórakozásokat! - Időhiány miatt és meggondolatlanságból sok anya ártatlan örömöket tagad meg gyermekeitől; ugyanakkor fáradtan is cicomák készítésén szorgoskodik, ami a gyermekeket legjobb esetben is hiúságra és tékozlásra bátorítja. Ahogy a gyermekek közelednek a felnőttkorhoz, e leckék gyümölcsöt teremnek: a gyermekek kevély és erkölcsileg kifogásolható felnőttek lesznek. Az anya bánkódik gyermekei hibái miatt és nem ébred tudatára annak, hogy saját vetésének termését aratja.

Egyes anyák nem bánnak gyermekeikkel következetesen. Néha engedékenységgel rontják el őket, máskor pedig megtagadnak tőlük gyermekszívüket nagyon boldoggá tevő ártatlan örömöket. Nem követik ebben Krisztus példáját. Krisztus szerette a gyermekeket; értette érzéseiket, és együttérzett velük örömükben és próbáikban.

Hogyan tartotta féken gyermekeit Ellen G. White? - Amikor gyermekeitek azt kérik, hadd mehessenek el ebbe a társaságba, vagy vendégségbe, mondjátok meg nekik: "Nem engedhetlek el benneteket gyermekeim. Üljetek le mellém és elmondom, hogy miért. Én az örökkévalóságért és Istenért dolgozom. Isten nekem adott és gondjaimra bízott benneteket. Gyermekeim, Istent képviselem számotokra, ezért ügyelnem kell rátok, mint akinek számot kell adnom rólatok az ítélet napján. Azt akarjátok, hogy úgy írják be édesanyátok nevét a mennyei könyvekbe, mint aki elmulasztotta gyermekei iránti kötelességének teljesítését és megengedte, hogy az ellenség behatoljon és elfoglalja azt a helyet, amelyet nekem kellene betöltenem? Gyermekeim, hadd mondjam el nektek, melyik a helyes út és ha azután úgy határoztok, hogy elfordultok édesanyátoktól és a rossz útjára léptek, én tisztán fogok állni Isten előtt, de nektek majd el kell szenvednetek bűneitek büntetését."

Ekként cselekedtem gyermekeimmel, és még mielőtt befejeztem hozzájuk intézett szavaimat, sírva fakadtak és ezt mondták: "Ó! édesanyám, imádkozzál értünk!" Sohasem vonakodtam attól, hogy imádkozzam értük. Letérdeltem melléjük és imádkoztam velük. Majd ott hagytam őket és egyedül könyörögtem Istenhez értük egész éjszaka, napfelkeltéig, hogy megtörjön az ellenség varázsa, és enyém volt a győzelem. Habár éjszakai virrasztásomba került, mégis gazdag jutalmat éreztem, amikor gyermekeim a nyakamba borulva, így szóltak: "Ó! édesanyám, úgy örülünk, hogy nem engedtél el bennünket, amikor el akartunk menni! Most már látjuk, hogy rossz következett volna abból."

Szülők, így kell munkálkodnotok, s nem a ti elgondolástok szerint. Komolyan kell vennetek ezt a munkát, ha meg akarjátok menteni gyermekeiteket Isten országa számára.

A zavarbaejtő tizenévesek gondjai. - A jelenlegi társadalomban nincs könnyű dolguk a szülőknek, hogy féken tartsák gyermekeiket és a Biblia helyes szabályai szerint oktassák őket. A gyermekek gyakran fogadják türelmetlenül a korlátozásokat, mert saját utaikat szeretnék járni, hogy úgy járjanak-keljenek, ahogyan nekik tetszik. Különösen tíztől tizennyolc éves korukig hajlamosak arra, hogy azt érezzék, nem árthat nekik, ha elmennek fiatal társaik világi összejöveteleire. De a tapasztalt keresztény szülők megláthatják ebben a veszélyt. Ők ismerik gyermekeik sajátos természetét és tudják e dolgok lelkükre gyakorolt hatását; és üdvösségüket féltve vissza kell tartaniuk őket az izgató szórakozásoktól.

A megtérés után különösen szükség van az éberségére. - Amikor a gyermekek elhatározzák, hogy elhagyják a világ élvezeteit és Krisztus tanítványaivá lesznek, mekkora teher esik le a gondos, hűséges szülők szívéről. De a szülői feladatnak ezután sem szabad megszűnnie. Az ifjak most kezdték el a bűn elleni komoly harcot és szívűk fogékony a gonosz hajlamaira, ezért nagymértékben szükségük van szüleik tanácsára és éber gondoskodására.

A gyermekek megőrzésének titka a világi csábításoktól. - Mennyi szülő fájlalja azt a tényt, hogy nem tudja a családban tartani gyermekeit, mert azok nem szeretik otthonukat. Már kis koruktól vágyódtak az idegenek társasága után, ezért mihelyt elég idősek ahhoz, hogy elhagyják az otthont és lerázzák magukról azt, amit ők szolgaságnak és ésszerűtlen korlátozásnak látnak; többé nem figyelnek sem anyjuk imájára, sem apjuk tanácsára. A vizsgálat általában felfedi, hogy a bűn a szülők ajtaja előtt leselkedett. Nem tették otthonukat azzá, amivé kellett volna - vonzóvá, kellemessé a kedves szavak, a barátságos tekintet és az igaz szeretet napfényétől ragyogóvá.

Gyermekeitek megmentésének titka abban rejlik, hogy otthonotokat szeretetre méltóvá és vonzóvá kell tennetek. A szülők engedékenysége nem köti a gyermekeket Istenhez, sem az otthonhoz. De a határozott, kegyes befolyás a lélek megfelelő oktatására és nevelésére megmenti a gyermeket a romlástól.

A szülők kötelessége, hogy őrködjenek gyermekeik elmenetelére és hazajövetelére. Bátorítsák őket és mutassanak számukra olyan indítékokat, amelyek vonzóvá teszik számukra otthonukat, ugyanakkor meggyőzik őket arról, hogy szüleik érdeklődnek irántuk. Tegyék otthonukat kellemessé és vidámmá.