Az otthon tulajdonjoga és védekezés a pazarló szokások ellen. - B. testvér és testvérnő nem tanulta meg a takarékosság leckéjét... Napok múlásával mindent felélnek, még ha oly sok volna is. Egész életükben csak szórakoznának, de amikor reájuk tör a szenvedés, akkor teljesen készületlenül éri őket... Ha B. testvérek gazdaságosan intézték volna ügyeiket, megtagadván magukat, már régen saját házuk lehetne és emellett pénzük is, amit a bajban felhasználhatnának. De ők nem akartak takarékoskodni, mint mások, akikre néha rászorultak. Ha elhanyagolják e lecke megtanulását, akkor jellemük nem lesz tökéletes Istennek ama napján.

Ez a tanács segíthet rajtad. - Olyan foglalkozásod volt, amely egyszer-egyszer nagy hasznot hozott számodra. Megkerested az anyagiakat, de nem voltál takarékos és nem gondoltál arra az időre, amikor nem jutsz egykönnyen pénzhez, de sokat költöttél kigondolt kívánságaidra. Ha te és feleséged megértettétek volna, hogy Istentől jövő kötelességetek hajlamaitok és vágyaitok megtagadása; a jövőről való gondoskodás, ahelyett, hogy csupán a jelennek éljetek, akkor most vagyonotok és a családotoknak kényelmes élete lenne. Még meg kell tanulnotok a leckét... A leghosszabb utat is lépésről lépésre kell megtenni.

Egy családnak, amelynek következetesen takarékoskodnia kellene. - Ha helyesen gazdálkodtál volna, ma már alaptőkéd lehetne, amit felhasználhatnál válság idején és Isten ügyének támogatására. Kereseted egy részét minden héten félre kellene tenned, amiből semmilyen körülmények között sem vennél el, kivéve a végszükséget, vagy amikor Istennek szóló áldozatként visszaadod azt az Adományozónak...

A megkeresett anyagi javakat nem bölcsen és nem gazdaságosan használtad fel, félretéve abból valamit betegséged esetére; családodat megfosztottad attól az összegtől, melyet fenntartásukra hoztál. Családodnak kellene valami, amire támaszkodhat, ha szűkös helyzetbe jutna.

Másik családnak adott tanács a megtakarított összeget illetően. - Minden héten tégy félre biztos helyre bizonyos összeget, amihez nem nyúlsz csak betegség esetén! Elhelyezhetsz valamit kamatra, takarékosság céljából. Bölcs beosztással megtakaríthatsz valamennyit, miután kifizetted adósságaidat.

Ismertem egy családot, aki heti húsz dollárt keresett, de utolsó fillérig elköltötte ezt az összeget. Egy hasonló létszámú család, amely csak heti tizenkét dollárt keresett és mégis félre tett egy vagy két dollárt, mert úgy gazdálkodott, hogy lemondott olyan dolgok megvételéről, amelyek bár szükségesnek látszottak, de mégis nélkülözhetőek voltak.

Biztosítsd vagyonodat végrendelettel! - Az Úr javainak hűséges sáfárai tudják mennyi pénzzel rendelkeznek, és a bölcs emberekhez hasonlóan felkészülnek bármily válsághelyzetre. Ha hirtelen lezárulna próbaidejük, nem hagynának oly nagy bajt azokra, akik vagyonuk intézésére hivatottak.

Sokan nem készítenek végrendeletet addig, amíg egészségesek. De ezt az óvatosságot testvéreinknek meg kell tenniük. Ismerniük kell pénzügyi helyzetüket és ne engedjék, hogy üzletük tönkre menjen. Oly módon rendezzék el vagyonukat, hogy azt bármely időben itt hagyhassák.

A végrendeletet úgy kell elkészíteni, hogy az megfeleljen a törvény előírásának. Az elkészítés után az még évekig ott maradhat, és nem árt, ha időnként adományt adnak vagyonukból Isten ügyének szükségelte szerint. Testvéreim, halálotok egy nappal sem jön el hamarabb, mert végrendelkeztetek. Amikor a végrendelet által vagyonotokat átruházzátok rokonaitokra, ne feledkezzetek meg Isten művéről sem! Isten eszközei vagytok, a tulajdonát kezelitek, ezért első gondolatotok Isten ügye legyen. Természetesen nem kell, hogy feleséged és gyermekeid nélkülözzenek; gondoskodnod kell róluk, ha szükségben vannak. De ne tedd csupán azért, mert az szokás, hogy a rokonok hosszú sorát felsorold végrendeletedben, akik nincsenek szükségben.

Gondolj Isten ügyére, amíg élsz! - Senki ne gondolja azt, hogy krisztusi lelkületet nyilvánít ki, amikor életében felhalmozza vagyonát és annak egy részét - a végrendelet szerint halála után - jótékony célra hagyományozza.

Vannak, akik életükben önző módon visszatartják javaikat, abban bízva, hogy mulasztásukat majd helyrehozzák azáltal, hogy végrendeletükben megemlékeznek Isten ügyéről. Azonban a végrendeletben ily módon adományozott javak fele sem segíti elő a részletezett célokat. Testvérek és testvérnők, helyezzétek magatokat a menny bankjába és ne bízzátok másra sáfárságotokat!

A sáfárság átruházása a gyermekekre gyakran oktalan dolog. - A szülők legyenek nagyon óvatosak, amikor gyermekeikre bízzák anyagi javaikat, amit Isten az ő kezükbe adott. Kivéve akkor, amikor határozott bizonyítékkal rendelkeznek afelől, hogy gyermekeik náluk nagyobb érdekkel, szeretettel és odaadással vannak Isten ügye iránt. E gyerekek komolyabban és buzgóbban viszik előre Isten művét és készségesebben segítik az ezzel kapcsolatos különböző munkák előbbre vitelét, melyek anyagiakat igényelnek. De sokan azért teszik le gyermekeik kezébe anyagi javaikat és ruházzák reájuk sáfárságuk felelősségét, mivel Sátán indítja őket erre. Így cselekedve javaikat átadják az ellenségnek. Sátán úgy intézi a dolgot, hogy általa saját céljait érje el, és visszatartsa Isten ügyétől a pénzt, amelyre szükség van annak fenntartására.

A felhalmozott vagyon átka. - Azok, akik felhalmozás céljából szereznek vagyont, amit a gyermekeikre hagynak, a bőség átkát hagyják rájuk. Félelmetes, lelket veszélyeztető bűn az apáktól és anyáktól, ha ezt cselekszik, mert bűnük kihat utódaikra is. A gyermekek gyakran balga szélsőségekre, dorbézoló életre költik el vagyonukat, majd végül koldusokká válnak. Nem ismerik fel annak az örökségnek az értékét, amit elpazaroltak. Ha az apák és anyák helyes példát adtak volna nekik nem a vagyon halmozásában, hanem a szétosztásában, akkor kincset gyűjtöttek volna maguknak a mennyben; és viszonzásul még e világban békét, boldogságot és a jövő életben örök gazdagságot nyertek volna.