A karácsony, mint ünnep. - "Jön a karácsony!" - hangzik az egész világon kelettől nyugatig és északtól délig. Az ifjak, az érett korúak, sőt még az idősek számára is az általános öröm és nagy boldogság napja ez. De mi is a karácsony, hogy ekkora figyelmet követel?...

Feltételezik, hogy december 25-e Jézus Krisztus születése napja, és annak megünneplése szokássá és népszerűvé vált. Mégsem biztos, hogy Jézus születésének valódi napját tartjuk meg. A történelem nem ad erről határozott bizonyítékot. A Biblia sem adja meg a pontos időt. Ha az Úr üdvösségünk szempontjából fontosnak tartotta volna ennek ismeretét, akkor kijelentette volna azt a próféták és apostolok által, hogy mindent megtudjunk e dolog felől. De a Szentírás hallgatása e kérdésben bizonyítja, hogy azt bölcsen elrejtették szemeink elől.

Bölcs belátásában az Úr elrejtette azt a helyet, ahol Mózest eltemette. Isten eltemette, Ő támasztotta fel és mennybe vitte őt. E titok célja a bálványimádás megakadályozása volt. Aki ellen fellázadtak, amíg tevékenyen szolgált, és akit az emberi türelem végső határáig ingereltek, azt szinte istenként imádták, miután a halál elragadta tőlük. Ebből a célból rejtette el Isten Jézus születésének pontos napját, hogy ne a nap kapja meg azt a tiszteletet, amelyet Krisztusnak, a világ Megváltójának kell adnunk - akit el kell fogadnunk; akiben bíznunk kell, akire támaszkodnunk kell, mert Ő mindenképpen üdvözíteni tudja azokat, akik hozzá jönnek. Lélekben kell imádni Jézust, a végtelen Istennek Fiát.

Ne hagyjuk figyelmen kívül e napot! - Mivel december 25-ét Krisztus születésének emlékezetére ünneplik, és a gyermekeket is tanítással és példával oktatták, hogy ez valóban a boldogság és öröm napja, nehéz úgy elhaladnod ez időszak mellett, hogy ne szentelj annak semmi figyelmet. Mégis nagyon jó célt szolgálhat.

Kezeljük nagyon megfontoltan az ifjúságot! Ne hagyjuk, hogy karácsonykor a hiábavalóságban és élvezethajhászásban keressék szórakozásukat, olyanban, mely káros lelki életükre! A szülők irányítsák úgy a dolgokat, hogy gyermekeik gondolatát és áldozatukat Istenre és ügyére, valamint lelkek megmentésére fordítsák.

A szülők, ahelyett, hogy kioltanák és önkényesen uralnák a szórakozás utáni vágyat, tegyenek fáradságos erőfeszítéseket azok ellenőrzésére és irányítására. Az ajándékozás vágya tiszta és szent mederbe fordítható és embertársaink javát eredményezheti, támogatva a tárházat a nagy, nemes munkában, amelyért Krisztus lejött világunkba. Az önmegtagadás és az önfeláldozás jellemezte cselekedeteit. Hadd jellemezze a miénket is, akik Jézus szeretetét valljuk, mert benne összpontosul reményünk az örök életre.

Kölcsönös ajándékozás, mint a szeretet megnyilvánulása. - Az ünnep időszaka gyorsan közeledik a kölcsönös megajándékozással. Idős és fiatal buzgón tanulmányozza, hogy szeretete jeléül mivel ajándékozhatja meg barátait. Kellemes dolog bármilyen csekély ajándékot kapni azoktól, akiket szeretünk. Az annak a bizonyítéka, hogy nem felejtettek el bennünket és úgy látszik, hogy az szorosabban összekapcsol.

Helyes egymás megajándékozása a szeretet és megemlékezés jelképeként, feltéve, ha nem feledkezünk meg Istenről, legjobb barátunkról. Készítsünk olyan ajándékot, mely igazi jótétemény az elfogadónak! Olyan könyveket ajánlanék, amelyek segítenek Isten Igéjének megértésében vagy amelyek növelik előírásai iránti szeretetünket. Gondoskodjatok valami jó olvasmányról a hosszú, téli estékre!

Könyveket ajánlunk a gyermekek számára! - Sokaknak nincs könyvük és kiadványuk a jelenvaló igazságról. Nagy terület áll előttünk, ahová biztosan befektethetjük pénzünket. Sok kis gyermek van, akiket el kell látnunk Kiadóhivatalunk olvasmányaival [Megjegyzés. - Az angol szövegben már nem kapható angol kiadványokra történik utalás, de az ezzel kapcsolatos elvek alkalmazhatók a mai napokra. - A szerkesztők.]. Azok mind értékes könyvek, amelyeket bevihetünk minden családba. A sok pénzt, amit általában cukorkára és haszontalan játékokra költenek, össze lehetne gyűjteni értékes könyvek megvételére...

Azok, akik értékes ajándékokat akarnak adni gyermekeiknek, unokáiknak, unokatestvéreiknek, szerezzék meg számukra a Kiadó-hivatal gyermekirodalmát. Azok az ifjúság számára kincset jelentenek. Helyezzük el e könyveket országunk minden családjába!... Isten világosságot ad a mennyből, ezért egy család se nélkülözze azokat. Legyenek ajándékaitok olyanok, hogy a világosság sugarait árasszák a menny felé vezető úton.

Ne feledkezzünk meg Jézusról! - Testvéreim, miközben ajándékokat adtok egymásnak, emlékeztetlek benneteket mennyei Barátunkra, nehogy elfeledkezzetek igényéről. Vajon nem nyernénk-e el tetszését, ha megmutatnánk, nem feledkeztünk el róla? Jézus, az élet fejedelme mindent odaadott, hogy közel hozza az üdvösséget... Még a halált is elszenvedte, hogy örök életet adhasson nekünk.

Krisztus által nyerünk minden áldást... Vajon mennyei Jótevőnk ne részesüljön hálánk és szeretetünk jeleiből? Jöjjetek, Testvéreim, gyermekeitekkel, még a karjaitokon levő csecsemőkkel is, és hozzatok áldozatot Istennek lehetőségeitek szerint! Keljenek szárnyra a dallamok szívetekben és legyen az Ő dicsérete ajkaitokon!

A karácsony Isten tiszteletének ideje. - A világ könnyelműséggel, szertelenséggel, torkossággal és önmaga fitogtatásával tölti el e napokat... A közelgő karácsonykor és újévkor ezreket költenek lényegtelen élvezetekre, ami rosszabb, mintha kidobnák azt... De kiváltságunk, hogy elkerüljük e romlott kor szokását és gyakorlatát; s az étvágy kielégítése, a szükségtelen díszek és ruházati cikkekre való költekezés helyett olyan alkalommá tehetjük a közelgő ünnepeket, amelyen tisztelhetjük és dicsőíthetjük Istent.

Krisztus legyen legfőbb célunk; mégis, ahogyan ünneplik a karácsonyt, a dicsőséget róla a halandó emberre fordítják, akinek bűnös, gyarló jelleme tette szükségessé, hogy lejöjjön világunkba.

Jézus, a mennyei felség, a menny királya letette királyságát, otthagyta a dicsőség királyi székét, magas parancsnoki tisztségét, és lejött világunkba, hogy isteni segítséget hozzon az erkölcsileg legyengült és a bűn által megrontott ember számára...

A szülők tárják gyermekeik elé e dolgokat és tanítsák meg őket pontról pontra, előírásról előírásra Isten - és nem egymás - iránti kötelezettségükre, hogy tiszteljék és dicsérjék egymást ajándékokkal és áldozatokkal.

Tereljétek új mederbe a gyermekek gondolatait! - Sok ízléses dolgot találhatunk ki, és azok jóval kevesebbe kerülnek, mint a szükségtelen ajándékok - amelyeket oly gyakran adnak a gyermekeknek és a rokonoknak -, és így előzékenyek lehetünk és boldogságot hozhatunk az otthonunkba.

Taníthatod gyermekeidet azzal, ha megmagyarázod nekik annak okát, miért változtattad meg ajándékaid értékét. Mondd el, meg vagy győződve, hogy eddig jobban fontolóra vetted kedvtelésüket, mint Isten dicsőségét. Mondd el nekik, többet gondoltál saját kedvtelésedre és az ő örömükre azért, hogy összhangban maradj a világ szokásaival és hagyományaival; ez okból ajándékokat adtál azoknak, akiknek nem volt szükségük rá, s nem gondoltál Isten ügyének előrehaladására. A napkeleti bölcsekhez hasonlóan felajánlhatod Istennek legjobb ajándékaidat és adományaidat, mely által megmutathatod, hogy értékeled a bűnös világ számára adott ajándékát. Tereld gyermekeid figyelmét új, önzetlen mederbe és buzdítsd őket, hozzák Isten elé adományaikat, egyszülött Fia ajándékául.

Legyen-e fenyőfánk? - Istennek nagyon tetszene, ha karácsonykor minden gyülekezetnek volna fenyőfája, amelyre ráhelyeznék kis és nagy adományaikat az istentisztelet háza számára [Megjegyzés: E cikkben utalás történik a folyamatos építkezési beruházásokra. Mivel az ezzel kapcsolatban levő elvek kifejtése alkalmazandó ma is, ezért e sajátos utalásokat meghagytuk a cikkben. - A szerkesztők.]. Levelek érkeznek hozzánk, a következő kérdésekkel: "Legyen-e fenyőfánk? Nem lesz-e az hasonló a világhoz?" Válaszunk: "A világhoz hasonlóvá teheted, ha hajlamos vagy rá, vagy - amennyire lehet -, a világtól eltérővé teheted." Semmi bűn sincs az illatos, örökzöld kiválasztásában és gyülekezetünkben történő elhelyezésében, de bűn van abban az indítékban, amely cselekedetre és azoknak az ajándékoknak felhasználására késztet, amelyeket a fára helyezünk.

A fa lehet olyan nagy és ágai olyan szélesek, amely a legjobban megfelel az alkalomnak, de rakjátok tele ágait jótékonyságtok arany és ezüst gyümölcseivel, és mutassátok be ezt karácsonyi ajándékként Jézusnak. Szenteljétek meg adományaitokat imával!

Karácsonyi és új évi ünnepeket tarthatunk, és kell is tartanunk a gyámoltalanokért. Istent dicsőítjük meg, amikor adakozunk, hogy segítsünk azokon, akiknek nagy családot kell eltartaniuk.

Az adományokkal telerakott fa nem bűn. - A szülők ne legyenek azon az állásponton, hogy szombatiskolai tanulók örömére a gyülekezetben elhelyezett örökzöld bűn; az nagy áldássá tehető. Tárjátok fel előttük a jótékonysági célokat! Az adakozások tárgya semmi esetre se legyen puszta szórakozás. Lesznek olyanok, akik ez alkalmakat a gondtalanság és könnyelműség idejévé teszik, akiknek a lelke nem részesül isteni áldásban. Ugyanakkor mások sok áldást merítenek belőle. Teljesen nyugodt vagyok afelől, hogy sok mételyező összejövetelt ártatlan együttlétekkel helyettesíthetünk.

Gondoskodjunk ártatlan elfoglaltságról. - Keresztény Testvérek, nem indultok-e el és nem övezitek-e fel magatokat kötelességeitek végzésére Istennek félelmében, úgy rendezve a dolgot, hogy ne legyen száraz és unalmas, hanem telve legyen kellemes elfoglaltsággal, amely magán viselheti a menny pecsétjét? Tudom, hogy a szegényebbek eleget fognak tenni a javaslatoknak. A gazdagok is érdeklődést fognak tanúsítani, és ajándékaikat, adományaikat ama javak arányában adják majd, amelyeket Isten reájuk bízott. Hadd jegyezzenek be a mennyei könyvekbe olyan karácsonyt, amilyet még sohasem láttak az adományok miatt, amelyeket Isten művének fenntartására és országának építésére adtak.